Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-24 / 274. szám
4. oldal Adó 2000 1999. november 24., szerda » Többen választhatják az átalányadózást Jövőre nemcsak egyes, kivételezett szakmában működő egyéni vállalkozók választhatják az átalányadózást, hanem bármely főállású vállalkozó is bejelentkezhet e körbe. Fő szabályként az igazolás nélkül elszámolható költséghányad 35 százalék lesz, kiegészítő egyéni vállalkozóknál 17 százalék. Átalányadózásra azok jogosultak, akinek bevételei jövőre várhatóan nem haladják meg a négymillió forintot, kiskereskedők esetében a 15 millió forintot, s az idén is megfeleltek ennek a feltételnek. Az átalányadózás alá bejelentkező vállalkozók kötelesek az „áfa alanyi adómentességet” választani, vagyis beszerzéseik áfa-tartalmát nem igényelhetik vissza. Ha a mezőgazdasági őstermelő egyúttal egyéni vállalkozó is, mindkét körben lehet átalányadózó, de dönthet úgy is, hogy az egyik tevékenységére a tételes költségelszámolást alkalmazza. Lényegében az ez évivel megegyező egyéni vállalkozói körben a 35 s.zázalékot jóval meghaladó költséghányadot ismer el az állam. 80 százaléknyi „költségátalányt” írhatnak jóvá például az iparban és a mezőgazdaságban termék-előállitással foglalkozók, az építőipari kivitelezők, a feldolgozóiparban működők (kivéve a kiadói szolgáltatást, a hang, a kép és a számítás- technikai információhordozókat sokszorosító vállalkozók), valamint a járművek, a közszükségleti cikkek és a háztartási eszközök javításával foglalkozó szakemberek. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók költséghányada 87 százalék, de néhány preferált üzlettípus esetén (például élelmiszer-áruház, zöldség- és gyümölcsüzlet, húsbolt) még ennél is nagyobb, 93 százalékos költséget számolhatnak el. Módosul az egyéni vállalkozók által alkalmazható értékcsökkenési leírás. Az eddigi 100 ezer forint helyett 200 ezer forintra emelkedik a gyorsított leírás ösz- szeghatára. Ha az egyéni vállalkozó több tevékenységi körben működik, megválaszthatja, hogy melyik tevékenységéből befolyó bevétellel szemben írja le a tárgyi eszköz (például teherautó) értékcsökkenését. Azoknak, akik nem akarják vagy nem választhatják az átalányadózást, nem árt tudniuk, hogy a vállalkozói osztalékalap 35 százalékos adóval terhelt része után az adóbevallással egyidejűleg 11 százalékos egészség- ügyi hozzájárulást is kell fizetniük. Ez költségként számolható el, kivéve, ha a vállalkozás megszűnését megelőző utolsó hozzájárulás lerovásáról van szó. Költségként számolhatják el az egyéni vállalkozók a még nem amortizált tárgyi eszköz maradványértékét, ha az eszköz megsemmisül, így például ha valaki rendőrségi jegyzőkönyvvel tudja igazolni, hogy vadonatúj teherautóját ellopták. Ha az egyéni vállalkozó saját személygépkocsiját egyéni vállalkozásban és munkaviszonyban is használja, s a munkáltató kiküldési rendelvény alapján költségtérítést fizetett neki, e kilométerek után a vállalkozásában nem számolhat el költségeket. Nem számolhatja el költségként az egyéni vállalkozó a vissza nem térítendő munkáltatói támogatást, például a lakásépítésre vagy vásárlásra adott összeget. Összeállításunk a Ferenczy Euro- press anyagaiból készült Példa egy főállású egyéni vállalkozó átalányadózására 35 százalékos költségátalánnyal A példánkban szereplő egyéni vállalkozó egyedi megrendelésekre dolgozó varrónő. Éves bevétele 1,5 millió forint, elismert költséghányada 35 százalék. 1. Bevétel 1 500 000 Ft 2. Elismert költség (1.x0,35) 525 000 Ft 3. Az átalányadó alapja (1,2.) 975 000 Ft 4, Az átalányadó összege (3.x0,35)* 341 250 Ft 5. Nyugdíjjárulék (3.x0,08) 78 000 Ft 6. Egészségbiztosítási járulék (3.x0,03) 29 250 Ft 7. Társadalombiztosítási járulékok (3.x0,33) 321 750 Ft 8. Tételes egészségügyi hozzájárulás (3900x12) 46 800 Ft 9. Összes közteher (4.+5.+6.+7.+8.) 817 050 Ft *Ha az átalányadó alapja a 800 000 forintot meghaladja, akkor az átalányadó mértéke a teljes összegre 35 százalék (szja 55.§). Bírság a feledékenyeknek Módosult az adóeljárás rendjéről szóló törvény Jövőre adóazonosító jel nélkül nem lehet majd ingatlan-adásvételi szerződést benyújtani. A munkáltatók minden munkavállalóról nevesített tb-bevallást készítenek, a járulékot az APEH az egyéni adó- folyószámlára könyveli. Húsba vágó változásokat hoz jövőre az adóeljárás rendjéről szóló törvény módosítása. Sokakat érint, hogy 2000-től az ingatlanok adásvételi szerződésében minden esetben fel kell tüntetni a szerződő felek adóazonosító jelét (külföldieknél az útlevélszámot). Ennek hiányában a földhivatalnak vissza kell utasítania az ingatlanátruházásra vonatkozó bejegyzési kérelmet. A bankszámla bejelentésének elmulasztását ezentúl az adóhatóság mulasztási bírsággal torolhatja meg. Az első számlaszámot az adószám közlését követő 15 napon belül kell közölni az adóhatósággal, az esetleges újabb számlaszámokat pedig a megnyitást követő 15 napon belül. A mulasztó magán- személyeket maximum 50 ezer, vállalkozásokat 100 ezer forintra büntetik. A bankszámlanyitásra kötelezett adózók ezentúl kizárólag saját, bejelentett számlájukra kérhetik az adó visszatérítését, vagyis közvetlenül nem utalható más szervezet számlájára. Ha az APEH azért késlekedik az utalással, mert az adózó nem jelentette be a számlaszámot, az adózónak nem jár késedelmi pótlék. Ráadásul, ha a kiutalás ellenőrzéséhez az adóhatóság hiánypótlásra szólítja fel az adózót, a kiutalási határidő csak akkor kezdődik meg, ha az adózó pótolta a hiányokat. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki külföldön tartózkodik vagy beteg, s emiatt nem tudja elküldeni a hiánypótlást, az akadály elhárul- táig nem számíthat visszautalásra. A jövő évtől egységesítik az adók és járulékok beszedési rendjét. Mindez azt jelenti, hogy a járulékokat az adóbeszedésre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. A tb- járulékot továbbra is a munkáltatók állapítják meg, de a jövedelemadó-szabályok szerint. Járulék csak az adott évre előírt felső határig vonható le. Több munkáltató esetén a munkavállaló nyilatkozhat, hogy ezt a plafont elérte vagy sem. A nyilatkozathoz csatolni kell annak a munkáltatónak az igazolását, ahol a határt elérte. Az egyéni adófolyószámlákra ezentúl a járulékbefizetéseket is rákönyvelik. Ezért a munkáltatónak a havi bevallásban az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot minden dolgozó esetében, annak adóazonosítójelének feltüntetésével külön-külön szerepeltetnie kell. A jövőben az APEH és a VPOP parancsnoka egy korábban már vizsgált időszakot illetően új ellenőrzést rendelhet el, tehát „felülvizsgáltathatja” a szervezet korábbi határozatát. A törvény nem rendelkezik arról, hányszor lehet újra és újra megvizsgálni egy adott időpontban a vállalkozás gazdálkodását, pusztán arról szól, hogy az elévülési időn belül vagy az új információ tudomásra jutását követő fél éven belül. Szigorítást jelent, hogy az ellenőrzés megkezdése után az elmulasztott, elfelejtett adóbevallás már nem pótolható. A hatóság a teljes feltárt adóhiány alapján állapítja meg az adófizetési kötelezettséget. A könyvelés korszerűsödik. 2000-től az adózók elektronikus vagy optikai adathordozón is megőrizhetik bizonylataikat, de ehhez külön engedélyt kell kérniük az APEH- től. Ha az adóhatóság ellenőrzést végez a cégnél, vállalkozónál, az adóellenőrnek az adathordozóról kinyomtatott bizonylatokat kell átadni. Módosulnak az adótartozás miatt meghirdetett árverési szabályok. Ha az első árverés azért volt sikertelen, mert a nyertes utóbb elállt a vételtől, s az ingatlant a második árverésen csak olcsóbban tudják értékesíteni, akkor a különbö- zetet az első árverezőtől „adóként” szedik be. Ezzel az adóhatóság az árverési manipulációkat kívánja kivédeni. Januártól módosítások Egyszerűsödik a bevallás Egyszerűbbé válik a társadalombiztosítási járulék- és az adóbevallás rendje a jövő év elejétől: a foglalkoztatók és az egyéni vállalkozók egy időben, egy lapon tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségeiknek - jelentette be Villányi Tiborné, az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság (ONYF) főosztályvezetőhelyettese kedden. A szakember a 2000. január 1-jén hatályba lépő módosításokkal kapcsolatban kiemelte: csaknem 30 törvényt érintenek a biztosítással és a járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő változások. A járulékok mértéke változatlan marad. A munkáltató a későbbiekben is 33 százalékot fizet a biztosított után, az állami finanszírozású nyugdíjrendszerbe tartozóktól pedig változatlanul 8 százalékos nyugdíjjárulékot vonnak le. A magánnyugdíjpénztárak tagjainál szintén megmarad a 2 százalékos nyugdíjjárulék, és a 6 százalékos tagdíj. Az ONYF illetékese szerint az egyik legjelentősebb változás a végkielégítéssel kapcsolatos. A jelenleg érvényes jogszabály szerint a munkában töltött évek számát növeli az időközben kapott végkielégítés hónapjainak száma. Ezzel szemben az új rendelkezés visszaállítja az 1997 végéig érvényes állapotot, amely szerint a biztosítási időt nem növeli a végkielégítés. 2000-ben növekszik a mező- gazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-vissza- térítés mértéke. Az idei 65,6 százalék helyett jövőre már az adó 80 százaléka jár vissza. Újabb vállalkozási övezetek A társasági adó szabályai jövőre szinte alig változnak. A kedvezményes befektetési lehetőséget biztosító vállalkozási övezetek száma az idén 11-re nőtt. Az övezetekben termék-előállításra szolgáló befektetések után öt éven keresztül jár adókedvezmény, ha az érintett cég árbevétele a beruházás átadása után legalább egy százalékkal nő. Az adókedvezmény az új üzem és a vállalat teljes árbevételének egymáshoz viszonyított arányában jár. További feltétel, hogy a kedvezményt igénybe vevőnek a vállalkozási övezetben legyen székhelye vagy telephelye. 2000. január 1-től a szövetkezet adókedvezményre jogosult a használatából a települési önkormányzat vagy a magyar állam tulajdonába kerülő utak, árkok, csatornák, töltések és azok műtárgyai után. Az adókedvezmény az átadott vagyontárgykönyv szerinti értékének a létesítéshez igénybe vett állami támogatással csökkentett összege, amit hat év alatt, évi 17 százalékos részletekben lehet lehívni. Szigorúbb áfa-visszaigénylési szabályok Jövőre kizárólag a már kiegyenlített számlák áfa-tartalma igényelhető vissza. Félmillió forint fölött hosszabbodik a visszaigénylés határideje. Az adózónak 30 nap helyett 45 napot kell várnia arra, hogy a pénz megérkezzen számlájára. Ráadásul több megszorító szabály is életbe lép. Az éves és negyedéves bevallást készítők csak akkor kérhetik áfájukat az államtól, ha az adóévben összesített adóalapjuk meghaladja a négymillió forintot. A havi áfa-bevallóknak két egymás utáni hónapban kell „visszaigénylő” pozícióba kerülniük. Jelentős könnyebbséget jelent a kisvállalkozások számára, hogy a korábbi évi hárommillió forint helyett jövőre már nyolcmillió forintos — áfa nélküli — bevételig évente csak egyszer kell bevallást készíteniük. Ha év közben mégis elérik a küszöböt, negyedéves bevallásra kell áttérniük. Új, az egyéni vállalkozókat érintő előírás, hogy az átalányadózás alá bejelentkezőknek kötelező az alanyi áfamentességet is „választani”. A tárgyi adómentesség címén csak azok mentesülnek az adóbevallás alól, akiknek kizárólag ilyen tevékenységi kör szerepel bejelenJövedéki adó minden korty boron Öt forint jövedéki adót kell fizetni minden liter bor után. Ráadásul étteremben, üzletben hordós bort már nem lehet kimérni. A jövedéki szabályok megszegőit pénzbírság, üzletbezárás, sőt esetenként járműlefoglalás is fenyegeti. Jövőre már józan életet kell élnie a magyar embernek. Az új jövedéki adószabályok szerint a józanság mértéke fejenként és évente 250 liter bor elfogyasztása. Ennyi — saját szőlőből, saját kezűleg előállított (legfeljebb 500 négyzetméteren megtermelt szőlőből készült) — bor után ugyanis nem kell jövedéki adót fizetni. Családonként négy felnőttnek jár a kedvezmény. Aki saját borából ennél többet akar inni, esetleg piacra is vinne belőle, 2000-től literenként öt forint jövedéki adót lesz köteles fizetni. A gyümölcsborokat még ennél is drágábban „méri” az állam, literenként 20 forint a beszedett jövedék. Ráadásul az adómentes határnál több bort előállító „szőlőtermelőnek” regisztráltatnia kell magát a vámhatóságnál, ahol nyilvántartási számot kap, s évente egyszer, december 15-ig el kell számolnia a termésről. Az elszámoláshoz pincekönyvet kell vezetni, amit a megnyitáskor a hegyközségnél kell hitelesíttetni. A pincekönyvben kiszerelés szerint (palack, kanna, hordó) kell nyilvántartani a bort. A vámhatóságtól évente legkésőbb szeptember 30-ig kell egyszerűsített adóraktári vagy boradóraktári engedélyt kérni. 2000-ben azonban a kérelmet június 30-ig ajánlatos benyújtani, ellenkező esetben a pincékben lapuló óbort jövedékiadókötelessé nyilvánítják és meg kell fizetni utána az új adót. A hatóság ellenőrizheti a pincekönyvet, a szállítást, s az így szerzett adatokat felhasználhatja a borforgalmazás más szereplőinek (például nagybani kereskedők) ellenőrzésére. Ha a termelő megsérti az új előírásokat, 10 ezertől 50 ezer forintig terjedő bírság szabható ki rá. Minden borszállitmány mellé kísérő okmányt kell csatolni, ami azt jelentheti, hogy a borosgazda, ha a „kereskedelmi” borából néhány butéliányi kóstolót akar vinni nászurának, jól teszi, ha az eredetet igazoló papírt is magához veszi. Különben megeshet, hogy a bor a fináncoknál köt ki. Készül persze egy végrehajtási rendelet, mely legfeljebb 40 kilométeres körzeten belül felmentést adhat az okmánykíséret alól. Január 1-től palackozott és kannás bort csak zárjeggyel, hordóst pedig csak hivatalos zárral ellátva lehet szállítani és értékesíteni. További szigorítás, hogy a kiskereskedelemben és vendéglőkben a jövőben nem leJövedéki adó mértéke 2000. január 1-től Termék Adómérték (Ft) Változás (Ft) 98-as ólmozatlan benzin (liter) * 93 +6,10 98-as ólmozatlan benzin (liter ** 100,50 +13,60 a 91 és a 95-ös ólmozatlan benzineken 100,50 +13,60 ólmozott benzin (liter) 100,50 +6,60 gázolaj (liter) 80,20 +5,20 szőlőbor (liter) 5 — cigaretta (ezer darab) 2645 +17%*** +345 * kivéve a gyengébb minőségűt ** magas kéntartalmú vagy az összaromás tartalom 35 százaléknál nagyobb *** a kiskereskedelmi ár százaléka hét hordós bort forgalmazni. Kannást is csupán bontatlan kannában szabad árusítani, kimérve kizárólag a vendéglátóhelyeken, de ott is csak „az e célra kialakított kimérőedényből”. A zárjegyekre vonatkozó előírások betartását szigorú szankcióval kényszerítik ki. Az olyan üzletet, ahol zárjegy nélküli terméket találnak, 30 vagy akár 60 napra is bezárhatják, de bezárás jár azért is, ha valaki a hordós borra vonatkozó előírásokat szegi meg. Bor engedély nélküli előállítását, illetve 2001-től a zárjegy nélküli forgalmazását jövedéki bírsággal sújtják. Ennek mértéke, ha a „megcsípett mennyiség” kevesebb mint 90 liter, legalább 20 ezer forint. Az ezt meghaladó mennyiség esetén pedig legalább 100 ezer forint. Annak, aki az új zárjegyszabályokat megszegi, nemcsak a termék lefoglalásával és bírsággal kell szembenéznie, hanem azzal is, hogy a hatóság minden eszközt, járművet — amit a zárjegy nélküli termék előállításához, tárolásához és szállításához felhasználtak — szintén lefoglalhatja. Szállítójárműre ez az előírás akkor igaz, ha a lefoglalt áru tulajdonosa saját kocsijával fuvarozta a zárjegy nélküli terméket. tésükben, a „vegyes” tevékenységi körrel rendelkezőknek akkor is kell bevallást készíteniük, ha az adott időszakban csak tárgyi adómentes bevételük volt. 2000-től a legmagasabb, tehát 25 százalékos kulccsal adózik a nyers bor, a gyapjú, egyes növényi textíliák, például a len, a kender és a juta. Diákok számára viszont örömteli, hogy a tankönyvnek minősülő CD-ROM-ok adókulcsa nulla százalék lesz. E körbe került a mezőgazdasági gépekhez használható „biodízel”, valamint az egyéni importban behozott életmentő gyógyszer is. FELVESSZÜK A RITMUSÁT £ CIB BANK 5000 SZOLNOK, SZAPÁRY ÚT 22. telefon: (56) 511-290 Érvényes: 1999. október 20-től BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó Éves kamat, 1M Ft telett (%) 8,000 10.500 12.500 12.500 12,000 11.500 (EBKM) (8,11 T0.65) 12,67) 12,67 12,17 11,66 (3,08 Folyószámla 3,00 masánszemélyek részére 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft felett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 12,000 12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42) 3 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 6 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 3,500 3,61/3,60 100 E Ft—500 E Ft 6,000 6,26/6,22 500 E Ft felett 10,500 11,18/11,08 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,500 3,61 50 E Ft-500 E Ft 8,500 8,97 500 E Ft felett 12,500 13,44 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,000 13,18 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM’ 1 hó 12,000 12,00 3 hó 13,000 13,00 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 ' Az EHM kamatai az éves kamattal megegyeztek. NYU JTOTT HITELEK Érvényes: 1999. október 20-tól Folyószámlahitel Betétörző hitel Lombardhitel Ingatlanfedezetes hitel HUF prime rate Éves kamat (%) 24.00 19.00 20.00 23,00 Éves kamat (%) 16,250 CIB^ I A 3ANCA COMMERCIALE :TAl >« 0640242242
