Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-17 / 268. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR 1999. november 17., szerda New Yorkban járt Göncz Ár­pád köztársasági elnök. Az ál­lamfő kedden Richard Holbrooke amerikai ENSZ- nagykövettel megvitatta a jugo­szláviai demokratikus kibonta­kozás esélyeit és feltételeit, s ezen belül szó esett a Jugoszlá­viában élő kisebbségek helyzeté­ről. Szóba került a Duna hajóz­hatóságának problémája is, amely több országot érzékenyen érint. A magyar politikus az esti órákban továbbutazott Peruba. A muzulmán országokhoz for­dult segítségért Aszlan Maszhadov csecsen elnök az orosz katonai hadjárat miatt. Eközben öt túszt, köztük két lengyel tudóst engedtek szaba­don elrablóik Csecsenföldön. A kutatóbiológusokat augusztus 9-én hurcolták el ismeretlen sze­mélyek Dagesztánból, s azóta Csecsenföldön őrizték őket. Az orosz belügyminisztérium nem erősítette meg a foglyok kisza­badulásának hírét. Kína cáfolta, hogy katonai tá­madás veszélyét előrejelző radar- rendszert szeretne vásárolni Izra­eltől, bár izraeli hivatalos forrá­sokból megerősítették a készülő üzlet tényét. A hír kiváltotta az Egyesült Államok rosszallását: Washington már közbelépett az ügylet megakadályozása végett. Az FBI, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda vette át októ­ber 31-én lezuhant egyiptomi utasszállító ügyét, mert felvető­dött, hogy bűncselekmény okozhatta a katasztrófát. Felté­telezések szerint a gép pilótája a katasztrófa előidézésével kívánt öngyilkosságot elkövetni. A jövő év első feléig szeretné elnyerni Kína a Kereskedelmi Világszervezetbe, a WTO-ba va­ló felvételét. Eközben a sajtó megpróbálja elmagyarázni a kí­nai-amerikai megállapodás, il­letve WTO-tagság előnyeit a közvéleménynek. Ez semmikép­pen nem lesz könnyű, mert nagy állami vállalatok mehet­nek tönkre, munkahelyek mil­liói szűnhetnek meg a szaba­dabb nemzetközi versenyben. Somody Imrének, a Phar- mavit Rt. elnök-vezérigazgatójá­nak tegnap New Yorkban átad­ták az idei George Washington- díjat. A kitüntetést olyan kiemel­kedő magyar, vagy hazánkból el­származott személyiségeknek ítélik oda, akik pályafutásuk so­rán sokat tettek az Egyesült Ál­lamok és Magyarország kapcso­latának szorosabbá tételéért. Eddig 18 ezer ember tért vissza hazájába az Iránban élő mintegy félmillió iraki menekült közül, miután a közelmúltban Bagdadban meghirdették a köz­kegyelmet. Az utóbbi napokban 16 ezer kurd és kétezer síita mu­zulmán költözött vissza Irakba. Földrengések az EBESZ-csúcson? Példátlan biztonsági intézkedések Isztambulban Bili Clinton Izmitben, földrengéskárosultak körében FOTÓ: FEB/REUTERS Már harmadik napja tartózkodik Törökországban Bili Clinton amerikai elnök, aki nemcsak vendéglátójával tárgyal, és igyekszik közvetíteni a ciprusi válság megoldásában, hanem több földrengés sújtotta helységet is fölkeresett. A biztonsági intézkedések szinte példa nélküliek: rend­őrök egész hada felügyeli a csúcstalálkozó lebonyolítását és a résztvevők biztonságát. Összesen 25 ezer rendőr áll ké­szenlétben; munkájukat bor­sos áron beszerzett rejtett ka­merák rendszere segíti. Az Isztambulban csütörtö­kön kezdődő EBESZ-csúcs- értekezlet alkalmából azonban ezúttal nemcsak az esetleges terrortámadások elhárítása a fő cél, gondolni kell természeti csapásra is. Kevesebb mint há­rom hónapon belül a múlt pén­teken a második nagy erejű, a Richter-skála szerint 7,2-es erősségű földmozgás pusztított az országban, ezúttal csaknem ezer ember életét követelve. A török szeizmológusok egyetér­tenek abban, hogy további nagy földrengés várható, de időpont­ját illetően megoszlanak a véle­mények: néhány naptól 50 évig terjedő időszakra jósolják. Á két elképzelhető helyszín egyi­ke pedig a Márvány-tengerben, Isztambultól mindössze 25 ki­lométerre fekszik. A városba mintegy 6500 ven­déget várnak az EBESZ kétna­pos csúcsértekezletére: a 55 tagállamból a tervek szerint 54 képviselteti magát állam-, illet­ve kormányfői szinten. (Egye­dül Jugoszlávia nem lehet je­len, mivel a délszláv válság kö­vetkezményeként 1992 júliusá­ban felfüggesztették tagságát.) A vendégek listáján szerepel Kofi Annan ENSZ-főtitkár, va­lamint Bili Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök. (Moszkvában közben bejelen­tették, hogy az orosz küldött­ségben mégsem kap helyet Vla­gyimir Putyin kormányfő.) Clinton és Jelcin a tervek sze­rint kétoldalú megbeszélést is tart, ezen a csecsen válságtól kezdve a fegyverzetkorlátozási megállapodásokon keresztül a mindkét országban esedékes választások kérdésein át szá­mos témáról szó lesz. Azt azonban az orosz államfő - meglehetősen éles hangú nyi­latkozatban - előre leszögezte: a csecsen kérdést kizárólago­san orosz belügynek tekinti, amelybe nem hagy a külföld részéről beleszólást. Ez vi­szont ismét elszigetelheti Moszkvát a nemzetközi sodor­vonaltól, kisebbfajta politikai földrengést kiváltva. A magyar küldöttség élén Orbán Viktor miniszterelnök áll, és a delegációnak tagja lesz Martonyi János is. A kormány­fő és a külügyminiszter előre­láthatólag több kétoldalú meg­beszélést folytat a csúcstalál­kozó keretében. A cigányság Oroszországban Nincs a mai Oroszországban egyetlen olyan nemzetiség vagy etni­kai csoport sem, amelyet ennyire eltérően ítélnének meg. A hivata­los statisztika szerint napjainkban 152 ezer cigány él a szovjet utód­államban. Ők azonban lélekszámúkat millió körülire becsülik. Az orosz mentalitás messze áll a lakhelyét állandóan változta­tó roma életformától. A szov­jet időkben emellett a kötelező bejelentkezés megkerülése, vagy a lakóhely engedély nél­küli elhagyása büntetőeljárást vont maga után. Oroszországban - Demeter Nagyezsda néprajzkutató sze­rint - több mint tíz etnikai ci­gánycsoport él. Megélhetésü­ket a kiskereskedelem és ha­gyományos iparágaik biztosít­ják. A cigányok mindig kitűn­tek mozgékonyságukkal, vállal­kozó szellemükkel. A volt Szovjetunió területén az utazó üzletemberekhez hasonló sze­repet töltöttek be, de minthogy a szovjet időkben ezt bünteten­dő spekulációnak tartották, a lakosságban kialakult a fegyel­mezetlen és nem tisztakezű ci­gány kupec képe. Ugyanakkor az orosz nép általában türel­mes a cigányokkal szemben, jellemének nem sajátja a rasz- szizmus. Demeter Nagyezsda szerint a cigányok nomád életmódja már eltűnőfélben van. A 15 éve megkezdődött társadalmi vál­tozások hatalmas fordulatot hoztak a cigányság életében, annak anyagi alapjaiban is. Hagyományos mesterségeik közül több szükségtelenné vált, a piacgazdaság megszün­tette a krónikus hiánygazdasá­got, s ez megrendítette a cigá­nyok eddigi tevékenységét. A bűnözés növekedése oda vezetett, hogy a törvény őrei a korábbiaknál gyanakvóbban vi­szonyulnak a cigányokhoz. Ezt a szemléletet erősíti az orosz sajtó is, ahol a cigányokat rend­szerint csak a bűnügyi króni­kákban emlegetik. Ugyanakkor más országokkal összevetve Oroszországban nagyobb a ci­gány értelmiségi elitréteg. Egye­sületeik is segítenek a problé­mák felismerésében és a megol­dásukban. (novosztyi) Előkészületek a közös európai védelmi erőre Brüsszeli cél: 2003 Az Európai Unió védelmi és kül­ügyminiszterei fél esztendővel a koszovói háború óta először ta­nácskoztak brüsszeli értekezle­tükön arról, hogy közös, a NATO-tól független európai véd­erő felállítása áll szándékukban. A francia kezdeményezésre szü­letett elhatározást - amely 2003 körül válhat valóra - december­ben még jóvá kell hagynia az ál­lam- és kormányfők helsinki ta­lálkozójának. Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügymi- niszter Brüsszelben az európai véderő várható feladatáról el­mondta: a béketeremtést és a bé­kefenntartást saját európai erő­ből kívánja a közösség megolda­ni, mert így elkerülhető az Egye­sült Államoktól való függőség. Rudolf Scharping német védelmi miniszter a döntést történelmi­nek minősítette, de annak sze­rinte nem kell szükségszerűen együttjárnia az Európai Unió és a NATO különválasztásával. Ép­pen ez az oka annak, hogy a brüsszeli tanácskozás első napjá­ra meghívták annak a hat ország­nak a képviselőit is, amelyek tag­jai ugyan a NATO-nak, de nem tagjai az EU-nak, s a Nyugat­európai Unióban is csak társult tagként szerepelnek. A meghí­vottak között volt Martonyi Já­nos külügyminiszter, aki elmond­ta: hazánk támogatja Javier Solana kinevezését a NYEU fő­titkári posztjára. A FEB kérdésére Horváth Gá­bor külügyi szóvivő megerősítet­te: az önálló európai véderő ter­vezett létrehozása hazánk szá­mára olyan kapcsolódási pont, amely az ország helyzetéből adó­dik. Márpedig a magyar haderő- reform egyik fontos célja az, hogy kialakuljon a képesség a válságkezelésre, minthogy az ki­emelten fontos az önálló európai biztonsági és védelempolitika megteremtése szempontjából. Az önálló európai védelmi erő létrehozása és a magyar csatlakozás időpontjának egybe­esése a szóvivő értelmezése sze­rint úgy értékelhető, hogy ebben az esetben már teljes jogú tag­ként kell megfelelnünk - alakító­ként és résztvevőként - a bizton­ságpolitikai feladatok végrehaj­tásában. Ezért fontos, hogy ha­zánkat már a döntés-előkészítés folyamatába bevonják. Segítse kisebbségi biztos a bővítési folyamatot Kisebbségi jogi biztos kinevezé­sét javasolja az Európai Unió­nak az a szakértői csoport, amelynek feladata az EU- bővítés hosszú távú hatásainak vizsgálata volt. Az olasz Giuliano Amato ve­zette csoport jelentése megálla­pítja, hogy a keleti bővítéssel az EU eredeti küldetése - a megbé­kélésen, együttműködésen, ösz- szekovácsolódáson alapuló poli­tika - új értelmet és sürgősségi jelleget kap. Ez egyebek mellett abban nyilvánul meg, hogy a csatlakozási folyamatban a tag­jelöltek szempontjait és szük­ségleteit is szem előtt kell tarta­ni, és az új tagoknak is alkal­mazkodniuk kell a bővítés miat­ti módosulásokhoz. A jelentés szükségesnek lát­ná, hogy az EU-ban is létesítse­nek kisebbségi jogi biztosi posz­tot. A megbízott az Európai Parlament égisze alatt működ­hetne, és munkája kiegészítené az EBESZ kisebbségi főbiztosá­nak feladatkörét. Amatóék új bevándorlási po­litikát is javasolnak az Uniónak, amely szakítana az elutasító alapállással. Ennek egyik eleme lehetne a csoport szerint, hogy a gazdasági átmenet útját járó államok polgárai új típusú, úgy­nevezett munkavízumokat kap­nának. Kritika Ausztria atomerőmű-politikájáról A veszélyesnek nyilvánított ke­let-európai atomerőművekkel kapcsolatos osztrák politika éles bírálatban részesült, még­pedig szokatlan forrásból: Ausztria pozsonyi nagykövete emelte fel a szavát. Az ügy előzménye az, hogy osztrák kormány úgynevezett atomellenes akciótervet foga­dott el, amelyben - főleg a bohunicei, a mohovcei, a kozlo- duji és az iganlinai erőművek biztonságával kapcsolatos aggá­lyok miatt - kilátásba helyezte: amennyiben addig nem teszik le az említett erőművek bezárásá­nak tervét, megakadályozza, hogy az EU-csatlakozás kereté­ben megkezdődjék az energia- fejezet tárgyalása az érintett or­szágokkal. Szlovákiánál ráadá­sul az első körbe kerülést akadá­lyozza meg. Gabriele Matzner-Holzer po­zsonyi osztrák nagykövet ugyan egy belső használatra szánt iratban bírálta kormá­nyát, de a levél eljutott a Die Presse című laphoz is. A nagy­követ ebben egyebek között azt írja: „Ha Barbara Prammer fogyasztásvédelmi miniszter tervezett szlovákiai látogatásá­nak célja az lenne, hogy elérje a bohunicei erőmű 2006-ra ígért bezárásának előrehozá­sát, azt kell javasolnunk, hogy ezt - mivel kilátástalan - ne tegye. Esetleg mondja le útját, hogy elkerülje az újabb ku­darcot”. Riadó a székesegyházban Alighogy befejezték a homlok­zat helyreállítását, a vatikáni Szent Péter-székesegyház újabb munkát ad az építőipar­nak: mállik a kupola belülről. Reggelente több vödör mész- port, levált mozaikdarabot sö­pörnek össze a templomszol­gák a templom belsejében. A kupola anyagának törede­zését Virgilio Noé bíboros így magyarázza: „Napközben a za­rándokok fölmelegítik a bazili­kát. A fölszálló meleg kitágítja a kupolát is, amely viszont éj­szaka lehűl, és emiatt hullik föntről egy kis por a padozat­ra.” Michele Basso viszont, aki 1974 és 1994 között volt a templom irattárosa, sokkal ve­szélyesebbnek látja a helyzetet: „Komoly gondjaink vannak az alapokkal. Az utóbbi hatvan évben több kilométernyi alagu­tat építettek a bazilika alatt, emiatt kezdett el inogni a ku­pola.” Basso szerint a székes- egyháznak a templom közepé­től a Gyónás oltáráig húzódó 500 négyzetméteres területe van leginkább veszélyben. „Ha nem látnak hozzá idejében a felújításhoz, egy napon már ké­ső lehet.” A Szent Péter-székesegyhá- zat két évig takarták állvá­nyok. A 114 méter széles és 53 méter magas templom hom­lokzatát sokan bírálták, ami­ért eltakarja a kupola látvá­nyát. A renovált homlokzat most ugyanolyan okkersárga, mint 1614-ben. A kupola vi­szont már nem olyan szilárd, mint ahogyan a XVI. század közepén Michelangelo megál­modta. (kulcsár) Válás az interneten Panaszkodnak a válóperes ügy­védek Angliában. Az interneten ugyanis már a házasság felbon­tása is lehetséges. Az új mód­szerrel a brit házastársak csak rákapcsolódnak az internetre, megkeresik a „Destkop Lawyer” nevű web-oldalt, s onnan lehív­hatják a váláshoz szükséges űr­lapokat. Feladatuk csupán any- nyi, hogy a nyomtatványokat ki­töltik, majd eljuttatják a bíró­ságra, ahol a papírok alapján felbontják a házasságot. Egyelő­re azonban a válásoknak mind­össze hat százalékát bonyolítják le elektronikus úton. Az ok: iga­zolni kell kétéves különélést, s meg kell egyezni a vagyonmeg­osztás és a járadékfizetések ügyében. Az ügyvédek tehát nem teljesen fölöslegesek. (fm) Mi fázunk, nekik melegük van. Egész Európára hirtelen köszöntött a tél: hazánktól nyugatra már nemcsak nagy a hideg, hanem a hóhatár is alacsonyabbra költözött. Ezzel szemben kanadai környezetvédők akciót hirdettek a globális fölmelegedés miatt veszélyeztetett jegesmedvék meg­mentéséért. FOTÓ: FEB/REUTERS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom