Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-24 / 300. szám

V 6. oldal Hazai Tükör 1999. december 24., péntek Mi történik akkor, ha egy fiatalemberből miniszterelnök lesz? Akinek szike van a kezében, ne hadonásszon Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel- A fiatalság: sodró lendület, kemény akarat, tudatos konfliktusvállalás, el­szánt célratörés. De ha egy fiatalt a jó vagy rossz sorsa (ez csak utóbb derül ki) magas politikusi rangra, például minisz­terelnökké emeli, akkor nem kell-e vál­toztatnia a gondolkodásmódján, maga­tartásán, mondjuk a konszenzuskeresés irányába? - kérdeztem Orbán Viktortól, kihasználva azt az órácskát, amikor programjai között „elengedte magát”. Nem nyilatkozott, hanem töprengett. Beszélgetett.- Ha egy 35 éves ember miniszterel­nök lesz, akkor az a legfontosabb, hogy gondolkodásában, munkájában ötvözni tudja fiatalságát és felelőssé­gét. Őrizze meg a lendületét, legyen határozott és céltudatos, de érezze át döntéseinek súlyát. Legyen tudatában annak, hogy egymaga nem képes vála­szolni az élet kérdéseire, lássa be, hogy még híján van sok élettapaszta­latnak és tudásnak. Egy miniszterelnök számára az igazi tudomány abban áll, hogy jól válassza meg azt a pillanatot, amikor gyorsan kell dönteni (ezt kellett tenni a koszo­vói válság idején), illetőleg amikor las­san, kivárva, megfontoltan kell csele­kedni. Ez utóbbira volt szükség az év el­ső felében, amikor nagyon sok csapás érte a magyar gazdaságot, és sokan megszorító intézkedéseket sürgettek. Nekik ezt mondtam: akinek szike van a kezében, az ne hadonásszon. S miután a miniszterelnök kezében szike van, mindenkit arra kértem, hogy a könyö­kömet se lökdössék, mert az nem tesz jót az operációnak. Egy fiatal miniszterelnök kivételes szerencséje, hogy megválaszthatja mi­nisztereit, munkatársait. Ha jól válasz­tott, akkor teljes közöttük a bizalom, s ezen az alapon a miniszterelnök be tud­ja fogadni, egységbe tudja foglalni sokak véleményét, tudását. A kormányfő szerencséje- A miniszterek megválasztásában való­ban szerencsés helyzetben van a minisz­terelnök. De ugyanez a szerencse kíséri, amikor le akarja váltani egyik vagy másik miniszterét? Vajon a kisgazda miniszte­rek esetében nem pártolt el öntől a szerencse?- Ez alkotmányos kérdés, amelyet nem a napi politikai viták szempontjá­ból kell mérlegelnünk. Én ebben a kér­désben is az alkotmányt tartom irány­adónak, s eszerint a miniszterelnöknek egyszemélyi felelőssége van a kormány működéséért, de a felelősségével arány­ban vannak a jogai is a miniszterek kine­vezésére és leváltására. Úgy is mondhat­nám, hogy az ügy ura a miniszterelnök. Minthogy ön a kisgazdapártot emlí­tette, az FKGP-nek a koalíciós szerző­dés értelmében megvan az a joga, hogy ha valamely kisgazda miniszter vagy ál­lamtitkár elveszti a kisgazdapárt elnöké­nek a bizalmát és a pártelnök ezt nekem jelzi, akkor én felmentem az adott poli­tikust. Torgyán úr ellenében senkit nem akarok pozícióban tartani.- És ez fordítva is igaz?- Fordított esetben - miként már em­lítettem - az alkotmány szabályoz: a kis­gazda miniszterek esetében sem csor­bulhatnak a kormányfői jogok. Egyéb­ként elégedett vagyok a koalíciós pártok együttműködésével.-Sa koalíció eredményességével is elégedett? Gondolok itt arra, hogy a köz­vélemény-kutatások a koalíció vezető pártjának, a Fidesznek a népszerűség- csökkenését jelezték. Ezt látva a kor­mánypárti politikusok általában szét­tárják a kezüket és azt mondják: min­den kormánynak népszerűtlen intézke­déseket kell hozni, s ez meglátszik a tá­mogatottságon. Az ön kormánya nem kényszerült erre, éppen ellenkezőleg: a családi pótlék, a gyed visszaállításával kifejezetten növelhette volna a népszerű­ségét. Akkor hát mivel magyarázható a Fidesz visszaesése?- A lakossági vélemények hullámzá­sa természetes. A Fidesz erős támoga­tást kapott a választásokon, majd még nagyobb lett a népszerűsége a kor­mány megalakulásakor. Ezzel együtt Magyarországon mindig is volt és lesz egy többé-kevésbé jelentős baloldali szavazótábor, amelyet a szocialista párt, és egy jelentős jobboldali szava­zótábor, amelyet a polgári pártok szö­vetsége képvisel. Ezek az erők nyílt választási küzdelmet folytatnak, ami szerintem hasznos az országnak. Mind az ellenzéknek, mind a kormánypár­toknak jót tesz, hogy ha mindennap, lehetőleg korrekt, a mainál korrektebb, nyugodalmasabb, kevésbé személyes­kedő természetű vitákban újra és újra meg kell védeniük saját álláspontjukat, vagy legalábbis érvelniük kell nézeteik mellett. Ami a közvélemény-kutatást illeti, én nem hónapról hónapra vagy egy éven belüli változások szempontjából nézem az eredményeket, hanem négy-nyolc év távlatában. Tudjuk, hogy mi volt 1998- ban, majd meglátjuk, mi lesz 2002-ben. Egy kormány számára az a mérce, hogy jól vagy rosszul dönt. A baj akkor van, ha egy párt mögül azért fogy el a támo­gatók tábora, mert kormánya rossz dön­téseket hoz. Mi zömében olyan döntése­ket hoztunk, amelyeket az emberek akartak. Emberek a kasszánál- Vajon ezt a megállapítást nem gyengí­ti az a tény, hogy Magyarországon ép­pen most sztrájkhullám van kialakuló­ban? Ezzel kapcsolatban hallani olyan véleményeket, hogy a mai helyzet a vá­lasztási küzdelemre vezethető vissza. Ak­kor a Fidesz sok mindent megígért, s most az emberek - jelképesen szólva - mennek a kasszához. De a kasszában nincs annyi pénz, hogy az ígéretek telje­süljenek, s ezt látva, egyes szakmákban sztrájkkal akarják kikényszeríteni az ígért juttatásokat.- Annyi pénz, amennyit az emberek megérdemelnének, sajnos soha nincs a kasszában. Nekünk nagyon okosan kell felhasználnunk a gazdaság növekedését részben arra, hogy az életszínvonalat ja­vítsuk, részben pedig arra, hogy további növekedést tudjunk elérni. Nekem e te­kintetben van egy zsinórmértékem: az éves gazdasági növekedésnek a felét ad­juk hozzá az inflációhoz, s így kapjuk meg a nyugdíjaknak és béreknek a kö­vetkező évekre tervezhető mértékét. A növekedés másik felét pedig beruházá­sokra fordítjuk. 2000-re azt tervezzük, hogy képesek leszünk megállni a 6 szá­zalékos inflációnál, lesz egy 4,5 százalé­kos gazdasági növekedés, ennél fogva a béreket 8,25 százalékkal tudjuk majd emelni. Mindehhez azt is tudni kell, hogy az országnak van egy korábbról örökölt nagy adósságállománya, amelyet évről évre törleszteni kell. 2000-ben erre a cél­ra 803 milliárdot fogunk fordítani, ez valamivel több annál az összegnél, mint amennyit minden magyar állampolgár személyi jövedelemadóként befizet. A kormány nem tehet mást, mint hogy át­veszi az adóbevételt és mint egy postás, átutalja azoknak, akik korábban hitele­ket adtak nekünk. Ami a sztrájkot illeti, nem örülök neki, mert megáll tőle az élet, kárt okoz az embereknek, tehát jobb elke­rülni. Ugyanakkor a sztrájkhoz az em­bereknek joguk van. Világos a kor­mány döntése, hogy a következő év­ben a béremelkedések átlagos mértéke nem lehet több, mint 8,25 százalék, s úgy látom, hogy nem is lesz több sem a versenyszférában, sem az állami terü­leten. E tekintetben annyit tudok ígér­ni, hogy ha az infláció magasabb lesz, akkor a béreket is nagyobb arányban növeljük. Tizenötmilliós nemzet- Ön több kérdésben is az emberek meg­értésére apellált. Ehhez azonban sokszor meg kell „fejteni” a miniszterelnöki kije­lentéseket. Legutóbb például megállapí­totta, hogy Magyarországon lezárult a rendszerváltás. Ezt kevesen értik, én sem találkoztam még sehol ennek kifejtésével. Mire alapozza ezt a véleményét?-Arra, hogy az elmúlt tíz évben le­zajlott rendszervál­tás eredményeként . a következő változá­sok történtek: újjá­építettük a család- támogatási rend­szert, 7-8 százalékra csökkent a munka- nélküliség, erősö­dött a biztonság, 1999-ben 20 száza­lékkal csökkent a bűncselekmények száma. Mi volt a rendszerváltás a nemzeti összetartozás szempontjából? Az el­múlt évtizedben éppen a sok baj, a ked­vezőtlen gazdasági helyzet miatt az em­berek leginkább a saját boldogulásukért küzdöttek, s így háttérbe szorult az a gondolat, hogy Magyarország nemcsak tizmillió magyar állampolgárnak a hazá­ja, hanem a magyar egy 15 milliós nemzet. Úgy látom, ma a 15 millió ma­gyar összetartozásának érzése erősebb, mint korábban. S a rendszerváltás befejezésének leg­szilárdabb alapja a gyors - az Európai Unió átlagánál kétszer gyorsabb - gaz­dasági növekedés, amelyet az elemzők hosszabb távra is előrevetítenek. Idén, 10 éves visszaesés után, elértük a nem­zeti össztermék 1990-es szintjét. Megvette az ajándékot- Ha ön szerint ilyen sikeres a kormány, s értelemszerűen a kormányfő is, akkor miért vetődött fel most a miniszterelnöki és a pártelnöki poszt szétválasztása? Ez a korábbi kormányzó pártoknál is felme­rült, de mindegyik nemet mondott. Ön miért mondott most igent?- A sikerek nem a kormány, hanem minden magyar ember közös sikerei. A Fidesz is szembekerült azzal a prob­lémával, mint a korábbi kormányzó pártok, hogy minden erejét a kormány­zásra fordította, s eközben elhanyagol­ta hátországának megerősítését. Már­pedig a hátország fontos. S miután mi megbízunk egymásban, én nem tartok attól, hogy a funkciók szétválasztása folytán valamiféle kétfejűség alakul ki a hatalom csúcsa­in. Nem tartok at­tól, hogy egymás ellen dolgozó ha­talmi központok jönnek létre. A pártelnöki posztra a megyei elnökök­kel való megbeszé­léseken Ader János és Kövér László ne­ve vetődött fel. Hogy az urak vállal- ják-e, erről még nem nyilatkoztak. Ha bármelyik is úgy dönt, hogy vállalja, én tudomásul fogom venni és megte­remtem a lehetőségét annak, hogy a jö­vőben pártelnökként dolgozzanak.- Köszönöm ezt a beszélgetést, lehet, hogy éppen a karácsonyi ajándékvásár­lástól raboltam el az idejét. Vagy megve­tette már az ajándékokat a feleségének és a gyerekeknek, mondjuk a titkárnő­jével, a testőrével, netán a gépkocsi­vezetőjével?- Rosszul fogalmazott, nem megvetet­tem, hanem megvettem az ajándékokat. Egymagám jártam az üzletben. Ez nem ritkaság, sokszor megteszem. Mint ahogy a feleségemmel, a gyerekekkel rendszeresen járunk-kelünk az utcán, el­megyünk moziba, állatkertbe vagy cuk­rászdába, s elmondhatom, hogy soha se­hol semmilyen bántódás nem ért, még szavakban sem. Igyekeztünk a lehető legkevesebbet változtatni a szokásain­kon, a családi életünkön. Meggyőződé­sem, hogy az ember elsősorban nem mi­niszterelnök, hanem családapa. S ha rossz családapa lennék, nem lehetnék jó miniszterelnök sem.- Néhány nap, és átlépünk a 2000. évbe. Mit kíván az ország lakosságának?