Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-13 / 290. szám

2. oldal Világtükör 1999. december 13., hétfő Országos gyász: mindenütt mécsesek fotó: feb/reuters Horvátország sorsa - Tudj man után Zágrábban tízezrek rótták le kegyeletüket a pénteken elhunyt horvát köztársasági elnök koporsója előtt. Franjo Tudjmant szombat délután ravatalozták fel a zágrábi elnöki rezidencián. A független Horvátor­szág első államfőjét ma délután 2 órakor temetik el Zágráb központi te­metőjében. A tervek szerint jelen lesz Orbán Viktor miniszterelnök is. A mintegy 800 ezer lakosú horvát főváros épületeinek többségén szombat reggel óta félárbocra eresztett nemzeti lobogók, fekete zászlók jelzik az országos gyászt. Csaknem minden üzlet kirakatában el­helyezték az elhunyt államfő fekete szalagos fényképét, a város több pontján gyertyák ezreit gyújtották az elnök em­lékére. A televízió felszólította a lakosságot, hogy esténként az ablakokba kitett, égő gyer­tyákkal adózzon az elnök em­lékének. A horvát lapok különkiadás­ban mutatják be a 78 évesen el­hunyt elnök életútját, hírt adva Franjo Tudjman halálának ve­gyes külföldi visszhangjáról is, közöttük az Orbán Viktor mi­niszterelnök által mondottak­ról. „Komoly veszteség érte a délkelet-európai régiót Franjo Tudjman elnök halálával. Ez Magyarország vesztesége is” - mondta a kormányfő. (Hírmagyarázónk írja) Kétségtelen tény, hogy Franjo Tudjman nélkül Horvátország már nem lesz - nem is lehet - ugyanaz, mint függetlenségének kivívásától napjainkig. Az évszá­zados horvát álom megvalósító­ja ellentmondásoktól terhes egyéniség volt: konzervatív gon­dolkodásmód és - nyugati mér­cével mérve - erős nacionaliz­mus jellemezte. Pártját és az országot tekin­télyuralmi eszközökkel kormá­nyozta, miközben vitathatatlan tény, hogy a Belgráddal szem­ben évtizedünk elején vívott vé­res háború után meglepő gyor­sasággal sikerült konszolidál­nia a társadalmat. A horvát nemzetnek most ke­mény lecke jutott. A minap mó­dosított alkotmány szerint az államfői választásokat hatvan napon belül ki kell írni, az ideiglenes köztársasági elnök, a Szobor, azaz a parlament el­nöke, Vlatko Pavletic azonban alig egy hete közölte: amennyi­ben Tudjman meghalna, meg­fontolja, hogy ne halassza-e el a január 3-ra kiírt választásokat. Tény, hogy a kormányzó Hor­vát Demokrata Szövetség tekin­télye mélyponton van. S amikor a szavazópolgárok az urnák elé járulnak majd, dönteniük kell: a demokrácia balkáni vagy nyugati modelljét választják. (gy• z) / Göncz Árpád kitüntetése Kitüntetést nyújtottak át vasár­nap a szicíliai Agrigentóban Göncz Árpádnak. A Telamone- békedíjat huszonhárom évvel ezelőtt alapitották a dél-olaszor- szági tartomány városában, amelynek történelmét és mai kultúráját az ókori görögök, a bizánciak, a mórok és a spanyo­lok egyaránt meghatározták. A magyar államfő vasárnap ünne­pélyes keretek között a városhá­zán vette át az őt megillető szobrocskát. * Izraeli lapok szerint mintegy 15-20 milliárd dollárba kerülne a Golán-fennsik kiürítése, ha létrejönne a megállapodás Iz­rael és Szíria között a terület át­adásáról. Avraham Sohat izraeli pénzügyminiszter máris jelezte: országa nem tudná állni a kivo­nulás költségeit. Egyezség körvonalazódik a náci korszak egykori kényszer- munkásainak kártalanításáról folyó tárgyalásokon: eszerint nyolcról tízmilliárd márkára emelnék a még élő kényszer- munkásoknak kifizetendő pénzalap összegét, ám a né­met fél (konszernek és a kor­mány) változatlanul csak nyolcmilliárd márkát fizetne be az alapba. A többletet je­lentő kétmilliárd olyan ameri­kai cégektől érkezne, amelyek­nek németországi leányválla­latai a náci időkben szintén al­kalmaztak kényszermunkáso­kat üzemeikben. A KFOR egyik lengyel kato­nája meghalt, négy másik pe­dig megsebesült szombaton egy bombarobbanás következ­tében. A lengyel katonák az egykori albán gerillákból álló Koszovói Védelmi Hadtest tá­maszpontját ellenőrizték a ko­szovói-macedón határon lévő Djeneral Jankovic települé­sen, s elkoboztak néhány rob­banószert. Irak december 15. és 17. között várhatóan felújítja olajkivitelét. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken hosszabbította meg azt a humanitárius programot, amelynek alapján az arab or­szág félévente 5,2 milliárd dol­lár értékben adhat el kőolajat, hogy közszükségleti cikkeket, elsősorban élelmiszert és gyógy­szert vásároljon. Két halálos áldozata van an­nak a földrengésnek, amely va­sárnapra virradóra rázta meg a Fülöp-szigetek északi részét. A sebesültek száma az első jelen­tések szerint huszonkettő. A földmozgás epicentruma Mani­lától 180 kilométerre északnyu­gatra esett, de a rengés a 10 mil­liós Fülöp-szigeteki fővárosban is jól érezhető volt. Helsinki hozama Nem kell megváltoztatni hazánk EU-politikáját Egybeesik Magyarország törekvéseivel és reményeivel, hogy az EU-csúcstalálkozó záródokumentuma alapján 2003 elején az Unió tagjává válhatunk - fogalmazott hazautazása előtt a finn főváros­ban Orbán Viktor kormányfő. A miniszterelnököt Helsinkibe el­kísérte Martonyi János külügyminiszter is. „Magyarország 2003. január 1- jétől az EU tagja lehet, ha tel­jesíti a tagság feltételeit, és be­fejezte a tárgyalásokat. E sze­rint a jövőben már semmilyen újabb szempont vagy előfelté­tel nem merülhet fel. Ez pedig egybeesik a magyar tervekkel, szándékokkal, reményekkel” - mondta Orbán Viktor, hozzá­téve: nincs szükség a magyar integrációs politika, a felkészü­lés megváltoztatására. A magyar miniszterelnök kijelentette: „Ha Szlovákia utol tud érni bennünket, szív­ből kívánom, hogy sikerüljön, mert ezzel elkerülhetővé vál­na például hétszáz kilométer­nyi schengeni határ kiépítése, a vele járó anyagi és lelki ter­hekkel együtt”. Martonyi János a kor­mányfő szavait kiegészítve el­mondta, hogy Magyarország szeretné hallatni a szavát a Európai Unió intézményi re­formjainak vitájában is, és er­re ígéretet is kapott. Előrelát­hatólag az EU soros elnöksé­gét ellátó ország gyűjti majd be a tagjelöltek elképzeléseit, de akár így történik, akár másként, az ehhez szükséges mechanizmus bizonyosan létrejön. Millenniumi díj alapítását jelentette be a finn miniszter- elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek helsinki ta­lálkozóján. Az elismerést a finn állam adományozza olyan személyeknek vagy szer­vezeteknek, akik vagy ame­lyek messze ható technológiai újítást tudnak felmutatni, hosszú távon előmozdítva ez­zel az életminőség javulását, a szociális értékek erősödését. A díjjal egymillió euró (1,05 millió dollár) pénzdíj is jár. A valóságban nem volt ilyen mókás A világ legkisebb NDK-ja Mint a piac minden szektorában, a szállodafronton is élesedik a verseny: folyton valami újat kell vagy kellene kitalálni. A szász- országi Zittau egyik hoteltulajdonosa, az 51 éves Günter Zieman joggal érezheti úgy, hogy ő aztán valóban letett valami újat, valami szokatlant az asztalra. Egyedi vendéglátó-intézményé­nek ünnepélyes megnyitását Herr Zieman - nem véletlenül - 1999. október 7-re időzítette. Ez a nap volt ugyanis a Német De­mokratikus Köztársaság megala­kulásának ötvenedik évforduló­ja. A szálloda pedig - a büszke tulaj saját(os) szavaival - nem más, mint „a világ legkisebb NDK-ja”. Ez nem játék a sza­vakkal, ez maga a valóság. A zit- taui Hotel Sittavia üzleti alapöt­lete az, hogy a kelet-nyugatné­met (ossie-wessie) ellentétek és bizonyos nosztalgiák továbbélé­se, illetve újjászületése idején az immár egységes Némethon egy kis szegletében újjávarázsolja a néhai munkás-paraszt államot. A bejáratnál a régi jó rovátká- san csíkos fakabát várja a vendé­get, előtte az NDK nemzeti néphadseregének fenemód po­roszos egyenruháját viselő kö­zeg tiszteleg. A falon figyelmez­tető tábla hirdeti: „Vigyázat! Ön elhagyja a Német Szövetségi Köztársaság területét!” A recep­ció felett, pontosan a bejárattal szemben Erich Honecker hatal­mas képe függ. A szálloda mind a negyven­négy szobájának más és más, az egykori NDK-t idéző neve van. Az egyiket Junge Pioniernak, vagyis Úttörőnek hívják, a mási­kat Rotkäppchennek, azaz Piroskának, ami egy közkedvelt pálinka névé volt, a harmadikat Haverhalálnak, azaz Kumpel- todnak (így becéztek egy főleg bányászok által kedvelt seritalt). A recepció helyiségében, nem messze a Honecker-fotótól, a munkásosztály vérvörös színé­vel pingált plakát hirdeti „a kör­nyék legöritudatosabb utcáját” (ilyen címeket különböző blőd versenyeken lehetett nyerni), va­lamint a Szocialista Munka Hő­seinek neveit és arcképeit. A még nagyobb hitelesség kedvé­ért a vendég távozáskor és az ét­teremben „demokratikus már­kával” fizet. Ezt a fizetőeszközt nem-demokratikus, vagyis igazi márkáért lehet megvásárolni, ugyancsak a recepción. Ekkor kapja meg a szállóvendég a szo­bakulcs helyett - az útlevelet is. A nyitás óta eltelt hetek azt bizonyították, hogy az NDK új­jávarázsolása jobb ötlet volt, mint a megalapítása. Harmat Endre ACHTUNG! SS« do* á*r aort<tesr«*>o*»Ht< 0«vt*<WarKl, **»**»«»« *rioob<! A Egy kis nosztalgia: „Ön elhagyja az NSZK területét! FOTÓ. FEB/ARCHÍV A kormányfői találkozóról még nincs döntés Temesvári ünnepségek A temesvári Magyar Ház kérdésé­ről és a csanád-kiszombori határ­átkelő megnyitásának lehetőségé­ről tárgyalt Romániában Dávid Ibolya magyar igazságügy-minisz­ter Viorel Coifan Temes megyei tanácselnökkel. A magyar miniszter asszony, aki Tőkés László református püspök meghívására a romániai fordula­tot kiváltó temesvári forradalom 10. évfordulójára emlékező ren­dezvénysorozaton vett részt, el­mondta: a megyei tanácselnök se­gítségét kérte, hogy a temesvári magyar közösség pénzéből épült ház visszakerülhessen e közösség tulajdonába. Dávid Ibolya egyút­tal megígérte, minden tőle telhe­tőt megtesz, hogy a temesváriak által igényelt határátkelő megnyíl­hasson. A magyar igazságügy-miniszter nem kívánt találgatásokba bocsát­kozni arról, hogy a temesvári megemlékezések során létrejön-e Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfő találko­zója. Tudomása szerint a találko­zó megvalósulását kizárólag a két miniszterelnök rendkívül zsúfolt munkaprogramja nehezíti. A rendezvénysorozat keretében vasárnap az Új Ezredév nevű épü­lő református központ munkate­rületén tartottak ünnepi istentisz­teletet. Tőkés István nyugalmazott teológiai tanár és Tőkés László re­formátus püspök hirdetett igét. Harci szünet Csecsenföldön Groznij bevétele hangulatjavító intézkedés A szövetségi erők vasárnap nem tá­madták Groznijt. A csecsen fővá­rost szombaton csaknem hétszáz polgári lakos hagyta el az északi biztonsági folyosón, de déli hány­ban továbbra sem távozott senki. A grozniji fegyveres osztagokhoz és a lakossághoz intézett orosz ultimátum szombaton lejárt, de az orosz vezetés szerint a mene­kültek ezt követően is szabadon távozhatnak a számukra biztosí­tott folyosókon. Moszkvában ugyanakkor azt tervezik, hogy december 20-ra beveszik Groznijt, pontosabban azt a romhalmazt, ami megmaradt a csecsen fővárosból. Csecsenföld és a parlamenti vá­lasztások tisztasága volt a téma vasárnap Vlagyimir Putyin orosz kormányfő és a nagyobb politikai tömörülések vezetőinek moszkvai találkozóján. A megbeszélésen - amelyet a miniszterelnök kezde­ményezett - a választási pártlis­tán szereplő 27 szervezet közül a nyolc legnagyobb tömörülés veze­tője vett rész. „Gyakorlatilag mindannyian tá­mogatásukról biztosították a kor­mány csecsenföldi akcióit” - kö­zölte Mihail Kozsuhov. Az orosz kormányfő sajtótitkára szerint csak egyes pártok részéről hang­zott el bizonyos, a módszerek fi­nomítására vonatkozó javaslat. Az orosz belpolitikai élet főbb szereplői kivétel nélkül támogat­ják a kemény fellépést Csecsen­földön, egyedül a liberális Jabloko párt szorgalmazott tárgyalásokat, de szintén az erő pozíciójából. Donald Trump, a modem Robin Hood Vagyonadó az USA-ban? Ha Donald Trump New York-i mil­liárdost megválasztják az Egyesült Államok elnökévé, egyszeri külön­adóval megszünteti az államadós­ság nagy részét, ráadásul csökken­ti a középosztály adóterhét, s még a nyugdíjrendszert is pénzhez jut­tatja. Trump tehát nem minden­napi ígéretekkel indul a republiká­nus elnökjelöltek versenyében a jö­vőre esedékes választáson. Az ingatlanmilliárdos elgondolá­sa szerint egyszeri, 14,5 százalé­kos különadót kell kivetni mind­azokra az amerikaiakra, akiknek vagyona meghaladja a tízmillió dollárt. (Trump esetében, akinek vagyona 5 milliárd körül van, ez körülbelül 725 milliót jelentene.) A befolyó pénzekből a Fehér Ház új gazdája kifizetné az államadós­ság kétharmadát, s évi 200 milli­árd dolláros kamatfizetési teher­től szabadítaná meg a költségve­tést. A még fennmaradó pénzek­ből megszilárdítaná az állami nyugdíjalapot, s a bevételből még arra is jutna, hogy csökkentsék a középosztály adóterheit. Donald Trump tehát egyfajta modem Robin Hoodként lép fel, aki elvenné a gazdagok pénzét - legalábbis annak egy részét -, s közvetetten odaadná a szegé­nyeknek. Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy a látványos tervet semmiképp sem fogadná el a tör­vényhozás, de vannak a választá­si fogással más gondok is. A szak­értők számítása szerint nincs is annyi gazdag ember, mint ameny- nyiről Trump beszél. Még ha ki­vetnék is a 14,5 százalékos külön­adót az USA minden polgárára (tehát nem csupán a nagyon gaz­dagokra), akkor is csak 5,47 mil­liárd dollár gyűlne össze. FEB 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom