Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-02 / 281. szám
4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1999. december 2., csütörtök Alföldi kollégisták a Dunántúlon A Szolnoki Városi Kollégium 1. Számú Tagintézménye a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány pályázatán nyert támogatásából tanulmányi kirándulást szervezett. A két nap rengeteg élménnyel gazdagította a húsz diákot és a négy tanárt. Dunaföldvár volt első állomásunk, de egy kis pihenőre kényszerültünk utazás közben a technika ördöge miatt, így zsibbadt végtagjainkat megpihentetve némi késéssel folytathattuk utunkat. Megérkezvén megnéztük a du- naföldvári várat, melyen jól látszik az idő vasfogának nyoma, de a szépségéből ennek ellenére mit sem veszített. A várfal maradványairól gyönyörű kilátás nyílt a Dunára. Földvárt elhagyva Cece felé vettük az irányt, ahol a Csók István- emlékházba tértünk be. A ház most múzeumként működik. Az itt látható kiállítás bemutatja a festőművész életét és munkásságát. A kiállított képek kellemes összhangot teremtenek a berendezéssel is. Következő állomásunk Simon- tornya volt, ahol szintén „bevettük” a várat. Az erődítmény egyik tornyán jól látható két befúródott ágyúgolyó. Ezen a településen két állandó kiállítást néztünk meg: az egyik a vár renoválása során előkerült tárgyakat mutatja be - korsókat, fegyvereket és a vár történtét —, míg a másik Illyés Gyula életét, munkásságát öleli fel. Simontornyáról kaposvári szálláshelyünk felé vettük az irányt, ahol az esti szabadprogram alatt megnéztünk két templomot és a sétálóutcát. Külön érdekesség volt számunkra az amerikai katonák civil jelenléte — tudvalévőleg Ta- szár, az amerikai katonák magyar- országi támaszpontja, igen közel van ide. Másnap Szennára utaztunk a falumúzeumba, ahol egy egész utcát építettek fel a különböző vagyoni helyzetű parasztok házaiból. A legrégebbi, de ma is masszívan álló lakóház 1836-ból való. A skanzen református templomában egykoron Tildy Zoltán, Magyarország néhai köztársasági elnöke kötött házasságot. Szenna után Pécs következet, ahol megnéztük a székes- egyházat és a főtéren a török kori dzsámit. A két nap során a novemberi időjárás végig kegyes volt hozzánk, a nap szikrázóan sütött, ezzel is kiemelve a dunántúli dombvidék szépségét, az őszi színekben pompázó fák varázsát. Kókai Béla diák Olvasóink leveleiből válogatunk. A kiválasztott írásokat — a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — feldolgozzuk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Az utca két oldala Eddig Szolnok egyik közkedvelt utcáján keresztül jártam egy élelmiszerboltba vásárolni, ma már inkább kerülő úton megyek. A Mária utcáról írok, amit a helyi lakosok egy közvélemény-kutatás alkalmával a leghangulatosabbnak ítéltek. Régóta figyelem a 26-os számú sarokház pusztulását, miközben a szemközti oldalon egy elegáns hotel épült. A kontrasztot csak erősíti, hogy a lepusztult épület közelében óvoda áll. A házban évekkel ezelőtt, úgy emlékszem, lakott valaki. Később az ablakot bedeszkázták, az üveget kívülről rendszeresen betörték. Ez azonban senkit sem zavart, azt hiszem, lakatlanná vált közben az épület. Néhány hónapja látványosan fogy a téglából épített kerítés. Mintha csak mesét olvasnánk: valaki bedeszkázza a hiányzó részeket, amit másnap reggelre valaki újra lerombol. Nemrég talán hajléktalanok vagy egy kilakoltatott család vette birtokba a szállásnak is alig nevezhető romot. Később bűneset is történt itt, egy idős férfit raboltak ki. A Mária és a Madách utcát ösz- szekötő kis közben haladva a kerítéslécek mögül hangokat hallani, néha füst száll fel a kertből, mintha főznének vagy melegednének az ismeretlenek. Nem sajnálom a fedelet a fejük fölül, különösen most, hogy beköszöntött a zimankós idő, a ház látványát viszont szégyellem. Hol van vajon a ház gazdája vagy gazdái? S ha ilyen nincs, miért nem intézkednek az arra illetékesek? (Név és cím a szerkesztőségben) A gyermekek legnagyobb örömére egy új — s igazán kicsiknek való — autópályás és városképekkel illusztrált szőnyeget kapott a szolnoki Kolozsvári úti bölcsőde hármas csoportja. Régi vágyuk teljesült, hiszen az eddig használt szőnyeg már igencsak megkopott, rég megérett a cserére. A bölcsőde vezetője és a szakgondozónők valamennyi szülőnek köszönik a rendkívüli ajándékot. (beküldött fotó) A szolid is lehet szép! Szakmájukat most tanuló diákok közelmúltbeli divatbemutatóján meghívottként ültünk a közönség soraiban férjemmel együtt. Csodáltuk a szebbnél szebb ruhakölteményeket — és persze volt olyan is, ami nem nyerte el a tetszésünket. A bemutató egyik darabja egy esküvői ruha volt. A kollekció szolid díszítése ellenére is olyan szép volt, hogy rácsodálkozott a közönség, az elragadtatás betöltötte a színháztermet. A bemutatott darabok értékelésénél természetesen a zsűri véleménye és döntése — sa rokonok száma — hozta a végeredményt. A fődíjak kiosztása után a különdijak következtek. Sokan kaptak kisebb-nagyobb ajándékcsomagot. Az említett ruhát „hivatalos" körökben nem díjazták, amin igencsak meglepődtünk. A szép kislánynak mégis jutott egy kis vigasz, mert — mint utólag megtudtuk — a saját iskolájának diákjai reá szavaztak. Kérdem én, hogy lehet, hogy a szponzorok közül senki nem értékelte annyira a bemutatott ruhát, hogy felajánljon egy díjat? Lehet, hogy nem volt a kislánynak befolyásos ismerőse? Szomorít, hogy így vesszük el a fiatalok kedvét az alkotás örömétől! Ismeretlenül is gratulálunk a kis tervezőnek, és kívánunk neki sok sikert, erőt és kitartást pályájához! V. Zs., Szolnok Őrizzük és tiszteljük értékeinket! A millenniumra a megyeszékhely Szent István-szoborral gazdagodik. A tervek szerint a Vártemplom körüli téren kap helyet az alkotás, s úgy hírlik, államalapító királyunk szobrát a templom bejáratához közeli — minden szempontból odaillő, nagyon szép — Krisz- tus-kőkereszt helyére gondolják. E megoldás ellen államalapító királyunk biztosan tiltakozna. Örülünk annak, hogy a tér és a város egy szoborral lesz gazdagabb, de nem értünk egyet azzal az eshetőséggel, hogy a kókereszt helyén is lehet. Szeretnénk a Krisztus-kőke- resztet eredeti helyén megőrizni. Tudjuk, hogy szakmailag számos indokot lehet találni a műemlék áthelyezésére (zsúfolt lesz a tér, nem lesz hely a rendezendő ünnepségekre stb.), de ezek számomra nem fogadhatók el. A tér rendjét a helyén hagyott kőkereszttel és István király szobrával együtt kell megteremteni. Gyakran az az érzésünk, hogy Szolnokon csak úgy tudunk valami újat tenni, ha a meglévőt, a megszokottat tönkretesszük, elmozdítjuk, leromboljuk.Úgy vélem, nem tiszteljük például a zsinagógát: az egykori zsidó templomban bálokat, estélyeket rendeznek. Ezeknek máshol van a helyük, nem ott. A zsinagóga a kultúra, a művelődés, kiállítások temploma, nincs helye ott másnak. De emlékezzünk vissza 1968- fa, amikor pusztásra ítéltetett, és végül 1981 márciusában lerombolták a város egyik ékességét, a „Centrum-sarkot”. Az 1910 körül épített, gyönyörű Nerfeld-palota négy méter mély alapjával hetekig küszködtek a speciális bontók. Lett helyette egy modernnek mondott, hivalkodó építmény — beázásokkal, gazdag galambpiszok-lera- kási lehetőséggel. De visszatérve Szent Istvánhoz: még talán nem késő a lokálpatrióták véleményét is figyelembe venni, nehogy a Kossuth-szoborhoz hasonló sorsa legyen államalapító szent királyunknak is. Gondolják végig e jó szándékú sorokat az illetékesek. (Név és cím a szerkesztőségben) Antik bútorok bélyegen Megyénkben : ......."J-........... s ok a bélyeg- • gyűjtő, s olya- \ nők is akadnak ï • bőven, akik szí- j vesen nézege- : tik a szép soro- ; zatokat. A Ma- '■ gyár Posta a közelmúltban új bélyegek kibocsátását kezdte meg. Célja az, hogy a lépcsőzetes tarifarendszerhez alkalmazkodó kiadványok kerüljenek forgalomba. Az új sorozat témája a bútortörténet. Az elsőként kiadott címleteken az Iparművészeti Múzeumban őrzött műtárgyak jelennek meg. A tízforintos címleten látható támlásszék a Sze- pességből a XVII. század első feléből származik. Diófából faragták, jávor- és sötétre színezett diófa berakással díszítették. Linger Károly keze munkáját dicséri a húsz forintos címleten látható karosszék, amely 1915-ből való. Az ötvenforintos címleten Esterházy Pál karosszékét örökítették meg. Szerkezetét ezüstö- zött, bojtos mintázatú domborított rézlemez borítja, háttámláján a herceg Esterházy címere. A hetven forintot érő bélyegen a kárpitozott támlásszék mahagóni és jávorfa borítású, réz berakású. A 100-as címleten Kozma Lajos tervezte kanapé látható. Faragott bükkfából készült, festett és aranyozott háttámlája hívja fel magára a figyelmet. A kiadott forgalmi sorozatot Nagy Péter és Kara György grafikusművészek készítették Eck Imre művészfotóinak felhasználásával. Képeinken a tíz- valamint a százforintos címlet látható Nagy József, Szolnok A színen: A rátóti csikótojás Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepelte a közelmúltban a kunhegyesi Zádor úti óvoda. Az alkalomból rendezett jótékonysági bálon kétszáznál több vendég és támogató találkozott, közöttük sokan hajdani zá- dorosok, akik ma már gyermekeiket hozzák az egykori óvodájukba. Az est nyitányaként Kontra József polgármester köszöntötte a megjelenteket és adta át jelképesen a város ajándékát, a nemrég elkészült gázfűtést. Megható pillanat volt, amikor az aktív dolgozók virággal köszöntötték nyugdíjasainkat. Az óvó nénik az est megszervezésén túl A rátóti csikótojás című népmesével is készültek, amit Fehér Sándorné átdolgozásában állítottak színpadra. Vendégszereplőként felléptek a város más óvodáinak dolgozói is. Vacsora után hajnalig tartó zene és tánc szórakoztatta az egybegyűlteket. Az est sikerét a szép bevétel is igazolja, amit játékaink felújítására fordítunk. Gyányiné Székely Viola Kunhegyes Léteznek még csodák. így lehet összefoglalni, amit két szeretetre méltó szülő, nagyszülő boldogságban együtt él hosszú évtizedeken át: mint a szolnoki Rimóczi Lajos és felesége, Ficsór Ilonka, akik fél évszázados házasságukat ünnepelték a közelmúltban... (beküldött fotó) ...hasonlóan szép ötven évet élt együtt a tiszaszőlősi hetvennégy éves Kerekes János és felesége, a hetvenéves Kulcsár Erzsébet, akiket a jubüeum alkalmából gyermekeik, unokáik és a közeli ismerősök köszöntöttek. (beküldött fotó)
