Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-16 / 293. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1999. december 16., csütörtök A szavazatom vállalom Megyénk napilapjai egyre gyakrabban kísérik figyelemmel, hogy egy- egy kényesnek minősülő döntés után név szerint hogyan szavaztak or­szággyűlési képviselőink. Legutóbb december 2-án jelent meg újság­cikk, amikor a Szolnokot érintő négyszázmillióról szavaztunk. Adja vissza a gyermekemről őrzött emlékeimet! A december 6-ai lapszám Balesetek, bűnügyek rovatában is meg­jelent, hogy a szolnoki temető előtt, egy lezáratlanul hagyott sze­mélygépkocsiból elloptak egy kézitáskát, melyben iratok, kulcsok és készpénz volt. Az eset velünk történt. Azon a napon délután a kocsinkat nem­rég elhunyt 18 éves kislányunk sírjához körülbelül húsz méterre hagytuk — sajnos, valóban lezáratlanul. Valaki azt a pillanatot használta ki, míg a férjemmel a símái, magunkba roskadva a fáj­dalomtól, nem láttunk, nem hallottunk semmit. Az ellopott táskában a kislányomról őrzött fényképek és a tőle kapott apró, kis emlékek is benne voltak. Kérem az ismeretlen el­követőt, hogy legalább a fényképeket, az emléktárgyakat és az ira­taimat adja vissza! Egy édesanya, aki már csak az emlékekből él Kétezer perces sakkverseny Rendhagyó óra a fúvósötössel A közelmúltban nagy sikerű hangversenyt adott a Szolnoki Fúvósötös a mezőtúri Kossuth Úti Általános Iskola ének-zenés osztályai számára. Nagy örömet jelentett 270 kisgyermeknek, hogy a Soros Alapítvány támoga­tásával eljöttek hozzánk és ideva- rázsolták a különböző népek ze­néjével, táncaival a világ legtávo­labbi tájait is. A rendhagyó ének­óra különlegessége volt a szak­szerű hangszerismertetés és a be­szélgetés lehetősége. Kivánunk a Szolnoki Fúvós­ötös munkájához további sok si­kert. Pápai Mária igazgató Utazók Klubja Félegyházán A szolnoki Utazók Klubjának ér­deklődő tagjai (Rákóczifalváról, Szolnokról, Törökszentmiklós- ról) a napokban Kiskunfélegyhá­zára látogattak. Megnézték a vá­rosháza igen szép, szecessziós dísztermét, ahol a város polgár- mestere, Ficsor József tartott ér­deklődéssel kísért tájékoztatót. A tizenkét nyugdíjasklubnak ott­hont adó szakmaközi kultúrhá- zat, annak népszerű munkáját Kertész Jánosné mutatta be. A vá­rosnéző séta során a Petőfi-emlé- kekkel, a Kiskun Múzeummal, az ó- és új templomokkal is meg­ismerkedtünk. A résztvevők óhaja, hogy jövő­re — a Millenniumi kézfogás cí­men szerveződő programok ke­retében — sok ilyen egynapos vá­rosnéző sétán vehessenek részt. Dénes Pál, Szolnok a klub vezetője Szánon jött a Mikulás Ahogyan óvodásaink az énekből, versből ismerik, úgy jelent meg a csépai óvodában a Mikulás. Gyö­nyörű sárga hintó „röpítette” be az óvoda tágas, szép udvarába. A gyerekek és az óvó nénik már kinn az udvaron örülhettek a me­sébe illő megérkezésnek. A tor­nateremben, ahol nagy izgalom­mal fogadták a kicsik a vendéget, csoportonként mondták el az al­kalomra tanult verseket, éneke­ket, amit dicsérettel jutalmazott a fehérszakállú. Az óvó nénik a Répa című mesét adták elő, amit igen nagy tetszés kísért. Az elő­adást sok tapssal köszönték meg a gyermekek, a szülök és vendé­gek. Az ünnepség csúcspontja a puttonyból előkerült ajándékok szétosztása volt. Jó volt látni a ki­csik arcán a boldogságot. A maradandó élmény részesei­vé Béla Csaba László katolikus plébános úr tett minket szép hin- tójával és fogatával, aki igazi me­sealakká tette számunkra a Mi­kulást. Mayer Jánosné, Csépa nyugdíjas óvónő A tavalyi év zárszámadását átte­kintve az Állami Számvevőszék azt állapította meg, hogy több te­lepülés jogtalanul igényelte visz- sza az áfát az állami támogatások után. Ezt a törvények szerint ed­dig is és ezután is vissza kellene fi­zetni. A parlament a visszafizeté­si kötelezettség álól felmentést ad­hat. A kérdésben szavazatom nemleges volt, ugyanis a magam részéről teljesen igazságtalannak tartottam és tartom az alkotmány­Amikor az Állami Számvevőszék jelentésében elmarasztalt néhány önkormányzatot, javaslatomra a költségvetési bizottság 24 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadta azt, hogy törvényesen és egységesen adjunk mindazoknak mentesitést, akik 1997. december 10. (a tör­vény pontosítása) előtt igényelték vissza az áfát. Vagyis mentesülje­nek a visszafizetés kötelezettsége alól. Döbbenten tapasztaltam, hogy a plenáris ülésen nem ezt az elvszerű javaslatot, hanem néhány indoklást és törvényi alapot nélkü­ügyi bizottság előterjesztését, mely szerint azon települések fi­zessék vissza csak a jogtalanul visszaigényelt áfát, amelyeknek nem volt támogatójuk, amelyek­nek képviselője nem kezdemé­nyezte a visszafizetés törlését. Az az alkotmányügyi bizottság tette ezt az előterjesztést, amelynek legfőbb feladata az alkotmányos­ság és a törvényesség betartatása. Támogattam viszont azt a Szeke­res Imre által tett előterjesztést, löző egyéni módosító indítványt szavazott meg a kormánypárti többség. Még nem volt példa 1990 óta arra, hogy az önkormányzatok­ra vonatkozóan ne egységes elbírá­lást alkalmazzon a parlament. Va­gyis nem elvszerűen, törvény alap­ján, hanem egyeseknek adjon csak mentességet. Ennek az lehet a kö­vetkezménye, hogy állampolgárok, vállalatok, önkormányzatok ez­után úgy gondolhatják, hogy rájuk nem vonatkoznak a törvények, elég, ha egy kormánypárti képvise­lő majd hóna alá veszi őket. amely minden településnek elen­gedte volna - köztük Szolnoknak is — az áfa-visszafizetési kötele­zettséget. Véleményem szerint en­nek az előterjesztésnek a megsza­vazása sokkal inkább lett volna igazságos, mint az alkotmányügyi bizottságé. Nem tartom demokra­tikus gyakorlatnak, ha a törvé­nyek nem egyformán vonatkoz­nak közösségekre, egyénekre. A szavazatom vállalom, és a jövő­ben sem kívánom rövid távú elő­nyökért feladni azt az elvemet, hogy a parlamenti képviselő igaz­ságosan mérlegeljen és döntsön. Tokár István országgyűlési képviselő Hogy a helyeztet mentsem, is­mét azt javasoltam másokkal együtt, hogy minden érintett ön- kormányzatot mentesítsen az Országgyűlés. Ez a javaslat 47 százalékos támogatást kapott. A másik, ami csak Szolnok és Fo­nyód esetében rendezte a kér­dést, 53 százalékot. Szolnok ér­dekében ezt is megszavaztam. Ha ezt nem teszem másokkal együtt, akkor Szolnok a másod­szori szavazáson sem kap men­tességet. Azonban a mai napig érthetet­len számomra, hogy hét kis ön- kormányzatot elvtelenül miért kellett kihagyniuk. Valószínűleg azért, mert azokat nem kor­mánypárti képviselő javasolta. Sajnálom, hogy így történt. Szekeres Imre országgyűlési képviselő, a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke A kétezredik esztendő megün­neplésére készül a szolnoki II. Rákóczi Ferenc Általános Isko­la. Gazdag programok várják a tanulókat: kiállítás nyílik Ma­gyarország 1000 éve képekben címmel, lesz karácsonyi hangver­seny, vetélkedők, és tábortűz zár­ja a programot. Szeretjük a történelmet, és ren­geteget olvasunk II. Rákóczi Fe­rencről és arról a korról, amely­ben élt. Megtudtuk, hogy ked­venc játéka a sakkozás volt. Elhatároztuk, hogy a kétezre­December 10-én a szajoli Fa- Centrum Kft. a helyi művelődé­si házba invitálta dolgozóit egy kis előkarácsonyozásra. Az EUR-raklap és hámozási léc gyártásáról, fűrészáru-kereske­delméről ismert, 1992 óta műkö­dő cég eddig még minden évben köszöntötte munka­társait a szeretet ün­nepén, de ez az első alkalom, amikor nem az üzem terüle­tén. A jeles ese­ményre eljött Né­metországból Heiko Bischoff, a cég tulaj­donosa is. Bischoff úr és Kovái Gudula cégvezető üdvözlő szavai után a Köl­csey Ferenc Általános Iskola ta­nulói szívmelengető műsorral kedveskedtek az egybegyűltek­nek. Az est másik nagy meglepe­tését a Télapó megjelenése okoz­ta. A sokoldalú üzemvezető — dik esztendő megünneplésére 2000 perces sakkversenyt rende­zünk iskolánkban. A versenybi­zottság elnöke Lázár János mes­terjelölt lesz. Rendezvényeinkre mindenkit szeretettel várunk. így telik a XX. századvég ne­künk. Kiegészítjük a kiállítás ké­peit, szövegeit a tanultakkal, em­lékeinkkel, s hozzátesszük azt, amit elértünk. A végeredmény a mi XX. századunk lesz. Kádár Richárd és Ragó Richárd tanulók Kovái János — öltötte magára a piros jelmezt, a nagy szakállt, s adta át valamennyi dolgozónak az értékes ajándékcsomagot. Ezt követően az ünnepeiteket hideg­tálas vacsora várta. A munkálta­tó figyelmességén túl Kis László és zenekara is nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy a hajnalig tartó, tombolahúzással is színesített mulatság emlékezetes maradjon a cég minden dolgozójának és meghívott hozzátartozóiknak. L. N., Szolnok Olvasóink leveleiből válogatunk. A kiválasztott írásokat — a levélíró elő zetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — feldolgozzuk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Ami nekem fontos: Szolnoknak megmaradjon a 400 milliója A lap december 4-ei száma interjút közölt Szalay Ferenccel a szobioki „áfa- ügy”-ről. A polgármester űr által elmondottak lényege: ő és a Fidesz-MPP országgyűlési képviselői vették rá az Országgyűlést, hogy változtassa meg következetlen döntését. Szó nélkül is hagyhatnám a nyilatkozatot, hiszen ami nekem fontos, az az, hogy az Országgyűlés úgy döntött: Szolnoknak nem kell a 400 milliót visszafizetnie. Amiért mégis válaszolok rá, az a par­lament fideszes, MDF-es és kisgazda többségének szemlélete: átlép nor­mákon, értéken és embereken, azt az érzetet kelti, hogy szinte mindent sza­bad, csak erő kell hozzá. A Mikulás-ruhát az üzemvezető öltötte magára Kovái Gudula cégvezető, Heiko Bischojf tulajdonos és a jelmezben Kovái János üzemvezető Kossuth téri látványtervek a szolnoki közgyűlés napirendjén Ma értékeli a városi közgyűlés a szolnoki Kossuth tér átalakítására ké­szült három látványtervet. Mint polgár, aki ebben a városban él — és mint mérnök, de nem építész — a terveket tanulmányozva a koncepci­óról kialakult véleményem nagy valószínűséggel érdeklődésre tarthat számot a hozzám hasonló, lakóhelyét szerető városlakók között. Tér-e a Kossuth tér? Józan belátással el kellene fogad­nunk, hogy a szóban forgó alak­zat a maga formájával nem kelti városi tér képzetét. Arányai már rátekintésre is nemhogy messze állnak az „aranymetszés” ará­nyain érzett esztétikai élmény­től, de a szimpla kellemesség ka­tegóriájától is. Ettől persze még szeretjük, hiszen a mi terünk, emlékek, történelem, érzelmek fűznek hozzá. Túl sok a kívánság, kevés a hely A rendelkezésre álló térbe szeret­nének a városatyák olyan funkció­kat belezsúfolni, amelyek részben vagy teljesen ellentmondanak egy­másnak. Például nagyobb városi rendezvény megtartására is alkal­mas legyen, de jól elkülönülő hely­színekből álljon, gépjármű-, kerék­páros- és gyalogosforgalom is átha­ladhasson, de gyepfelületek, sok és sokféle fa, köztéri szobrok, szökö- és ivóvízkút is legyen benne, vala­mint üzletek és kitelepülő vendég­látóegységek is helyet kaphassa­nak. A tér keskeny mivoltán pedig úgy lehet javítani, ha az úttest szé­lességét csökkentjük a gyalogoste­rület javára. Útvonalszűkítés, forgalomcsillapítás A téren átvezető, négy forgalmi sá­vos út még most, a távolsági forga­lom városon kívülre kerülése után is fő közlekedési út jellegű, csúcs- időszakban erős forgalommal. Ezen útszakasz beszűkítése két sávra és a forgalom ezzel arányos (ezt így egyik tervezet sem írja le. pedig nagyon fontos) csillapítása csak úgy képzelhető el, ha az egész belváros forgalmi helyzetét átte­kintik és rendezik, tehát az Eötvös tértől a Zagyva-partig, a Szántó körúttól a Tisza-partig. A teljes for­galmi követelményrendszert csak egy pályázati munka tárgyalja. Ha elmarad a forgalomrendezés, tragi­kus következményekkel járhat az útszakasz beszűkítése. Nem derül ki a pályamunkákból, hogy keleti vagy nyugati irányban hol lenne a két- és négysávos útszakaszok ta­lálkozási zónája, pedig éppen a fent említett forgalomszervezési szempontok miatt ez igen fontos. Térszínt: egyben vagy külön? Ha két forgalmi sávos lesz az út­test, annak mindenképpen mé­lyebben kell lennie a térnél — be­leértve a járdákat, kerékpárutat, vagyis a térburkolatot. Az úttest és a térburkolat szintjét ferde szegéllyel el kellene választani, nemcsak a mozgássérültek köny- nyebb közlekedése, de esztétikai szempontok miatt is. A három pályamunka közül csak egy má­sodik változat javasolja ezt a megoldást, a többi azonos szint­ben képzeli el a gyalogos- és gép­jármű-közlekedést, ami sok bosszúsággal járhat a csapadék­elvezetés és a gyalogosutak tisz­tasága szempontjából. Keresztező utcák, forgalmi rend A tervpályázatok erre nézve elté­rő megoldásokat javasolnak. Van, amelyik lezárná a Sólyom és a Tisza Antal utcát is, illetve az utóbbi forgalmát kivezetné a Jókai utcán át a Kossuth utcára, egy másik változat kivezetné a Sólyom utcát a Kossuth utcára. Egy harmadik a Sólyom utca gépjárműforgalmát a Hubay ut­cán át a Ságvári körútra vezetné ki. Egy- vagy kétirányú legyen-e a Tófenék utca? Eltérőek az elkép­zelések a Magyar utcáról is. Is­mételt kinyitása, illetve a tér felő­li végének teljes beépítése is fel­vetődik. Véleményem szerint először ezeket a kérdéseket kell tisztáz­ni, mielőtt a tér kialakításáról döntés születne, helyesebben oda-vissza kell csatolni az elkép­zeléseket. Jómagam egyetlen kérdésben tudnék állást foglalni: a Sólyom utcát ki kellene vezet­ni a Kossuth utcára, viszont ren­dezvények esetén a tér szélénél le lehessen zárni. Hajlok arra is, hogy meg kellene hagyni még egy keresztezési lehetőséget a tér nyugati végénél, a Tisza A. (Jó­kai), Szigligeti utcák vonalában. Kell-e taxiállomás? Igen — bár csak egy tervpályázat tartaná meg. Minden valamirevaló magyarországi vidéki nagyváros­ban van droszt a főtéren vagy köz­vetlen közelében. A belvárosi ren­dezvények és a színház közönségét nem lehet megfosztani a szolgálta­tástól. A tér megnyitása a Tófenék út felé Jó gondolat, hogy a múzeum­könyvtár közötti épület földszint­jét áttörve gyalogos- és autósátjáró létesüljön a Tófenék út irányába az ott kiépítendő parkolók, üzletek, park, tér felé. Ez a megoldás olda­ná valamelyest a tér méreteiből adódó hátrányokat. Világítás A tervezők bizonyára megtalál­ják a hatékony és ízléses megol­dást nemcsak a térre, hanem a városháza jelenlégi díszvilágítá­sának megváltoztatására is (ez utóbbit több tervező is bírálja). Talán egy alulról, megfelelő szögből történő, diszkrét fény- szóró-viLágítás esztétikusabb len­ne. Befejezésül... A tér díszburkolatának anyaga, a telepített fák, az itt álló házak homlokzata, a térről kivezető ut­cák képe és így tovább mind megoldandó kérdések, de má­sodlagosak. A döntő kérdés az, hogy a városvezetés saját elkép­zeléseinek erőltetésével ne ön­magát akarja térbe és szoborba örökíteni a millennium ürügyén, hanem lakható és szerethető vá­rosi tér, terek létrejöttét segítse elő, ahol szívesen élünk és ahová szívesen jönnek mások is. Pintér László, Szolnok Estebéddel egybekötött találkozót rendezett nyugállományú munkatársai tiszteletére a Szolnok Városi Tűzoltó-parancsnokság. A tiszaligeti találkozón Hoffmann Imre megyei parancsnok is köszöntötte a vendégeket. fotó: b j.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom