Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-15 / 292. szám
1999. december 15., szerda Gazdasági Tükör 9. oldal Közösek az érdekeink A határokon átnyúló régió infrastruktúrájának fejlesztését szorgalmazták kedden az osztrák és magyar gyáriparosok képviselői egy szombathelyi szakmai konferencián. Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta: szervezetük számára is fontos a burgenlandi és a steiermarki gyáriparos szövetségek között egyre jobban kibontakozó kapcsolat. Szerinte az osztrák és a magyar munkaadók a határ mindkét oldalán azonos érdek- védelmi stratégiát követnek. Wermer Tessmar-Phol, a steiermarki gyáriparos szövetség elnöke elmondta: Magyar- ország szerinte 2004- 2006-ban csatlakozhat majd az EU-hoz. A határok jelképessé válásával együtt kell majd fejlődnie a régió gazdaságának. Már most arra kell törekedni, hogy a régiót ne kerüljék el a kiépülő nemzetközi közlekedési folyosók. Tízéves a Kuntex Sikerült „betörniük” a nyugati piacra A Kunszöv neve ismerősen cseng még ma is sok ember előtt, hiszen a kisújszállási cég elsősorban Csehszlovákiába, az NDK- ba, a Szovjetunióba szállította a különböző nagyságú, szabású gyermekruhákat. A rendszerváltás elején, 1989-ben négy cég lett az egykori nagy szövetkezetből. Közülük az egyik a Kuntex, amelyik mintegy 130 személyt foglalkoztatott, és foglalkoztat ma is. A kiválást követően még egy évig úgy-ahogy működött ez a piac, de 1990 végére fehéren feketén kiderült, hogy a korábbi kereslet, exportlehetőségek megszűntek. Belső piac nem volt, ezért új értékesítési lehetőségeket kellett keresni. Nem kis munka, erőfeszítés után sikerült talpon maradni. Igaz, ehhez magas színvonalú termékek szükségeltetnek. Azóta Franciaországba, Angliába, Olaszországba szállítanak gyermekruhákat, női ruhákat. Míg 1990-ben az éves árbevételük negyvenmillió forint volt, most már kétszázmillió. Nagy divatcégeknek (Calvin Klein, JJ G^rella) dolgoznak. És ami fontos: ezt a munkát kisújszállási és környéki lányok, asszonyok végzik, hiszen a fiúk létszáma a cégnél mindössze hét. És az sem elhanyagolandó, hogy a havi átlag- kereset 55-60 ezer forint, így azután itt szinte ismeretlen a fluktuáció. A cégnek négy megyében vannak üzemei, gyárai, alvállalkozói, érdekeltségei, és éves viszonylatban 250 ezer ruhát készítenek. Úgy tűnik, hogy a piacuk 2000-ben bővül. Tervezik, hogy belföldre is gyártanak mutatós blúzokat, szoknyákat a magyar lányoknak, asszonyoknak. Ez a mennyiség az éves termelésüknek mintegy öt-hat százalékát teszi ki. D. Sz. M. Az integráció feltételeit az Európai Unió szabja Az agrárium - ahogyan bármely más ágazat - EU-csatlakozásának feltételeit, így az átmeneti könnyítéseket, illetve a támogatások jellegét és mértékét az unió jövő évi állásfoglalása fogja majd eldönteni — hangzott el hétfőn a megyei agrárkamara Európai Uniós Bizottsága által szervezett előadáson, Szolnokon. Popp József, a budapesti Agrár- gazdasági Kutató- és Informatikai Intézet főigazgató-helyettese az Agenda 2000 hazai mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról, illetve az ÉU várható álláspontjáról tájékoztatta az érdeklődőket. Előadásában elmondta: az unió várhatóan még a jövő év első felében állást foglal Magyarország agrárintegrációjának feltételeiről. Ez a tizenöt tagország egyetértésén alapuló nyilatkozat várhatóan meghatározza majd hazánk tárgyalási pozícióit is. Az ezt követő, érdemi viták szakaszában azután már csak a bázisszámok kisebb korrekciójára lesz lehetőség. Az előadó mindezek tudatában óvatosságra intett a csatlakozással járó lehetőségek túlértékelésével kapcsolatban. Mint rámutatott, az integrációra várók agrártámogatásainak jellegéről és mértékéről még az unió tagországai közt sincsen egyetértés. Márpedig ez a kötelezettségek és az átmeneti könnyítések ismeretével együtt előfeltétele annak, hogy a tárca és a termelők pontos adatok alapján tervezhessenek. így a közösség álláspontjának kialakításáig csupán az Agenda 2000 szabályozórendszere adhat támpontot a magyarországi növénytermesztés és állattenyésztés integrációjának részleteiről. —bugány— A luctól a feketén át a normandiaiig A fenyőárak még nem érnek az égig (Folytatás az 1. oldalról) Általános, hogy mostanság az emberek már nem kapkodják el a tűlevelűek vásárlását, inkább kivárnak, hátha lejjebb csúszik az ár. A Coop-Star Rt. központjában megtudtuk, hogy boltjaikban szerdán kezdik majd a fa árusítását. Azt minden kereskedő elmondta, hogy a tavalyi árszinten kínálják portékájukat, mert drágábban nem volna rá vevő. A Tisza-tó legnagyobb településének fenyőpiacairól a nagy eső hétfőn „elmosta” az árusokat. Abádszalókon ennek ellenére megtudtuk, hogy a lakosság legfőképp az áfész coop-láncának a fenyőit vásárolja, ami abból a szempontból érthető, hogy szabott áraikkal viszonylag olcsóbbak. Tiszafüreden is csak a piac- csarnoki irodán kaptunk információt az árusok hiányában. Itt azt a felvilágosítást kaptuk, hogy különösen a csütörtöki és a szombati nagypiacon kelt el a legtöbb fenyő. Mezőtúr kilóg a sorból, miután a városban az előző évektől eltérően már most a darabonkénti árat alkalmazzák az árusok. A korábbi években erre az árképzésre csak az ünnepek előtti napokban tértek át. Gyakorlatilag kivétel nélkül minden kofa egyedi árat számolt a karácsonyfának való tűlevelűekért. Lucfenyőt, kisebbet és esetleg esztétikailag sem a legszebbet, már 200 forintért is kaphatott a piacjáró, de ebből a fajtából egy méretesebb, formás darabért elkérték az 1000 forintot is. A feketefenyő ára szintén két darab 100 forintos pénzérménél kezdődött, ám a végösszeg itt elérte a másfél ezer forintot is. A legtöbbet az ezüstfenyőért számoltak a keddi piacon. Ebből az igazán esztétikus növényből 1500 forint alattit nem találtunk, a legnagyobbak pedig 4-5000 forintot kóstáltak. A szolnoki piacon egységes ár mutatkozott valamennyi fenyőfélére, bár az egy héttel ezelőttihez képest már csökkenést regisztrálhattunk. Információink szerint az áresés az ezüstnél mintegy 500 forint méterenként. A hétfői napon az eső miatt nem is tolongtak a vevők. Az árusok ugyan még nem panaszkodtak, ám jobb forgalomra számítottak a mostaninál, kicsit úgy érzik, a vevők még kivárnak. A legtöbb karácsonyfánakvaló két méter alatti, ám van négyméteres is. Ez jóval nehezebben talál gazdára, egyrészt ára, másrészt mérete miatt. A szolnoki piacon kicsit kuriózumnak számító normandiai fenyő is megjelent, ára azonban igen húzós, egy kétméteresért fizetendő összegért egy hétre be lehet vásárolni a diszkontban. Ám van, aki ezt keresi, mert ez nem hullajtja annyira a levelét. A papírgyárral szemben kínált ka- rácsonyfánakvalók közül igen.: nagy volt az érdeklődés az edé- nyes ezüstfenyőkre, kedden ott- járttunkkor már alig volt belőle. A vevők főként az ezüstfenyőt keresték, de az eladó nem titkolta el azt sem, hogy voltak, akik egyméteresnél kisebb lucfenyőt akartak venni. Egyes vélemények szerint egyébként a lucnak az igazi ára 400 forint alá nem mehetne, s talán ekkor már a termelőnek is lenne rajta némi nyeresége. Nekünk, vásárlóknak meg az a jobb, ha olcsóbb a fenyő. A fenyővásár végéig van még pár nap, vevőknek és eladóknak egyaránt. bcs—pm—gg—ez Fenyőárak a megyében (forint/méter) Lucfenyő Feketefenyő Ezüstfenyő Abádszalók 230 400 1200 Jászberény 250-300 450 1500-2000 Szelnok* 300 900-1000 1500-1900 Tiszafüred 400 1000-1200 1800-2000 Mezőtúr** 200-1000 200-1500 1500-5000 * Normandiai fenyőt is árultak, méterét 3000 forintért és efölött. ** Mezőtúron nem méterre, hanem darabra árulták a fenyőt, az árak így egy darabra vonatkoznak. BankVVustria Creditanstalt CAVIB *Forrás: Central European. A nemzetközi gazdasági magazin ezzel a megtisztelő címmel a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt.-t és a CA IB Értékpapír Rt.-t közösen tüntette ki A Kuntexnél a vasalásnak is fontos a szerepe
