Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-25 / 275. szám

A frizura is teszi az embért Nemcsak a ruha, a frizura is teszi az embert. Manap­ság, amikor nagyon fontos lett a külső megjelenés, egy jól megválasztott frizura vagy hajszín láttán elő­nyünkre ítélkezhetnek rólunk. A haj, a frizura megválasztásával változtathatunk külsőnkön. Persze ennek is vannak klasszikus trükk­jei, amelyekbe Munkácsi Lászlóné szolnoki mester- fodrász avat be bennünket. — Sokszor látjuk például, hogy ugyanaz a színésznő hosszú szőke hajjal egy bombázó, rövid, barna hajjal pedig észrevétlen nővé vá­lik. — A jól megválasztott fri­zura színe, formája nagyban befolyásolja, hogyan né­zünk ki. A fodrásznak ezt fel kell ismerni, és a jó megol­dások felé irányítani a vendé­get. Ha valakinek nagyon nonszensz elképzelése van, olyan, amit az egyénisége nem bir el, akkor a fodrásznak közbe kell lépni, résen lenni, lebeszélni ró­la. Sokszor megtörténik, hogy látnak az újságban egy szép frizurát, és olyat szeretnének ma­guknak, de vagy a színe nem áll jól, vagy a formája. Merész ruha, merész frizura- Mitől jó például a forma? — Nagyban függ az öltözködési stílustól. Aki pél­dául merészen öltözik, az választhat merészebb fri­zurát. — Mondjuk, -ha valaki farmerszerelésben jár, ahhoz a nagyon szabályos frizura nem illik. — Annak például egy laza, könnyed az igazán elő­nyös. Egy kosztümös hölgynek viszont a teljesen zi­lált, nagyon kócos fazon nincs összhangban a meg­jelenésével. — Mi befolyásolja a hajszín megválasztását? — A szem, a bőr színe, az arc formája, az életkor, a testalkat. — A hajszín tud kövéríteni? — Bizonyos mértékig igen. A sötét keskenyít, a na­gyon világos teltebbé teszi az alakot. — Vannak az embereknek klasszikus elképzelé­seik. Például, hogy a kék szemhez a szőke haj illik. Ehhez ragaszkodni kell? — Abban a tónusban igen. A szem szine nagyon behatároló. Ha például valakinek nagyon sötét a szeme, főleg ha a bőre is ki­csit kreol, és világos hajat akar, azt minden­képpen jó lebeszélni róla, mert nagyon mesterkélt lenne. Meg lehet csinálni, mert mindent meg lehet csinálni a szakmában, de csak azt érdemes, amivel szebbek le­szünk. A kék szemű, fehér bőrűeknek pedig a fekete nem áll jól, mert öregessé teszi az arc karakterét. Igazán akkor szép csak, ha nagyon fi­atal az arcbőr. A tépett, a kleopátrás meg a többiek- Szabad egy hajszínhez ragaszkodni egy életen ke­resztül? — Fiatalabbaknak a vadabb hajszíneket, megoldá­sokat is el lehet képzelni. Idősebb korban már na­gyon oda kell figyelni a választásra. Például egy kék szemnél, fehér arcbőrnél a fekete haj fiatal korban elképzelhető, az idősebbeket már öregíti. Az igazán vad szinek - erős vörös, lila stb. - csak a fiatalok­nak állnak igazán jól. Aki idősebb, de fiatalos az egyénisége, az öltözködése, az is megengedhet ma­gának egy-egy tincset az ilyen hajszínekből.