Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-30 / 279. szám
1999. november 30., kedd Roma Körkép 7. oldal Forintban is mérhető eredmények Sikeres tárgyalások a tárcaközi bizottságban és az oktatás miniszterrel Az elmúlt hetekben a jövő évi költségvetés lázában égtek a különböző társadalmi szervezetek. így nem meglepő, hogy elsősorban a támogatásokról esett szó a Cigány Tárcaközi Bizottságban, valamint az oktatási miniszter és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökének találkozóján is.- Néhány hónappal ezelőtt tárgyalt a kormányfővel. Akkor—legalábbis a sajtónyilatkozatok szerint — a cigányság problémáinak minden területét érintették. Miért volt szükség most mégis arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után Pokorni Zoltán oktatási miniszterrel is találkozzon? — kérdeztük Farkas Flóriánt, az Országos Cigány Önkormányzat elnökét, a Lungo Drom vezetőjét. — A cigányság felemelkedése szempontjából a legfontosabb tárca az oktatási. Ennek ellenére zavarok voltak az információk cseréjében, az Országos Cigány Önkormányzat vezetőjeként nem tudtam, mi történik a cigányságot érintő ügyekben a minisztériumban. Ugyanakkor az oktatás területén volt tapasztalható a legnagyobb visszalépés. A tárca semmilyen új cigány intézmény létrejöttéhez nem adott támogatást. — Lett-e eredménye a találkozónak? — A találkozón sikerült tisztázni a félreértéseket, és megállapodtunk abban, hogy még ebben a kormányzati ciklusban két újabb középiskola létrehozását segíti a minisztérium. A Gandhi Gimnázium támogatása körüli problémák orvoslására egy munkabizottság jön étre, mely áttekinti az intézmény helyzetét, lehetőségeit. A meglévő középiskolák kollégiumainak fejlesztésére százmillió forintot különítenek el. Ebből a pénzből Heves megyében, Egerben alakítanának ki diákszállót, és a szolnoki Roma Esély iskola terveit támogatnánk. A továbbtanulást segítendő a rászoruló cigány fiatalok havi húszezer forintos ösztöndíjat kapnak majd. Ennek rendszere még kidolgozásra vár, akárcsak azoknak az oktatási kérdéseknek a köre, melyekről meg kell állapodni a minisztériummal. Mindez szóba kerül az országos önkormányzat elnökségének soron következő ülésén, melyen részt vesz Pokorni Zoltán is. Reményeim szerint sikerül aláírnunk egy, a célkitűzéseket tartalmazó megállapodást. —A parlamentben a végéhez közeledik az ország jövő évi költség- vetésének vitája. Az elmúlt hetekben szinte minden szervezet igyekezett megnyerni a kormányzat támogatását tervei valóra váltásához. Lesz-e pénz a cigányság élet- körülményeinek javítására kidolgozott középtávú cselekvési program következő évi feladatainak megvalósítására?- A múlt héten rendkívüli ülést tartott a Cigány Tárcaközi Bizottság, és elvégeztük a jövő évi akciótervben szereplő programok indításához szükséges utolsó simításokat. így eldőlt, hogy—ha nem is a tervezett mértékben, de — kap támogatást a Cigány Információs és Művelődési Központ. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy a legutóbbi kormányülésen 150 millió forintot különítettek el a cigány fiatalok segítésére. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pedig megduplázza, százmillió forintról kétszázmillióra növeli az OCÖ térségfejlesztési terveinek támogatását. Nem dőlt el még, hogy jut-e pénz, és ha igén, mennyi az önkormányzat szociális lakásépítési programjára. Ez azonban még idén tisztázódhat, hiszen lesz találkozó az illetékes tárca szakembereivel. Mindezek fényében elmondható, hogy ha nem is olyan intenzitással, mint szerettük volna, de elindulhat a középtávú cselekvési program. Képviselők az iskolapadban A Kisebbségi Jogvédő Egyesület és a CÉSZ megyei szervezete idén tavasszal felmérte a cigány önkormányzatok működését, szakmai felkészültségét, a települési önkormányzatokhoz való viszonyát. A vizsgálat több szakmai hiányosságra derített fényt. Mindez arra ösztönözte az egyesület és a CÉSZ vezetőit, hogy egy közös, kisebbségi, közéleti szakemberképzést indítson a cigány önkormányzatok vezetőinek, civil szervezetek aktivistáinak. A szolnoki Roma Esély Alapítványi Szakiskola, Középiskola és Kollégiumban elkezdődött tanfolyam ugyan nem az első ilyen jellegű képzés, mégis különlegesnek számít. Tematikája, az oktatott ismeretek köre ugyanis jelentősen eltér a korábbi képzésekétől. A szervezők úgy vélték, hogy egy közéleti tanfolyam nem állhat csak az önkormányzati jogszabályok megismertetéséből. A megfelelő érdekérvényesítéshez ugyanis nélkülözhetetlen a képviselők több irányú felkészítése. Az elképzelés helyességét igazolja, hogy a Magyarországi Nemzeti. és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány a tanfolyamot félmillió forinttal támogatta. Az iskolapadba ült képviselőknek igen széles körű anyagot kell elsajátítaniuk. Megismerkednek a pszichológia, a szociológia, a politológia, a számítástechnika, a kommunikáció,, a stilisztika alapjaival. Betekintést kapnak a romológiába és a jog rejtelmeibe. Mindezekbe az ismeretekbe olyan előadók vezetik be a közéleti szereplőket, mint dr. KerékA megye szinte valamennyi cigány kisebbségi önkormányzatától érkeztek képviselők a szolnoki tanfolyamra Parlamervti vita a kisebbségek helyzetéről Mérlegre tett törvények — Az elmúlt hét végén négy megyében — Győr, Heves, Borsod és Pest — elkezdődött a Lungo Drom és az OCÖ közös kulturális rendezvénysorozata, a közép-európai nemzetközi romanap. Miért érezték úgy, hogy fel kel vállalniuk egy ilyen országos rendezvénysorozat megszervezését? — Azt érzékelhetjük, hogy visszaszorították a cigány kultúrát. Nincs olyan mértékben jelen a színpadon, mint kellene. Márpedig, ha nem tudja a cigányság megmutatni kultúráját, értékeit, akkor nem lehet feloldani azt az előítéletet, ami Magyarországon tapasztalható. Előítéletekkel terhelt társadalomban pedig nem valósítható meg a cigányság felemelkedésére megfogalmazott középtávú cselekvési program sem. A rendezvényeken mindenütt együtt van cigány és nem cigány. Alkalom kínálkozik arra, hogy értekezzünk a helyi vezetőkkel, és kérjük bekapcsolódásukat a cselekvési programba. Ugyanakkor szeretnénk ezredforduló előtti ünnepi hangulatot teremteni, ahol oláh, beás és magyar cigány művészek mutatják be tudásukat, a folkegyüttesektől a 100 tagú cigány zenekarig. A rendezvénysorozatot december 19-én Szolnokon zárjuk, melyre a megye és város vezetői mellett a kormányzat képviselőit is várjuk. gyártó T. István társadalomkutató, az Országos Cigány Önkormányzat főtanácsadója, dr. Pálfi Miklós jogász, a kisebbségi jogvédő iroda vezetője, Csilléi Béla kisebbségi oktatási szakértő, a szolnoki Roma Esély Alapítványi Szakiskola, Középiskola és Kollégium és igazgatója. A képzést vizsga zárja, melyet sikeresen teljesítők oklevelet kapnak. Hírhozó Az iskolának a térségfejlesztés központjává kell válnia — hangzott el az észak-alföldi régió oktatási szakembereinek szervezett regionális cigányoktatási konferencián. A tanácskozáson bejelentették, hogy Phare-pályázatot nyert a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma gyerekek felzárkóztatásának elősegítésére. így januártól e célra tízmillió ECU áll rendelkezésre. *** Jászapáti cigány kisebbségi ön- kormányzata együttműködési megállapodást kötött a munkaügyi központtal. Ennek eredményeképpen a közelmúltban tanfolyamot indítottak, melynek végén faipari betanított munkás képesítést szerezhetnek a nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők. *** A jászladányi cigány kisebbségi önkormányzat értékelte eddig végzett munkáját, és áttekintették a pénzügyi helyzetet. Az ülésen, melyre meghívást kapott a falu polgármestere és a CÉSZ megyei elnöke, elhangzott, hogy egy kisebb incidenstől eltekintve kiegyensúlyozott volt a kisebbségi és a települési önkormányzat viszonya. Az együttműködést tovább kell erősíteni, hiszen ez az érdeke a falu minden lakosának. — V Félelmek között Az Európai Unió legutóbbi ofszágjelentésében megintette hazánkat. A brüsszeli hivatalnokok úgy találták, súlyos gondjai vannak a hazai kisebbségeknek, hiányzik a parlamenti képviseletük. Tény, hogy az országgyűlésben ülő képviselők lelkiismeretét évek óta — ahogy azt az Alkotmánybíróság megállapította — mulasztásos alkotmánysértés nyomja. A tavalyi választások előtt ugyan megpróbálták volna rendezni a kisebbségek képviseletének ügyét, még egy törvénytervezet is született, ám az a Tisztelt Házban nem kapta meg a szükséges támogatást. Az utóbbi hónapokban ismét beszédtéma lett a politikusok között a parlamenti képviselet ügye, ám a jogszabály megalkotása mégsem került közelségbe. A frakciók egyelőre még abban sem tudnak megegyezni, a tanácskozási lehetőség mellé kapjanak-e szavazati jogot a kisebbségek. A politikusok egy része ugyanis kimondva-kimondatlanul attól Az előítéletek tetten érhetők Nyugat- Európában is. tart, hogy ha voksolhatnak is a kisebbségek képviselői, akkor ők lesznek a mérleg nyelve a törvényhozásban. Bár kétségtelen, szükség Tr ..............volna, hogy a kisebbségek sor sukat érintő törvényekbe közvetlenül is beleszólhassanak, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, önkormányzataik révén gyakorlatilag kulturális autonómiát élveznek. A többségi társadalomban ugyan vannak — főleg a cigánysággal szemben — előítéletek, de nálunk nem épül fal az utca közepén, mint Csehországban, mely elválasztaná a romákat és nem romákat. Az előítélet pedig tetten érhető Nyugat-Európában is. Miért reagált Brüsszel mégis ilyen érzékenyen a kisebbségek parlamenti képviseletének hiányára? Az európai uniós tagállamok félnek, hogy a bővítéssel a tagjelölt országok, így hazánk is exportálja a meglévő szociális feszültségeket. Az Brüsszel előtt is ismert, hogy a legjelentősebb hazai kisebbség, a cigányság életkörülményei, szociális helyzete messze rosszabb a többégi társadaloménál. Éppen ezért üdvözölnek minden olyan lépést, mely a szociális feszültségek enyhítését szolgálhatja. Ezért tartanák szükségesnek, hogy a kisebbségek a lehető legjobban, még a parlamentben is, érvényesíteni tudják érdekeiket. Ezért ösztönözték az országjelentésben a kormány által nemrégen elfogadott, a cigányság élethelyzetének javítását szolgáló cselekvési program megvalósítását. Félreértés ne essék: az ország integrációja nem a középtávú cselekvési programon áll vagy bukik, ám Brüsszelben, a Unió bővítését ellenzők bármikor előcitálhatják a cigányság helyzetét. Teleki József Kisebbségi önkormányzat a közbiztonságért Összefogás a városőrséggel Jászapátin együttműködési megállapodást kötött egymással a cigány kisebbségi önkormányzat és a városőrség. Az egyezség szerint a jövőben az önkormányzat nagyobb szerepet vállal a városőrség munkájában. Az elmúlt egy évben ugyanis több — a kisebbségi önkormányzat elnökének megfogalmazása szerint — sajnálatos esemény történt a városban, az iskolákban, óvodákban. A közbiztonság ügye a közelmúltban a kisebbségi önkormányzat ülésének napirendjére is került. A képviselők szerint néhány kirívóan viselkedő cigány miatt romlott az egész cigányság megítélése, és az általánosítás is gyakori. Éppen ezért felvetődött, hogy a kisebbségi önkormányzatnak hatékonyabban kellene közreműködnie a közbiztonság javításában. Farkas András, a testület elnöke arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy az önkormányzatnak ilyen esetek megoldására nincsenek eszközei. Az iskolákkal kötött együttműködési megállapodás is csupán arra terjedhetett ki, hogy a pedagógusok tájékoztatják a kisebbségi önkormányzatot az oktatási intézményekben történő kirívó esetekről. A képviselők azonban csak elbeszélgethetnek a sérelem okozójával. Eljárni pedig csak a rendőrségnek és a városőrségnek van joga. A feszült helyzetek kialakulásának megelőzése lenne a legfontosabb — fejtette ki az egyik képviselő. A hozzászóló úgy látta, a kisebbségi önkormányzatnak a nevelési és mentális problémák megoldásában is részt kellene vállalnia. A testület végül is egyetértett azzal, hogy a cigányság problémáinak megoldása nemcsak a cigány önkormányzat feladata, hanem az egész városé. A közbiztonság területén is eredményeket csak összefogással lehet elérni. Ennek egyik lépésként döntöttek úgy a képviselők, hogy a jövőben a kisebbségi önkormányzat nagyobb szerepet vállal a városőrség munkájában. V Mese és valóság A kormány az államalkotó tényezőként Magyarországon élő kisebbségek számára biztosítani kívánja az önazonosság megőrzéséhez szükséges jogokat — hangzott el az Országházban a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló kormányzati jelentés vitája során. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint a kabinet a kisebbségre mint a többségi kultúrát gazdagító, a többséggel sorsközösségben élő, a jövőért felelősséget viselő csoportokra tekint. A közelmúltban két könyv is napvilágot látott, amely a cigányság életérzéseit tárja elénk, más-más irodalmi formában. Az egyik egy mese- gyűjtemény — de nemcsak gyermekek, hanem a felnőttek is örömmel lapozgathatják —, a másikban pedig humoreszkek sorjáznak. Hende Csaba a cigányság helyzetéről szólva megjegyezte: a romákat érintő gondok elsősorban szociális, foglalkoztatási és oktatási jellegűek. A cigányok integrációja, élet- körülményeik megváltozása csak évtizedes erőfeszítések eredményeként valósulhat meg, amihez az EU támogatására is szükség van. Az elvégzendő feladatok között említette a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó törvényjavaslat benyújtását és a kisebbségek jogairól szóló törvény módosítását a kisebbségi önkormányzatok napi munkájának megkönnyítése érdekében. Tabajdi Csaba (MSZP) úgy látja, nem sikerült megállítani a kisebbség „nyelvvesztését, az asszimiláció a huszonnegyedik órában van”. Kifogásolta, hogy a középtávú cigányprogram költség- vetési feltételeit nem biztosítja a kormány, ráadásul az ezen változtatni akaró konszenzusos módosító javaslatokat sem támogatja. Az MSZP-s képviselő megjegyezte: akkor valósul meg a kisebbségi törvény, és akkor lesznek államalkotó tényezők a kisebbségek, ha szavazati joggal felszólalhatnak majd a parlamentben. Tímár György kisgazda képviselő szerint nem elég, ha a többségi csoport kész befogadni az őt színesítő, gazdagító kisebbséget. Arra is szükség van, hogy a kisebbséghez tartozó emberek is felismerjék, hogy nem csak jogaik, de kötelességeik is vannak. Mese és humoreszk, egymástól igencsak távoli műfajok. Ám aki végigolvassa a két kötetet, az számos hasonlóságot talál a történetekben. Farkas Kálmán Roma holt lelkek címmel — többek között Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnökének, és a szolnoki Oktatási és Továbbképző Központ támogatásával — megjelent kötetében romungrók és oláh cigányok sorjáznak egymás mellett. Úgy, ahogy azt a cigányember, az író, újságíró közvetlen közelről, velük együtt élve látja. Nincs távolságtartás, mégis van rálátás a jellemekre, szituációkra. A szereplők ráismerhetnek önmagukra, az olvasó a tárcákban felfedezheti az elmúlt évtizedek történéseit. Farkas Kálmán nem szépít, ironikusan ábrázol. Hány és hány cigánysorra illenek rá a sorok: „Egymás ölében, összekuporodva guggoltak a viskók, az apró kerítéstelen házak, amelyek kertjei a sík szántóföldre futottak. , Úgy tűnt, mintha egymást melegítették volna. Vigyázták a nagy semmit, a csóróságot. Őrizték a másik szegénységét.” Ebbe a szegényebbnél is szegényebb világba röpítenek Sáfár Sándor Békés megyében összegyűjtött meséi. A Betyár volt-e Cigány Jóska? című könyv lapjain megelevenedő hősök, más mesékhez hasonlóan, a boldogulásukat keresik. Csakhogy Roko- nasincs-barátjasincs Lajosnak és társainak a hármas próbákat megsokszorozva kell kiállniuk. No persze azért itt is érvényes a „minden jó, ha a vége jó”. A sors a cigányembernek is igazságot szolgáltat. Az olvasók a Hetvenhét magyar népmese több történetére is ráismerhetnek. Igaz, itt az alvilágot Alsó-Indiának hívják.
