Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-19 / 270. szám
1999. november 19., péntek Megyei Tükör 9. oldal Mindent a gyerekeimért Erzsébet arca vagy tíz évvel többet mutat koránál, pedig csak 29 éves. Hat- és hároméves lányait egyedül neveli Újszászon. A nagyobbik lányt apja szexuálisan zaklatta. Az eset óta családjuk széthullott, Erzsébet folyamatosan küzd a gyerekekért és a megélhetésükért. Erzsébet élettársi kapcsolatban élt párja szüleinél Újszászon. Együtt nevelték a gyerekeket, egészen addig, míg ki nem derült, hogy a nagyobbik kislányt apja szexuálisan zaklatta. A gyámhatóság ez év augusztus 30-i jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a férfi elismerte tettét. A nyomozás ezzel lezárult, az eset a szolnoki ügyészséghez került vádemelési javaslattal, Erzsébet kálváriája pedig elkezdődött. — Meg akartam tartani a gyerekeket, ezért el kellett költöznünk az élettársam szüleinek a lakásából. A történteket nem lehet megbocsátani, és sürgetett az idő is. Ha nem találtam volna a családsegítő központ révén albérletet, a gyerekek befogadóotthonba, később nevelőszülőkhöz vagy lakásotthonba kerülhettek volna — meséli zaklatottan az anya. Erzsébet élete a kezdetektől nehéz. Szolnokon született, anyja azonban a kórházban hagyta. Később Jászapátira, a csecsemőotthonba került, majd Jászdózsára a nagybátyjához. — Ha hiszi, ha nem, száraz kenyéren, hamuban sült rákon és krumplin nőttem fel. Még a gyümölcsöt is megszámolták a barackfán, a szőlőtőkén. Észrevették, ha hiányzott belőle, és megvertek — emlékszik vissza gyerekkorára Erzsébet. - Talán ezért nem tudom elviselni, ha egy gyerek éhezik vagy fázik. Az enyémek hál’ Istennek jó étvággyal esznek. Körülbelül harmincezer forintból élünk. Január végéig gyesen vagyok, aztán remélem, lesz majd munkám. Takarítónőt mindig keresnek. Csak az albérlet miatt aggódom, december 31-ig szól a szerződés. Farkas Józsefné családsegítőként jól ismeri az anya sorsát is. Többször látogatta meg otthonukban a gyerekeket, és mindig tisztaságot, rendet talált. — Erzsébet mindenképpen alkalmas a kislányok nevelésére, rendesen étkezteti, tiszta ruhában járatja őket. A lányok is ragaszkodnak hozzá. Abból a kevés pénzből havonta négyezer forintot lakás-elő- takarékossági betétbe fizet, de csak négy év múlva látja hasznát — mondja Farkasné. Az önkormányzat csak a belvízkárosultaknak ad lakást, mégpedig lakás helyett. Erzsébetnek nem volt lakása. Négyezer forintnál többet nem vehet el Erzsébet a házi költségvetésből. Napközben egy idős nénit lát el. Takarékoskodik: csak akkor- gyújt be, ha a lányok is otthon vannak. Néha kap egy-két használt holmit ismerősöktől, de maga is ad ruhát a náluk is szegényebbeknek.- Az önkormányzaton kívül nem számíthatok senkire. Ha Farkasné nem lenne, már elvették volna a gyerekeimet. Még a Szociális és Családügyi Minisztériumba is írtunk, de a válasz kedvezőtlen volt — ér történetük végére az anya. Nem akarom, hogy a gyerekeim állami gondoskodásba kerüljenek. Amíg lehet, küzdők értük, nekem csak a lányaim vannak. Miért bűnhődjenek ők, az élettársam bűnéért? Varga Hajnalka Az értelmiség és Szolnok Szerdán este harmadik alkalommal jöttek össze az érdeklődők a Damjanich múzeumban a Jelenkori beszélgetések múltunkról, jövőnkről előadás- és vitasorozatra. A TIT Szolnok Városi és Városkörnyéki Szervezete szervezésében zajló rendezvényre ezúttal is sokan voltak kiváncsiak, annál is inkább, mert sok szolnoki számára húsbavágó téma került napirendre, az értelmiség és Szolnok címmel. A bevezető előadást Szoboszlai Zsolt szociológus tartotta, aki munkatársaival több felmérést végzett Szolnokon. Az előadásból vegyes kép bontakozott ki, amelyben kedvező és kedvezőtlen elemek egyaránt felbukkannak. Kedvező például, hogy miközben 1949 és 1999 között a város lakossága mintegy a duplájára nőtt, a diplomások létszáma majdnem megtízszereződött. Kedvezőtlen viszont, hogy a diplomások között a középkorúak aránya majdnem duplája a fiatalokénak, ami elsősorban azt jelenti, hogy a frissen végzett fiatalok elhagyják a várost, mert nem tudnak vagy nem akarnak itt dolgozni. A városfejlesztésre vonatkozó kérdésre válaszolva a diplomások körében van a legtöbb nagyon elégedetlen és a legtöbb nagyon elégedett, a lakosság többsége viszont az „is-is” középutas véleményt képviseli. A Szolnokkal szemben olykor felbukkanó elégedetlen véleményeket cáfolja, hogy az „Ön szeret- e Szolnokon élni?” kérdésre minden végzettségi kategóriában a pozitív válaszok kerültek túlsúlyba. A továbbiakban arról folyt a vita, hogy milyen Szolnok szellemi élete. Énnek során elhangzottak ellentétes vélemények, de a tények felsorolása önmagában is meggyőző lehetett: Szolnokon létrejött a kultúra szinte teljes vertikuma. Szinte mindennap van valami olyan kulturális esemény, amely fölkeltheti egy átlagos érdeklődésű értelmiségi érdeklődését. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a Szolnok szürkeségét, szellemi elmaradottságát kifogásoló nézetek alapja sok esetben információhiányban vagy régi vélemények indokolatlan továbbélésében kere-. sendő. Az elismerő szavak ellenére sem lehetett a hallgatónak olyan benyomása, hogy a résztvevők fenntartás nélkül elégedettek lettek volna. Sok bírálat is elhangzott, részben a város vezetőinek címezve. Felróttak bizonyos merevséget, kevés hajlandóságot a civil szervezetek jobbító szándékú véleményének meghallgatására, esetenként némi tájékozatlanságot is az értelmiségi kezdeményezésekkel szemben, a kulturális, tudományos műhelyek tevékenységével kapcsolatban, illetve a kérdések gyakran túlságosan politikai szempontú kezelését. Hiányolták egy hosszabb távra, esetleg évtizedekre szóló várospolitikai koncepció kidolgozását. A résztvevők bizonyos önkritikával megfogalmazták, hogy a kritikai szellem fenntartása mellett is szükség volna pozitívabb szemléletre a városban, hiszen volna mire alapozni a lokálpatriotizmus erősítését. A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT Végre bölcs döntés: ezentúl a Családi kör nem vasárnap este, mint eddig, hanem csütörtökön jelentkezik, és frissebb tartalommal, megújult szakmai gárdával is. Valóban, egy pedagógiai tanmese nem ünnepi szórakozás. (Lám, mégsem maradt pusztába kiáltó szó tiltakozó szavunk.) Persze, hogy mi a szórakoztató, más kérdés. Nekem azonban úgy tűnik: ahogy haladunk előre az időben, tartunk egyre Nyugatabbra, miközben a világ egyre okosabb lesz, úgy válik olcsóbbá, mondhatnám azt is, egyre butábbá az, amivel a televízió szórakoztatni akar bennünket: főleg kifejezetten mulattató programjai. Bruhaha! Itt van például a közszolgálati egyik friss újdonsága - a minap látott napvilágot a képernyőn — a harsány hahotát ígérő Bruhaha, amelynek főszereplője bevallottan is két lábon járó hülyegyűjtemény; egy vigyori Vidorka, akit ugyan a tehetséges Mikó István testesít meg, ám nem több az, mint holmi „röhögőmasina”. Aztán a műsor is, mely tele badar ötletekkel, ostoba bolondozással, közönséges poénokkal, olcsó szóviccekkel. Lásd akár a Bruhaha- kórház erőltetett humorát vagy a szurkolók gusztustalan, közönséges ordítozását, de akár a börtönbeli jelenetet Ízléstelenségét is Katona Jánossal és Ihos Józseffel. Bizony, kár volt mindebbe belekeverni hacsak néhány pillanatra is — egyik filmjéből kiragadva — a nagyszerű komikust, Kabos Gyulát. Ha netán valamiféle paródiának szánták volna elkészítői ezt a mulatságot, talán épp az olcsó, mindenáron való szórakoztatás, nevettetés egyfajta gúnyrajzának, amikor is illik alaposan meg- röhögtetni a nagyérdeműt, akkor azt egyértelműbben kellett volna kifejezni, annak határozott szándékát. Vidorka „professzor” (emlékeztethet egy kicsit Bubó doktorra Ursulával) aligha kapna belépőt az igényes humorú szórakoztatók klubjába. Egy mentsége lehet: hogy nem véletlenül, akarva hülyéskedik. Nevetni jó, mi több egészséges, de egyáltalán nem mindegy, min kellene nevetnünk. Derűt kelteni sokféle mód lehet, nem kell ahhoz a hülyét játszani. Sajnos, ez az új humorjövevény csak egy a sok közül - a szórakoztatásbéli igénytelenség formája - más csatornákon, akár kereskedelmiekben is fellelhető. Kepes képes... Igényesség! Volt valaki, ha nem is kabaré vagy bohózat formájában, egyszerű asztaltársasági beszélgetésben is derűt tudott fakasztani; aki példásan mutatta meg, hogyan lehet színvonalasan szórakoztatni álságos hangoskodások, megrendezett zajos tapsok, feltűnő magamutogatások nélkül is - a világ legtermészetesebb módján: emberi hangon. Vele találkozhattunk újra — szerdán este Zenebutikjának külön kiadásában Juhász Előd szólaltatta meg, egy év betegség miatti kényszerhallgatás, távolmaradás után a desszer- tes Kepest, aki most könyv alakban is közzétette beszélgetéseinek summáját. Ez adta az alkalmat is, hogy ismét kamerák elé álljon, pontosabban üljön. S az, aki arról volt híres, hogy mások lelkét, világsztárokét is nyitogat- ta, most magát kellett kinyitnia, számára rendhagyóan. Ez sem ment nehezebben, ám legbensőbb titkait azért most sem fedte fel. Szemérmes természet lévén azokat még bevallottan barátaival sem osztotta meg sohasem. Titkokat tehát nem tudtunk meg, de sok más egyebet igen. Beszélt gyermekkoráról, milyen csúnya volt kicsinyen, milyen korán kezdte az újságírást, a szakmát, zenével való kapcsolatairól, a gitárt még meg is pengette, sőt dalba is fogott, továbbá kalandozásairól a nagyvilágban. S a könnyed társalgás olykor mélyebb gondolatokig is eljutott. Megfogalmazódott többek között, minél többet lát az ember a világból, annál rövidebb- nek tűnik számára az élet. Elhangzottak vallomás erejű gondolatok is a riporteri munkáról, arról, ami Kepest mindig vezette, miszerint egy riporternek sohasem szabad alanyait kellemetlen helyzetbe hozni, hajszolván az érdekességet (jó volna, ha ebben mások is követnék). Örvendetes Volt őt viszontlátni és -hallani, szavaiból talán azt is remélleni, hogy hamarosan visszatér majd a képernyőre, s talán éppen ide, a közszolgálati csatornájára, melyet kénytelen volt elhagyni, egy ideig ugyanis Kepes címmel a TV 2-t gazdagította műsorával. Bizony elkelne egy új Kepes András, aki édes Desszertjeivel, színes Apropóival fényesen bizonyította, hogy nem attól lehet valaki népszerű és közkedvelt, miként ri- szálja magát a képernyőn (látunk erre elég sok példát manapság), hanem attól, milyen emberi értékek felragyogtatásán szorgoskodik, serényen. Röviden A szórakoztatás kedvelt, gyakori formája: játék a képernyőn. Van belőle jócskán, ilyen is, olyan is. Ám ritkán fordul elő, hogy egyúttal a játék szellemi izgalmakat, élvezetet is jelentsen. Vegyük például az immár másodszor látott kaszinójátékot, az IQ Casinót, mely ugyan a logika szerelmeseinek kínálja magát, azaz a feladatok megfejtéséhez különleges képességeket tételez fel, valójában azonban egyszerű válaszokat követel a játékosoktól. Például mondják meg, egy német író, Heinrich Kleist hogyan is halt meg, és ehhez hasonló kérdésekre a választ. (Kleist egyébként öngyilkos lett, a választ nem tudták.) Ez bizony nem logikát, pusztán lexikai tudást követel. Különben is, valahogy nagyobb itt a felhajtás, a körítés, mint maga a lényeg, a férfiak elegánsan, szmokingban, a nők festői estélyiben (Vajon ki öltözeti őket?). Az sem különösen érthető, miféle verseny zajlik játékosok és a feladatot készítő nézők között, hisz ennek sincsen semmi tétje. Más egyebet is lehetne, logikátlant említeni benne. Kissé furcsa, hogy ez a játék akkor népszerűsíti a rulettet, amikor pedig arról született országos döntés, hogy kevesebb kaszinó legyen jövőre hazánkban, méghozzá családpolitikai szempontokból: ne járjon oda az a magyar honpolgár. Persze ilyen „veszély” aligha fenyegetheti. Kun- szentmárton bekerült a televízió Théma-sorozatába, az érdekes kis- filmek sorába. Szobolits Béla fedezte fel magának, riportfilmet készített a labdarúgás körüli problémákról. Történetesen arról, vajon egy kisváros mennyit áldozhat, mennyit költhet településének csapatára; meddig nyújtózkodhat, ha takarója rövid. Vágyak és valóság konfliktusáról kaptunk képet, azzal az utóhanggal, hogy bármi légyen is, azért vágyak nélkül nem lehet élni. Valkó Mihály ajánlat NOVEMBER 19-20-AN 30 50% °/< o ~m A DÁVID férfidivatáru-boltban: egyes PULÓVEREK, THERMO cipzáras KARDIGÁNOK egyes INGEK, KALAPOK, KÖNTÖSÖK Az ÁRKÁDSORON, a DIVATÁRUBOLTBAN: SS PULÚ''EREK' ) 21 ■ 50 Hal OLCSÓBBAN. Egyet fizet kettőt kap, Lillyets melltartó + nadrág, illetve SLOGI nadrág vásárlása esetén. A START Áruház földszinti Gabi gyermekruha osztályán: FLANELLINGEK, INGKABATOK TINI KARDIGÁNOK BÉBI ING ) 40 % engedménnyel. A DOMUS textilosztályán: maradék FÜGGÖNYÖK, BÚTORVÁSZNAK FÉLÁRON. bútorosztályon: egyes bútorok nagy árengedménnyel. A NIKE - FILA szaküzletben: minden NIKE cipő 10 % engedménnyel, egyes párok a FILA cipőkből FÉLÁRON. A RODEO-ban: MTB KERÉKPÁROK AKCIÓS ÁRON 16.900 Ft-ért. A METÁL-ban: KOMBINÁLT HŰTŐGÉP 220/60. 84.500K' . 76.900 Ft INDESIT MOSÓGÉP 800 fordulat 78,500 Ft 69.900 Ft VASALÓÁLLVÁNY /l. I00 Ft 1.700 Ft é MOULINEX kenyérpirító 3.990 Ft-os REKLÁMÁRON MESÉS/EN KEVÉS W Hónap Szolnok, Csaba u. 26. Békéscsaba, Ipari u. 3. Gyöngyös, Kenyérgyár út 9 Bp., XV Bogáncs u. 6-8. Termék Forint Bp., III. Ipartelep u. 1/b. „ _ c 10 Karcag, Forrás u. 5. Eger, Kistalyai u. 18. .... , J.. .. . Miskolc, Vörösmarty u. 17. Nyíregyháza,Tünde u- 11 ■ Kazincbarcika, Bercsényi u. 2. Orosháza, Gyártelep u. 2. Zalaegerszeg, Zrinyi M. u. 36. Székesfehérvár, Budai út 173. raink az akciós készlet erejéig érvényesek!
