Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-06 / 259. szám
8. oldal Szatirikus Melléklet 1999. november 6., szombat Megfelelő ember — Főnök, a Surányi úr mégis marad? Pedig már megtaláltam a megfelelő embert a Nemzeti Bankba ... Kakas-hírek A NATO Reviews-nak a magyar honvédelmi minisztert bíráló cikkével kapcsolatban a HM szóvivője kijelentette, hogy de igenis, Szabó János ismeri a jelszót. Korda György a róla elnevezett villában daléneklés közben titokban rövid időre kétszer is találkozott az őt kisérő zenekarral. Az Élet és Irodalom című hetilap sajtóközleményben volt kénytelen elismerni, hogy Bányász Rezső valóban nem tagja az Orbán családnak. Torgyán József hortobágyi vizsgálata során ökörségnek nevezte az ellenzék azon felvetését, mely szerint a szürke gulya soraiban kell keresni a főkolompost. Beépülve — Baj van, fiúk. Minden arra vall, hogy tégla van közöttünk. Híres gyerekek Tanár: Sajnálom, gyerekcséim, de mára a Bumbum tanár úr is ágynak dőlt. Lajcsi: Pedig tegnap még me- csoda kirobbanó formában volt! Marci: Hátha éppen amiatt dőlt ágynak. Emlékeztek? Nitrogént kevert kovával... Karcsi: Rettenetes pléhpofá- val. Móricka: Ugyan, srácok. Nem volt valami nagy durranás ... Ellenben az a másik trükkje, az oxigénhez kevert két rész hidrogénnel! . Tanár: Miről beszélsz, Móricka? Móricka: Arról, hogy Bumbum tanerő véletlenül fölfedezte a hidegvizet. Lajcsi: Majd annak segítségével picivel később a kisfröccsöt is. Tanár: No, elég a fecsegésből! Megtartom Bumbum kolléga óráját. Marci: Dejszen a kémiához a tanár úrnak úgyszólván teljesen hülyének teccik lenni... Karcsi: A tanár úr a tőzsdei hírek között kereste a pH-értéket. Móricka: A Fürge Ujjakban pedig a kovalens kötést. Tanár: Muszáj haladnunk az anyaggal, különben veszélybe kerül a továbbtanulásotok. Lajcsi: Nyugi, tanár úr, mi valamennyien híres emberek leszünk. Tanár: Ezt honnét tudjátok előre? Marci: Onnan, hogy a híres város egyetemére fogunk jelentkezni. Tanár: Miért éppen oda? Móricka: Mert a szegedi egyetemre manapság mindenkit felvesznek. Walter Hivő lélek — Hiszek a pártatlan vizsgálóbizottságban, a mi urunk bűnüldöző apparátusában. Ámen. Julis és Mans - meg a szüret Julis: Nem ismerek rád, Maris, virágot hoztál nekem ... Nocsak! Maris: Honnan veszed, hogy virágot hoztam, Julis? Julis: Hát borvirágot az orrodon, Maris... No, fel ne kapd már a belvizet, csak tréfáltam. Maris: Inkább te vagy a szagos, Julis! De nem virágtól, hanem a kisüsti szilvapálinkától. Julis: El tudod te képzelni a szüretet jóféle snapsz meg birkaperkelt nélkül, Maris?! Maris: Ritkán van igazad, Julis, de e most igaz. Aztán mit szüreteltetek? Julis: Ma a Kocsis Irmát nyomta az uram ... Maris: Ha mán téged nem tud, valamit nyomnia kell, Julis. Julis: Nocsak, de felvágták máma a nyelved, Maris! Képzeld, huszonkét fokos volt a Kocsis Irma leve ... Maris: Arra vónék én kíváncsi, hány szeszfokot mutatna a te leved, ha Szabó Jani, a káembésünk megszondáztatna, Julis. Aztán hány lityi lett a mustotok? Julis: Megvolt az vagy három hektó, Maris. Maris: A pancsborral együtt, amit a hites urad külön nyomott? Mondják is, még a borkommandó is kiszállt a pincétekbe. Julis: Ki ám! Mert tőlünk hordják a kannás bort a fináncok. Maris: Ámítsd a böhönyei nagynénikédet, Julis! Julis: Nem csalás, nem ámítás. Mintának viszik a pénzügyérek, a mi pacsborunkból tanulják, milyen a valódi hamisított bor. Maris: Azt mondd meg, becsiccsantott-e az urad, a Kázmér, a szüret végére? Julis: Akár hiszed, akár nem, a szüret végére színjózan lett, Maris. Maris: Hogyhogy?! Tán a kijózanítóba vitték sze- xikálni... izé, toxikálni? Julis: Frászt! Házilag toxikáltam a kutyafogat. Rajtakaptam őkéimét a présházban az egyik szöszi borkommandós csajjal. Ugyanis a négyelnivaló a Kocsis Irma szőlője után a kommandóst nyomta . . . Kapott két egyformát, és nyomban kijózanodott a Kazi. Maris: Igazad volt, te Julis. Kőkeményen nevelni kell a Kocsis Irmát, meg a férjurunkat, ha azt akarjuk, hogy a kedvünkre teremjenek! Ahhoz meg kell egy kisfröccs, nem gondolod, Julisom? (Elmennek a borospincék irányába.) Donkó Ketten dumálnak- Pálinkás jó reggelt!- Inkább viszkiset, uram.- Mit szól, végre megcsípték a visz- kis rablót?- Le a fakabáttal a zsaruk előtt, uram!- Úgy látszik, nem mind utazik olajban...- Erről jut eszembe, nálunk is bemutatták a biodízelolajat.- Uram, még megérjük, hogy koleszterinmentes étolajjal furikázunk az utakon.- A Torgyán forszírozza.- Lesz is hamarosan új kisgazda jelszó: „Virágozzék minden virág! Repcevirágot a nemzeti parkokba!”- Maga sincs kibékülve a sok virággal. Csúnyán köhög. Szénanátha?- Egy frászt! Sopianae.- Uram, maga nem tartja be a nem dohányzókat védő törvényt?!- Én bizony betartok neki, uram ...- Tudja, hogy harmincezerre is megbüntethetik, ha tilalmas helyen bagózik?- Minden slukk után „köpök” rá! Kijelölhettek volna türelmi zónákat a magunkfajta bagósoknak is.- Mint a prostiknak?- Ühüm. (Súgva.) De mondja, uram, tud a közelben egy olyan türelmi zónát? '- Még a távolban sem, uram!- Hát akkor hol.. .izé.. .intézzem a .. .tudja, mit. /- Otthon, uram! Intézze csak a családi ágyban! Egy ehte polgárnál az is a családban marád. Nem jár mellé csak úgy a hitvesi heverőnek, uram.. . És akkor bizton nő a népszaporulat.- Mi az, maga kormánypárti, polgártárs? ___- Nem uram, én nőpárti vagyok. Csak hóvége lévén elfogyott a zso- zsóm. A türelmi zónát nagy ívben elkerülöm .. .- Meg a közmondás is azt mondja: a jól bejáratott utat el ne hagyd a járatlanért.- Az is igaz. Meg otthon, édes uram, az Amáliámnál lízingben is lehet fickósodni.. .- Minden elismerésem és kézcsókom az Amálkának, uram! Lejegyezte: DONKÓ Egységes Európa — Árainkat 2003-ra az Európai Unió elvárásaihoz igazítjuk A világ végén — Mi járatban, édes fiam, ahol még a csomagküldő szolgálat sem jár? Rögvest — Törvényes! Anyád tehet egy szívességet...