- A 20. századnak sok tekintetben a vesztesei voltunk. Soha nem volt annyi­ra igaz Szekfű Gyula véleménye, hogy régebben a jellemünk alakította a törté­nelmünket, a 20. században pedig a tör­ténelem a jellemünket. Azt kívánom magunknak, hogy a 21. században is­mét a jellemünk legyen úrrá történel­münkön. Pálos Tamás Névjegy Neve: Orbán Viktor Életkora: 36 éves Iskolai végzettsége: ELTE JTK Hivatása (az általa felállított sorrendben): családapa, férj, politikus Foglalkozása: miniszterelnök (és még egy ideig) pártelnök Családi állapota: nős Gyermekei: 3 (két lány és egy fiú) Kedvenc időtöltése: a foci Ismét a Ház előtt a praxistörvény A kormány változatlan szöveg­gel újra benyújtotta a háziorvosi praxisok privatizációjáról szóló törvényjavaslatot, amelyet feb­ruár 1-jéig el is kiván fogadtatni az Országgyűléssel - jelentette be Borókai Gábor. A kormányfő ennek érdekében felkérte a ház­elnököt, hogy január 31-ig tegye lehetővé a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Hogy a két ünnep között is ülésezik-e a parlament, illetve hogy január­ban mely napokra hívják össze a honatyákat, a házelnök dönti el. A szóvivő a háziorvosok csaló­dottságával magyarázta a sietsé­get. A kormány már véglegesí­tette a jelenlegi praxisokat maj­dan megvásárolni kívánó orvo­sok által felhasználható kedvez­ményes hitelkonstrukciót. * Ökumenikus imahét. A Krisztus-hívők egységének je­gyében ökumenikus imahét kez­dődik január 16-án a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezé­sében - jelentette be az utóbbi testület csütörtökön. Az ökume­nikus tanács írásbeli tájékozta­tása szerint az imahét országos megnyitó istentiszteletén, a bu­dapesti Szent István-bazilikában a meditációt Paskai László bíbo­ros, prímás, esztergom- budapesti érsek tartja. Igét hir­det Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egy­ház zsinatának lelkészi elnöke. Köszöntőlevél. Minden, 2000. január elsején születendő gyer­mek és édesanyja névre szóló köszöntő levelet kap Harrach Péter szociális és családügyi mi­nisztertől - ezt a szaktárca veze­tője közölte csütörtökön. A le­véllel egyrészt a gyermeket válla­lók iránti személyes tiszteletét szeretné kifejezni a miniszter, másrészt a demográfiai helyze­tet figyelembe véve - szavai sze­rint - a kormányzatnak köteles­sége ilyen formában is kifejeznie elismerését, köszönetét az édes­anyáknak. Harrach Péter 2000. január elsején felkeresi az egyik budapesti szülészetet, ahol kö­szönti az aznap született gyer­mekeket és az édesanyákat. A miniszteri vizit helyszínéről ké­sőbb döntenek. Három napig ingyen. Ingye­nesen látogathatók a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai de­cember 28. és 30. között. Az ér­deklődők - naponta 10 és 17 óra között - még az intézmény­ben tekinthetik meg a koronát és a koronázási jelvényeket. Ja­nuár 1-jétől, mint ismeretes, a palást kivételével - a Szent Ko­rona és a többi koronázási jel­vény őrzésének helyéül az Or­szágházat jelölte ki az államala­pítás emlékéről és a Szent Koro­náról szóló törvény. Újabb agyhártyagyulladás. Eddig négy sorkatona betege­dett meg gennyes agyhártya­gyulladásban a honvédség kalo­csai kiképzőközpontjában, ahol csütörtökön egészségügyi zár­latot rendeltek el - közölte dr. Hetei Péter, a szárazföldi ve­zérkar egészségügyi főnöke, aki személyesen ellenőrizte a beteg­ség felszámolását célzó intézke­dések bevezetését. A zárlatot minimum 5, maximum 10 na­pig tartják fenn, a laktanyát ad­dig a szerződéses és a sorállo­mány egyetlen tagja sem hagy­hatja el. Ipari parkok. Hatvankét pá­lyázóból harminchétén nyerték el az Ipari Park címet az idei pá­lyázaton - közölte Dányi Ist­ván, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője csütörtökön a miniszter döntését. Ezzel a Ma­gyarországon lévő ipari parkok száma 112-re emelkedett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom