Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-09 / 287. szám

1999. december 9., csütörtök Tükör 7. oldal Vizer úr az alapkészlettel. A fejlesztésbe rengeteg munkát fektettek, s remélhetően lesz befektető, aki felkarolja az új magyar találmányt. meghívták, ahol találmánya meg­kapta a világoltalmat, ám az épí­tőelem-játék sorsa csak nem akar dűlőre jutni. A gyártókról ugyan­is előbb-utóbb kiderült, saját ma­guknak akartak tőkét kovácsolni a találmányból. Vizer Tibor kitartó ugyan, de nem gazdag. Márpedig ahhoz, hogy a világpiacon minden tekin­tetben elsőbbséget élvező építő­elem-játék gyártása beinduljon, tőkére, tőkéstársra van szükség. Ezért a feltaláló szívesen venne minden támogatást, együttműkö­dési szándékot. A Vizer-kocka időközben az in­ternetre is felkerült. Ám addig is, míg álma megvalósul, folytatja a fóliázást, s járja a kecskeméti, bu­dapesti piacokat. Szász András A karalábétól az űrbázisig Egy magyar találmány 20. századi kálváriája Az elemekből elképesztően sok kis jelenet készíthető. típusa. Karalábéból. (Kéznél is volt, ráadásul könnyen faragha­tó.) A karalábémodellt hamaro­san fa-, majd műanyag modell kö­vette. Közben a feltaláló áttanul­mányozta a jogszabályokat, és 1989-ben beadta kérelmét az Or­szágos Találmányi Hivatalhoz. A hivatal malmai lassan őröltek, de biztosan, így „alig" hat esztendő múlva, 1995-ben Vizer Tibor kéz­hez kapta a szabadalmi okiratot. Azóta már huszonötnél többen jelentkeztek társnak, szándéknyi­latkozatok, megrendelések tucat­jait kapta. Számos külföldi érdek­lődött találmánya iránt, többek között a hongkongi „játékkirály”, Uwe Meffert. Három éve (1996) a nürnbergi nemzetközi játékkiállításra is A sárga műanyag kocka egyszerű epitoelem-jateknak tűnik. Am kide­rül: jóval több annál. Készíthető belőle ház, repülőgép, versenyautó, helikopter, malom és térbeli amőbajáték. De alkalmas az ABC betűi­nek kirakására, matematikaoktatásra, sőt sakkozásra is. Mi több, ti­tán változatából akár valódi űrbázis építhető. Legalábbis ezt állítják a NASA tudósai. Ugyan ki gondolná, hogy a világ hatvan országában levédett játék taneszköz prototípusát egy ötki­lós karalábéból készítette kitalá­lója, Vizer Tibor, valamikor ’86 őszén, Dabason? Találmányával, melynek alkalmazási lehetőségei messze felülmúlják az eddig is­merteket, nyugaton már rég milli­omos lehetne. Vizer Tibor azon­ban hűséges típus, és semmi pén­zért el nem hagyná szülőhelyét, Dabast. Ráadásul bizakodó is: minden kudarca ellenére kitartó­an- folytatja szélmalomharcát, hogy végre ismertté tegye talál­mányát. Vizer Tibort mindig is foglal­koztatta annak gondolata, hogy megtalálja azt az ideális formát, amelyből aztán mindent ki lehet rakni. A megoldásra 1986 őszén a matematika vezette rá. (Gyer­mekei is kitűnő matematikusok. Évente részt vettek a kecskeméti Zrínyi-iskola matematikaverse­nyein.) A felfedezést tett követte, és elkészült a Vizer-kocka proto­Három nap a világ? A parlament januártól eltörölte az orvosi igazolás nélküli három­napos betegszabadságot. A döntés után a szakszervezetek felhí­vást tettek közzé, arra figyelmeztetve a munkavállalókat, már egy hónapjuk sincs, hogy éljenek jogukkal. Sokan ezt burkolt polgá­ri engedetlenségi felhívásnak értelmezték. Mindezek nyomán fel­lángolt a vita, szükség van-e a háromnapos betegszabadságra? Mi is ez után érdeklődtünk. Kiss Ernőné (a Besenyszögi Ál­talános Iskola igazgatója): — Nálunk szinte nem is fordult elő, hogy valaki kihasználta volna a háromnapos betegsza­badságot. Akinek ugyanis csak kisebb baja volt, ami rövid idő alatt meggyógyul, az jött dol­gozni. Ha pedig komolyan be­teg lett. annak kikúrálásához nem elég a pár nap. A pedagó­gusok egyébként is olyanok, hogy betegen is mennek dol­gozni. Úgy látom, a tanárok­nak sem haszna, sem kára nem lesz abból, hogy januárral eltörlik az orvosi igazolás nél­küli betegszabadságot. Kovács István (egyéni vállal­kozó): — Engem nem érint a változás. Alkalmazottam nincs és nem is volt, aki élhe­tett volna a lehetőséggel. Vál­lalkozóként pedig nem enged­hetem meg magamnak, hogy akár egy napra is beteg legyek. Még szabadságra sem megyek el, nemhogy táppénzre. Tóth János né (eladó): — Min­dig azt a lovat ütik, amelyik a legjobban húz. Engem felhá­borított a döntés, hiszen a munkások jogait kurtították meg. Eddig ha náthás voltam, otthon maradhattam kifeküd­ni a betegséget. Most vagy a vevőkre prüszkölök, vagy órá­kig ülhetek az orvosnál egy pa­pírért. Hiszen a nátha ellen a doktor is csak lázcsillapítót és pihenést ír fel. Dr. Halas József (abádszaló- ki orvos): — Bár eddig jogilag orvosi igazolás nélkül igénybe lehetett venni a háromnapos betegszabadságot, ám előfor­dult, hogy papírt kért tőlem egy páciens, mert a munkálta­tó csak így hitte el, valóban be­teg volt. Orvosi szempontból az lenne a jó, ha valaki csak akkor megy dolgozni, ha telje­sen meggyógyult. Ez pedig le­het három nap, egy hét, de hosszabb idő is. Az emberek többsége a lehető legrövidebb időn belül munkába akar állni, hogy biztosítsa családja meg­élhetését. Ez pedig akár a táp­pénzes napok számának meg­növekedésével is járhat. Hi­szen a szövődmények olyan komoly bajokat okozhatnak, amiket már nem tudunk gyor­san meggyógyítani. Nagy Imre (alkalmazott): — Teljesen mindegy, mit döntöt­tek a parlamentben. Hiába volt meg a lehetőség az orvosi iga­zolás nélküli háromnapos be­tegszabadságra, a legtöbb mun­kahelyen igencsak ferde szem­mel néztek arra, aki azt kivette. Én már hallottam olyan anyu­káról is, akinek a munkahelyén azt vetették a szemére, sokat beteg gyereke. így gyakran még akkor sem mernek táppénzre menni emberek, ha negyvenfo­kos lázuk van. Attól félnek ugyanis, hogy elvesztik a mun­kájukat. Nem alaptalanul, hi­szen nálunk még vadkapitaliz­mus van, és könnyen kirúgják azt, aki sokat beteg. T. J. Tanácsok takarékosságra Elkészült a megye energiatérképe Forintban ugyan nehezen mérhető a Szolnoki Regionális Energia­tanácsadó Központ haszna, ám a beindult programok számában annál inkább. Az iroda alig egyéves működése alatt elkészítette a megye energiatérképét, munkájuknak köszönhetően pedig több helyütt energiatakarékosságot szolgáló beruházások indultak. Az év elején még a szakembe­rek egy része is kétkedéssel fo­gadta a Phare-támogatással, a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány szárnyai alatt létre­jött Szolnoki Regionális Ener­gia-tanácsadó Központot. Pe­dig az iroda nemes célt, a kör­nyezetbarát, energiatakarékos technológiák megismerteté­sét, elterjesztését tűzte zászla­jára. Sokak számára azonban úgy tűnt, egyetlen iroda nem tud változtatni a felhasználók szokásain. Ezúttal a kétkedők tévedtek, az iroda rendezvé­nyei bizonyították, sikerült fel­kelteni a lakosság, a vállalko­zók, sőt az önkormányzatok érdeklődését is az energiataka­rékos beruházások iránt — véli a központ vezetője. Dugonics Péter szerint ezt bizonyítja, hogy a megyei önkormányzat felkérte a központot az energe­tikai koncepció véleményezé­sére, a közgyűlés pedig határo­zatban mondta ki az iroda tá­mogatását. Mindez annak is köszönhető, hogy nemcsak új technológiákat mutattak be, hanem azokat forrásokat is fel­vázolták, amelyekből finanszí­rozható a régi, elavult fűtési vagy világítási rendszerek fel­újítása. Az elmúlt egy évben a köz­pont szakemberei igyekeztek elkészíteni a megye energiatér­képét is. A megye összes tele­pülésével felvették a kapcsola­tot. Segítségüket csupán nyolc önkormányzat utasította el az­zal, hogy már folyik náluk az a vizsgálat, mely kideríti, ho­gyan lehetne csökkenteni az energiaszámlákat. A kérdő­ívekre végül is 23 város és falu adott választ. Az így felrajzol­ható képből kitűnik, van még hol spórolnia a települések­nek. A közvilágítás szinte min­denütt felújításra szorulna. A legtöbb település intézményei­ben ugyan földgázzal működő kazánok varázsolnak meleget, ám az átálláskor a fűtési rend­szer korszerűsítésére már nem jutott pénz. A szakemberek szerint pedig hőszabályozók beépítésével 20-30 százalékkal is csökkenteni lehetne az ön- kormányzatok energiaszámlá­ját. Mindez nem megyei sajá­tosság, hanem országos jelen­ség — véli Dugonics Péter, mint az is, hogy az iskolák vi­lágítása is korszerűsítésre szo­rulna. Ezért is fogadta nagy örömmel, hogy tárgyalások kezdődtek a szolnoki oktatási intézmények világításának modernizálására. Bár a Phare-támogatás de­cemberrel megszűnt, a regio­nális energia-tanácsadó köz­pont mégsem zárja be kapuit. A vállalkozás fejlesztési alapít­vány ugyanis most nyújt be egy új pályázatot. Ha a terveik ismét támogatásra találnak, akkor az Európai Unió elvárá­sait is szem előtt tartva a kis- és középvállalkozásoknak kí­vánnak segítséget nyújtani energiatakarékos beruházá­sokhoz. Teleki J. A megyei fenntartású munkahelyeken betartatják a törvényt Korlátozott intézményi füstölés Mint köztudott, november 1-jén lépett hatályba a nemdohányzók védel­méről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény. Úgy tűnik, a megyei önkormányzat által fenntartott intézményekben már sikerült érvényt szerezni a törvény pa­ragrafusainak. Erről egyébként előterjesztés kerül a képviselők aszta­lára a megyei közgyűlés pénteki ülésén. A megyei fenntartású intézmé­nyekre — mint közforgalmú in­tézményekre — a törvény ki­mondja, hogy a dohányzásra ki­jelölt helyek kivételével a közfor­galmú intézményeknek a szolgál­tatást igénybe vevők számára nyitva álló, zárt légterű helyisé­geiben nem szabad dohányozni. Mint az előterjesztésben áll, a törvény speciálisan egészség- ügyi, valamint általános rendel­kezéseinek megfelelően a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Heté- nyi Géza Kórház és Rendelőinté­zetben meghozták azokat a veze­tői döntéseket, amelyek a tör­vény szabályainak érvényesítését szolgálják. A dohánytermékek árusításának beszüntetésére az intézet területén büfét üzemelte­tő külső szervet írásban felszólí­tották. A közoktatási intézményekben eddig sem volt megengedett a do­hányzás a házirendekben, ám az előterjesztés szerint a belső sza­bályzatokban a dohányzási tila­lom megerősítése szükséges. . A felnőttvédelmi szociális intéz­ményekben a törvény kötelmei­nek betartásával kijelölték a do­hányzóhelyeket. Házirendjeiket, belső szabályzataikat a törvény rendelkezéseinek, a munkáltatói intézkedéseknek megfelelően mó­dosították. Bánhalmán, a megyei fogyatékosok otthonában az új la­kóépületben már a tervezéskor mindkét szinten egy-egy dohány­zásra kijelölt helyiséget betervez­tek. Az újszászi megyei pszichiát­riai és szenvedélybetegek otthona és rehabilitációs intézménye, illet­ve a pusztataskonyi „Tóparti Ott­hon” megyei fogyatékosok ottho­na és rehabilitációs intézete eseté­ben feladatot jelent az intézmény­ben történő dohányáru árusításá­nak megszüntetése. A kulturális intézményeknél a megyei Verseghy könyvtár sza­bályzata szerint az intézmény nyilvános tereiben dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad — de amúgy sem dohányozni járnak oda az olvasók. Ugyanez a hely­zet a megyei múzeumok igazgató­sága tagintézményeiben is, hiszen itt sem megengedett a dohányzás a kiállításokon. A dolgozók do­hányzását igazgatói intézkedés szabályozza. A megyei levéltár­ban is csak kijelölt helyen szabad dohányozni. A tiszakürti megyei arborétum­ban a tűzoltóság által elrendelt időszakos tűzgyújtási tilalom ide­jére tilos a dohányzás, dohányozni amúgy is csak a kijelölt helyeken szabad. A Tiszainform Idegenfor­galmi Szolgálat egészét füstmen­tes intézménnyé nyilvánították, mivel a munkahelyük gyakorlati­lag az ügyfélforgalmat lebonyolító helyiségből áll, valamint az iroda munkatársai nem dohányoznak. A megyeháza épületében pedig a me­gyei önkormányzat ellátó- és szol­gáltató szervezete biztosította a dohányzóhelyeket az ott dolgo­zóknak, az ügyfeleknek, a rendez­vények résztvevőinek. * Hogy a megyeházán mennyire ko­molyan veszik és be is tartják be a nemdohányzókra vonatkozó tör­vényt, arról saját magam győződ­hettem meg, amikor is a közelmúlt­ban egy rendezvényen a dohányzó résztvevők mindenféle megjegyzés és ellenkezés nélkül vonultak el a kijelölt dohányzóhelyre, ahol a nem dohányzók zavarása nélkül gyújthattak cigarettájukra. Igen, így is lehet. Kár, hogy ezt a követen­dő példát még sok helyen nem utá­nozzák... —bgy­Egyelőre próbálkozni sem érdemes a szabad vizek jegén „Gyanús” nyomok a Holt-Tiszánál Az idei nem túl nagy hidegeknek köszönhetően egyelőre csak minimá­lis mértékben, vagy egyáltalán nem fagytak be szabad vizeink. A szol­noki Holt-Tisza partján látható lábnyomok mégis arra utalnak, hogy már voltak, akik megpróbálkoztak rámenni az alig-alig megfagyott víz­re. A Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság szakemberei szerint igen veszélyesek lehetnek ezek a kísérletek. Tavaly szerencsére megyénkben nem történt baleset a jégen tartóz­kodás írott és íratlan szabályainak be nem tartása miatt — tudtuk meg Danyi Mihály őrnagytól, köz- rendvédelmi osztályvezetőtől. A kapitányság megtesz mindent an­nak érdekében, hogy ez idén is így legyen. Most, hogy összefüggő, pláne biztonságos jégpáncélról még nemigen beszélhetünk, a szabad vizek fokozottan jelenthetnek ve­szélyt mindazok számára, akik fittyet hánynak nemcsak a tiltó rendelkezéseknek, hanem a józan ész által diktált „fékekre” is. Danyi Mihály elsőként azt hangsúlyozta, hogy csak arra a jégre szabad rámenni, amelyik nem olvad, nem mozog és leg­alább 10 centiméter vastag. A téli örömök biztonságos élvezetéhez mindenképpen szükséges a folya­matos fagypont alatti hőmérsék­let, mert a tetején olvadó jég szi­lárdsága már egyáltalán nem biz­tos, hogy megfelelő. Szintén alapvető és közismert szabály, az hogy a folyóvizek jege semmilyen körülmények között sem tekinthető sportolásra alkal­masnak. A víz sodrása, változó vízállása miatt kiszámíthatatlan­ná teszi a jégen tartózkodást. Volt már példa arra is az ország­ban, hogy valaki motorkerékpár­ral, netán autóval merészkedett a tó jegére, nos, ezt a szórakozást egyértelműen tiltja a jogszabály. A Holt-Tisza ugyan nem tarto­zik tilalom alá, ám a szakemberek arra intenek minden jégre merész- kedőt, hogy óvakodjanak az álló­víz veszélyes területeitől. A kor­csolyázók ne közelítsenek a víz nádassal, esetleg bokrokkal be­nőtt partközeli részeihez, mint ahogyan tartsák távol magukat a 4-es főút Holt-Tiszán átívelő híd­jának pilléreitől, mert ezen a he­lyen is vékonyabb lehet a jég, mint a vízterület más részein általában. A lékekkel is óvatosan kell bán­ni. Ezeket a helyeket feltétlenül je­lezni kell, még hozzá úgy, hogy az messziről is félreérthetetlen le­gyen. H. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom