Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-11 / 263. szám
1999. november 11., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Elősegíteni a születések számának emelkedését Ki jogosult a gyedre? Mint arról tegnap lapunk is hírt adott: a T. Ház mostani ülésszakán döntött a gyermek- gondozási díj bevezetésével kapcsolatos törvénymódosításokról. A gyed 2000. január elsejétől lép életbe. Az 1985-1996 között már alkalmazott támogatás visszaáll’' tásának elsődleges célja, hogy emelkedjen a születések száma, és ezzel megváltozzanak a jelenlegi kedvezőtlen népességi mutatók. A gyed nem alanyi jogon jár, hanem adóköteles jövedelem, amely biztosítási jogviszonyhoz kötött. Mértéke a szülést megelőző év naptári napi átlagkeresetének 70 százaléka, amely azonban nem haladhatja meg az igénybevétel kezdetekor érvényes minimálbér (jelenleg 22 500 forint) kétszeresét. A jogszabály szerint a gyed a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító (24 hetes) időszakot követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár. Az ellátás mindazon jogosultakra kiterjed, akik a törvény hatályba lépésekor, azaz 2000. január elsején két éven aluli gyermeket nevelnek. Gyedre jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő vérszerinti és örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a gyermek gyámja, illetőleg az a személy, aki örökbefogadási szándékkal neveli a gyermeket, ha már az örökbefogadási eljárás elindult. A kérelmezőnek az igény beadása előtt rendelkeznie kell legalább 180 nap társadalom- biztosítással. Annak is jár a támogatás, akinek a biztosítási jogviszonya a gyed igénybevételének időtartama alatt szűnik meg. A 180 napba beszámít a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi gyermekágyi segély ideje, valamint a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb tanulmányidő. Nem részesül gyedben, aki bármilyen jogviszony keretében munkát végez, illetve más rendszeres pénzellátásban részesül. Az igény bejelentését a családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatók, illetőleg a lakóhely szerinti illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárak fogadják. (cs. b. j.) Megújuló kitüntetések A tervek szerint megváltozott küllemű Kossuth- és Széchenyi-díjat vehetnek át jövőre az arra érdemesek, s várhatóan űj díjakkal is - a Corvin-lánccal, a Corvin- koszorúval és a Corvin-díszjelvénnyel - kiegészül a magas állami kitüntetések palettája. Ha a parlament is megszavazza, 2000. március 15-étől az eddigi jelvény helyett oszlopon álló kis szobrocska „testesíti meg” a Kossuth- és Széchenyi-díjat (képünkön). A díjak alsó, henger alakú része oklevéltartó is egyben, s ezüstözött kivitelben készül, míg a két névadó államférfit ábrázoló szobrocska aranyozott bevonatot kap. A tudomány, a kultúra és a művészet területén kimagasló eredményt elért személyeknek a miniszterelnök - első ízben 2000. augusztus 20-án - a harmincas évekből visszahozott Magyar Corvin-láncot, Magyar Corvin-koszo- rút, illetve Magyar Corvin-díszjelvényt adományozhatja. A Mátyás király portréjával díszített láncot és koszorút magyar, míg a díszjelvényt külföldi állampolgárok kaphatják meg. További változás, hogy a Magyar Köztársasági Érdemkereszt kiegészül a „Nagykereszt a lánccal” legmagasabb fokozattal, amely kizárólag államfők részére adományozható. Miniszterek, illetve miniszteri, vagy annál magasabb besorolású vezetők - például az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság vagy az Állami Számvevőszék elnöke - ugyancsak alapíthatnak különféle díjakat. Takács Mariann Képviselői indítványok a jövő évi költségvetési tervezet módosítására Többet költeni, de miből? Az Országgyűlésben tegnap folytatódott a vita a jövő évi állami költségvetésről. A képviselők az úgynevezett részletes vitában azt indokolhatták meg, hogy a kormány előterjesztéséhez képest mUyen pontokon és milyen mértékben változtatnának az előzetes beterjesztésben megismert számokon. Csúcs László (FKGP) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 93,3 milliárdos többletigényéhez kért támogatást, amit azzal indokolt, hogy ezt a pénzt nem más ágazatok terhére, hanem az adókból, vám- és importbefizetésekből befolyó többletből szeretnék elkölteni elsősorban piacra jutási, agrártermelési és beruházási támogatásokra. A szocialista képviselők az általuk elkészített alternatív költségvetést ismertették részletekre bontva: több pénzt juttatnának a családi pótlékra, a közalkalmazottak bérére, az önkormányzatoknak, az oktatásra, tudományos kutatásra és a kultúrára. A szabad demokraták az önkormányzatokra, az infrastruktúrára és a szociális támogatásokra költenének többet. Amikor a forrást kellett megjelölni, kiderült, a legtöbb ellenzéki képviselő a Miniszterelnökség tervezett kiadásait rövidítené meg. A több tízmilliárdos igények mellett szóltak a képviselők sokkal kisebb tételekről is. Például Szászfalvi László (MDF) a köztestületi önkéntes tűzoltóságoknak 100 millióval, Pap János (Fidesz) a szigetközi mellékágak rehabilitációjára 85 millióval, Keller László (MSZP) a pusztazámori útépítésre 300 millióval, Pál Béla (MSZP) a szakszervezeti művelődési intézmények egyesületének 40 millióval, Kovács Kálmán (SZDSZ) a kombinált fuvarozás fejlesztésére 100 millióval adna többet. Az Országgyűlés hozzálátott saját házszabályának módosításához is. A gond akkor keletkezett, amikor tavaly a MIÉP bejutott a parlamentbe az 5 százalékos küszöb feletti szavazattal, de nem szereztek annyi képviselői helyet (15-öt), amennyi a frakció megalakításhoz elegendő lett volna. Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy 14-en is létrehozhatnak frakciót, egyúttal megsemmisítette az ország- gyűlési képviselőcsoportok megalakításához szükséges létszámra vonatkozó rendelkezést. Ezt kell most pótolni. A kormánypártijavaslat tíz főre szállítaná le a minimális létszámot, amit az MSZP és az SZDSZ - kimondatlanul is - a MIÉP frakciója irányába tett „lekenye- rező” gesztusnak tekint. S. Á. Az oktatásügy nem érti a szülők kifogásait Szabadon választható iskolák \ A mai egyeztetés eredményétől függ, hogy a szabad iskolaválasztáshoz való jog megsértése miatt Alkotmánybírósághoz fordul-e a Magyar Szülők Országos Egyesülete (MSZOE). Az oktatási tárca alaptalannak tartja a szervezet kifogásait, a támadásban mögöttes indítékokat sejt. Az MSZOE közleményében jogszabálysértőnek nevezte a középiskolák felvételi rendjét meghatározó miniszteri rendelet egyes kitételeit, és az idevonatkozó írásos tájékoztató anyagokat. A szervezet szerint a tárca arra kényszeríti a szülőket és a tanulókat, hogy a felvételik előtt legfeljebb három iskola mellett kötelezzék el magukat. A minisztérium cáfolja, hogy a középiskolák és szakiskolák felvételi rendje korlátozza a tanulók, vagy a szülők szaAz Országos Meteorológiai Szolgálatnál már elkészült a téli időszakra vonatkozó, hosszú távú előrejelzés. Kalmár Györgyné dr. meteorológus a Ferenczy Europressnek elmondta, hogy az elmúlt enyhe tél után most jóval hűvösebb hónapok elé nézünk. Decemberben várhatóak a leghidegebb napok. Éjszakánként mínusz 6-8 Celsius-fokra süllyed a hőmérő higanyszála. Az első hóesésre november második bad iskolaválasztási jogát. Ellenkezőleg, a diákok esélyeit növeli az az idén bevezetett változtatás, amely szerint azt a negyedik adatlapot is ki kell tölteniük, amelyen a jelentkezők az iskolák közötti sorrendet állítják fel. Ezt a sorrendet maguk az intézmények csak a felvételi eljárás befejezése után ismerhetik meg, így idő előtt nem tudhatnak arról, hogy az adott tanuló őket hányadikként rangsorolta. Mint azt Környei László közfelében számíthatunk. A sokéves megfigyelések alapján az idén sem várható fehér karácsony. Február első felében még az átlagosnál is hidegebb lesz. Utána azonban egyre enyhébb és szárazabb idővel kopogtat majd a tavasz. Békés Györgytől, az Országos Energia Hivatal osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy az elmúlt télhez képest átlagosan 2-3 százalékos energiaár-emelkedéssel számolhatnak a csaláoktatási helyettes államtitkár lapunknak elmondta, a felvételi eljárás rendjét szabályozó rendeletet az idén a korábbiaknál szélesebb körű társadalmi vitára bocsátották, amelyen mindvégig jelen volt az MSZOE is. A hosszú egyeztetési folyamat során felmerülő szülői vélemények jó részét beépítették a rendeletbe, amelyet annak júniusi megjelenése óta nem ért kifogás. A helyettes államtitkár értetlenül áll az egyesület támadása előtt, remélve, hogy a mai egyeztető megbeszélésen megismerheti a szerinte alaptalan kifogások tényleges hátterét. dók az idei fűtési szezonban. A földgáz- és villamosenergia-fel- használók közül - a tarifarendszer júliusi változása miatt - a nagyfogyasztók járnak jobban. A téllel összefüggő kiadások sorában figyelmeztető adat, hogy az ország területének 40 százaléka ár-, illetve belvízzel szemben gyakorlatilag védtelen. A szakemberek szerint csaknem százmilliárd forintra lenne szükség a gátak megerősítésére és a vízelvezető csatornák kiépítésére. Ezzel szemben a védekezésre idén 4,7 milliárd forintot költhet a szaktárca. Németh Zsuzsa Ajánlat. A kormányzati oldal túlzottnak tartotta a szakszervezetek igényét a minimálbér 27 ezer forintra történő emelésére, és 25 ezer forintot ajánlott az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) szakbizottsági ülésén szerdán. A munkaadók még nem nyilatkoztak az összegről. Fenntartások. A szocialista párt képviselői megfontolás tárgyává teszik, hogy aláírják-e a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) csütörtökön kezdődő második ülésének zárónyilatkozatát, mert annak várható tartalmával és magával az értekezlettel kapcsolatban is Számos fenntartásuk van - derült ki Molnár Gyula alelnök és Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő szerdai tájékoztatóján. Feljelentés-kiegészítés. A Fővárosi Főügyészség az úgynevezett megfigyelési ügyben szerdán elrendelte Keleti György (MSZP) országgyűlési képviselő feljelentésének kiegészítését - áll a főügyészség szerdai közleményében. A megfigyelési ügyet vizsgáló parlamenti bizottság al- elnöke Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének a párt országos választmánya előtt múlt év augusztus 25-én elhangzott bejelentésére hivatkozva tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen ismeretlen tettes ellen. Nem a kisgazdáknak. A Magyar Igazság és Élet Pártja nem támogatja a 413 milliárd forintos jövő évi agrárbüdzsé elfogadtatására irányuló kisgazdajavaslatot - jelentette be Csurka István pártelnök-frakcióvezető szerdán. A MIÉP politikusai úgy értékelték, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elképzeléseiben a nagybirtokrendszer megteremtésének szándéka nyilvánul meg a termelők támogatása helyett. Csatlakozás. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szak- szervezet (MKSZSZ) is csatlakozik a pénteken alakult köz- szolgálati sztrájkbizottsághoz - közölte szerdán az érdekvédelmi szervezet. A 11 ezer tagot tömörítő szakszervezet hétfőn levélben kért nyilatkozatot tag- szervezeteitől arra vonatkozóan, hogy egyetértenek-e az MKSZSZ sztrájkbizottsághoz történő csatlakozásával. Szerdáig a tagintézmények 61 százaléka jelezte hozzájárulását. Beváltás. A Magyar Nemzeti Bank tegnapi tájékoztatása szerint a forgalomból kivont régi típusú ötezerforintos bankjegyek legkésőbb november 30-án válthatók át töryényes fizetőeszközre. A régi bankjegyeket november 15-ig a postahivatalokban is ki lehet cserélni újra, ám azt követően már csak a Magyar Nemzeti Bank pénztárai váltják át a bankókat. H. M. Drágább lesz az idei tél Az előző, enyhe tél után az idei várhatóan sokkal hidegebb lesz. így több pénzbe kerülhet a fűtés, különösen ha az átlagos 2-3 százalékos energiaár-emelést is figyelembe vesszük. Szent Márton-napi ünnepség. Az új bort ünnepelték tegnap a Budai Várban lévő Hadtörténeti Múzeumban. Szent Márton borát ezúttal Bock József villányi borosgazda szolgáltatta. Az idei villányi kékoportó kóstolgatásához a népes vendégseregnek sült ludat és egyéb ízes falatokat tálaltak fel. fotó: feb/diósi imre Megjelent a TV Kéthetes 3. száma Rejtvény Humor Horoszkóp Egy hétre csak 26 forint! Keresse a hí V
