Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-03 / 282. szám

1999. december 3., péntek Megyei Körkép 3. oldal Minőségi önkormányzatok A nemzetközi kereskedelemben alapvető ISO 9001 minőségbiz­tosítási rendszerrel a vállalatok közül jó néhányan már rendel­keznek. Az önkormányzatok szintjén azonban ilyenről aligha beszélhetünk. Az ISO 9001-et csak egy-két nagyobb város sze­rezte meg, a kisebb önkormány­zatok egyelőre még csak az in­formációgyűjtésnél tartanak — hangzott el tegnap Jászkiséren a teleházban, ahol a TÜV Rhein­land Hungária Kft. megbízottai tartottak ismertetőt. Szerencsé­re az önkormányzatoknál, illet­ve oktatási intézményeikben egyaránt jelentkezik a minőség- biztosítás igénye. Az előadások­kal arra szerettek volna rávilágí­tani, hogy egy ilyen rendszerrel milyen előnyökre tehet szert egy önkormányzat. bcs Foci és kultúra Réges-régi barátság fűzi össze a megyei tűzoltó-parancsnok­ság és Szolnok város tűzoltó­it a sülysápi öregfiúk focicsa­patával. Itt valóban öregfiúk öreg barátságáról van szó, mert sajnos nemcsak a hajuk, hanem a csatársor is ritkul már. Az égi pályán egymással csillagport rúgó csapattársak, bajtársak emlékére tartottak sport- és kultúrnapot a csapa­tok a napokban Szolnokon. A nevüket meghazudtoló idős sülyiek fiatalos lendülettel és láthatóan összeszokott csa­patjátékkal, nehéz küzdelem árán legyőzték a tűzoltókat 6:3-as eredménnyel. A mécs­esét követően — hogy ne csak a test, a szellem is erősödjön — megtekintették a szolnoki Damjanich múzeum állandó régészeti és néprajzi kiállítá­sát. A jó hangulatú ebédnél, a Sólyom vendéglőben pedig megelevenedett a múlt min­den vidám eseménye, és a jö­vő is: „Veletek, ugyanekkor, ugyanitt”. Szerény gazdasági élénkülés (Folytatás az 1. oldalról) A megye gazdaságilag aktív né­pességéből 145 ezer főt foglal­koztattak, és 16 ezren voltak munka nélkül. A megfigyelt me­gyei szervezetek teljes munka­idős alkalmazásban állóinak bruttó havi átlagkeresete 1999 el­ső háromnegyedében 57 400 fo­rint volt, és a tavaly ilyenkorit 15 százalékkal haladta meg. A nettó kereset 11 százalékkal nőtt, ami a közel 10 százalékos fogyasztói áremelkedést figyelembe véve re­álértéken 1-2 százaléknak felelt meg. A megyei kereset relatíve változatlanul alacsony, az orszá­gos négyötöde — áll a KSH me­gyei tájékoztatójában. bgy Tegnap ünnepélyes keretek között nyitották meg a szolnok-szandaszőlősi fel­újított postát. Az épület bővítése, átépítése során három új munkahely létesült, és 47-re emelkedett a fiókbérleti lehetőség. Új parkoló és a mozgáskorlátozottaknak akadálymentes bejutást biztosító rámpa került kialakításra. fotó: cs. i. Egyik szerencsétlen a másik szerencsétlent rabolta ki Több a hajléktalanok közötti erőszak Az utóbbi hetekben több olyan erőszakos eset miatt kellett a szolnoki nyomozóknak intézkedniük, amikor a tettes és az áldozat is ugyanab­ból a körből, a hajléktalan emberek egyre népesebb táborából került ki. Az ügyek ugyanarra a sorsra jutott szereplői többnyire ismerik is egymást, mindez azonban nem gátolja meg azt, hogy alkalomadtán el­vegyék egymástól azt a keveset, amijük éppen van. Márpedig az efféle esetek kap­csán nem igazán beszélhetünk az áldozattá válás klasszikus ténye­zőjéről, a sértették kérkedő maga­tartásáról. Mint azt a Szolnoki Rendőrkapitányság bűnüldözési alosztályvezetőjétől, Takács And­rás őrnagytól megtudtuk, munká­juk során azt tapasztalják, hogy egyre több hajléktalan ember él Szolnokon. Állítólag az is gond, hogy nemcsak a helybeli, hanem az ország minden részéből vala­miképp idesodródott otthon nél­küliek telepedtek le a városban, így kénytelenek egyre többen meghúzni magukat a menedékhe­lyen. Az ott élő emberek kényte­len-kelletlen ismerik egymást, pontosan tudják például azt is, hogy kinek milyen járandóságai vannak, nem titok