Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-16 / 267. szám

2. oldal Világtükör 1999. november 16., kedd Román-magyar békefenntar­tó parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat kezdődött hétfőn Ara­don. Valentin Paul Neamt Arad polgármestere reményét fejezte ki, hogy a közös gyakorlat előse­gíti az együttműködést a két or­szág között, és közelebb viszi Romániát a NATO-hoz. Nem hajtotta végre Izrael a hétfőre tervezett csapatkivonást Ciszjordánia bizonyos területei­ről. Szaeb Esekat palesztin poli­tikus szerint Izrael bizonytalan időre elhalasztotta az akciót. Ehud Barak kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető vasárnap este előre be nem jelen­tett megbeszélést tartott, de talál­kozójuk nem hozott eredményt. Aláírta a megállapodást Kína és az Egyesült Államok Peking- ben, így lehetővé vált Kína felvé­tele a Kereskedelmi Világszerve­zetbe (WTO). A megegyezés bi­zonyára olyan vámcsökkentése­ket ír elő, amelyek megkönnyí­tik a hozzáférést a kínai import­piacokhoz. Csökkeni fog a kínai exportőrök támogatása is. Az amerikai kormányzat és a kongresszus költségvetési alkut kötött abban a kérdésben, hogy az Egyesült Államok megfizeti tartozása egy részét az ENSZ- nek, cserébe pedig visszafogják a külföldi családtervezési prog­ramokban az abortusz támoga­tását. A tervek szerint 926 mil­lió dollárt iktatnak be a költség- vetésbe a tartozás törlesztésére. Jóváhagyták az Európai Unió külügyminiszterei, hogy Javier Solana elvállalja a Nyugat-euró­pai Unió (NyeU) főtitkárának szerepkörét. A NyeU várhatóan rövid időn belül az EU saját vé­delmi szervezetévé válik, amely nem rivalizál a NATO-val, ha­nem kiegészíti azt a biztonság- politikában. Az olasz benzinkutasok tizen­két napos sztrájkba kezdenek kedd este. A tiltakozást az üzem­anyag-forgalmazás liberalizálá­sának kormányzati tervei ellen szervezik. A városi töltőállo­másokon kedden 19 órától szün­tetik be a munkát, és várhatóan ki sem nyitnak november 27-én, szombaton reggel 7 óráig, az autópályákon reggel 6 óráig. A macedóniai elnökválasztást a jobbközép kormánykoalíció ve­zető pártjának (VMRO- DPMNE) 43 éves jelöltje, Borisz Trajkovszki külügyminiszter-he­lyettes nyerte meg vasárnap. Az ellenzék ugyanakkor azt állítja, hogy tömeges választási csalás történt. Trajkovszki a szavazás második fordulójában a voksok 53 százalékát szerezte meg, el­lenfele, az ellenzéki Szociál­demokrata Szövetség (SDSM) által jelölt Tito Petkovszki 46 százalékot ért el. Két héttel ez­előtt még fordított volt a sorrend. Az EBESZ kemény hangot üt meg Moszkva szerint a csecsen konfliktus orosz belügy Oroszországnak az isztambuli EBESZ-csúcson pontos menet­rendet kell adnia csapatainak kivonására Csecsenfoldről - jelentet­te ki Knut Vollebaek norvég külügyminiszter, a szervezet soros elnöke hétfőn Oslóban. „Elismerjük Oroszország jogát a területi sérthetetlenségre és a terrorizmus elleni harcra, de az erőnek ez a túlzott alkalmazá­sa nem indokolható, mert nem áll arányban a tét nagyságával” - hangoztatta. Közölte, hogy a múlt héten Helsinkiben már beszélt Igor Ivanov orosz kül­ügyminiszterrel az orosz erők kivonásának menetrendjéről. A norvég külügyminiszter nyi­latkozata akkor hangzott el, amikor Moszkvában Ivanov külügyminiszter kijelentette, hogy az isztambuli EBESZ- csúcson „a leghatározottab­ban” vissza fognak utasítani „minden kísérletet az oroszok ügyekbe való beavatkozásra”. Az orosz küldöttséget egyéb­ként Borisz Jelcin orosz elnök személyesen vezeti az isztam­buli EBESZ-csúcson. Ezt ma­ga az elnök jelentette be hét­főn. Közölte: tiltakozni fog, amiért a nyugatiak bírálattal akarják illetni Oroszországot a csecsenföldi háború miatt. Az Európai Unió hétfőn el­ítélte az erőszak aránytalan és megkülönböztetés nélküli al­kalmazását Csecsenföldön, mert az Brüsszel szerint súlyos következményekkel jár a civil lakosságra és a területen belüli menekültekre. A tizenöt EU- tagország külügyminiszterei hétfői találkozójukon szólítot­ták fel a válságban érintett fele­ket, hogy tartsák be a nemzet­közi törvényeket. Moszkvától azt várják, hogy teljes átlátha­tóságot mutasson a nemzet­közi közösség felé, és vegye igénybe az EBESZ jószol­gálatait. Bili Clinton amerikai elnök megérkezett Ankarába, tízna­pos délkelet-európai kőrútjának első állomására. Clinton a hét közepétől részt vesz az EBESZ csúcsértekezletén, majd Athén­ban folytatja tárgyalásait, ame­lyeknek legfőbb célja előmozdí­tani a ciprusi rendezés ügyét. Elnökök a páholyban. Színházba invitálta Prágában a cseh köztársasági elnök a szomszéd állam­főket: az osztrák Thomas Kiestilt, a német Johannes Raut és a svájci Ruth Dreifusst, a bársonyos forradalom évfordulója alkalmából. Václav Havel elsőként Klestilt fogadta. fotó: feb/reuters Pénzpocsékolás európai uniós módra Az Európai Unió számvevőszékének háromszáz oldalas jelentését böngészve akár hitetlenkedhetnénk is, ha nem az uniós országok 545 tagú revizorcsoportja vetette volna papírra megállapításait. Csak úgy röpködtek a milliók, a százmilliók, a milliárdok. Rosszul elosztott támogatá­sok, hamisított elszámolások fűződnek az Európai Unió Bi­zottságának nevéhez. Ha bár­melyik tagállam kormánya ilyen rablógazdálkodást foly­tatna, rövid idő alatt le kellene mondania. A kifizetések harmada téves, a hibák gyakorisága feltűnő - írja a számvevőszék. A 15 tag­állam a csalás minden formájá­nak áldozata: mindenekelőtt a mezőgazdasági és exporttámo­gatások ürügyén folytak el nagy pénzek. A vámoknál egy- milliárd euró a hiány, és tete­mes összeg hiányzik az áfa­elszámolásokból is. Az EU-hivatalnokok nyug­díjkifizetéseire 15 milliárd eurót költenek, amit ugyancsak túlzottnak talált a számvevő­szék. Kétkedve fogadták a brüsszeli számlavezetést is: „1998-ban a Bizottság minden­nemű felhatalmazás nélkül döntött 522,7 millió euró sor­sáról. Sok kifizetés törvényes­sége kérdéses.” A pénzügyi el­lenőrök bírálják a brüsszeli „Európa-kormány” nehézkes­ségét, elavult adminisztráció­ját. A 82 milliárd eurós költség- vetéssel gazdálkodó bizottság mindenekelőtt lobbi- és érdek­csoportok kiszolgálójává vált. Sok tekintetben az önkényes­ség is felfedezhető: a mezőgaz­daság 38,8 milliárd eurós szub­vencióját az Unió népességé­nek mindössze öt százaléka él­vezi. Nyaranta, kora ősszel csak azért semmisítenek meg sok millió tonna paradicsomot, salátát, őszibarackot, almát, hogy ne csökkenjenek az árak. Ezt az ésszerűtlenséget Eu­rópa adófizetői duplán megfi­zetik: egyrészt a mezőgazda­ságnak nyújtott támogatás for­májában, másrészt a tengernyi áru megsemmisítésének költ­ségeként. Arra senki sem gon­dol Brüsszelben, hogy talán ol­csóbb lenne konzerválni a fe­lesleget - állapítja meg a szám­vevőszék. Kulcsár László Magyar katonadiplomáciai siker Amszterdamban Budapestre jön a NATO A NATO parlamenti köz­gyűlésének őszi ülésszakán Amszterdamban lezárult a bi­zottsági szakasz, amelynek vitái­ban említésre méltó sikereket ért el a magyar Országgyűlés kép­viselőcsoportja. A politikai és a védelmi bizott­ság ülésein a koszovói helyzet elemzése, a NATO tavaszi wa­shingtoni csúcsértekezletén el­fogadott haderő-fejlesztési terv és az európai országok önálló védelmi szerepének kialakítása állt a viták homlokterében. A magyar képviselők eredmé­nyes fellépésével a határozat- tervezetet olyan értelemben módosítva fogadták el, hogy az a hat ország - Magyarország, Csehország, Lengyelország, Norvégia, Izland és Törökor­szág -, amely a NATO-nak tag­ja, de az Európai Uniónak nem, teljesen egyenjogú part­nerként vehessen részt az eu­rópai biztonsági és politikai szerep, avagy a NATO kifeje­zésével élve: identitás kialakí­tásában. Ez fontos módosulás, ami a magyar képviselőcsoport sze­rint jótékonyan egyengetheti EU-csatlakozásunk útját is. A koszovói háború következmé­nyeinek tárgyalásakor a magyar képviselők felhívták a figyelmet a jugoszláviai hidak lerombolá­sa következtében támadt kör­nyezeti veszélyekre, a hajózás leállásának hátrányaira. Áz ál­landó bizottság ülésén Wachster Tamás honvédelmi minisztériu­mi államtitkár tájékoztatást adott arról, hogy Magyarorszá­gon megkezdődött a haderő tíz év óta legátfogóbb reformja. A bizottság nagy tetszéssel fogad­ta a magyar elképzeléseket. A NATO parlamenti közgyű­lése május 26. és 30. között Bu­dapesten tartja következő ülés­szakát. A Kucsma-jelenség Kétnyelvű bizonyítványok lesznek Kárpátalján Kárpátalja háború utáni törté­netében először kísérlik meg kétnyelvű, magyarul és ukránul nyomtatott bizonyítványok rendszeresítését a magyar több­ségű Beregszász járás magyar tannyelvű iskoláiban. Az úttörő kezdeményezésről a Beregszászon kiadott Bereginfo hetilap legfrissebb számának nyilatkozó Medvigy István, a járási közoktatási osz­tály vezetője elmondta: az uk­rajnai nyelvtörvény értelmében azokon a területeken, ahol vala­mely nemzetiségi kisebbség egy tömbben él, lehetőség van két­nyelvű okmányok, nyomtatvá­nyok használatára. A tanügyi osztály megtette a szükséges lé­péseket, és eddig senki nem gördített akadályt a kezdemé­nyezés elé. Medvigy szerint a nyomtat­ványok már elkészültek, s azo­kat az idei tanév első negyed­évének végén használhatják először a magyar iskolákban. Az általános iskola befejezését igazoló papírokat és az érettsé­gi bizonyítványok nyomtatvá­nyait azonban az ukrán oktatá­si minisztérium adja ki, ám a tanügyi tisztségviselő ennek el­lenére úgy véli, a kárpátaljai parlamenti képviselők némi lobbizással elérhetnék, hogy ezek is két nyelven készülje­nek. Annál is inkább, mivel a hatályos ukrán törvények ezt nem tiltják - állította Medvigy István. A választók megszokásból szavaztak (Hírmagyarázónk írja) Leonyid Kucsma jelenlegi ál­lamfő győzött az ukrajnai elnökválasztás november 14-i, második fordulójában a szo­cializmus visszaállítását zász­lajára tűző Petro Szimonen- ko kommunista pártvezetővel szemben. Ukrajnában csakúgy, mint a volt szovjet térség nagy részén, igen nagy ellentétek feszülnek a végrehajtó és a törvényhozó ha­talom között. Különösen robba­násveszélyes lehet a helyzet, ha mindez gazdasági nehézségek­kel párosul. Márpedig Ukrajná­ban, Magyarország területileg legnagyobb szomszédjában, a függetlenség kikiáltása óta el­telt nyolc év során a választópol­gárok életkörülményeik rosz- szabbodásával szembesültek. Furcsa ellentmondás: minden bizonnyal épp ez hajtotta Leonyid Kucsma malmára a vi­zet: a rá szavazók úgy gondolhat­ták: inkább maradjon a mostani, megszokott vezető. A régi-új elnök maga mögött tudhatja a teljes ál­lamapparátust, most azt tervezi, hogy rendet teremt a hatalmi ágak között - természetesen úgy, hogy ő kerüljön ki győztesen, megerősítve elnöki hatalmát. Megfigyelők népszavazás kiírá­sára számítanak, hogy referendu­mon döntsenek az alkotmány ter­vezett módosításáról. Szerencsére Ukrajnában - Oroszországgal el­lentétben - a parlament és az el­nök szembenállása nem vezetett komolyabb konfliktusokhoz, és ez mindenképpen megnyugtató le­het Budapest számára. Z.A. Jövőre Gutenberg-évet rendeznek Mainzban A nyomtatás újrafelfedezése Feljegyzések szerint 1400-ban született Mainzban Johannes Gutenberg, akit a könyvnyom­tatás fölfedezése miatt az évez­red emberének kiáltott ki az amerikai Time-Life magazin. A német városban már most készülnek a 600. születésnap­ra. Decemberben tervezik megnyitni a még épülő Guten- berg-pavilont, ahol különböző kiállításokat fognak rendezni. Mainz polgárainak szándé­ka szerint azt kívánják bemu­tatni, hogy a neves nyomdász találmánya milyen hatással volt a világtörténelemre. A nyomtatás ugyanis olyan for­radalmian új változást hozott a - modern kifejezéssel élve - tömegkommunikációban, amely technikával túlfűtött korunkban is változatlanul érezteti hatását. Azt azonban mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a számí­tógép világában a könyvnek, a nyomtatásnak más a feladata, mint eddig volt. A Gutenberg- galaxist fölváltotta a Gates- galaxis, és a németek épp a ke­rek születésnapot, no meg az ezredfordulót kívánják arra föl­használni, hogy a figyelem is­mét a hagyományos nyomta­tás, Gutenberg találmánya felé forduljon. Ezt a célt szolgálják majd a különböző kiállítások, tárlatok, bemutatók, valamint az a terv, hogy a mainzi belvá­rosban korabeli öltözékben, korabeli szokásokat elevenítse­nek föl. (gyulay) / Égi robotkémek Az amerikai katonai kutatóköz­pont, ahol a Lopakodó nevű bombázót megalkották, parányi újdonságot kísérletezett ki. A „microstar” nevű felderítő repü­lőgép nem nagyobb az emberi kéznél, és hatvan kilométeres sebességgel száll. Az ellenséges vonalak mögé, fölé távirányítás­sal küldhető, ahonnan apró, mindössze ötgrammos kamerá­jával kifogástalanul éles képeket továbbít. A csúcstechnikát kép­viselő kémrobot ráadásul olcsó is, darabja alig 1300 dollár. A kutatók közben már dolgoznak a légi felderítés újabb, még ki­sebb eszközein. Készülnek parányi helikopte­rek, valamint az úgynevezett „repülő rovarok”. Utóbbiak ugyanúgy alkalmasak lesznek majd a felderítésre, miközben átmérőjük nem több mint öt milliméter. újabb házassápnak Diana melléklettel! I * t

Next

/
Oldalképek
Tartalom