Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-17 / 268. szám
12. oldal Érdekességek 1999. november 17., szerda KINCSTÁRI TAKARÉKKÖTVÉNY A Kincstári Takarékkötvény fix, lépcsős kamatozású értékpapír, amely 3 teljes évre nyújt kiszámítható biztonságot a befektetőknek. A Kincstári Takarékkötvény rendkívüli előnye, hogy futamideje alatt bármikor visz- szaváltható. A Kincstári Takarékkötvény névértékének és kamatainak visszafizetését az állam garantálja. Az aktuális jegyzési árfolyamokat a Kibocsátó minden pénteken a Magyar Nemzetben és a Magyar Tőkepiacban teszi közzé. Jegyezhető: Magyar Államkincstár Budapesti Értékpapírpénztára Budapest XIII., Váci út 71. • Magyar Államkincstár Megyei Fiókjai ABN-AMRO (Magyar) Bank, Inter- Európa Bank, OTP Bank, CIB Bank kijelölt fiókjaiban valamint a CIB Értékpapírforgalmazó és Befektetési Rt., az IE-New York Bróker Befektetési Rt. és az OTP Értékpapír Rt.-nél. RÉSZLETES INFORMÁCIÓ: 06-40-24-24-24 Ufó-inkák a Nazca-sivatagban? A perui sivatag kellős közepén bukkant rá Markus Reindel bonni régész az „ufó-inkák” mesés városára: titokzatos inkaváros, ,pompázatos épületekkel, díszes, fényűző sírokkal. A bennük nyugvók alkották meg időszámításunk kezdete táján a máig rejtélyes Nazca-vonalakat, a gigantikus sivatagi jelrendszert, az ufók számára készített leszállóhelyet. A titokzatos inkaváros, Nazca, 450 kilométerrel délre terül el a perui fővárostól, Limától. A Föld talán legtitokzatosabb rajzai: sok ezer kilométer hosszú vonal, mértani jel, óriási madár-, majom- és halábrázolások, nem egy közöttük több száz méteres. Megtalálásuk óta tudósok találgatásainak témája a nazcai vonalrendszer. Zarándokút vagy az inkák öntözőcsatornái voltak? Az állócsillagokra tájolva alkották meg őket, miáltal a világ legnagyobb csillagászati térképe alakult ki általuk? Vagy csupán földön kívüliek számára készített leszállópályák, tájékozódási pontok ufókapitányoknak? Tudós kutatók százai tanulmányozzák immár hatvan esztendő óta a nazcai alföld köves talajába vésett rombuszokat, zegzugos vonalakat, spirálokat — ám a tudósoknak mindeddig nem sikerült közös nevezőre jutniuk, elfogadható magyarázatot találniuk. Most viszont megoldódni látszik a rejtély: dr. Markus Reindel bonni archeológus megtalálta a Nazca homokjában a kétezer év óta rejtőző, elképesztően gazdag inkavárost. Eddig 35 mumifiká- lódott tetemet sikerült felszínre hozni a pompás sírokból. Mindegyik olyan kitűnő állapotban maradt fenn, mintha nemrég még élt volna; a sivatagi hőség és szárazság őrizte meg őket az utókor számára — magyarázza az általános és összehasonlító régészet szakembere. A halottak mellett talált kukoricacsövek olyanok, mintha csak nemrég törték volna le őket. A holttesteken feszül a bőr, fogaik, hajuk, sőt szemgolyóik is épek! A 39 éves bonni régész és ötven munkatársa hosszú ideje kutat a nazcai pampákon, de mindmostanáig emberre utaló életnek nyomát sem találták. Aztán hirtelen kegyes lett hozzájuk a sors: egyszerre két nagy településre is bukkantak. Los Molinosban tíz pompás csarnokszerű épületet találtak. Nagy valószínűséggel a papok lakásai meg templomok lehettek. Egyenként is hatalmasak, 150 négyzetméteresek. La Munában találták meg Reindelék a díszes sírokat. Tíz méterrel a föld alatt épített kriptákban fejdíszek, ruhamaradványok, agyagedények, vázák. A kutatók nehéz körülmények között dolgoznak: pirkadatkor kelnek, de néhány óra elteltével már mindegyikük tikkadozik az ötvenfokos hőségben. A lelkesedés, szakmaszeretet ad erőt nekik a leletek számba vételéhez, elemzéséhez. Az igyekezetnek megvan a jutalma. „Végre támpontra, fogódzóra találtunk a Nazca-kultúra megértésében — ujjong Reindel régész. — Ahhoz ugyanis, hogy megfejthessük a vonalak rejtélyét, ismernünk kell ennek a népnek a kultúráját, gondolkodás- módját.” Lehet, hogy még nagyon sokat megtudunk a nazcai kultúráról, hiszen évekig-évtizedekig eltarthat a most megtalált leletek