előttük a kifi­zetés időpontja, helye sem. A hajléktalanok körében Józsi bácsiként tisztelt idős ember sem dicsekedett szerdán az aznap dél­előtt a posta előtt felvett nyugdí­jával, társai mégis tudták jól: biz­tosan találnak valamit a vasútál­lomás várócsarnokában elszende- redett ember ruhájának zsebei­ben. A rossz szándékot ugyan ész­lelte az ott posztoló rendőr és rendre utasította az idegen zse­bekben matatót, ám később a há­rom hajléktalan együtt távozott a váróból. Józsi bácsinak azt mondták, a hetedik vágányon áll egy fűtött vonat, elkísérik oda, ott legalább nem fázik. A nehézke­sen mozgó öreg „jótevőinek” tár­saságában a vágányokon keresz­tül el is botorkált a vonathoz, ott azonban csúnyán elbántak vele. Hátracsavarták a kezét, közben az egyik ujja is eltörött, pénzét pe­dig kivették a zsebéből, még szőr­mesapkájától is megfosztották. Az elkövető után persze nem kellett sokáig nyomozni, a vasút­állomáson találtak rá a rendőrök. A gyanúsítottként kihallgatott fi­atalember azonban tagadott, nem értette, miért akar neki rosz- szat Józsi bácsi a feljelentéssel, amikor ő csak „segíteni” akart ne­ki. A rablással és súlyos testi sér­téssel gyanúsított hajléktalan fér­fit őrizetbe vették. H. Gy. A betegség a lakosság 20 százalékát érinti Hírességek is lehetnek depressziósak Egy rendelésen naponta ötven-hatvan beteg is megjelenik, kétszer any- nyi nő betegszik meg benne, mint férfi, a háziorvosi rendelőkben a be­tegek 43 százaléka vallotta, hogy már „találkozott” vele. A lakosság 20 százalékát érintő depresszióról van szó. A szolnoki Hetényi Géza kórház­ban 140 pszichiátriai ágy maradt az ágyszámcsökkentések után. Ez a kapacitás tulajdonképpen elég lenne a betegek ellátásához. Ám Magyarországon még nem alakult ki az osztályok terhelését csökkentő megfelelő járóbeteg-el­látási háttér. A megyénkben is működő pszichiátriai gondozó mellett szak-, illetve drogambu­lanciák, nappali szanatórium, éj­szakai védett szállás jelentené a megoldást. Mindez megfelelő hátteret nyújthatna a depressziós betegek ellátásához úgy országos szinten, mint megyénkben is. A helyzet megyénkben az or­szágoshoz hasonló — tudtuk meg dr. Jancsovics Sándor osztályveze­tő főorvostól, aki a minap a de­presszióról tartott tájékoztatót a sajtó képviselőinek.- A rendelések általában zsú­foltak, egy orvost naponta 50-60 beteg keres fel a hatórás rendelé­sen. Maga a betegség már az ókor óta ismert, számos híresség is szenvedett tőle, mint például Tolsztoj, Hemingway, Churchill. A betegség tipikus tünetei töb­bek között: alvászavar, étvágyta­lanság vagy túlzott étvágy, öröm- telenség, érdektelenség érzése, csökkenő összpontosítási képes­ség, öngyilkossági gondolatok. A beteget a háziorvos veszi gondo­zásba, illetve küldi tovább szak- rendelésre. Mint a főorvos elő­adásából is kiderült, azért is oda kell figyelni a betegség jeleire, mert a depressziós betegek 15 százaléka öngyilkossággal végzi életét. paulina Megyei sikerek a kereskedőversenyen Az áfészek jól teljesítenek A magyar élelmiszer-kiskereskedelem legnagyobb hazai tőkével mű­ködő vállalkozása az Áfész Gazdasági Csoport, mely mintegy 250, kereskedelmi típusú fogyasztási szövetkezetét tömörít. A lánchoz ma 1800 bolt tartozik. A Coop-üzletek megtalálhatóak az ország vala­mennyi tájegységében, így Jász-Nagykun Szolnok megyében is. Az üzletcsoport összforgalma a tavalyi évben meghaladta a 170 milliárd forintot. A láncot összefogó szervezet, a budapesti székhellyel működő Co-op Hungary Rt. vezetősége tavaly úgy döntött, hogy a három boltkategóriában (Coop Mini, Coop, Coop Maxi) kereskedő­versenyt hirdet az egységek veze­tői között. Több mint 300-an ne­veztek be a versenybe, ahol szá­mot kellett adniuk szakmai tudá­sukról, vizsgálták az egyes boltok felkészültségét, készlettartását, az üzleti szabályzatnak való meg­felelését. A vetélkedés ünnepé­lyes eredményhirdetése tegnap zajlott Budapesten. Bartus Pál, az Áfészek Országos Szövetsége elnöke, a Co-op Hungary Rt. el­nök-vezérigazgatója (korábban a Jászsági ÁFÉSZ elnöke) ünnepi köszöntőjében elmondta: a szö­vetkezetek a rendszerváltás után, az egyre növekvő piaci verseny kényszerítő hatásai miatt döntöt­tek úgy, hogy saját bolthálózatot alapítanak Coop néven. A meg­lévő 7500 kiskereskedelmi egy­ségből választották ki azt az 1800-at, amely leginkább megfe­lelt egy születendő lánc tagjának, s felvehette a versenyt a multina­cionális cégek hazánkba települt egységeivel. A sikert bizonyítja, hogy a lánc a mai napig fejlődik. A mostani versennyel az volt a céljuk, hogy felmérjék, hol tarta­nak az üzletek a kereskedelem fejlesztésében, mennyire egysé­ges már a Coop-arculat. * A vetélkedésben szép sikere­ket értek el Jász-Nagykun-Szol- nok megye boltvezetői. A regio­nális szinten a különböző kate­góriákban harmadik helyezést ért el Sziliczei Istvánná (Coop- Star Rt., Jászberény), második helyezést Zelenák Istvánná (Coop-Star Rt.), első helyezést pedig Kuruczná Molnár Ilona (Karcag és Vidéke ÁFÉSZ), va­lamint Bozóki Attila (Coop-Star Rt.). Az országos vetélkedésben harmadik lett Kuruczná Molnár Ilona (Karcag), illetve Pásztor Lászlóná (Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ). Megfelezik a Mól Rt (Folytatás az 1. oldalról) Mindezzel párhuzamosan átala­kul a cég nemzetközi jelenléte is. A Mol a korábbi közel-keleti pia­cokról visszavonul, ezeket a kon­cessziókat eladják. Mint Csák János (képünkön) elmondta, a közel-keleti kutatásokba az el­múlt években 200 millió dollárt fektettek be. Ezt követően arra a területre koncentrálnak, ahol előnyben lehet a cég más társasá­gokkal szemben. Ez a FÁK-or- szágok. pontosabban Oroszor­szág. Itt további kutatásokat, ki­termelést kíván a magyar olajipa­ri cég elérni, hiszen évente a Mól mintegy ötmillió tonna olajat vá­sárol Oroszországtól. Az a nyu­gat-szibériai mező, melyben ér­dekelt a cég, a csúcson annyi ola­jat fog adni, mint hazánk egy tel­jes évi olajszükséglete — fejtette ki a társaság elnöke. A kiskeres­kedelmi üzlethálózatról szólva elmondta, hogy két célterületük van: Románia és Szlovákia. Ro­mániában már 40 kútjuk van, míg Szlovákiában 15. A döntés értelmében e két piacot fogják fejleszteni, újabb országokat nem vesznek célba. A hazai kutatásokat, fúrásokat érintően lapunk érdeklődésére Csák János kifejtette, hogy jelen­leg a Rotary — mely az ománi tu­lajdonú Szolnoki Kőolajkutató Rt. versenytársa — 100 százalék­ban a Mól Rt. tulajdonában van. A korábbi években volt valami­lyen módon tendereztetés, de a Mol-megbízások megoszlottak a két cég között. Tovább folytatva az elnök elmondta, hogy általá­ban az olajvállalatok a fúrásra al­vállalkozókat vesznek igénybe, s ezért is döntött úgy az igazgató­ság, hogy eladja a Rotaryt. „Az igazgatóság és én hiszünk a piac erejében, azaz ha megversenyez­tetjük a szolgáltatásokat, akkor valószínűleg azokhoz olcsóbban jutunk. A fúrási piacon van sza­bad kapacitás a környező orszá­gokban is,' úgyhogy versenyre fel” — mondotta Csák János, aki azonban arról még nem számolt be, hogy mikor lesz döntés a Ro­tary eladásáról. Einvág Zoltán A foglalkoztatáspolitika mostohán kezelt terület Az MSZOSZ nemet mond Lévai Józsefné, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének me­gyei titkára, az MSZOSZ foglalkoztatáspolitikai szakértője tegnap Szol­nokon ismertette a szövetség állásfoglalását a foglalkoztatás helyzetéről. Praxisjog kérdőjelekkel Elhamarkodott az a törvénytervezet, mely január 1-jével magánkézbe adná a háziorvosi rendeléseket — jelentette ki Munkáspárt egészség- ügyi bizottságának elnöke. Dr. Jánosi Gábor úgy vélte, a praxisok pri­vatizációjával szembeállítják a kórházi és a családorvosokat, valamint a doktorokat és a nővéreket, asszisztenseket. Mint elmondta, a foglalkoztatás a legmostohábban kezelt kérdé­sek egyike a jelenlegi kormány érői. A munkanélküli-ellátá- szigorítása nem képes meg­oldani a munkanélküliség prob­lémáját, a kormány mégis arra készül, hogy csökkentse a mun­kanélküli-ellátás folyósítási ide­jét, a szociális partnerek tiltako­zása ellenére. Úgy kívánják drasztikusan csökkenteni a mun­kanélküli-ellátásokat, hogy még nem készült el az Európai Unió által igényelt nemzeti foglalkoz­tatási program. Miért csak akkor hivatkoznak az EU-ra, amikor az a kormánynak kedvező, akkor miért nem, amikor a kormány az európai normákkal ellentétes szi­gorításokat hajt végre? — tette föl a kérdést Lévai Józsefné, majd azzal folytatta, hogy a kormány szigorítani akarja az ellátások fo­lyósításának föltételeit, hosz- szabb munkaviszonyhoz kötné a járadék odaítélését. A járadékfolyósítási időszak le­járta után szociális segélyt kap­nának a munkanélküliek, ami közmunka végzéséhez lenne köt­ve. Ezt viszont, pótlólagos eszkö­zök biztosítása nélkül az önkor­mányzatok hatáskörébe utalná a kormány. Mindezek alapján az MSZOSZ szükségesnek tartja, hogy a szociális partnerek bevo­násával készüljön nemzeti foglal­koztatási program, növeljék az állami szerepvállalást, például infrastrukturális beruházások­kal, enyhítsék a regionális fe­szültségeket, a munka nélkül ma­radók olyan ellátásban részesül­jenek, amely biztosítja a megél­hetésüket, és nem jár megalázás­sal. Az MSZOSZ elutasította az Országos Munkaügyi Tanácsban a munkanélküli-ellátó rendszer­ben tervezett változtatásokat, mert azokat megalapozatlannak és károsnak tartja. Megállapítot­ta továbbá, hogy alkotmányelle­nes az a gyakorlat, hogy az állam pénzt von el más célokra a bizto­sítási befizetésekből létrejövő Munkaerő-piaci Alapból. így nem átütő A választók megnyerésére nem demonstratív jelszavak hangoz­tatásával, hanem konstruktív ellenzéki munkával van a legna­gyobb esélye az SZDSZ-nek - fogalmazott dr. Kis Zoltán, a Felső-Jászság országgyűlési képviselője tegnapi sajtótájé­koztatóján. Az SZDSZ-es hon­atya kiemelte: pártjának akkor van a legnagyobb esélye a föl- emelkedésre, ha a társadalom­ban felmerülő kérdésekre, a konkrét ügyek kapcsán határo­zott álláspontot fogalmaz meg. Látniuk kell a választóknak, hogy a kétpólusú politika mel­lett van harmadik lehetőség is. Szerinte ha csak állandóan el­határolódnak valamitől, s csak azt fogalmazzák meg, hogy mi­vel nem értenek egyet más pár­tok politikájában, azzal nem ér­nek el átütő eredményt a vá­lasztópolgároknál. Az önkormányzatok, de az orvo­sok is örültek, amikor hírét vették annak a kormányzati szándék­nak, hogy privatizálják a házior­vosi rendelőket. A doktorok örö­me azonban lehet, hogy korai volt — vélte dr. Jánosi Gábor. A házi­orvosi körzetek működését az úgynevezett kártyapénzek fedez­ték, míg a rendelők fenntartását, a műszerek vásárlását az önkor­mányzat fizette. A privatizációval az orvosoknak kell minden költ­séget állniuk, így az asszisztensek bérét, az új műszerek vásárlását, a rendelő karbantartását, a fűtést, a villanyszámlát. A kormány szándékai szerint jövő év elején életbe lépő törvényben ráadásul sok minden nincs szabályozva, így például az, hogy az önkor­mányzatokról kire száll át az ellá­tási kötelezettség, vagy hogy a rendelők épületét ingyen kapják- e meg az orvosok. Ha igen, akkor a praxist egy-két év múlva esetleg megvásárló másik doktornak az épületért is fizetni kell? Jánosi számára az is kérdéses, mi lesz a pályakezdő vagy a kórházakból — osztályok, esetleg intézmények bezárásávál — kikerülő doktorok­kal. A hat és fél ezer háziorvosi körzet ugyanis nem osztható to­vább, sőt a népesség fogyásával évente 15-20 megszűnik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom