Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-16 / 267. szám

10. oldal Sport 1999. november 16., kedd Vízilabda OB I., 4. forduló / Állva hagyták a vendégeket UTE-Taxi 2000—Szolnoki VSC 16-6 (3-1, 2-3, 6-1, 5-1) Hajós Alfréd uszoda, 300 n., v.: Erdős, Bors. UTE: NÉMETH Zs. - Ben­czúr, Dr. SZABÓ Z. 2, Varga P. 1, Kéri, MOLNÁR 3, Szabó G. 2. Csere: Makiári 2, Amb­rus, TROMLER 4, Kollár, Var­ga Z. 1, Varga D. 1. Edző: Go­dova Gábor. Szolnok: Sűrű — Körmendi 1, Lukács 1, Krasznai B., Mráz, Kiss Z. 3, Cseh S. Csere. Faze­kas, Boros, Hidasi, Varga T. 1., Balogh, Krasznai G. Edző: Mo­hi Zoltán. Szoros volt az első két ne­gyed, ekkor még a szolnoki csa­pat fel tudta venni a házigazdák ritmuÿt, a lila-fehérek nem is tudtak komolyabb előnyt kicsi­karni. A fordulat a harmadik negyed elején következett be, mikor 5-4-es állásnál a vendé­gek ellen szabálytalankodtak, a bírók nem fújtak, az ellentáma­dásból viszont négymétereshez jutottak a házigazdák, amit per­sze nem hagytak ki. A folytatás­ban teljesen összecsuklott a vendéggárda, kihagyták mind a kilenc emberelőnyös helyzetü­ket, míg az újpestiek rendre le­fordultak róluk, és ziccergólo­kat lőttek. Mohi Zoltán: - Reméljük, lesz annyi tartása a csapatnak, hogy javítani tud a szombati, BEAC elleni meccsen. Labdarúgó megyei I. osztály Veretlenek maradtak a hazaiak Tószeg—T úrkeve 2-0 (0-0) Tószeg, 150 n„ v.: Kökény Sz. Tószeg: Szabó S. - Fazekas, Szabó Z, Herczeg, Tóth T, Kollár T. (Lödi), Szekeres (Gyurkó), Vadkerti, Bujáki (Csomós), Sós, Felföldi. Edző: Tari János. Túrkeve: Tőke - Paul, Tóth /., Debreczeni (Hídvégi), Kalmár, Ju- hász-Tóth, Dr. Bodó, Csíki (Csil­lag), Szerencsi, Kántor, S. Nagy. Edző: Kormos János. Gólszerzők: Kollár T. (47., 81.) Kiállítva: Tóth I. (78.) Jó játékvezetés mellett, jó ira­mú mérkőzésen ezúttal a vendég­látóknak kedvezett a szerencse. Jók: Herczeg, Kollár T„ Tóth T., Fazekas, Szekeres ill. Kalmár, Paul Tari János: — Győzelmünkön kívül annak örülök, hogy nem kaptunk gólt, és őszi hazai veret­lenségünkkel ki tudtuk szolgálni közönségünket. Kormos János: — Az egyenlő feltételekig és létszámig partiban voltunk, a többiről már nemcsak mi tehetünk. Ifi: 1-1 Kormos Bar Bulyáki Imre ezúttal nem rúgott gólt, csapata győzelemmel búcsúzott közönségétől FOTÓ: MÉSZÁROS Felkapaszkodott a dobogóra az újonc KUTE Pedig a pénzhiány rátelepedett a csapatra Nyáron nagy reményekkel, nagy terveket szö­vögetve lendült neki az NB Il-es bajnokság­nak az újonc Kunszentmártoni TE labdarúgó­csapata. Az egyesület történetében korábban nem regisztrálhattak hasonló volumenű gár­dát, amely aztán alaposan meglepte nemcsak a környezetét, hanem az egész keleti régiót azzal, hogy „zöldfülűként” harmadikként zárta az őszi idényt. És mindössze két véreséggel, amelyekből a másodikat éppen az utolsó fordulóban szen­vedte el, a listavezető Kiskőrös otthonában. Az 5-0 után Vígh Tibor edző azt nyilatkozta: „Sikerült mindazt lerombolnunk, amit ősszel felépítettünk.” Nem igazán értettük a tárgyi­lagosságáról ismert szakembert, ezért újra megkérdeztük, komolyan gondolta-e azt, amit mondott. — Természetesen nem, bár a meccs után kissé ingerült voltam. Vélhetően azért fogal­maztam vasárnap olyan szerencsétlenül, mert az első félidőbeli ziccereink után ab­ban bíztam, hogy sikerül legalább az egyen­lítés a második félidőben. Erre mi történt? Kaptunk még négy újabb gólt a meglévő egy mellé. Valójában a szünet után rombol­tuk le saját magunkat és csakis azon a talál­kozón. — Nyáron felkorbácsolta a kedélyeket azzal, hogy egy csapatra való — benne öt újszászival — új játékost vitt csapatához, ami kivételes anyagi erőket igényelt. — Nyilvánvaló, hogy minden új labdarúgót a vezetők beleegyezésével, közösen vittünk Kunszentmártonba. Ha másképpen cselek­szünk, szerintem a forráshiány akkor is bekö­vetkezik, hiszen nem a vételárak rengették meg a klubot. így, az eredmények ismereté­ben pedig utólag is azt mondom, hogy helye­sen cselekedtünk, hiszen az egyesület fenn­állása óta ilyen szép eredménynek nem örül­hettek az Ér-parton. — Tudvalévő, a pénzhiány teljesen rátelepe­dett az őszi szezonra. Mennyivel lehetett volna Ludasi János volt a csapat mozgatója fotó: archív még jobb a szereplésük, ha netán minden rend­ben van a csapat körül? — A járandóságok elmaradása — amiből én sem maradtam ki — miatt többen edzéskiha­gyással próbáltak nyomatékot gyakorolni a klubvezetésre, ami természetesen nem tett jót a játékunknak, mert nem mindenki tudta félretenni a sérelmeket és csak a meccsre koncentrálni. Itt azonban gyorsan hozzá te­szem azt is, hogy számos labdarúgónál az átlagnál jóval magasabb szintű ember­séget tapasztaltam pontosan a sanyarú- ság tűrése terén. Az elmaradásunk legfel­jebb 3-4 pont lehet, hiszen konszolidált körülmények között én is keményebben követelhettem volna. —A körülményektőlfüggetlenítve magát, milyen szakmai tervekkel és helyezési re­ményekkel startolt el az első fordulóban? — Helyezésben nem gondolkodtam, in­kább a csapatkialakitásra fektettem a hangsúly, de az átigazolási időszakban történtek nagyban hátráltattak. Az idő­beli csúszások miatta jószerivel a bajno­ki meccsek között és azokon kellett ta­nulni, gyakorolni a játék „olvasását”, a gondolkodásmód gyakorlati alkalmazá­sát, amiben szerintem a legtöbbet fejlő­dött a gárda, mert fizikálisán csaknem tartani tudtuk az optimális szintet. — Teljesítményük szerint kit, kiket emel­ne ki a 15 forduló alapján? — Az én rangsoromban a középpályás Ludasi kívánkozik az élre, mint a csapat mozgatója. Őt Boros követheti, aki a vé­dekezésben tett sokat. Mérész támadójá­tékával is elégedett vagyok, habár kicsit kevés gólt szerzett. Fontosnak tartom el­mondani, hogy gyengén senki nem telje­sített, a további előrelépés pedig tavasz- szal megtörténhet. — Pedig mi úgy hallottuk, hogy már ösz- szecsomagolt Kunszentmártonban. — Nem adom fel egykönnyen. Jól tu- ) dóm, néhány játékos máris távozik a já­randóságok elmaradása miatt. Ez azt jelenti, tavaszra több tettre kész fiatalra szükségünk lesz a további munkához, amit vállalnék, ha a klubvezetésnek nem változnak a célkitűzé­sei, pontosabban nem a visszafejlesztés mel­lett döntenek. De én is eldöntöttem, egy tel­jesen amatőr ificsapattal nem szeretnék ne­kivágni a tavasznak. (néder) Cserejátékos mesterhármasa Szajolban Gól az első labdaérintésből Manapság csak elvétve fordul elő, hogy egy labdarúgó klasszikus mes­terhármassal örvendeztesse meg szurkolóit, hiszen a gólvágókat — még az alacsonyabb osztályú bajnokságokban is — rendre megkülönbözte­tett figyelemmel kísérik az ellenfelek. Az pedig, hogy valaki csupán a meccs hajrájában beszállva készteti háromszor is megadásra a kapust, ritka, mint a fehér holló. Ilyen ritka alkalomnak lehettek szemtanúi vasárnap, az NB III. Mátra-csoportjának záróforduló­jában, Szajolban a nézők. Bár a hazaiak az első perctől mezőny­fölényben játszottak a hajósiak ellen, nem sikerült Babelláéknak a hálóba találniuk, így levegőben lógott a meglepetés, hiszen a ven­dégek esélytelenül érkeztek a do­bogóra pályázó piros-fehérekhez. Egyórányi játék után cserére szánta el magát Szatmári János edző, az utóbbi hetekben halová- nyabb formát mutató Kiss Ven­celt küldte pályára a fáradó csa­patkapitány, Peszeki Sándor he­lyére. Ugyan a friss ember elsőd­leges feladata a hajósi játékmes­ter, Sztankó kikapcsolása volt, ám a döntetlen állás miatt ezúttal a támadásból is ki kellett vennie a részét. Megtette. Még nem töltött tíz másodpercet(l) a pályán, már­is bevette Székely kapuját, majd ezt tíz percen belül még kétszer megismételte, fölényessé téve ez­zel csapata győzelmét. — Éppen szabadrúgáshoz jutot­tunk, mikor pályára léptem. Len­dületből érkeztem a tizenhatoson belülre, s Viola felső lécről kipatta­nó labdáját fejeltem a kapuba - emlékszik vissza első labdaérinté­sére Kiss Vencel. - Találatom olyan gátat szabadított fel bennem, hogy ezt követően minden meg­mozdulásom sikerült: odaértem Hegedűs Robi beadására, és 20 méteres lövésem is a jobb alsó sa­rokban kötött ki. Pedig nem éppen góljai miatt kedvelhette meg a Tószegről érke­zett 27 éves (emberfogó) játékost a szajoli közönség. Harmadik évét tölti a klubnál, ám eddig csak a Kenderes, illetve a Baja ellen szer­zett egy-egy gólt az elmúlt bajnok­ságokban. Most alaposan túlszár­nyalta átlagát. Nem véletlenül cukkolták a meccs után csapattár­sai - akiket csak egy könnyedebb megvendégeléssel tudott kiengesz­telni a meccs után - eltitkolt tudo­mánya miatt. (Géléi József) Hírverő meccsen a Kispest-Honvéd November 16-án, kedden, 17 órai kezdettel hírverő meccsen fogadja a labdarúgó Professzionális Nemzeti Baj­nokságban szereplő Kispest- Honvéd gárdáját a megyei II. osztály Jászsági csoportjá­ban vitézkedő Tiszajenő. A találkozót — mint az őszi sze­zon valamennyi hazai mérkő­zését — Tiszakécskén, vil­lanyfénynél rendezi a vendég­látó. A mérkőzés apropóját az adja, hogy a kispesti klub ve­zérkara délelőtt 11 órától ki­helyezett elnökségi ülést tart a Bács-Kiskun megyei város­ban. A piros-feketék jelenlegi mestere, Reszeli-Soós István visszatér régi sikerei színhe­lyére, hiszen az évtized elején a tiszakécskei gárdát dirigál­ta a másodosztályban. A futball alsóházából jelentjük A labdarúgó megyei III. osz­tály tizenegyedik fordulójá­ban élre ugrott a sereghajtó Szelevényt legyőző Mester- szállás, miután az eddigi lis­tavezető Kétpó szabadnapos volt. A többi találkozó külö­nösebb meglepetések nélkül zajlott le. Eredmények: Tiszaszőlős— Tiszasas 1-0, Tiszaörs—Me- zőhék 2-1, Kungyalu—Tisza- püspöki 1-5, Csépa—Nagyrév 3-1, Mesterszállás—Szelevény 8-0, Jásztelek—Tiszakürt 4-2. Szabadnapos volt a Kétpó. Az állás: 1. Mesterszállás 25, 2. Kétpó 23, 3. Tiszasző­lős 22, 4. Nagyrév 21, 5. Ti- szapüspöki 19, 6. Csépa 17, 7. Jásztelek 15, 8. Tiszaörs 15, 9. Mezőhék 10, 10. Tisza­sas 8, 11. Tiszakürt 7, 12. Kungyalu 4, 13. Szelevény 1 pont. Semmi nem változott a Fradinál Bár Torgyán József földművelés­ügyi és vidékfejlesztési miniszter, az FTC elnöke a változtatás szándékával hívta össze hétfőre a klub rendkívüli egyesületi ta­nácsülését, mégis minden vezető a helyén maradt. Az egyesületi tanács ugyanis meghallgatta Páncsics Miklóst, Stanko Pokle- povicot, Mucha Józsefet, vala­mint a játékosok képviselőit, majd úgy döntött, nem változtat a felálláson, az 1999/2000-es baj­nokság végéig a jelenlegi vezetés kap bizalmat. — Eredetileg a teljes változtatás igényével ültem le a tárgyalóasz­talhoz, vagyis kezdetben a labda­rúgó-szakosztály teljes jelenlegi ve­zetésének a felmentését indítvá­nyoztam — mondta Torgyán Jó­zsef az ülést követő sajtótájékoz­tatón. — Ahogy azonban a külön­böző véleményeket, a váltás kap­csán felmerülő nehézségeket meg­ismertem, és mérlegeltük, hogy melyik lépés milyen következmé­nyekkeljárna, végül is a rendkívül becsületesen dolgozó és a játéko­sok bizalmát élvező Poklepovic mester további munkája mellett döntöttünk. A Ferencváros örökös bajno­kaiból álló reformcsoport értetle­nül fogadta a klub vezetőinek döntését. A reformerek szóvivő­je, Takács Tibor elmondta: „Ko­rábban arról volt szó — s ezt mi is támogattuk —, hogy az őszi idény befejezését követően válto­zások lesznek. Bár még nem is­merjük a klubelnök indokát, de kijelenthetjük: a jövőben min­denféle, Ferencvárossal kapcso­latos döntéstől elhatárolódunk”. Dalnoki Jenő, aki ferencvárosi labdarúgás nagy sikereinek egy­aránt volt részese játékosként s edzőként is, szintén csalódottsá­gának adott hangot. Kijelentette: „Soha nem lesz változás, ez a döntés a Ferencváros végítélete”. Utaznak az írek. Az ír Ste­phen Carr (bal- ra) es a török Ma- kan I Insal küzd a labdáért, a Dub- linban megvívott ír—török Eb­pőtselejtezd első üsszersanásán. A Visszavágót hol­nap játsszák Bor­sában, amelyre a híresztelésekkel ímAat ötben el­utazik Írország nerrt»'ü: esapata. ugyan® s^ó volt. róla. hogy n föld* rengéstől t ai t va lemondjak a ta­lálkozol. _

Next

/
Oldalképek
Tartalom