tanulmányozása. Arra viszont alighanem még jó ideig várni kell, hogy kiderüljön: miképpen sikerült a valamikor ott élt embereknek a csak magasból látható, hatalmas sivatagi rajzokat elkészíteniük? Repülő szerkezetek ugyanis - eddigi tudomásunk szerint - még a nazcai kultúrában, civilizációban sem léteztek. A „megtalált” ősföld Kétezer éve keresik a legendás elsüllyedt ősföldet, az Atlantiszt. Sokszor „megtalálták” már, ám rendre kiderült, végül is nem az Atlantiszra bukkantak. Most azonban Jim Allen brit kutató merőben különös helyen véli meglelni az ősföldrészt: az Andokban. Egészséges Neander-völgyiek Mai szemmel betegesnek tűnő kinézetük ellenére a Neandervölgyi ősemberek szinte teljesen egészségesek voltak. A történelem előtti korból származó csontok tanulmányozása után jutott erre a megállapításra egy amerikai tudós, dr. Morrie Kricun radiológusprofesszor. Kiderült, hogy az ősemberek csupán a korral járó csont-ízületi bántalmaktól és hátfájástól szenvedtek. A philadelphiai tudós szerint gyulladásos ízületi és gerincbántalmak- tól, rosszindulatú daganatoktól, anyagcsere- és endokrinrendellenességektől nem szenvedtek, a csontok egészséges szervezetre vallanak. * Életre klónozzák a mamutbébit? Sarkvidéki jégbe fagyott, tízezer éves mamutkölyökre bukkant egy szibériai pásztor- fiú két évvel ezelőtt a Tajmir- félszigeten. Larry Agen broad, az Észak-arizoniai Egyetem geológiaprofesszora és társai szeretnék klónozással életre kelteni a kihalt, óriási állatot. Először kifűrészelik a jégből a háromméteres mamutbébit. Ezután repülőgépen elszállítják a chatangai laboratóriumba, ahol hűtőszekrény-hőmérsékleten átvizsgálják, elemzik a bundájára rakódott szeny- nyeződéseket is. Fia klónozáshoz alkalmas öröklődési anyagot találnak benne, akkor valószínűleg előállítható az egykor élt mamut tökéletes hasonmása. A tízezer év óta szunnyadó mamutkölyök génjeit egy ázsiai elefánttehén petéjébe helyezik be azután, hogy eltávolították belőle a mai elefántokra jellemző öröklődési anyagokat, hogy mamut jöhessen majd világra. Az ele- fántmama nemigen fogja érzékelni a különbséget, legföljebb azon csodálkozik majd, miért annyira szőrös a csemetéje .. . A michigani Hessel Bouma sejtbiológus azonban kételkedik a mamutklónozás sikerében, mert szerinte tudós kollégái aligha találnak majd teljesen ép, másolásra alkalmas DNS-t a sok ezer esztendővel ezelőtt jégbe fagyott kis mamutban. La Paztól, a fővárostól 300 kilométerre dél felé, egy vulkán oldalán 3700 méter magasságban húzódik meg Quillacas falucska, amiről most azt állítja a szakember, hogy ott volt (van?) a legendás Atlantisz fővárosa. Allen húsz éve csak ennek a kutatásnak szenteli az életét. Összehasonlít minden adatot, kezdve az irodalmi forrásoktól a régészeti leleteken át a legmodernebb űrtérképészeti módszerekkel meghatározott tényékig. A földfelszínről készült műholdas képeket egybevetette azzal, amit Platón, a híres ógörög filozófus írt az Atlantiszról Timaiosz és Kri- tiász című munkáiban, majd pedig felment Quillacasba. A geológus pár perc múlva izgatottan rohant ki a falucska templomából. Odabent minden egyes oszlop vörös és fekete kőből van építve, s a köveket hófehér habarcs köti egymáshoz, ahogy Platón is oly szemléletesen leírta. Allen pedig máris levonta a végkövetkeztetést: a derék bolíviai parasztok mondják csak bátran, ők igenis az Atlantisz lakói. Persze a tudományos bizonyítottsághoz ennyi nem lesz elég, a hazafias érzelmű bolíviaiaknak azonban már nem is kell ennél több bizonyság. Ők máris igazi nemzeti hősként ünnepük Jim Allent, aki íme az ő szűkebb pátriájukat azonosította egy szép ősi legendával, az Atlantiszéval. Új kis lakóval szaporodott a Csatorna-szigeteken lévő jerseyi állatkert: most mutatkozott be először a nyilvánosság előtt a háromhetes orangutánbébi, Jiwa. Jiwa ugyan származását tekintve szumátrai orangután, de már Jersey szigetén született, fogságban. fotó: feb-reuters
