Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-17 / 294. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1999. december 17., péntek Félelem a tagvesztéstöl A Magyar Kézműves Kama­ra attól tart, hogy a kötelező tagság megszüntetésének kö­vetkeztében a vállalkozók ki­lencven százaléka elfordul a kamarától - mondta Károlyi Miklós elnök, a szervezet VIII. küldöttgyűlésén Buda­pesten. Közölte: félő, hogy az ön­kéntes tagok által fizetett tag­díjakból a kamara nem lesz képes ellátni feladatát, és a kis- és középvállalkozók ér­dekképviselet nélkül marad­nak. A kamara szigorú re­gisztrációs rendszere révén sokat tett a feketegazdaság „kifehérítéséért”, ám a szük­séges források elapadása mi­att ezt a tevékenységét a jö­vőben nem folytathatja - fo­galmazott Károlyi Miklós. Az elnök tájékoztatása szerint a regisztrált kézmű­ves vállalkozások száma idén 148 ezer volt, az általuk befi­zetett tagdíj 800 millió forin­tot tett ki. Jóllehet Európa több országában is az angol­szász minta szerint, vagyis önkéntes alapon működnek a kamarák, ám Magyarorszá­gon csak komoly erőfeszíté­sek, plusz források előterem­tésével lehet életben tartani azokat. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ( 1 egységre forintban) Angol font 405,76 Cseh korona 7,12 Euró 254,63 Német márka 130,19 Osztrák schilling 18,50 Lengyel zloty 59,99 Svájci frank 159,05 Szlovák korona 6,01 USA-dollár 250,64 Folytatódik a jármű-rekonstrukció (Folytatás az 1. oldalról) Bár idei beszerzés, de a Rába még nem szállította le Szolnokra új fejlesztésű autóbuszát. Vala­mennyi új járművet úgynevezett Euro 2-es motor hajt, azaz meg­felel a legszigorúbb környezetvé­delmi előírásoknak, de biztonsá­gi és kényelmi szempontból sem találni kivetnivalót rajtuk. Idén az új beszerzések mellett a társaság négy busznál alvázcse­rét végzett, így a teljes járműpark nyolc százalékát sikerült megújí­tani. Az űj buszok közül két csuklós és négy szóló a szolnoki tömegközlekedést szolgálja, a többi elővárosi, helyközi, vala­mint távolsági forgalmat bonyo­lít le. Ami a jövőt illeti, a társaság jövedelmezőségét, következés­képpen a fejlesztési lehetőségeit nagymértékben befolyásolja az olaj, pontosabban a gázolaj ára, amely igencsak meglódult ebben az esztendőben, miközben az utaslétszám alig változott. Mint elhangzott, a Jászkun Vo­lán 2000-ben az ideinél valamivel kevesebb, 12-14 új autóbusz be­szerzését tervezi, ebből 6-8 darab vásárlása történne önerőből, a többi az állam jármű-rekonstruk­ciós támogatása, illetve az ÁPV Rt. tartós bérlethez hasonló konstrukciója révén frissítheti fel a buszparkot. Szintén újdonság a Jászkun Volán háza táján, hogy a helyi já­ratokat is fűtéssel szerelik fel, ez­zel is javítva az utasok komfortér­zetét. A napokban üzembe helye­zik a szolnoki autóbusz-állomá­son az elektronikus tájékoztató táblát, amely a soron következő tíz induló járattal kapcsolatosan informálja az utazókat. Ugyan­csak napok kérdése, és a cég te­lephelyén megkezdi működését a 15 milliós beruházással megvaló­sított korszerű autóbusz- és kami­onmosó. L. Z. Veszélyben az agrárbéke A januári gazdatüntetésről még nem született döntés Elképzelhető, hogy januárban gazdatüntetésre kerül sor. Az agrármegmozdulásról azonban a szolnoki gazdanagygyűlés korábban megalakított országos demonstrációs bizottságának tegnapi ülésén nem született döntés. A készültségi állapotot mégis fenntartják. Karsai József, a szervezet elnöke elmondta: az FVM az elmúlt há­rom hónap során nem teljesítette a szeptember közepén aláírt ag­rár-megállapodást. Még mindig nem tisztázott az egyezség betar­tásához szükséges pénzügyi fede­zet. A késés egyre nehezebb hely­zetbe hozza a termelőket, ugyan­is a jövő évi termelést és értékesí­tést megalapozó információk még mindig nem állnak rendelke­zésükre. A demonstrációs bizottság azt is kéri az agrártárcától, hogy a 2000. évi mezőgazdasági szabá­lyozást megtestesítő rendeletter­vezeteket december 24-ig juttassa el a termelők érdekképviseletei­hez. Kérik továbbá, hogy a föld­művelésügyi miniszter legkésőbb december 31-ig hirdesse meg a tej, a vágósertés, a vágómarha, az étkezési búza és a takarmány- kukorica intervenciós árát, még­pedig a megkötött megállapodás­ban foglalt mértékek szerint. Az agrárbéke kulcskérdése a jö­vő évre tervezett kormányzati ag­rárhitel-garanciaalap. A gazdák előtt egyelőre nem világos, hogy a 65 milliárdos keret milyen hite­lekre vonatkozna. Ha csak a 2000. január elsejétől felvett hite­lekre, akkor kérdés, hogy mi lesz a termelők által korábban felvett és mára több száz millióssá duz­zadt adósságtömeggel. Az agrár­megállapodás ezek rendezését is ígérte. A demonstrációs bizottság várja a földművelésügyi tárca vá­laszát és annak ismeretében dönt majd a januárra tervezett, Parla­ment előtti gazdatüntetésről. Berenczky András, a MEDOSZ főtitkára szerint is kulcskérdés, hogy a jövő évre tervezett kor­mányzati agrárhitel-garanciaalap­ból valójában ki részesül majd. A szakszervezet számára annál is fontosabb ez a kérdés, mert a munkaadó mezőgazdasági üze­mek csak az agrárbéke fennmara­dása esetén tartják magukra néz­ve kötelezőnek a minimálbér kifi­zetését. (újvári) Egymillió hektár termőterületet vonnak ki a művelés alól Energiatermelő mezőgazdaság Az agrárkormányzat jövőre kiemelten támogatja az új típusú szövetkezetek megalakulását. 2000-ben megkezdődhet a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatása is - hangsúlyozta tegnap Torgyán József egy tudományos szakmai konferencián. A földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter a továbbiakban rámutatott: Magyarországon ad­dig nem lehet agrárpiacról beszél­ni, amíg létre nem jönnek az úgy­nevezett értékesítő szövetkezetek. Az ilyen szervezetek megalakulá­sát a jövőben kiemelten fogja tá­mogatni az agrártárca. Ugyanak­kor - tette hozzá a miniszter - ke­resik a nevét ezeknek a szerveze­teknek, mivel véleménye szerint a „szövetkezet” szó sokakban rossz emlékeket ébreszt. Torgyán József elmondta, hogy világszerte, így hazánkban is rob­banásszerű változás történt az el­múlt hónapokban. Az országot hét régióra osztották fel. Ezek lét­rejötte szemléletváltozást is köve­tel, hiszen az együttműködés eltér majd az eddigi megyei és kistérsé­gi munkától. A jövőben az agrár- szakemberek segítségével megkez­dődhet például a hátrányos hely­zetű kistelepülések felzárkóztatá­sa. Az agrártárca vezetője bejelen­tette: a jövőben 1 millió hektárnyi termőföldet szeretnének kivonni a mezőgazdasági művelésből. Ezek­re a területekre energiaerdőket és halastavakat telepítenének. Az ágazat energiafelhasználóból energiatermelő ágazattá kíván elő­relépni. A miniszter sajnálatosnak ne­vezte, hogy a kilencvenes évek ele­jén a privatizáció során kicsúszott a termelők kezéből az értékesítés és a feldolgozás. A külföldi tulaj­donosok, befektetők a magas szín­vonalú termelés helyett a piacszerzést tartották elsődleges szempontnak. Ennek hátrányait most érzik igazán a gazdálkodók. Ezért nagyon fontos, hogy az érté­kesítő típusú szövetkezetek eddig döcögve haladó létrehozása, meg­teremtése a jövőben felgyorsuljon. Az lenne a kívánatos - jelezte Torgyán József -, ha ezek a szer­vezetek „gomba módra” elszapo­rodnának. U. G. A magyar mezőgazdaságnak kedvező lenne az EU-csatlakozás A gazdák összefogására van szükség A svéd gazdák, valamint az ottani kormány támogatásával vált lehet­ségessé az az előadás-sorozat, amely fő témája hazánk mezőgazdasá­ga és az európai uniós csatlakozás. Az előadó a Svéd Farmerszövetség (LRF) egykori igazgatója, jelenlegi tanácsadója, Stefan Bergstrand tegnap Szolnokra is ellátogatott, ahol találkozott a Magyar Gazdakö­rök és Gazdaszövetkezetek országos, illetve megyei vezetőivel. A svéd vendég sajtótájékoztató­ján elmondta, hogy hazájának farmerszövetsége évek óta figye­lemmel kíséri a Magyarországot jellemző változásokat, így ami­kor az lehetségesé vált, 1996-ban el is látogatott hazánkba. Az LRF, valamint a magyarországi gazdaszövetség közötti együtt­működés tehát már többéves ha­gyományokkal rendelkezik. A magyar szakemberek szerint sokat tanulhatunk a svédektől. Dr. Török István, a Magosz orszá­gos alelnöke többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy a ná­lunk jelenleg tapasztalható álla­potoktól eltérően Svédország­ban az LRF egyedüli szövetség­ként képviseli a mezőgazdasá­got, méghozzá nem kis eredmé­nyességgel. Sikeres tevékenysé­güknek köszönhetően például ki tudták lobbizni a mintegy 100 millió USD értékű mezőgazdasá­gi EU-támogatást. A svédek tanácsadója szerint a siker titka nagyrészt a gazdák összefogásában áll. Követendő példa lenne Magyarországon is, hogy a gazdák szövetsége képes legyen meggyőzni a kormányt ar­ról, melyik az az út, amelyen a mezőgazdaságnak kell haladnia. Stefan Bergstrand szerint Ma­gyarország számára rendkívül fontos a mezőgazdaság, kevés or­szág dicsekedhet el azzal, hogy területének közel 70 százaléka mezőgazdasági terület. Fontos azonban, hogy ebből a ritka adottságból adódó lehetőséget a politikusok is felismerjék. Ez utóbbiban lehet kiemelkedő sze­repük a gazdaszövetségeknek. Az előadás-sorozat, amelyet hazánk hat településén hallgat­hattak meg az érdeklődők, első­sorban azt a célt szolgálja, hogy a magyar gazdák olyan informá­ciókhoz jussanak, amelyek segít­ségével könnyebben eligazodhat­nak a világban, akár csatlakozik Magyarország az Európai Unió­hoz, akár nem. —1hgy— Mercedes-Benz Vaneo Családi és cégautó egyben A DaimlerChryslemél új modell van készülőben. A Mercedes-Benz széles körű piacelemzést végzett a kombi kisteherautók hasznavehe- tőségét, illetve alkalmasságát illetően, amelyből egyértelműen kide­rült, hogy szükség van egy olyan járműre, amely minden igénynek megfelel. Ennek eredményeképpen tervezte meg a Vaneót. A 4,14 méter hosszú, 1,74 m széles és 1,83 m magas Vaneo ötvözi a családias kényelmet és a vállalkozás számára fontos praktikumot, variálhatóságot, konkurenciát teremtve a hason­ló modelleknek. A két oldalsó tolóajtóval gyár­tandó újdonság „alapesetben” öt felnőttnek és két gyereknek kí­nál helyet, de két felnőtt esetén akár három köbméternyi rako­mányt is magához vehet, így bő­víti a két tonna alatti súlycso­portba tartozó transzporterek választékát. Erőforrásként első­sorban a hosszú élettartamú, nagy teljesítményű és kis fo­gyasztású, közvetlen befecsken­dezésű, 68, illetve 90 lóerős (CDI) dízelmotorokat kívánják alkalmazni, de természetesen benzinmotorok is (82, 102 és 125 lóerő teljesítménnyel) vá­laszthatók lesznek. Az újdonság piaci bevezetését 2001 végére tervezik, ezt követően pedig évi 50 ezer Vaneo gyártásával szá­mol a DaimlerChrysler. Divatba jön a kecsketartás? A felvásárlók késedelmesen fizetnek Kelendő a piacon a sertés, a bá­rány, a hízott liba és a pulyka. A vágómarha és brojlercsirke iránt viszont továbbra is gyér a keres­let. Ez megmutatkozik a felvá­sárlási árakban, amelynek kifize­tésére ráadásul jócskán várakoz­niuk kell a termelőknek. Az FVM most közzétett felmé­rése szerint a jó minőségű tejre változatlanul van kereslet, a fel­dolgozók literenként 60 forintot fizetnek a termelőknek. A gyen­ge minőségű tej átvétele azon­ban még mindig megoldatlan. Szinte valamennyi megyében a fizetési határidő elhúzódására panaszkodnak a gazdák. A vágómarhák iránt gyér az érdeklődés, a felvásárlási árak­ban sem történt az előző hóna­pokhoz képest elmozdulás. A sertéspiac viszont megélénkült. A normál súlyú minőségi serté­sek iránt folyamatosan nő a ke­reslet, a vételár kifizetése lerövi­dült: az állatok átvételekor azon­nal pénzhez jutnak a gazdák.A túlsúlyos sertések értékesítése azonban továbbra is gondot je­lent, amin segít talán, hogy meg­szaporodtak a téli disznóvágá­sok. Ez jelentősen csökkentheti az állatlétszámot, igy feltehető­en az ország nagy részén lassan megszűnik az „ólomsúlyú” ser­tések okozta elégedetlenség. A juhtartók a belvizes terüle­tekről, mint például Békésből, a dombosabb Nógrádba és Zalá­ba menekítik a jószágot. A bá­ránypiacon továbbra is a keres­let a jellemző. A felvásárlási árak az elmúlt hetekben kilo­grammonként tíz-tizenöt forint­tal emelkedtek. Egyre többen ér­deklődnek a kecsketenyésztés iránt. Több megyéből is jelezték, hogy tíz-húsz anyakecskével emelnék az állomány létszámát. A brojlercsirketartók viszont csak azt az állományt tudják ér­tékesíteni, amelyre korábban le­szerződtek. Az átvételi árak az elmúlt hónaphoz képest nem emelkedtek, sokan panaszkod­nak a vételár kifizetésének elhú­zódása miatt. A hizott liba és pulyka iránt viszont - főként a szabadpiacokon - megnőtt a ke­reslet, a nagy érdeklődést a szak­emberek a közelgő ünnepeknek tulajdonítják. (újvári) A BUX ALAKULÁSA XII. 10-16-IG Részvényárfolyamok B.chem: 9 000 Ft t Fotex: 90 Ft t Matáv: 1 653 Ft * Mól: 4 845 Ft t OTP: 13 990 Ft t Rába: 2 360 Ft t Richter: 14 500 Ft t Z.kerámia: 1 680 Ft t Napi érték Nyitóár: 8064,75 Minimumár: 8041,50 Maximumár: 8166,52 Januártól a kereskedőknél a hazai gyártású Wagon R+ Mikro egyterű Esztergomból Új modell sorozatgyártásával köszönti az új évezredet a Magyar Suzu­ki Rt. A General Motors és a Suzuki megállapodás keretében gyártan­dó, úgynevezett mikro egyterűből a tervek szerint jövőre harmincezer gördül le az esztergomi gyártósorról. A hazai gyártású Wagon R+ tisztább, finomabb vo­nalvezetésű karosszériát kapott, mint elődje Az autó műszaki alapja­it magában hordozó Wagon R modell 1993- ban készült el Japán­ban, ahol a mai napig 1,2 millió autó talált gazdára. Sikerét jelzi, hogy 1998-ban 12 hóna­pon át vezette az értéke­sítési listát a japán pia­con. A modell tovább­fejlesztett, exportválto­zata - amelyet nevében egy + jel különböztetett meg az eredeti modell­től — 1997-ben készült el. Az eu­rópai igényekre átformált, sokol­dalú kisautó rövid időn belül Eu­rópában is népszerű lett. A ma­gasépítésű egyterű egyúttal „isko­lát teremtett”, új trendet alapo­zott meg a személyautó-gyártás­ban, amit bizonyít, hogy a mo­dell azóta több követőre talált. A Suzuki Motor Corporation és a General Motors között fenn­álló stratégiai együttműködés adott lehetőséget arra, hogy a két vállalat tavaly megállapodjon a Wagon R+ koncepciójára épülő új típus kooperációban való gyár­tásáról. A General Motors így ki­egészíthette választékát a kisau­tógyártásban világelsőnek számí­tó Suzuki modelljével, melynek gyártására az Opel lengyelorszá­gi gyárát találták a legalkalma­sabbnak. A Suzuki Motor Cor­poration választása — az eszter­gomi gyár eddigi eredményeit ez­zel is elismerve — a Magyar Su­zuki Rt.-re esett. A kooperáció keretében készülő apró egyterű­be más-más motor kerül Magyar- országon, illetve Lengyelország­ban. Esztergomban a Suzuki Jimmy terepjáróból már ismert, kitűnő 1,3 literes, 16 szelepes, 80 lóerős motort építi az autóba. A két konszern együttműködé­se magasabb szérianagyság eléré­sét eredményezi, és ez mindenki­nek előnyös. A beszállítók a na­gyobb mennyiségű, biztos meg­rendelések esetén kedvezőbb áron szállítanak, és ez segíti a gyártót, hogy versenyképes ára­kat alakítson ki. A 16 milliárd forint értékű be­ruházás 50 ezer darabos kapaci­tás kiépítését szolgálja Eszter­gomban. Az első gyártási évben, 2000-ben az új modellből min­den valószínűség szerint har­mincezer darab gördül majd le az esztergomi futószalagról. A 3,5 méter hosszú, 161,5 cen­ti széles és 169,5 centiméter ma­gas egyterű sokoldalúsága, prak­tikussága különféle igényeket elégít ki. Szervokormánnyal is „támogatott” mozgékonyságát, fürgeségét, korszerű biztonsági berendezéseit, számitógép-vezér- lésű üzemanyag-felhasználási és gyorsulás-ellenőrzési rendszerét a gyár reményei szerint a műsza­ki részletekre igényesek is nagy­ra értékelik. L. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom