Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-09 / 287. szám

1999. deceinher 9., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Nincs megállapodás a minimálbérről Felkészületlen a kormány? Egyelőre nem született megálla­podás a szociális partnerek és a kormány között a jövő évi mini­málbér összegéről. A munkálta­tók és a szakszervezetek a kor­mányoldalt hibáztatják az egyez­ség elmaradásáért. Hidegzuhanyként hatott a kor­mány felkészületlensége, amely- lyel megakadályozta, hogy egyezség szülessen a jövő évi minimálbér összegéről - nyilat­kozta lapunknak Borsik László, a Mozdonyvezetők Szakszerve­zetének ügyvezető alelnöke az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) tegnapi ülése után. Mint mondta, a tárgyaláson részt vevő gazdasági minisztéri­umi helyettes államtitkár nem volt felkészülve az érdemi vitá­ra, de megfelelő mandátummal sem rendelkezett a tárgyalás le­zárásához. így hiába sikerült már az első tárgyalási napon megállapodnia a munkáltatói és a munkavállalói oldalnak a 25 500 forintos jövő évi minimál­bérről, az egyezségre nem kerül­hetett pecsét. (A szakszerveze­tek a tárgyalásra 27 ezer, a mun­káltatók 24 500 forintról szóló ajánlattal érkeztek. Jelenleg 22 500 forint a minimálbér.) Az OMT ülésén a szakszervezetek alkotmánysértést emlegetve til­takoztak a háromnapos beteg- szabadság egyoldalú megszün­tetése ellen. Herczog László helyettes ál­lamtitkár véleménye szerint nem történt más, mint hogy a kor­mány előre kijátszva kártyáit, már az OMT ülése előtt közölte az általa elfogadhatónak tartott minimálbér mértékét. A tárgya­lásokra eddig nem volt jellemző, hogy a munkáltatói, és a szak- szervezeti oldal már az első na­pon megegyezett volna - mond­ta a GM helyettes államtitkára. A kormányoldal képviselőjének azonban csupán a 25 ezer forin­tos összeg elfogadására volt mandátuma. Az újonnan kiala­kult helyzetről mérlegelés után a kormány dönt, az államtitkár ezt az álláspontot fogja majd a jövő hét második felében tartandó következő tanácsülésen képvi­selni. Horváth Magdolna Továbbfejlődő hálózat A külföldi lapok magyarországi terjesztésében változatlanul a Hungaropress a meghatározó: 75 százalékos piaci részesedést mondhatnak magukénak. Mint tájékoztatójukon elhangzott, több területen újdonságokkal ké­szülnek a jövő évre. A külföldi lapok iránti igény ha­zánkban, ha nem is látványosan, de nőtt az elmúlt években. Mint azt Ernőd Péter ügyvezető igaz­gató. elmondta, ebben szerepet játszik az esetleges EU-csat- lakozásunk, az idegen nyelvek egyre jobb ismerete, valamint az új fogyasztói igények megjelené­se. Ugyanakkor hátrányosan hat a turizmus 10 százalékos vissza­esése, a magyar nyelvű licence­kiadványok megjelenése, illetve a belföldi kiadványok színvona­lának emelkedése. A Hungaropress ezért több ol­dalról is erősíteni kivánja pozí­cióját. Ennek fontos eleme az or­szág több városában már műkö­dő Sajtópont Hálózat továbbfej­lesztése. E boltokban a vevők előfizethetnek a forgalmazott la­pok mindegyikére és régebbi lap­számokat is megszereznek az ér­deklődőknek. A cég által újonnan forgalma­zott lapok egyike az Erdélyben október 30-a óta megjelenő Krónika című magyar nyelvű napilap, amely már a megjele­nés napján Magyarországon is megvásárolható. (szalóky) Elkészült a tervezet A Honvédelmi Minisztérium el­készítette a katonai csapatmoz­gásokról szóló alkotmánymódo­sítás szövegtervezetét, s ezt az ellenzéki pártokkal is egyeztetni kívánja - közölte Wachsler Ta­más, a tárca közigazgatási ál­lamtitkára szerdán. Az államtitkár egy hete tárgyalt a szocialista párt honvédelmi szakértőjével, s ekkor Juhász Fe­renc és Wachsler Tamás között el­vi egyezség született az alkot­mánymódosításról. Eszerint - lét­számtól függetlenül - a feladat határozná majd meg, hogy melyik csapatmozgás engedélyezése tar­tozna a kormány és melyik az Or­szággyűlés hatáskörébe. Wachsler Tamás megjegyez­te, a minisztérium azt szeret­né, ha a parlament 2000. már­cius 12-én, Magyarország NA- TO-tagságának egyéves évfor­dulóján fogadná el a csapat- mozgásokról szóló alkotmány- módosítást. Juhász Ferenc hozzátette: ugyan nem került be a szövegter­vezetbe a szocialista párt azon elképzelése, miszerint szintén az Országgyűlés kétharmados hozzájárulására legyen szükség tömegpusztitó fegyverek esetle­ges Magyarországra telepítésé­hez, mégis javasolni fogja pártjá­nak, hogy ettől függetlenül fo­gadják el a koncepciót. Korona: a viták középpontjában A 2000. év a magyarok számára nem csupán az ezredfordulót jelen­ti, hanem első királyunk megkoronázásának, ezzel államalapítá­sunknak 1000. évfordulóját is. A millenniumi év nyitányaként a kor­mány törvényben szándékozik ünnepélyesen megemlékezni az ese­ményről és a Szent Korona jelentőségéről. Az Országgyűlésben Dávid Ibo­lya igazságügy-miniszter, mint előterjesztő kiemelte, hogy az emléktörvény egységbe ková­csolhatja a nemzetet, lezárhat­ja a rendszerváltozás tízéves fo­lyamatát, és megbékélésre szó­lít az új évezred küszöbén. A szabaddemokrata és a szo­cialista képviselők elfogadhatat­lannak tartják a szöveget, és az­zal vádolják a kormányt, hogy a saját ideológiáját erőlteti tör­vény formájában az országra és a többi pártra, a nemzeti erek­lyét politikai célokra kívánja fel­használni. A szocialisták szerint a nemzeti ereklyéknek a múze­umban a helyük. A szabadde­mokraták még élesebben tilta­koztak. Szerintük a kormány a magyar korona közelébe akar férkőzni. Tudatosan szembeál­lítja a keresztényeket és a nem keresztényeket. Az SZDSZ elfo­gadhatatlannak tartja azt a szö­vegrészt, hogy „a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg”, mert az alkot­mány szerint a köztársasági el­nök fejezi ki a nemzet egységét. Az ország államformája köztár­saság, ezért a királyi jelvények­nek nincs helyük az ország há­zában. Folytatták le a képviselők a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitá­ját, de a helyzet még mindig át­láthatatlan. Nem kaptunk vá­laszt egy sor kérdésre. Lesz-e kötelező tagság vagy sem? Egy­szer s mindenkorra széthulla- nak-e a kamarák vagy átmene­tileg? A Gazdasági Minisztéri­um jelenlévő képviselője sem nyilatkozott arról, hogy a jövő héten esedékes szavazáskor a kormány mely javaslatokat fog­ja támogatni és melyeket nem. S. Á. Meglepetéseket tartogat a Fidesz Chikán Attila és Hámori József távozása után, kora nyá­ron a Fideszhez hű miniszterek egymás közti helycseréjé­re is sor kerülhet - vélekednek egyes politológusok. Má­sok szerint már csak a kisgazda kormánytagok megmé­rettetése okozhat némi politikai izgalmat, ha Torgván Jó­zsef elfogadja a köztársasági elnöki jelölést. Ágh Attilát és Csizmadia Ervint a minisztercserék okairól és lehetsé­ges következményeiről, valamint a miniszterelnöki és Attila pártelnöki funkció esetleges szétválasztásáról kérdeztük. Csizmadia Ervin- Vajon milyen alapon döntött a kormányfő épp e két miniszter menesztése mellett? Ágh Attila: - A tudományos és szakmai berkekben elismert két „öreg”, Chikán és Hámori bársonyszékhez juttatását a fideszesek többsége eleve ferde szemmel nézte, a kormányfő azonban a folyamatosság és a mértéktartás látszatát keltve ra­gaszkodott személyükhöz. A párton belüli ellentétek kiélező­dése és a Fidesz népszerűség- vesztése miatt azonban mára Or­bánnak lépnie, úgymond újíta­nia kellett. Mivel Torgyánnal nem rúghatja össze a port, a kis­gazda miniszterek maradtak, a „pártidegen” kormánytagok mentek. Csizmadia Ervin: - A kulturá­lis minisztériumban bekövetke­zett kudarcsorozat és a gazdasá­gi stratégia hiánya nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy épp e két tárca élére nevezzen ki új embereket Orbán Viktor. Azért az ősfideszes Rockenbauer és Matolcsy lett a nyerő, mert sze­mélyükön keresztül a miniszter- elnök megüzenheti a koalíció­ban egyébként nélkülözhetetlen kisgazdáknak: ki az úr a házban.- Jelenthetnek-e bármiféle stí­lusváltást, frissülést a kormány munkájában a személycserék? Á. A.: - Nem. Ahhoz a gyen­ge láncszemeken - például az If­júsági és Sportminisztérium vagy a Környezetvédelmi Mi­nisztérium vezetésén - kellett volna változtatni. Az utóbbi egy­előre azért lehetetlen, mert Torgyán a költségvetés megsza­vazásáért cserébe Pepó maradá­sát kérte. Tartott ugyanis attól, hogy ha szakmai okokból men­nie kell Pepónak, előbb-utóbb saját tárcája gyengeségeire irá­nyul a közvélemény figyelme. Cs. E.: - Mindenképpen. Matolcsy nagymértékben erősít­heti Orbán tekintélyét, míg Rockenbauer méltó ellenfele le­het a töretlen népszerűségnek örvendő, eddig kikezdhetetlen SZDSZ-es főpolgármesternek, Demszkynek. A volt kultuszmi­niszterrel ugyanis az volt a leg­főbb baj, hogy nyögvenyelősen védte, ha egyáltalán védte tárcá­ja érdekeit.- Milyen viharokat gerjeszthet a köztársaságielnök-jelölés? Á. A.: - Ha Torgyán elvállalja az államfőjelöltséget, a földmű­velési tárca élére eleve új ember kell. E változás nyomán sorra ke­rülhet a többi kisgazda miniszter megmérettetése is, netán egy, a mostaninál átfogóbb kormányát­alakítás. Cs. E.: - Orbán tisztában van azzal, hogy négy-öt minisz­ter egyidejű menesztése kor­mányválság-hangulatot sugallt volna, ezért csöpögtetve ada­golja a nagy horderejű döntése­ket. Tény: ez még nem a végle­ges csapat.- Önök szerint mi a háttere annak a Fidesz elnökségéből el­indult „ötletnek”, miszerint más személynek kellene betöltenie a pártelnöki posztot, Orbánnak épp elég a kormányfői teendők­kel bajlódnia. Á. A.: - A Fidesz - ahogy ’98 előtt tette - most is időben hoz­zákezd a kampányhoz. Rájöttek, hogy a már eddig is felajánlko­zott szabadcsapatokat befogad­va igazi nagy párttá válhatnának. Nagy az esélye, hogy építkezés közben meghatározó politikusa­ikat egyik miniszteri székből a másikba ültetik majd, hogy a fo­lyamatos frissülés látszatát, no meg a sajtó érdeklődését is fenntartsák. Kérdés, hogy ha va­lóban Kövér László lenne a párt­elnök, kit venne magához kor­mányába második embernek a miniszterelnök. Alkalmas sze­mély ugyanis nemigen van a lát­határon. Cs. E.: - Meglepő húzás ez a Fidesztől, de ügyes. Talán való­ban úgy látják, hogy a rendszer- váltás után tíz évvel minden té­ren lendületbe kell jönniük, ta­lán csak meg akarják mutatni: ami eddig még egyetlen kor­mánypártnak sem sikerült, az nekik sikerülni fog. A lényeg, hogy mindig történjen körülöt­tük valami izgalmas, valami, amivel a közvéleménynek is üzenni lehet. Nem kizárt az sem, hogy ily módon szeretnék kivonni az első vonalból az eddi­gi megnyilatkozásaival pártjának elég sokat ártó Kövér Lászlót, aki csapatépítőnek minden bi­zonnyal jobb volna. Takács M. Tüntetést szerveznek. De­monstrálni fognak december 15- én az energiaipari szakszerveze­tek, miután eredménytelennek minősítették a* kormány képvise­lőivel folytatott szerdai megbeszé­lésüket - jelentette be Schalk­hammer Antal, a Bánya- és Ener­giaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (BDSZ) elnöke a tárgyalást követően. Nyomozásmegtagadás. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elle­ni Igazgatósága még november 22-én megtagadta a nyomozás teljesítését Pepó Pál környezet­védelmi miniszter ellen, ismeret­len tettesek által sikkasztás mi­att tett feljelentés ügyében - kö­zölte az ORFK kommunikációs igazgatósága szerdán. Töréspont. A 2000. év a peda­gógusok bérének felzárkóztatá­sát illetően nem fejlődési pont, hanem töréspont lesz - mondta szerdán Borbáth Gábor, a Peda­gógusok Szakszervezetének (PSZ) főtitkára. Rámutatott: a GDP felének megfelelő reálke­reset-növekedéssel soha nem le­het a közoktatást felzárkóztatni. Országos gyűlés. December 11- én szombaton tartja VIII. Orszá­gos Gyűlését a Magyar Igazság és Élet Pártja, ahol szavaznak a 14 tagú elnökség személyi összetéte­léről is - hangzott el a MIÉP szer­dai sajtótájékoztatóján. Döntés helyben. Az építészeti örökség helyi védelméről szóló FVM-rendelet szerint az önkor­mányzatok saját maguk szabá­lyozzák, hogy mely épületet, táj­képet vagy növényzetet minősí­tenek védettnek - hangzott el a témában szervezett konferenci­án szerdán, Budapesten. Feljelentés. Molnár Róbert kis­gazda országgyűlési képviselő szerdán, egy feljelentés formájá­ban megküldte Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek azokat a do­kumentumokat, amelyek a Hit Gyülekezete feltételezett vissza­éléseivel kapcsolatosak - jelen­tette be a képviselő megbízásá­ból személyi titkára tegnap. Nyereségmegosztás. A Nem­zeti Tankönyvkiadó Rt. által fel­ajánlott 26 millió forintot osz­tottak szét 300 iskola között de­cember 1-8. között - közölte a tankönyvkiadó szerdán. A cég az iskolai megrendelések alap­ján elkészített tankönyvek nye­reségének egy részét rendszere­sen megosztja az iskolákkal. Üzenet Erdélyből. Ezzel a cím­mel jelent meg az a díszalbum, amelyben Komis Péter vezetésé­vel 20 fotóművész örökítette meg az elmúlt 400 év művészeti-nép­művészeti hagyatékát, a magyar, a román, a szász, a zsidó és az ör­mény kultúrák egybeolvadását a zivataros időkben. Az albumot Gubcsi Lajos szerkesztette. Bevezetik a robottechnikát a vírustesztelő laboratóriumokban Az ünnepekre nem lesz vérhiány Hosszú évek óta az első olyan karácsonya lesz az országnak, amikor nem kell tartani a gyógyításban vérhiánytól. A betegellátás zavartalan­ságát garantálja az Országos Vérellátó Szolgálat (ÓVSZ) gj disz­pécserközpontja is, amely Budapesten működik, de valamennyi régió­val közvetlen kapcsolatban áll. Dr. Mikola István, az ÓVSZ fő­igazgatója szerint feleslegessé k, hogy a betegek hozzátar- : ozói a média segítségével vér­adókat toborozzanak. Az új diszpécserközpont éjjel-nappal hívható; 06-1-372-4132-es tele­fonszámát tárcsázva nemcsak az orvosok, hanem a betegek rokonai is segítséget kérhet­nek. A szükséges vért a legrövi­debb időn belül eljuttatják ab­ba a kórházba, ahol a rászoru­ló fekszik. A főigazgató elmondta: jó ütemben halad a szolgálat teljes átszervezése. A betegellátás za­vartalanságát egy hatékonyab­ban működő, technikailag jól fel­szerelt hálózattal szeretnék ga­rantálni. Hat regionális közpon­tot alakítanak ki: Győrött, Veszp­rémben, Pécsett, Budapesten, Szegeden és Debrecenben. Eze­ken a helyeken a jövőben robot- technikával felszerelt vírusteszte­lő egységeket hoznak létre. A tel­jesen zárt laboratóriumok mind­egyikében 3-3 szakasszisztens végzi majd azt a munkát, amit je­lenleg 15-15 dolgozó lát el. A technikai korszerűsítés révén ke­vesebb, de jobban képzett mun­katársra lesz szükségük. Dr. Révész Bendegúz, az ÓVSZ nemrég kinevezett gazdasági fő­igazgatója bejelentette, hogy nemzetközi tendert írnak ki tíz vérgyűjtő kamion beszerzésére. A mobil hálózat kialakítására csaknem egymilliárd forintot költenek. A kamionok várható­an a jövő év májusában jelennek meg a vidéki településeken. Ezekben számítógépek és a leg­korszerűbb orvosi felszerelés mellett kisebb étterem is lesz, hogy a véradókat vendégül lát­hassák. A gazdasági igazgató ki­látásba helyezte azt is, hogy a kórházak nehéz helyzetére tekin­tettel most először, 2000. január l-jétől nem emelik a vérkészít­mények árát. Németh Zsuzsa Közigazgatásunk a XXI. században Az Európai Unióba való belépésünk gazdasági és társadalmi életünk­ben is sok változást hoz. Vajon mit tesz szükségessé közigazgatásunk­ban? Erre kerestük a választ, amikor Frucht Pállal, a Belügyminiszté­rium főosztályvezetőjével beszélgettünk.- Az Unió miben látja a változ­tatások szükségét?- Az igény abból a helyzetből fakad, hogy mindenki a saját nemzetének polgára marad, ugyanakkor az Unió polgára is, ennek alapján szabadon választ­hat bármelyik országban lakhe­lyet vagy munkát. Ebből egyene­sen következik, hogy az állam- igazgatásban, a hatósági munká­ban, a helyi közügyek intézésé­ben valamilyen hasonlóság szükséges az uniós tagországok között.- Magyarországon 222 város és 2912 kisebb település van, köztük száznál is több azoknak a száma, ahol még százan sem laknak. Ho­gyan lehet ezek közigazgatását a nagy településekkel rendelkező német vagy francia közigazgatás­hoz hasonlóvá tenni?- Európa számos országában nagyon kemény intézkedésekkel 5000 lélekszámú településsé kapcsolták össze a kisebb tele­püléseket. Másutt meghagyták ugyan a kisebb településeket, de azok önkormányzatának vi­szonylag szűk a hatásköre.- A mi helyzetünkben is felté­telezhető, hogy az utóbbi megol­dást kell választanunk?- 222 városunkban él a né­pesség 65 százaléka. Ma már minden településünktől húsz kilométernyire található egy vá­ros. Ezeknek területmenedzser szerepet kell betölteniük. A kör­zetükbe tartozó települések hi­vatalos dolgait ott kell intézni.- Mi marad a helyi képviseld testületek és a polgármesterek feladata?- Biztosítaniuk kell települé­sükön az életminőséget. A leg­kisebb településen is kell út, járda, világítás, gáz, tisztaság, óvoda. Egy kétszáz lakosú tele­pülésen is jó életkörülménye­ket kell biztosítani, de nem kell nyolcosztályos általános isko­lát fenntartani, ha az egyéb­ként elérhető helyen és városi színvonalon működik. Ezt biz­tosíthatják úgy is, hogy több község körjegyzőségbe szerve­ződik. Koós Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom