Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-04 / 257. szám

1999. november 4., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Ötéves jubileumát ünnepelte tegnap az újszászi Kastély Otthon. Ez alkalomból a pszichiátriai és szenve­délybetegek rehabilitációs intézményében rendhagyó kiál­lítás nyüt, ahol az otthon művészeti műhelyében a lakók ál­tal készített képeket tekinthették meg a rendezvény részt­vevői. FOTÓ: B. J. Emlékfát ültettek dr. Ábel Aladár volt laboratóriumi főorvos emlékére tegnap délután a szolnoki MÁV-kórház- ban. FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Nägy szeDemi kaiand Iskolaösszevonás később? Egyelőre nem határozott a martfűi képviselő-testület a két általáqos iskola összevonásáról — tájékoztatta lapunkat Kozma Imre polgármes­ter. A képviselők várhatóan a következő testületi ülésen kerülnek „ha­tározatközeibe”. (Folytatás az 1. oldalról) Végezetül az előadások tematikai sokszínűségére utalva nagy szelle­mi kalandnak nevezte a konferen­ciát, amelynek sok sikert kívánt. Kovács Libór alpolgármester a magyar tudomány napja jelentő­ségét méltatta, párhuzamba állít­va a magyar kultúra napjával, majd a tudomány és a kultúra élet­minőséget meghatározó, megvál­toztató szerepéről beszélt. A tanácskozás dr. Bottka Sán­dor megnyitó előadása után szek­ciókban folyt ebédszünettel 15 óráig, majd a záró plenáris ülés után fejeződött be. B. A. * Tiszafüreden hagyományosan a városi könyvtárban tartották meg kedden késő délután a tudomány­napi ünnepséget. Gaál Sándor könyvtárigazgató megnyitója után Nyáry László, á TIT megyei ügyve­zető elnöke szervezete kitünteté­seit adta át: dr. Molnár Miklós aranykoszorús emlékplakettet ve­hetett át, míg Végh Lukács Tisza­füredről és Vincze Ferencné Abád- szalókról tiszteletbeli tagságot iga­zoló oklevelet kapott. Ezenkívül szervezeti aranykoszorús elisme­résben részesült az abádszalóki Kovács Mihály Általános Iskola kollektívája. Ezután a nemzetkö­zileg is elismert, magyar szárma­zású környezetvédelmi szakem­ber, dr. Guy Turchany előadásában kiemelte, hogy uniós csatlakozá­sunkban lehet sikertörténet a Ti- sza-tóé, de csak úgy, ha belátjuk: feladatainkat nem másoknak, ha­nem nekünk kell végrehajtanunk, kiemelten kezelve azokat az érté­keinket, melyek hagyományosak, speciálisan magyarosak. Fenntart­ható módon, tervezve az eddig „esetlegest”, embercentrikusan vi­gyázva a techno- és ökoszféra egyensúlyát, és nem utolsósorban önbecsüléssel nekigyürkőzve a ki­hívásoknak. —p— Mint ismert, a csökkenő gyer­meklétszám országszerte fenye­gető réme elérte Martfű városát is, és komolyan felvetődött a két általános iskola összevonásának Az iskola vezetője kedd este a jászberényi Déryné Művelődési Központban vett részt egy érde­kes beszélgetésen, melyben egy­részt a mentőkutyák kiképzésé­ről, másrészt a törökországi föld­rengést követő munkájukról me­sélt a megjelent fiataloknak. A beszélgetést követően az is­kola — amely kapcsolódott a Ma­(Folytatás az 1. oldalról) Szolnok megye egyébként az el­sők között volt, ahonnan ideje­korán jelezték a probléma sú­lyosságát. Az ügyekkel, azok vizsgálatával kapcsolatban ez idáig semmiféle panasz, elége­detlenségre utaló jelzés nem ér­kezett a főkapitányságra. A megyei nyomozók által vizs­gált ügyek a bennük felfedezhe­tő elkövetési módszereket te­kintve változatosak voltak, az olajszőkítés mellett ugyanúgy terve. Az önkormányzat által in­dított vizsgálat megállapítása sze­rint minél hamarabb szükséges megtenni ezt a kényszerű lépést, mivel így tudnak teljes mértékben gyár Speciális Mentőkhöz, illet­ve tagjai a Magyar Katasztrófa­kutyás Egyesületnek — vezetője kérdésünkre megerősítette, hogy a polgári védelem ezredese, Ben- kovics Zoltán az elmúlt hetekben Jászberényben járt, és megbeszé­léseket folytatott a város polgár- mesterével. A tájékozódó látoga­tás célja volt olyan területek megtalálható az a megoldás is, amely a külföldről behozott fa­ipari konzerváló anyag „feljaví­tásával” előállított „gázolaj” ér­tékesítésével hozott extraprofi­tot a gyanúsítottak számára. Ilyen jellegű a még le nem zárt — hozzávetőlegesen százmillió fo­rintos kárértéket képviselő — nyomozás is, amelyet éppen egy évvel ezelőtt indítottak. Ez eset­ben a ma már előzetes letartóz­tatásban lévő gyanúsított sokáig ismeretlen helyen tartózkodott, megfelelni a törvényben előírtak­nak. A legutóbbi testületi ülést a képviselők az eset minél részlete­sebb megismerésének szentelték, és így várhatóan e hónap végén születhet legkorábban döntés az ügyben. Egyébként az előterjesz­tés szerint már szeptembertől egy intézményként kellene működnie az iskoláknak. PE megtekintése, melyek alkalma­sak lehetnek egy országos men­tőkutya-, illetve kutyavezető-kép­zési központ kialakítására. Szabó Gábor hozzátette: ha a tárgyalások eredményesek lesz­nek, akkor remélhető, hogy már tavasszal egész Európában egye­dülálló kiképzőbázis — műro­mokkal, akadálypályával stb. — építését kezdik meg a városban. Az, hogy éppen Jászberényben szeretnék kialakítani ezt a bázist, nem kis részben köszönhető a helyi kiképzőiskola munkájának. Banka Csaba olajügyet” emiatt húzódott el az ügy tény­leges vizsgálata. Molnár András ezredestől azt is megtudhattuk, hogy a megyé­ben felderített olajügyekbe egyet­len közlekedési rendőr „kevere­dett” bele. A vele kapcsolatos el­járást is a rendőrség kezdemé­nyezte. Az egyenruhás ellen, aki bizonyos szállítmányok „biztosí­tásával”, illetve kíséretével volt megbízva, már elkészült a vád­irat, ő azóta már nem tagja a tes­tületnek. H. Gy. Mentőkutyabázis lehet Berényben Megkezdődött az együttgondolkodás Jászberény önkormányzata és a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága között a mentőkutya-ki­képzés és a kutyavezető-képzés országos központjának Berénybe tele­pítéséről — erősítette meg információnkat Szabó Gábor, a Jászberényi Mentőkutya-iskola vezetője. Nem szüntettek meg „ Amiről beszélünk Sült krumpli szagú kombájn Néhány éve már, hogy Németországban járva furcsa, mégis is­merős illatot eregető kombájnba „botlottam” egy gabonatáblá­ban. Először azt hittem, ej de jól tarthatja az asszony a gazda­embert, ha rántott húst és sült krumplit csomagolt neki uzson­nára. Közelebb érve lepődtem meg igazán, amikor kiderült, nem a fülkéből jön az étvágygerjesztő illat, hanem a kipufogó környé­kéről. Csakhamar kiderült: biodízellel megy az ártatlan. Arra gondoltam, ha ezt Rudolf Diesel, az öngyújtós motor feltalálója megérhette volna... Az utóbbi napok híradásaiból úgy tűnik, nemsokára idehaza is érezhetjük a gyorséttermek alapillatát a nagy magyar pusztán is, az agrártárca ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a biodí­zelként ismertté vált alternatív üzemanyag elterjedését. Mert ezt több tényező is indokolja. A biodízel megfelelő növénytermesz­tési, illetve gyártási technológiával árban versenyképessé tehető a gázolajjal szemben, pláne ha az adójával csínján bánnak. Vég­eredményben tehát jelentős mennyiségű import kőolajat válthat ki, s így dollármilliókat spórolhat az ország. Másrészt külföldi és hazai kutatások egyaránt igazolják, hogy a rendszerint repcé­ből nyert üzemanyag elégetése során kevésbé veszélyes vegyüle- tekkel szennyezi a környezet, mint az ásványolaj-származék. A német paraszt elárulta, behemót gépe a biodízelt jobban szereti, azaz hasonló teljesítmény eléréséhez valamivel többet fogyaszt a repceolajból, mint ha gázolajat tankolna. A legbüszkébb vi­szont arra volt, hogy az alternatív üzemanyag révén ő maga is te­vékenyen hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez, s ez­zel — ahogy fogalmazott — a klímakatasztrófa elkerüléséhez. Már el is képzeltem, hogy nemsokára hazánk a sárga virágos mezők országa lesz, előbb a repce, majd a napraforgó bontja ki pompás virágjait, hogy aztán a magvaikból biodízelt sajtoljanak. Tény, hogy az Isten adta magyar föld és a klíma első osztályú fel­tételeket teremt a két olajos növény termesztéséhez, és mindkét kultúrának van hagyománya, jól ismerik a gazdálkodók. Van azonban néhány apróság. Az összes mezőgazdasági gép „táplá­lására” elegendő biodízelhez hatalmas területet, a jelenleginek többszörösét kellene bevetni olajos növényekkel, s ez önmagá­ban is sok agronómiái, növény-egészségügyi problémát vet fel. De ez legyen a legkisebb gond. Inkább attól tartok, hogy nem­csak kombájnok és traktorok fognak járni a tervek szerint a jö­vedéki adótörvény hatálya alá tartozó, ám nulla kulcsos, ily mó­don vélhetően „akciós” árú hajtóanyaggal, hanem furgonok, bu­szok, teherautók, személykocsik, talán még jachtok is. Mert az utóbbi évek tapasztalatai szerint, ha üzemanyagról van szó, na­gyon leleményes tud lenni a magyar. És nem lehet minden fához mellé jövedéki ellenőrt állítani... L. Z. A tervkészítések ideje A szerdai városházi sajtótájékoztatón Szalay Ferenc szolnoki polgár­mester többek között egy albán delegáció látogatásáról, az ünnepi köz­lekedésről és néhány fejlesztési terv elkészültéről beszélt. Október 28-án albán delegáció járt Szolnokon. Tagjai az önkor­mányzati költségvetés-tervezés, a vagyongazdálkodás és a város- üzemeltetés kérdéseit tanulmá­nyozták. Fölkeresték az Egyesí­tett Szociális intézményt is. Elkészültek a Kocsoros úti csapadékvíz-elvezetés kiviteli tervei, az idén még el is kezdőd­het az építkezés. Ugyancsak el­készültek a tervek a kertvárosi szivárgó víz elvezetésére. A rendszer várhatóan november 15-ig elkészül. Szakmai egyezte­tés előtt áll az 1999/2000-re vo­natkozó hóeltakarítási és síkos­ságmentesítési terv, amely tar­talmazza a Rethmann Recyc­ling Szolnok Rt. feladatait. Elbí­rálták a művésztelep I. jelű épü­let és a parkban álló romos to­rony felújítására, valamint a Zagyva-parti sétány kialakításá­ra kiírt pályázatra érkezett mun­kákat. Az öt tervező közül az el­ső díjat Álmosdi Árpád (Átér Bt.) kapta. Készül a 2000. év költségvetése. Jelenleg az infor­mációgyűjtés és az egyeztetés szakaszában van a munka. A tervezésről ma értekezletet tar­tanak az intézmények gazdasági vezetői és a polgármesteri hiva­tal főosztályvezetői részére. Szalay Ferenc nemrég tárgyalt Vác polgármesterével, és megál­lapodtak, hogy a millennium évében a két város saját prog­rammal kölcsönösen bemutat­kozik jövő nyáron. Végezetül szó volt a karácsonyi faluról, amely idén is a Hild téren lesz. A mintegy 140 árus egységes ar­culatú elárusítóhelyeken jelenik meg. ba Az országnak kell a költségvetés A tegnapi írott és elekt­ronikus sajtó néhány, az FKGP-t is érintő hí­re volt a frakcióvezető előadásának alapja. Dr. Bánk Attila először azt a hírt kommentálta, hogy a parlamenti bi­zottságokban leszavaz­ták az FKGP 413 milli­árdos igényét. Mint mondta, ez a pénz természete­sen nem a pártnak, hanem a magyar mezőgazdaságnak kel­lene, hogy az ÉU-csatlakozásra idejében fel tudjon készülni. Úgy vélte, hogy ha a tb és az APEH kintlévőségeinek egy ré­szét behajtanák, ezt a pénzt elő lehetne terem­teni. Az FKGP min­dent megtesz, hogy igényét a parlament elé vigye, de ha nem sikerül, akkor is meg­szavazza a költségvetést, mert arra az országnak szüksé­ge van. Elutasítóan kommentálta Surján László Amerikában tett kijelentését az előrehozott vá­lasztások lehetőségéről. Ez a koalíció számára hátrányos lenne — mondta —, mert az em­berek szemében azt jelenthet­né, hogy a kormány nem tud megbirkózni a gondokkal. Az olajügyek mostani felbukkaná­sáról szólva emlékeztetett arra, hogy ezek nem ’98 után, ha­nem zömmel 1993 körül kelet­keztek, s egyúttal arra is, hogy a közel háromszáz ügy mellett még nem vagy alig történt ko­molyabb büntetés kiszabása. Az egy párthoz tartozó parla­menti képviselők erről és más kérdésekről szóló ellentmondó nyilatkozataira utalva közölte, hogy az FKGP képviselői a ma­gánvéleményüket bármikor el­mondhatják, de azt nem lehet összekeverni a párt hivatalos véleményével. A frakcióvezető rövid beveze­tője után kérdésekre válaszolt. —ba— Dr. Bánk Attila, az FKGP parlamenti frakcióvezetője tegnap a szol­noki Hozam Klubba látogatott, ahol időszerű politikai kérdésekről beszélt, és válaszolt a közönség kérdéseire. Az ’56-osok már nem bizakodók Tíz évvel ezelőtt bizakodva tekintettek a jövőbe az 1956-os forradalom résztvevői, ma már kevésbé látják rózsaszínben a jövőt — derül ki a sza­badságharc után halálra ítélt dr. Mizsei Béla szavaiból. A volt ország- gyűlési képviselő szerint sok minden másképp alakult volna, ha 43 év­vel ezelőtt az orosz tankok nem tiporják el a forradalmat (erre emléke­zünk a mai gyásznapon — a szerk.) — Tíz ével ezelőtt reneszánsza volt 1956-nak. Tapasztalatai szerint ma mennyire él a forradalom emléke? — Szolnokon van az egyik leg­gyönyörűbb ’56-os emlékmű. Az utcakövekből emelt barikádon ta­posó lánctalp tökéletesen jelképe­zi, ami akkor történt. Minden is­kolást el kellene vinni ehhez az emlékműhöz. Sajnos alig-alig for­dulnak meg ott diákok. — A miniszterelnök kanadai út­ján kijelentette: 1956 nélkül nincs 1990. E szerint a politikai életben jobban jelen van a forradalmárok szellemisége? — Az első szabadon választott miniszterelnök sokszor kijelentet­te: tetszettek volna forradalmat csinálni. Forradalmat azonban nem lehet csinálni, az jön. 1989- ben pedig nem jött. Volt egy ellen­zéki kerekasztal, ami megterem­tette a békés átmenet feltételeit. Később pedig megszületett a rendszerváltás zökkenőmentessé tevő MDF-SZDSZ paktum. Ezt sokan támadták. A lelkiismeret­len, gátlástalan politikusok pedig arra használták, hogy növeljék népszerűségüket. A mai politikai életnek is az a rákfenéje, hogy nem az igazságot, hanem a saját karrierjük építésének lehetőségét keresik. Tíz évvel ezelőtt nagyon bizakodóak voltunk, nem úgy, mint ma. Paraszti családból szár­mazóként borzasztó arra gondol­ni, hogy a mezőgazdasági terme­lők a mai napig teljesen ki vannak szolgáltatva a közvetítő kereske­delemnek. A szövetkezeteket any- nyira ellenszenvessé váltak a gaz­dálkodóknak, hogy még az érde­keiket szolgáló értékesítő szövet­kezésekre sem lehet rábírni. Ki­szolgáltatottságukat tovább növel­te, hogy az élelmiszer-feldolgozó szövetkezeteket eladtuk külföldi tőkéseknek. — Bár elméleti a kérdés, de ha győz á forradalom, akkor máskép alakult volna a gazdaság? — Minden bizonnyal. Akkor még az országnak nem volt milli­árdos adóssága, melynek törlesz­tése ma is elviszi a kenyérről a va­jat. T. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom