Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-03 / 256. szám

LÁTOGATÓBAN A Fénysorompó bicikliseknek Amennyiben az időjárás engedi, akkor november 30-ra átadják a Cser- keszőlőt és Kunszentmártont összekötő kerékpárutat. A hét kilométe­res útszakaszt a két település közösen készítteti el. Összesen mintegy harminc- nyolcmillió forintot nyert a két önkormányzat a két méter szé­les, hét kilométer hosszú aszfalt­csík megépítésére. Régóta érlelő­dött már a gondolat, hogy jó len­ne a szomszédok közötti elég nagy kerékpáros-forgalmat lete­relni a forgalmas 44-es főútról. A legtöbben egyébként azért vá­lasztják közlekedési eszköznek a drótszamarat, mert fóliaföldjük a két település között helyezke­dik el. Nyáron aztán a fürdőtu­rizmus is előtérbe kerül, rengete­gen járnak át Cserkeszőlőre fü­rödni, míg a cserkeiek és az otta­ni turisták ügyeiket, illetve vásár­lási teendőiket intézik sokszor kerékpár segítségével Kunszent- mártonban. A megvalósulás viszont a nyil­vánvaló szükségesség ellenére sem volt zökkenőmentes, külö­nösen a kerékpárút nyomvonalá­ba eső földek tulajdonosai kö­zül lázadoztak néhányan, akik pedig talán a legnagyobb hasz­nát élvezhetik a biztonságos köz­lekedésnek. De végül sikerült megegyezni mindenkivel, így nem volt akadálya az építkezés­nek. Alaposan megdrágította a költségeket, hogy átvezet a sza­kasz egy vasúti sínpáron, s ugyan hiába közlekedik kevés vo­nat arrafelé, mégis jelzőlámpával kell megvédeni a kerékpároso­kat. Ez több millió forintos pluszkiadást jelentett a két pályá­zónak. Gyorsan halad a kivitelező a munkálatokkal Martfűn 2000-ben nyit a helytörténeti tárlat Alakulóban a múzeum Az előzetes tervek szerint Mart­fű fennállásának ötvenedik évfor­dulóján láthatja először a nagykö­zönség a helytörténeti múzeum kiállítási anyagát. Mint arról lapunkban már olvas­hattak, több helybéli összefogott annak érdekében, hogy megala­píthassák a város múltját bemuta­tó múzeumot. Elképzelésüket az önkormányzat maximálisan tá­mogatta, így el is kezdődhetett az érdemi munka. Jelenleg a művelő­dési házban dolgoznak az intéz­mény munkatársai azon, hogy a beérkező anyagokat rendszerez­zék, „kiállításkész” állapotba hoz­zák. Ebbéli munkájukban egyéb­ként nagy segítséget nyújtanak a megyei Damjanich múzeum mun­katársai. Várhatóan 2000. augusz­tus 14-én, a martfűi ünnepi napok programjaiba illeszkedve láthat­ják a helyiek először a tárlatot. Önálló helyet is keresnek a múze­um épületének, az elképzelések szerint ezt egy esztendővel ké­sőbb rendezik be, s akkorra kerül az addigra minden bizonnyal igen gazdag történeti, néprajzi és régé­szeti anyag végleges helyére. Tovább folytatódik Tiszaföldváron a csatornázás, az építkezésnek ebben a szakaszában közel háromezer méter­nyi szakaszon fektetik le a vezetékeket. A költségek negyven- ötmillió forintra rúgnak, amire állami és megyei önkormány­zati forrásokból nyert pénzt a város önkormányzata. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, MARTFŰN, a város központjában 500 m2 alapterületű mely bármilyen célra hasznosítható. Egyéb kereskedelmi és vendéglátóipari egységek értékesítése is. Érdeklődés: ÁFÉSZ-központ Tiszaföldvár, Rákóczi út 5. sz. Telefon: 56/470-022 Az iskolaszárny mellett megújul a mozi is Rákóczifalván Kényszerű öröm az építkezés Már csak a tetőszerkezet és néhány belső munkálat hiányzik Sajátos ünnepre készülhet ha­marosan Ráköczifalva, ugyanis rövidesen, rekordgyorsasággal elkészül az új iskolaszárny. Az örömbe némi ürömöt csempész­het, hogy a munkálatokra a bel­víz okozta károk miatt kerül sor. Mint arról már lapunkban is ír­tunk, az általános iskola egyik különálló szárnyát, az úgyneve­zett Mészáros iskolát alaposan megviselte a belvíz. Az évszázados épület nem bír­ta el a nedvességet, süllyedni kezdett, ami életveszélyt terem­tett. Emiatt gyorsan kellett lép­nie nyár végén az önkormány­zatnak, s az új épületre a megyei önkormányzat újjáépítési és helyreállítási bizottságától kap­tak harmincnyolcmillió forintot, fgy kényszerűségből ugyan, de új szárnnyal bővül az intéz­mény, amiben három tanterem és egyéb kiszolgálóhelyiségek oldják fel a jelenleg fennálló zsú­foltságot. Akad egy másik épület is a településen, aminek sorsát többen figyelemmel kísérték az elmúlt időszakban, ez pedig a mozi. A filmszínház is életveszé­lyes állapotban van, s ennek helyreállítására szintén sikerült állami forrásból pénzt nyerni, így megszűnhet a tetőszerkezet miatt fennálló balesetveszély. Azért is fontos a födém kijavítá­sa, mert a nagyobb volumenű terveket (kulturális központ) csak ezt követően lehet megva­lósítani. A munkának még idén nekifog az önkormányzat, sőt, a tervek szerint be is fejezik 1999- ben, úgyhogy a jövő esztendőt lehet akár mozielőadással is kö­szönteni. A munka a gondokkal kezdődik Nincs könnyű helyzetben Dezső Dóra, a kunszentmártoni művelődési ház és könyvtár új igazgatónője. Nem elég, hogy a jobbára civil szer­vezetek által éltetett kulturális életben vissza kellene szereznie a mű­velődési ház vezető szerepét, még nyomasztja az év végi pénztelenség. Október első napjától tölti be posztját Dezső Dóra, akit a he­lyiek éppen a kulturális életből ismerhetnek, hiszen évek óta a Dalamáris népzenei fesztivál egyik fő szervezője és aktív részt­vevője. —Nincs könnyű helyzetben mos­tanság a művelődési ház. Gondok akadnak az épület állagával, vala­mint úgy hírlik, üres a kassza is. — Való igaz, egyelőre a terve­zett program megvalósításával vajmi keveset tudok foglalkozni. Olyan, látszólag apróságnak tű­nő ügyek kötik le napjaim jelen­tős részét, mint például a könyv­tár rosszul szigetelő ablakai, ami miatt még riasztórendszert sem tudunk beszerelni, hiszen a szél által mozgatott függöny állandó­an riasztana. De ez lenne a legke­vesebb, ha akadna pénz a kasszá­ban. Ám sajnos mínuszban va­gyunk, így alaposan át kell gon­dolnunk a jövő évi gazdálkodá­sunkat. — Milyen változtatásokkal lehet­ne felrázni Csipkerózsika-álmá­ból az intézményt? Ismerve az ön- kormányzat anyagi lehetőségeit, több támogatásra aligha számít­hat. — A saját bevételeink megnöve­Dezsö Dóra lésével nagyot léphetnénk előre. Eddig csupán a terembérlet je­lentett némi pluszpénzt. Viszont ha teszem azt büfét nyitunk, sike­rülhet a szükséges pénzt előte­remteni. Ilyen „pénzhozó” vállal­kozás lehet még a videotéka, de szeretnénk szervezni nyári nap­közit is. — Bár ezek az elképzelések ösz- szefüggnek a kultúrával, mégsem a klasszikus népművelést jelentik. — Ez igaz, de nem egyedüliként vállalnánk fel az üzleti tevékeny­séget, sok művelődési intézmény foglalkozik ezzel. A pénz viszont elengedhetetlen feltétele sok mindennek. — Milyen tartalmi változásokra számíthatnak a kunszentmártoni­ak? — Szeretném visszahozni a gyermekkönyvtárat a művelődé­si házba, jelen pillanatban ugyanis a kungyalui klubkönyv­tárunkban van a teljes könyvállo­mány dobozokba csomagolva. Ahogy az idő telik, lassan tönk­remennek a könyvek. Újraindít­juk a filharmónia-bérletsoroza­tot, gyermekelőadásokkal, kéz­műves-foglalkozásokkal szélesít­jük a kínálatunkat, valamint a presszóban hamarosan feléledő pódiumsorozat szervezésébe is besegítünk. — Megkezdődtek a Márton-na- pok, itt az első szervezési próbaté­tel. Magán viseli-e az új vezető kéz­jegyeit az idei program? — Remélem, látszik majd. A Kunszentmárton Kultúrájáért Alapítvány egy könnyedebb hangversenyt szervez, lesz gyer­mekelőadás az óvodásoknak és az alsósoknak, s ami mindenkép­pen más lesz, az a megújuló Már- ton-bál. Nem csupán vacsora várja majd a betérőket, hanem például bűvész és táncosok szí­nesítik az estét, és ha minden jól megy, akkor a bál szépét is meg­választjuk. Átalakítás később Egyelőre elmarad a martfűi műve­lődési ház teljes rekonstrukciója, de jövőre kisebb-nagyobb felújí­tásra azért úgy tűnik, sort kerít a fenntartó önkormányzat. A nagyobb volumenű munkát, mellyel alaposan megváltozha­tott volna az intézmény külső és belső képe, az év eleji váratlan ál­lami pénzelvonás miatt bizonyta­lan időre elhalasztotta a martűi városvezetés. Mint ismert, Mart­fű országos átlag feletti adóerő­képessége miatt határozott így az illetékes minisztérium. Az igy elmaradó munkálatokat ugyan halasztották csupán, ám a jelek szerint a jövő évi költségve­tésben is hasonlóan komoly elvo­nások sújthatják a települést (az előzetes kormányzati elképzelé­sek legalábbis ezt vetítik elő), így egyelőre ami biztos, az a kötele­ző felújítás és a karbantartás. En­nek során a nyílászárókat javít­ják ki, illetve ahol szükséges, ott kicserélik az elöregedett ajtókat, ablakokat. „Jóléti” felmérés A megyénkben először Rákóczi­falván megkezdett jóléti szociális program felmérési része tegnap véget ért. Ezt követően a szakem­bereken a sor, hogy a várt kérdé­sekre megadják a választ. Neuman János debreceni szocio­lógus vezeti azt a vizsgálatot, me­lyet angol minta alapján éppen ő honositott meg Magyarorszá­gon. Egy száznyolc pontos kér­dőív alapján pontosan felmérik a lakosság igényeit, szociális és anyagi állapotát, így az önkor­mányzat pályázatok készítésé­hez vagy éppen döntéshozatal­hoz kiválóan tudja alkalmazni az eredményeket. Az unió országai­ban egyébként már csak ilyen, il­letve ehhez hasonló vizsgálato­kat követően lehet központi szo­ciális forrásokra pályázni. Az adatfelvételt végző földvári gimnazistáknak csak kevés ház­ból kellett üres kérdőívvel távoz­niuk, az egyelőre a nyugdíjasko­rú lakosságot megcélzó vizsgáló­dást el tudták végezni. Az adatokat most Debrecen­ben, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen fogják értékelni a szakemberek, melyeket számító­gépre visznek, hogy aztán az ön- kormányzat minél szélesebb kör­ben tudja felhasználni azokat. A folytatás Bodács István pol­gármester szerint jövőre várható, akkor a többi rákóczifalvai pol­gár is sorra kerülhet. Az oldalt írta és szerkesztette: Pókász Endre Fotó: Mészáros János és Csabai István Ha minden a tervek szerint ha­lad, akkor november végére is­mét egy újdonsággal lesz gazda­gabb Cserkeszőlő. Fokozatosan kezdenek hozzá­szokni a helybéliek, hogy min­den hónapra jut valami átadni- való a községben. A lassan váro­sokat megszégyenítő település- központban már működik az új piac, az ehhez igazított üzletek­be is beköltöztek a boltosok, te­keterme is van a községnek, el­kezdték bontani a Halászcsár­dát (itt szálloda lesz), s a köz­pont stílusában készül jelenleg a buszpályaudvar, amilyennel kevés ekkora település büszkél­kedhet mifelénk. A meleg vízzel fűtött várótermet nem csupán a melegsége teszi különlegessé, hanem a kinézete is. Az önkor­mányzat a hírek szerint nagyon fog vigyázni az épületre: estére, miután az utolsó busz is elhagy­ja a települést, bezárják, hogy ne tehessen benne kárt senki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom