Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-28 / 302. szám

1999. december 28., kedd Megyei Körkép 3. oldal Kápolnát avattak Mezőtúron Amikor 1971-ben felrobbantották a csugari római katolikus templom tornyát, mindenki azt hitte, ezzel lezárult a története. Az egykori ta­nyasi templomból megmentett em­léktáblákból s egyéb relikviákból a mezőtúri templom bejárata mellett azonban egy kápolnát rendeztek be, amit a 2000. jubileumi szent év megnyitását követő napon — de­cember 25-én — szenteltek fel. A kutatások során előkerült a valami­kori templom alapkőokmánya is, amit külön tárolóban mutatnak be. Igehirdetésében Ondovai Tibor ró­mai katolikus főesperes elmondta, az ősszel határozták el, hogy a ju­bileumi szent évnek méltó emléket állítanak. A katolikus egyház egykori szentélye egyébként a ’40-es évek első felében épült, felszentelésé­re 1944. június 25-én került sor. Alig 23 évvel később — miután az egyik szövetkezet megvásárolta — gyakorlatilag azonnal megkez­dődött a bontása, ám a toronnyal sokáig nem bírtak a templom­rombolók, azt végül 1971-ben a honvédség robbantotta fel. — Le­gyen a kápolna a tiszteletnek és a kegyeletnek a jelképe. Jusson eszünkbe, hogy a múlt bűneit is vezekelnünk kell — hangsúlyozta a főesperes, majd az ünnepség zárásaként felszentelte az új léte­sítményt, mely ismét életre kel­tette a lerombolt imahelyet, gg Szilveszterkor Szolnokon Éjféli koccintás tűzijátékkal A 2000. évet tűzijátékkal és koc­cintással kezdhetik a szolnokiak a Kossuth téren. A koccintásban önmagában nem lenne semmi rendkívüli, hiszen ezer és ezer helyen koccintanak minden szilveszterkor. Arra azon­ban tudomásunk szerint nem volt még példa, hogy a koccintás a szol­noki Kossuth téren történjen, tűzi­játék kíséretében. A polgármesteri hivataj háromnegyed tizenkettőre várja a város lakosait a Kossuth tér­re, ahol rövid zenei műsor után a jelenlévők együtt hallgatják-ének- lik a Himnuszt, majd Szalay Ferenc polgármester mond köszöntőt. Nem marad el a koccintás sem. Miután a rendezők legalább két-há- romezer embert várnak az óév bú­csúztatására és az újév köszöntésé­re, azt kérik, hogy italról ki-ki ma­ga gondoskodjon. A város néhány távolabbi részéből a tervek szerint különautóbuszok hozzák be az ér­deklődőket a Kossuth térre, erről most folyik az egyeztetés. Még nem tudhatjuk, hogy az éjféli koc­cintás a 2000. év tiszteletére tar­tandó egyszeri kezdeményezés lesz-e, vagy hosszú ideig élő hagyo­mányt alapoz meg. Ha a „premier” jól sikerül, a folytatás remélhetőleg nem marad el. Egy új Suzuki személykocsival lett gazdagabb szombaton a Szolnok Városi Rendőrkapitányság. Az autót az önkormányzat vásárolta, és karácsony első napján Szalay Ferenc polgármestertől Vörös Miklós alezredes, rendőrkapitány vette át. fotó: b. j Betörőbandát fogtak el Füreden Februártól kezdve — pár hónapos szünetekkel — hasonló jellegű betö­rések adtak munkát a tiszafüredi nyomozóknak. Legutóbb november közepén kellett helyszínelniük a rendőröknek, akik ismerősnek talál­ták a nyomokat. Ezek után egy gyanúsítottnál tartottak meglepetéssze­rű házkutatást. Az eredmény mindenkit meglepett, ugyanis korábban lezárt bűnesetek kapcsán megismert tárgyak kerültek elő. Az ügy felgöngyölítése ezek után felgyorsult. Kiderült, hogy a ház­kutatás érintettjének még két bűntársa is volt, valamint az, hogy ez a bűnbanda legalább tíz nagy értékű betöréssel és lopás­sal is gyanúsítható. További érde­kesség, hogy a következő házku­tatásokkal együtt körülbelül másfél millió forint értékű lopott holmi került elő úgy, hogy a szaj- réból a kertjükbe is ástak el a gyanúsítottak egy-két tárgyat. H. Tibor, G. Lajos és D. János eseté­ben elegendő bizonyítékot tártak fel a füredi rendőrök ahhoz, hogy elrendelhessék a „banda” előzetes letartóztatását. így a fel­tételezett elkövetők vélhetően a rendőrségi fogdában töltik majd a szilvesztert. Az ügy kapcsán érdemes meg­említeni azt is, hogy a sértettek, úgymond karácsonyi ajándék­ként, még az ünnepek előtt visz- szakapták elveszettnek hitt érté­keik jelentős részét.-p­Megyebeli sorkatonák karanténban A honvédség alföldi kiképzőbázi­sain előfordult agyhártyagyulla- dásos megbetegedések kapcsán arról érdeklődtünk, hány megye­beli fiatal tölti katonaidejét az érintett laktanyákban, illetve át­terjedhet-e a kór megyénkbe. A megyében besorozott fiatalok bevonulása mindhárom, így a ka­locsai kiképzőbázist is érinti. Mint azt a megyei hadkiegészíté­si parancsnokságtól megtudtuk, a megyebeli fiatalok többsége — be­vonulásonként 170 körüli lét­számban — kezdi meg a sorkato­nai szolgálatát a manapság sokat emlegetett kalocsai laktanyában. A másik két kiképzőhelyre ennél lényegesen kevesebben, Szabad- szállásra mintegy százan, Szom­bathelyre csupán hatvanan, hetve­nen vonulnak be egy-egy alkalom­mal. Jónás József alezredes, kiegé­szítési osztályvezető úgy tájékoz­tatta lapunkat, hogy a következő, februári bevonultatással kapcsola­tosan is hasonlóak az elképzelé­sek. A terv szerint akkor is 170-en töltik majd el katonaságuk első három hónapját Kalocsán. -h­Nem valószínű, hogy átterjed a betegség Sokan attól tartanak, hogy Ka­locsáról, Szabadszállásról a be­tegséget „behurcolják” me­gyénkbe is. Ennek lehetőségé­ről kérdeztük dr. Kicsi Jenő me­gyei tiszti főorvost.- Előfordulhat-e, hogy átterjed megyénkbe is a járvány? — Nem zárható ki, de kicsi a valószínűsége. — Hogyan terjed ez a típusú agyhártyagyulladás ? — A gennyes agyhártyagyul­ladásnak számtalan terjedési módja van: a beteg megfertő­ződhet a légutakon keresztül — különösen orrmelléküreg- gyulladások révén. A kórokozó bejuthat a szervezetbe a táp­csatornákon keresztül is. — Mennyi a lappangási ideje? — Néhány nap. A tünetek pe­dig: hirtelen fellépő magas láz, fejfájás, hányinger, hányás, el- esettség, rendkívüli, nemcsak az izmokban, hanem a bőrben is érezhető hát-, végtagfájda­lom, tarkómerevség, tudatza­var vagy akár kóma is. Jellem­ző még a betegségre, hogy sok á szövődménye, például egy későbbi epilepszia.- Sokan be vannak már oltva a kullancs okozta agyhártya­gyulladás ellen. Ez az oltás véd a gennyes agyhártyagyulladás­tól is? — Nem véd. A kullancs ese­tében egy vírusos megbetege­désről van szó, míg a jelenlegi betegségeket baktérium okoz­za. amely ellen szintén létezik védőoltás. Magát a betegséget pedig széles spektrumú anti­biotikummal kell kezelni. - pé ­Közérzetünk Vesztegzár a laktanyában Valószínűleg mindenki el tudja képzelni, mit élhetnek át most azok a szülők, akiknek a fiuk (vagy éppen fiaik) jelenleg valame­lyik alföldi honvédségi kiképzőközpontban szolgál: Kalocsán vagy Szabadszálláson. Mindkét helyen felütötte ugyanis a fejét a gennyes, fertőző agyhártyagyulladás. Több katona került már kórházba, egy kalocsai diák pedig meghalt. A betegség miatt egészségügyi zárlát helyett immár karantént rendeltek el — azaz most már a tisztek sem mehetnek ki a laktanyából. A riadalmat, aggodalmat és elkeseredést csak növeli, hogy így a szeretet ün­nepére senki sem juthatott haza Kalocsáról, és a szilvesztert is a falakon belül kell eltölteniük — a kalocsaiak mellett a szabadszál­lásiaknak is. Egyébként mindkét kiképzőközpontba Jász-Nagy- kun-Szolnok megyéből is viszik az újoncokat. A fejlemények hatására az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese vizsgálatot indított a kalocsai lak­tanyában. A jelentésben foglaltak szerint a laktanyában aggályos a közegészségügyi helyzet. Feltűnően nagy számban fordulnak elő fertőző légúti megbetegedések, a gennyes agyhártyagyulladás pedig ezek talaján alakulhat ki. A vizsgálat külön is kiemelte a fűtés és a melegviz-ellátás hiányát, egyes kiképzési feladatok rossz szervezését, a C-vitamin-tartalmú ételek hiányát, az egyen- ruházat hiányosságait. A honvédség vezetői erre az ÁNTSZ vizs­gálatára hivatkoznak, amely szerint a honvédség illetékesei a szakmai és törvényi szabályok szerint jártak el. Nehéz tehát a civilnek eldöntenie, merre is keresse az igazságot. Aki volt kato­na, tudhatja, hogy valóban vannak laktanyák, ahol spártai mó­don élnek a körletekben a kiskatonák, és sokszor spártai módon is bánnak velük. És az is tény, hogy ruházati felszerelés terén (is) igencsak távol állunk még egy NATO-hadseregben elvárható mi­nőségtől. Azt persze botorság lenne számon kérni a honvédség­től, hogy „hotelszolgáltatást” nyújtson, erre pénzük sincsen. Ám ahol nagyobb embertömeg van összezárva, ott fokozottan őrköd­ni kell(ene) az egészségügyi szabályok, előírások betartatásán. Mert akkor talán az újságíróknak nem kell feltenniük azt a kér­dést, hogy vajon miért járhattak haza a tisztek, amikor a kiska- tonáknak ez már tiltva volt. És akkor talán erre nem vágna visz- sza kissé cinikusan úgy a Magyar Honvédség egészségügyi főcso­portfőnökének helyettese, hogy mindenekelőtt a sajtó nyomásá­ra vezették be a karantént. (Be kell vallani, mintha még most, sok pozitív változás után is olyan érzése lenne a civil halandó­nak, hogy mintha nem lenne elég rugalmasság a honvédségben.) Tegnap egyébként megalakult a válságbizottság is (nem túl biz­tató név!), amely értékeli a kialakult helyzetet. Remélhetőleg ez a kiértékelés eljut majd odáig is, hogy ahol kell, ott változtassa­nak a laktanyai körülményeken, és így a jövő karácsonyuk még csak véletlenül se vesztegzár alatt, fertőzéstől való félelemben tel­jen el az akkori kiskatonáknak. Baranyi György Szextelefonok más kontójára (Folytatás az 1. oldalról) Legfeljebb azon gondolkodott el egy pillanatra, hogy miért felej­tette el aznap bezárni a lakás aj­taját. A tettesek ugyanis álkulcs- csal, rombolás nélkül jutottak be a lakótelepi lakásokba, és oda­bent sem okoztak felfordulást. Úgy kutattak elsősorban kész­pénz és aranytárgyak után, hogy látszólag semmi nyomot nem hagytak.« Napok múlva aztán fény derült a hiányra, ám a káro­sultak közül néhányan ezt köve­tően sem tettek bejelentést a rendőrségen. A nyomozók sze­rint ez mindenképpen helytelen lépés volt. Az elkövetők azonban nem mindenhol voltak ilyen „kí­méletesek”. Máshová ugyanis, a bűnözők által kedvelt hengerzár­töréssel hatoltak be. A zsákmány mindannyiszor pénz, arany és műszaki cikk volt. A nyomozás a közelmúltban vezetett ered­ményre — tájékoztatták lapunkat a felderítést végző detektívek. Sűrű Dezsőtől és Bodor Tamástól megtudhattuk: két, a lakótelepen élő, hasonló bűncselekmények miatt korábban már büntetett fi­atalemberre terelődött a gyanú. Közös albérleti lakásukban azonban először csak N. Pétert találták meg, társa, K. János igye­kezett elrejtőzni. Próbálkozása nem volt túl sikeres, mert a kará­csony előtti napokban őt is elfog­ták egy jászladányi rokonánál. A még az ünnepek előtt letartózta­tott gyanúsítottak közül csak N. Péter tett vallomást, egyelőre hat betörést ismert be, de említést tett a telefonálgatásokról is. K. János egyelőre nem tett vallo­mást. H. Gy. A víz az élete, és a víz lehet a halála A víz Cserkeszőlő élete, és a víz lehet a halála — jegyezte meg kese­rű humorral egy helybéli. Elnézve a község jelentős részét borítőbel- víztaka'rót, csak egyet lehet érteni az elmés honpolgárral, aki térdig érő gumicsizmájában tökéletes mintája a mai cserkeszőlői ember­nek: szemében bánat és félelem, ám egyúttal tenni akarás. Tóth Péter is éppen ilyen ember, amíg felesége csendesen sír a tornácon, addig ő megpróbálja a lehetetlent, eltüntetni a vizet. A nem is olyan régen még szép kertben mára csak a kerekes kút és a szőlőtőkék emlékeztetnek a zöldségtermesztésre. Pedig há­zuk a község egyik legmagasab­ban fekvő részén található. — Pár hónapja hozattuk rend­be a kerítést az akkori víz miatt, most pedig a ház fala repedezik — magyarázta csendes beletörő­déssel. — Pereg a vakolat is, bár­mikor összeomolhat a ház. Néz­ze, egészen a falig ér a víz, las­san a házba is betör! ígértek újabb szivattyút, de nekünk a rögtön is késő lenne mát a men­tés megkezdésére. A hangzavarra odafigyel egy szomszéd. Szerinte a másik ut­cában lévő fóliakertészet a ba­jok okozója, onnan folyik há­zukra a víz. Csendesen megjegy­zem, ezzel nem ért mindenki egyet, amire csak annyi választ kapok: a nagyok elintézik egy­más között, csak bajuk ne le­gyen. — Mi, kisemberek, valahogy mindig elkerüljük a nagyobbak tekintetét. A gazdag embernek is van kára, de ami neki megold­ható, az nekem tragédia. Mi most erősítettük meg a házukat, de minek, már megrepedtek a falak, reggelre a küszöbig ért fel a víz. Nekünk ez az életünk, amit a kis nyugdíjból újrakezde­ni már képtelenség — magyaráz­za fátyolossá váló tekintettel. Szokolai Lajos polgármestert is sokan megkeresik gondjaik­kal, a legtöbben tőle várnák a megoldást. — A fóliás sztori nem igaz. Sőt, a bírált személy egy hónap­ja folyamatosan szivattyúzza a vizet a saját költségén. Itt egye­dül az időjárás okolható, még a legidősebbek sem emlékeznek ekkora esőre. De van itt baj ép­pen elég, most éppen a csövünk fogyott el, amin a vizet szivaty- tyúznánk egy tómederbe. A kunszenti tűzoltókkal egyeztet­tem éppen, talán sikerül szerez­nünk valahonnan, legalább há­romszáz méternyi kellene. De így, az ünnepek táján nehéz bár­mit is elintézni. Á polgármester elmondja: Tó- thék baja nem egyedi eset. Saj­nos a legtöbb háznak nincs be­tonalapja, és- a gyakorlatilag nyár óta tartó folyamatos magas talajvizszint átitatta a falakat. — Ha nem lesz több csapadék, akkor a lakóházakat valószínű­leg megmenthetjük, de ha to­vább olvad, akkor várhatóak lesznek kiköltöztetések is. Per­sze nekünk az sem jó, ha fagy, mert akkor a jelenlegi vizet nem tudjuk kiszivattyúzni. A kárfel­méréssel jó ideje nem foglalko­zik Cserkeszőlőn senki, mert azt mindennap lehetne kezdeni elölről. Az emberek kétség- beesése óráról órára nő, minden perc számíthat most, mert az át­nedvesedett falak az esti fagy­ban akár szét is repedhetnek. Szerencse kellene - mormolják néhányan, s való igaz, abból ki­járna már a hónapok óta belvíz- veszélyben élő cserkeszőlőiek- nek. Másban aligha bízhatnak, mert az önkormányzat és a he­lyi vállalkozók, polgárok megfe­szített munkája semmit sem ér, ha a természet bőven szolgáltat utánpótlást eső vagy hó formá­jában. Amikor pedig valahonnan si­kerül leszívatni a vizet, s az reg­gelre újból megtelik, akkor fö­löslegesnek tűnhet az ember munkája. De a cserkeiek nem adják fel, várják a jó időt s a sze­rencsét, ami hosszú idő óta messze elkerüli őket. PE Siralmas képet mutat a határ is a Tiszazugban

Next

/
Oldalképek
Tartalom