-A színválasztás előtt tehát érdemes átgondolni azt is, hogyan öltözködünk, mi a munkánk? — Fontos, hogy milyen közegben mozgunk, mi­lyen emberekkel kerülünk kapcsolatba. Egy öltönyös, kosztümös munkahelyen például nem díjazzák, ha hol kék, hol zöld csíkkal a hajában jelenik meg valaki. Van, ahol szólnak is érte. — A formát mihez választjuk? — Kifejezetten az arckarakterhez. A szögletes arc­hoz például jók a tépett frizurák, a háromszögletű archoz a fejtetőnél gömbölyűbb, kerekebb fazont kell kialakítani — ha az állnál csúcsosodik a há­romszög, akkor az áll környékén teltebb formá­jú frizurát választunk. Az ovális arc a szeren­csés, annak szinte minden jól áll. A rövid, a hosszú, a tépett, a kleopátrás jellegű. — Magyarországon ha valaki férjhez megy, levágatja a haját rövidre. Amerikában hat­vanévesen is laza, vállig erő hajjal járnak, A haj hosszúsága mit befolyásol? — Esküvő után sokan valóban levágat­ják, ez egyfajta szokás, vagy akkorra éppen megunják a hosszú hajat. Egy alacsony ter­metű nőt a nagyon hosszú haj például „ösz­szenyom”, neki mindig egy kicsit rövidebb fa­zont kell választania. Míg egy magas nő hosz- szabb hajjal is mutatós. — Mennyire terjedt el a hajfestés? — Mostanra nagyon. Szinte alig van olyan vendég, akinek természetes lenne a hajszíne. Sokan ha nem is festetik, de színezik. — Mert mindenki mást színt szeretne, mint ami van ? — Igen, mert mindenki szeretne jobban kinézni, és a reklámok is erre buzdítanak. Magyarországon ez­előtt sokkal több természetes hajszín volt. — Van, aki azért festet, mert őszül. De azt is lehet lát­ni, hogy az illető nagyon őszül, mégsem változtat, pe­dig öregebbnek látszik a koránál. — Ha az ősz hajszálak nagyon fiatalon jelennek meg, bizonyos mértékig öregítenek. Az öregkor el­ső szemmel látható jele az ősz hajszál. A ráncokat lehet palástolni sminkkel, az ősz hajat csak festék­kel. Ha a színező kevés, jöhet a festék — Néha az ősz hajnak mintha az lenne az üzenete: ne­kem nem számít, hogyan nézek ki. — Valóban, ha az ember ránéz egy őszülő, negyven körüli hölgyre, azt gondolja, hogy: jé, ennyire elhagyja magát? Hagyja, hogy öregesnek látsszék. Egyébként az ősz haj is lehet szép egy bizo­nyos korban. Én azt javas­lom a vendégeknek, hogy amíg dolgoznak, addig ne hagyják, hogy ősz legyen a fejük. Ha pedig elmennek nyugdíjba, akkor idővel eset­leg maradhat úgy, hajói áll. — Mi a tapasztalat: törődünk a hajunkkal? — Szinte mindenki változtat a szinén. Sokan otthon próbálkoznak. De középszőkéből pél­dául .nem lesz soha világosabb otthoni színezéssel. A kísérlet sokszor kudarcba fullad, és aztán az ille­tő mégis elrohan a fodrászhoz. Ha a hajam alapszí­nét szeretném élénkebbé tenni, ahhoz elég egy szí­nező, de nagyobb színváltoztatáshoz fodrász kell. — A jól megválasztott frizura mennyit javíthat vala­kinek a megjelenésén? — Nagyon sokat. Ha valakinek például jellegtelen színű, nem előnyös fazonú a haja, de jó formát és színt adunk neki, plyan, mintha teljesen kicseréltük volna az illetőt. Azt mondhatom, hogy szinte száz százalékot is lehet javítani valakinek a megjelenésén a frizurával. Paulina Éva Sajtos saláta Hozzávalók: egy tojás, két pár virsli, 15 dkg Pannónia sajt, egy fej hagyma, két kis csemege ubor­ka, egy csokor snidling, két para­dicsom, két evőkanál borecet, há­rom evőkanál olaj A tojást megfőzzük és meghá­mozzuk. A virslit megfőzzük, karikára vágjuk, és kihűtjük. A sajtot vékony csíkokra vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, kari­kára vágjuk. A zöldségeket meg­mossuk, az uborkát felszeletel­jük, a snidlinget apróra vágjuk, a paradicsomot cikkekre vág­juk. A virslit, a sajtot, a hagy­mát, az uborkát mély salátástál­ban összekeverjük. A borecetet és az olajat sóval, borssal és a snidlinggel jól kikeverjük, és a salátára öntjük. Legalább 10-15 percig a hűtőszekrényben érlel­jük. A tojást gerezdekre vágjuk, a saláta tetejét a tojásgerezdek­kel és a paradicsommal díszít­jük. Sopszkasaláta Hozzávalók: 25 dkg kígyóubor­ka, 25 dkg paradicsom, két nagy fej hagyma, egy nagy csokor pet­rezselyem, két gerezd fokhagy­ma, két evőkanál borecet, négy evőkanál olaj, 10 dkg sós, vizes juhsajt (pl.feta, sirene, sport) A zöldségeket megtisztítjuk, megmossuk. Az uborkát hámo- zatlanul 4 hosszanti csíkra vág­juk, 1/2 cm vastagon felszeletel­jük. A paradicsomot kisebb kockákra, a hagymát karikákra, a petrezselymet apróra vágjuk, a fokhagymát áttörjük, és az egészet egy mély tálba tesszük. Az ecetben elkeverünk egy mokkáskanál sót, hozzáadunk ízlés szerint borsot, majd evőka­nalanként az olajat. Az öntetet a salátához adjuk, a tálat lefed­jük, legalább két órára hidegre tesszük. Tálaláskor a tetejére morzsoljuk a juhsajtot. Kukoricasaláta Hozzávalók: négy paradicsom, 30 dkg sárgarépa, egy fej hagy­ma, 20 cm hosszú kígyóuborka, két csokor petrezselyem, egy fej saláta, két kis konzerv kukorica, két teáskanál méz, két teáskanál mustár, két evőkanál fehér bor­ecet, hat evőkanál olaj A zöldségeket megmossuk, megtisztítjuk. A paradicsomot karcsú cikkekre vágjuk. A répát a reszelő durva fokán lereszel­jük. A hagymát vékony karikák­ra szeljük. Az uborkát hosszá­ban félbevágjuk, majd kisujjnyi vastagra daraboljuk. A petre­zselymet összevagdaljuk. A sa­látát falatnyi darabokra tépjük, és a hűtőszekrénybe tesszük. A kukoricát leszűrjük. A mézet, a mustárt, a borecetet összekever­jük, sózzuk és borsozzuk. Erő­teljes mozdulatokkal belekever­jük az olajat. A saláta kivételével a zöldsé­geket egy tálban összekeverjük, és ráöntjük az öntetet. Fél órá­ra hűtőbe tesszük, majd közvet­lenül a tálalás előtt a fejes salá­tát is belekeverjük. Sonkás nyers gombasaláta Hozzávalók: 20 dkg sovány főtt füstölt hús, fél fej saláta, 35 dkg apró szemű champignongomba, két teáskanál citromlé, két evő­kanál majonéz, négy evőkanál tejszín, egy evőkanál fehér bor­ecet, cayenne bors A füstölt húst kis kockákra aprítjuk. A salátát leveleire szedjük, megmossuk, és leitat­juk. A gombát megtisztítjuk, fél­bevágjuk, és citromlével bedör­zsöljük. A majonézt a tejszín­nel, az ecettel, csipetnyi sóval és cukorral simára keverjük. A gombát és a sonkát a mártásba forgatjuk. Egy tálat kibélelünk a salátalevelekkel, ráhalmozzuk a gombás sonkát, és megszórjuk cayenne borssal. Az európai divattervezők a férfi­divat radikális megváltoztatására készülnek, melyben az öltöny számít a legdivatjamúltabb da­rabnak. A nemrég lezajlott pári­zsi divatbemutatók bolondos ké­pet festenek a 2000. év nyári di­vatjáról. Megjelent az átlátszó anyagból varrt ing, a fehér nad­rághoz viselt tarka, nagymintás blézer, a távol-keleti hatású, bo­kában összefogott, nagyon bő nadrág, gyakran lágy esésű se­lyemből. A keleti stílust erősítik a ferdén, zsinóros gombolással záródó puha ingkabátok. Ha va­laki mégis ragaszkodik az öltöny­höz, ne egyforma, hanem külön­böző színű és anyagú zakót és nadrágot párosítson össze. Újjá­születik a megunhatatlan farmer is. Megszűnik a fekete-szürke-sö- tétkék öltönyök korszaka, a jövő évezredet csupa vidám szín­összeállítású öltözéket viselő em­ber köszönti majd. A lábbeli vál­tozik legkevésbé: nyárra marad a szandál, természetesen zokni nélkül, egyéb évszakokban pedig a szögletes orrú, vékony talpú ci­pők. Az oldalt szerkesztette: Szilvási Zsuzsa Tízmillió dolláros melltartó. A képen Heidi Kium topmodell látható a Victoria’s Secret fehérneműgyártó cég karácsonyi katalógusán egy 3024 drágakővel díszített mell­tartóban és a hozzá való bugyiban. A „tízmillió dolláros mil­lenniumi melltartó” névre keresztelt fehérnemű felső ré­széhez többek között 1988 zafírkövet használtak fel, a két kosár közötti részen pedig egy ötkarátos gyémántot helyez­tek el. FOTÓ: FEB-REUTERS Miről árulkodik a kéz? A chirológia a kéz tudománya. En­nek alapján minden hölgynek java­solható, hogy egy férfival folyta­tott beszélgetés közben ne csupán a másik szemét nézze, hanem a ke­zét is. De nézzük, mire kell alaposan odafigyelni! A hüvelykujj. Minél szélesebb, nagyobb a hüvelyk alsó perce, an­nál nehézkesebb emberrel van dolga. Ezzel szemben az, akinek karcsú, mozgékony a hüvelykujja, minden élethelyzetben kellemes egyéniség. Az ilyen emberek nagyvonalúak, hajlamosak akár a pazarlásra is. A mutatóujj. Ha szokatlanul hosszú, az öntudatos, tetterős, diplomáciai képességekkel megál­dott férfira vall. Ha viszont rövid, akkor nagy valószínűséggel jó svá- dájú, rokonszenves a fickó. A középső ujj. Feltűnően hosz- szú? Gátlásos, habozó alkatra vall. A rövid középső ujjú férfiak­kal szemben viszont nem árt az óvatosság, nem tudnak bánni a pénzzel. A gyűrűs ujj. Ha hosszú, akkor művészi hajlamokkal megáldott, érzékeny lelkű a gazdája. Célsze­rű viszont némi fenntartással vi­seltetni a rövid gyűrűsujjúakkal szemben. Általában mogorva, rosszkedvű férfiak az ilyenek, akik a szexhez sem igen értenek. A kisujj. Minél kisebb, annál jobb. A rövid kisujjú férfi gyors észjárású, az ágyi művészetekben jártas. Jó tudni, hogy a lapát alakú, kö­zepesen nagy férfikéz kellemes egyéniségre vall. Főleg, ha az ujj­hegyek kissé szélesebbek, mint az alsó ujjpercek, és a körmök kere­kek. Az ilyen férfiak gazdag kép- zelőerejűek, becsvágyóak, akik szívük hölgyét a tenyerükön hord­ják. . És ha már a körmöket említet­tük, nézzük, milyenek! Kerek: öntudatra, kiegyensúlyo­zott érzelmi életre vall. Az ilyen férfinak van humora, műszaki ér­zéke (ezermester), ötletgazdag, de esetenként kicsinyes, szőrszál­hasogató. Körte formájú: a kákán csomót kereső, kétkedő egyéniség. Ha pe­dig hosszúkás, keskeny kézben folytatódnak a körtekörmök, ak­kor azzal is számolni kell, hogy az illető türelmetlen, ingerlékeny. Rövid, csutak: jellegzetesen lob­banékony, szenvedélyes, heves vé­rű, hirtelen természetű, ám tett- erős, határozott alkatú személy. Gyakran elveszitheti önuralmát is. Szögletes: sikerember. Megbíz­ható ítélőképesség, logikus gon­dolkodás, szakmai ügyekben har­cos érvelés jellemzi. Széles: rokonszenves, nyugodt, szíve hatalmas. Nagy körültekin­téssel válogatja meg a barátait, gazdag képzelőerejű, okos ember. Túl rövid: szűk látókörű, kicsi­nyes, akadékoskodó alkat. Ha rá­adásul rövid a hüvelykje, akkor számítani lehet rá, hogy még izgá­ga, kakaskodó is Kozmetika az ókorban A kozmetikumok története az ókori Egyiptomban kezdődött közel 4000 évvel ezelőtt. Porok, festékek, kenőcsök bőven álltak az egyip­tomi szépasszonyok rendelkezésére, akik már akkor is tudták, hogy a smink az örök nő abszolút fegyvere. A szépség mesterséges kellé­kei nagy becsben álltak náluk. Az utókor szerencséjére, mert az ásatások során az egyipto­mi sírokban talált kis már­vány-, alabástrom-, vagy nád­flakonok alján talált maradvá­nyok elemzéséből a mai koz­metikai ipar is tanulhat. A Francia Múzeumok Kutatóla­boratóriuma megkezdte a régi szépitőszerek titkainak kutatá­sát, és közben meglepő felfe­dezéseket tett. A kémikusok több kenőcs­ben a ceruzit és galenit nevű, ólomtartalmú ásványt, vala­mint a foszgént és a laurinitot találtak. Ez utóbbi kettő a ter­mészetben úgyszólván fellel­hetetlen — nyilatkozta a kuta­tók vezetője — és nem szár­mazhatnak a kenőcsök elöre­gedése következtében végbe­ment természetes oxidációból sem. Ez azt jelenti, hogy a ré­gi egyiptomiak elő tudtak állí­tani szintetikus anyagokat is. Ám mindez csak feltételezés maradt, amíg rá nem bukkan­tak egy receptgyűjteményre, amelyet az I. században a gö­rög Dioszkoritosz vetett papi­ruszra. A kencék készítésének leírása között ott voltak azok is, amelyeket a egyiptomiak a görögöknél 2000 évvel koráb­ban vegyi eljárással készítet­tek. A francia kutatók Diosz­koritosz leírása alapján szin­tén elő tudták állítani mind a foszgént, mind pedig a lauri- onitot. Az egyiptomiak időt, fáradtságot nem kímélve dol­goztak azon, hogy ne csak tet­szetős, hanem jó minőségű kozmetikumokat készítsenek, amelyeket gyakran gyógyszer­ként is lehetett használni. A malachitot tartalmazó zöld szemfesték védte a szemet az erős napfénytől, amellett, hogy kihangsúlyozta, az arc középpontjává tette azt. Csontpálcikával vitték fel a szemöldökre, szempillára.Ma­gát a szemet a hieroglifák ta­núsága szerint vagy egyszerű­en aláhúzták vele, vagy körbe­rajzolták és kihúzták a halán­ték felé. A kutatók ugyanak­kor megdöbbenten tapasztal­ták, hogy a kötőanyagokat a maival szinte azonos arányok­ban alkalmazták. Az egyetlen különbség, hogy az ókoriak előnyben részesítették az álla­ti zsírokat, míg a maiakban a növényi zsírok dominálnak. Ez azonban nem rontja a régi­ek minőségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom