Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-11 / 263. szám

2. oldal Világtükör 1999. november 11., csütörtök Az európai kérdés nyitott marad a schengeni határok kiterjesztéséig Új nagykövetség épül a német fővárosban „A leendő magyar nagykövetség épülete emlékeztesse a környékén megforduló embereket arra, hogy az európai kérdés mindaddig nyi­tott, amíg Magyarország és az Európai Unió között schengeni ha­tár húzódik'’ - jelentette ki szerdán Berlinben az új magyar diplo­máciai képviselet alapkövének elhelyezésekor mondott beszédében Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a Wilhelmstrasse és az Unter den Linden sugárút találkozá­sánál elhelyezkedő saroktelken rendezett ünnepségen elmond­ta: Magyarország boldog, de nagyon nehéz tíz esztendőt tudhat maga mögött. Az átala­kulás eredményeként a nemze­ti jövedelem több mint 80 szá­zalékát már a magángazdaság állítja elő, a kereskedelmi for­galom 85 százaléka pedig az Európai Unió tagállamaival bonyolódik le. „Magyarország gazdasága már most felveszi a versenyt az uniós tagállamok gazdaságával; az ország politikailag ugyan még nem, de gazdaságilag már teljes jogú EU-tagnak tekinthe­tő” - hangoztatta Orbán Viktor a meghívott vendégek, köztük Joschka Fischer német külügy­miniszter, Eberhard Diepgen berlini kormányzó polgármes­Az épülel makettje ter és a Bundestag számos kép­viselője előtt. A németektől ta­nult leckeként említette a kor­mányfő azt a fontos tanulságot, hogy bármilyen súlyos történel­mi megrázkódtatás ér is egy né­pet, mindaddig van esélye a talpra állásra, amíg polgárai nem felejtenek el dolgozni. Az utóbbi tíz év eredményei azt bi­zonyítják, hogy a magyarok sem felejtettek el dolgozni. Rövid beszédében Joschka Fischer rámutatott: Magyaror­szág új nagykövetségének épüle­te a német parlament és kor­mány székhelyének közvetlen szomszédságában, Berlin törté­nelmi központjában jól jelképe­zi Magyarország helyzetét a kö­zösen létrehozandó Európában. A külügyminiszter méltatta Ma­gyarország mint új NATO-tagál- lam kiállását a koszovói konflik­tus idején, valamint aktív szere­pét a delkelet-európai stabilitási egyezmény kidolgozásában. Örömének adott hangot amiatt, hogy „Magyarországot hamaro­san az Európai Unió teljes jogú tagjaként köszönthetjük”. A beszédek után Orbán Vik­tor elhelyezte az épület alap­kövét. * A vitatott német mágnesvasút tervezett belföldi (Ham­burg-Berlin közötti) szakaszát 15 éven belül a magyar főváro­sig kívánja meghosszabbítani az üzemeltető társaság - írja szerdai számában a Die Welt. Az indoklás szerint a Berlintől Drezdán, Prágán, Brünnön, Bécsen és Pozsonyon át Buda­pestig tervezett gyorsvasúti összeköttetés is előmozdítaná Európa keleti felének „csatla­kozását” a kontinens nyugati részéhez. A Transrapid órán­ként akár 450 kilométeres se­bességgel is képes közlekedni, így megépítése esetén a mág­nesvasút 2 perc híján 3 óra alatt érne el a berlini Lehrter vasútállomásról (az épülő új kancellári hivatal szomszédsá­gából) Budapest-Kelenföldre. A jelenlegi menetidő a német és a magyar főváros között 12 óra. A magyar közlekedési tár­ca véleménye szerint egyelőre nincs szükség gyorsvasútra. Berlin, Európa Több tízezer ember gyűlt össze szerdára virradó éjjel a német fővárosban, a Brandenburgi kapunál. Nemcsak a németek ün­nepeltek: egész Európa emlékezett a berlini fal leomlására. Hu­szonhat országból érkeztek fiatalok az eseményre. A német csa­ládügyi miniszter asszony külön is a hatalmas színpadra szólí­totta a cseh, a lengyel és a magyar küldöttséget, igy köszönve meg a reformországok segítségét a német újraegyesítéshez. Gerhard Schröder kancellár elődje, Helmut Kohl érdemeit méltatta. Kiemelte az ugyancsak megjelent egykori amerikai elnök, George Bush szerepét. Amikor pedig a volt szovjet ál­lamfő, a szintén jelenlévő Mihail Gorbacsov bátorságáról ejtett szót, a több tízezres tömeg ütemes „Gorbi! Gorbi!” skandálás- ba kezdett. Az egységes Berlin ünnepelt. És példát mutatott európai­ságból. (gy.) Lesznek-e előrehozott választások Szerbiában? Az ellenzék változatlanul folytatja tiltakozó akcióit A szerb parlament szerdára virradóra ellenzéki indítványra felvette napirendjére az előrehozott választások kérdését, ám a leg­nagyobb ellenzéki párt kivonulása miatt erről várhatóan éppen a javaslattevő távollétében dönt majd a törvényhozás. A képviselők a Vük Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) javaslatára napirendre tűzték az előreho­zott választások kiírásának kér­dését, és e célból kormányzati­ellenzéki tárgyalások megkez­dését szorgalmazták. Az SPO képviselői azonban hamarosan kivonultak az ülésteremből, mert a törvényhozás elvetette, hogy külön bizottság vizsgálja ki Draskovics októberi autó­balesetének körülményeit. A Szövetség a Változásokért (SZP) szerdán polgári engedet­lenségi mozgalmat helyezett ki­látásba arra az esetre, ha a szerb parlament elfogadja az új önkormányzati törvényt, amely hátrányos helyzetbe hozná az ellenzéki többségű helyhatóságokat. (Szerbiában mintegy 40 városban szerzett többséget az ellenzék a leg­utóbbi, 1996-ban megtartott helyhatósági választásokon.) Vladan Batics, az SZP koordi­nátora közölte azt is, hogy a tö­mörülés a jövőben minden napra tervez valamilyen szer­biai tiltakozó akciót, Belgrád- ban azonban hetente csak egy­szer fognak nagygyűléseket tar­tani. A parlamenten kívüli pár­tokat tömörítő SZP szeptem­ber vége óta szervez a szerbiai városokban tiltakozó felvonulá­sokkal egybekötött tüntetése­ket, ám a megmozdulások a résztvevők alacsony száma mi­att nem érték el kitűzött célju­kat, vagyis azt, hogy rákénysze- rítsék a kormányt az előreho­zott választások kiírására. A parlament titkársága nem volt hajlandó átvenni a parla­menten kívüli pártokat tömö­rítő Szövetség a Változásokért (SZP) szövetségtől az ellenzé­ki városok választási követelé­sét .tartalmazó nyilatkozato­kat. À rendőrség nem engedte a parlamenthez felvonulni az SZP híveit sem. Előzőleg 150 rohamrendőr szétverte az Otpor (Ellenállás) diákmoz­galom felhívására tartott, szintén választásokat követe­lő diáktüntetést: legalább két tucat diák megsérült az össze­tűzésben. |raj^ÿPEnpëcMJW A rendőrök összeverekedtek a tüntető diákokkal fotó: feb/reuters A szövetség értékeli a magyar támogatást Budapesten a NATO-főtitkár „A NATO nem felejti el azt a sokrétű támogatást, amelyet Magyarország válsághelyzetek­ben a szövetség célkitűzéseinek megvalósításához nyújtott” - áll abban a levélben, amelyet George Robertson, a NATO új főtitkára küldött Martonyi János külügyminiszternek buda­pesti látogatása előtt. Horváth Gábor külügyi szóvivő szerdai tájékoztatóján elmond­ta: George Robertson és Martonyi János megbeszélésén napirendre kerül a NATO sze­repvállalása a délkelet-európai térség biztonságának erősítésé­ben, valamint a magyar NATO- tagság nyolc hónapjának eddigi tapasztalatai. „Levelében George Robert­son kiemelte, hogy Magyaror­szág 1994-ben és a koszovói vál­ság idején is megnyitotta légterét az AWACS-ok számára. Külön megköszönte, hogy a költségve­tési javaslat a védelmi kiadások növelését irányozza elő” - közöl­te a szóvivő. A NATO-főtitkára ma találkozik Göncz Árpád köz- társasági elnökkel, Orbán Viktor kormányfővel és Szabó János honvédelmi miniszterrel. Bővítés előtt reformok Az Európai Unió konzultál a tagjelöltekkel „Az Európai Unió keleti bővíté­se többsebességes, rugalmas fo­lyamat, amelyben minden tag­jelölt állam a saját tempójában haladhat a csatlakozás felé” - mutatott rá Romano Prodi, az EU végrehajtó testületének el­nöke az Európai Parlament képviselői előtt mondott be­szédében A Prodi vezetése alatt álló Eu­rópai Bizottság szerdán fogad­ta el a reformokkal kapcsolatos javaslatokat. A testület szerint a reformokat a jövő év végére ki kell dolgozni, hogy ne akadá­lyozzák a bővítést, ami a követ­kező évek legnagyobb kihívása. „Megállás nélküli csatlakozási folyamatról van szó, amely nem ad lehetőséget arra, hogy egy újabb reformkonferencia kedvéért két hullám között vagy bármikor máskor megtor­panjon” - hangoztatta beszé­dében az elnök. A bizottság megerősítette azt a tagjelölt államokban is széles körben osztott véle­ményt, hogy a reformok közül három - az Európai Bizottság mérete és összetétele, a vétó­jog használatának korlátozása, illetve a nemzetek fölötti dön­tések meghozatalánál a tagor­szágok beleszólásának mérté­ke - a bővítés nélkülözhetetlen feltétele. A javaslatban szere­pel az is, hogy az EU a jövőre sorra kerülő kormányközi tár­gyalások eredményeiről menet közben konzultáljon a tagjelölt országokkal. Az Európai Bizottság a követ­kező hónapokban lényegesen egyszerűsíti, átláthatóbbá teszi és jobban összehangolja a külső országokkal folytatott együtt­működést, ezen belül pontositja a pályázatokkal kapcsolatos tennivalókat a kelet-európai tag­jelöltek felkészülésének segíté­sét szolgáló PHARE-program keretében - jelentették be szer­dán Brüsszelben. ,, Horn Gyula továbbra is a Szocintem alelnöke Válasz a kihívásokra A Szocialista Internacionálé (SZÍ) párizsi kongresszusa megerősítette Horn Gyulát alelnöki tisztében. A magyar politikus kijelentette: az SZÍ alapvető változtatások sorát in­dította el. A Szocialista Internacionálé XXI. kongresszusa nem csupán szociális kérdésekkel, a globa­lizáció kihívásaival és az arra adandó válaszokkal foglalko­zott, hanem a megoldások érde­kében kapcsolatokat is terem­tett a világ legfőbb pénzügyi­gazdasági szervezeteivel is. A kongresszus olyan folyama­tot indított el, amely lehetővé tenné, hogy 2001-ben megren­dezzék az átfogó világfórumot. Ez arra hivatott, hogy érdem­ben foglalkozzék az általános vi­lágjelenségekkel, valamint azok kisérő tüneteivel. Horn Gyula a párizsi fóru­mon is hangoztatta, hogy ennek a folyamatnak a kibontakozása lényegében a kommunista rend­szer megszűnését követően jött létre, s e „lebontást” a térség re­formerei hajtották végre békés úton, ami szinte példátlan a tör­ténelemben. A kongresszuson fontos téma volt az is, hogy az Európai Unió miként vállalhat globális feladatokat, előmozdit- va például a világban az oktatás és a továbbképzés ügyét. A Magyarországi Szociál­demokrata Párt a kongresszusi határozat nyomán előbbre lé­pett: az SZI-ben konzultatív stá­tust kapott. Hírek röviden Adatok a fekete dobozban A sérülés ellenére megőrizte adatait az október 31-én szerencsétlenül járt egyiptomi repülőgép felszínre hozott fekete doboza. Azt még nem tud­ták megállapítani, hogy milyen minőségűek a rög­zített jelek. A Újabb izraeli csapatkivonás Az izraeli kormány jóváhagyta a ciszjordániai csa­patkivonás újabb szakaszát, amely a terület öt szá­zalékát érinti. A határozat hétfőn lép életbe. A te­rület két százaléka teljesen palesztin fennhatóság alá kerül, további három százalékára pedig a pa­lesztin polgári közigazgatást terjesztik ki. Törökország felszólítása Az Európa Tanács fajgyűlölet és intolerancia elle­ni bizottsága felszólitotta Törökországot: ismerje el kisebbségei, köztük a kurdok jogait a szabad politikai véleménynyilvánításhoz és kultúrájuk ápolásához. A bizottság indítványozza: az ankarai vezetés engedélyezze a nemzetiségi nyelvek tanítá­sát az iskolákban. A pápa betegsége Elmaradt Rómában a szerdán szokásos nyilvános pápai kihallgatás, s ez fokozza a Szentatya egész­ségi állapotával kapcsolatos aggodalmakat. II. Já­nos Pál grúziai látogatásán rosszul lett ország-vi­lág láthatta remegő bal kezét és szenvedő arcát. Joaquin Navarro Valis vatikáni szóvivő cáfolta, hogy a Parkinson-kór tünetéről lenne szó. Csecsen kormány száműzetésben? Az orosz légierő az állandó havazás ellenére foly­tatta légitámadásait a csecsenföldi célpontok el­len. A moszkvai védelmi minisztérium szerint a csecsen vezetés azeri, illetve grúz területre szeret­né kivonni egyes fegyveres osztagait, s emigráns csecsen kormány megalakításán is gondolkodik. Camdessus lemond Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap ve­zérigazgatója Washingtonban bejelentette: a jövő év elején távozik hivatalából. A francia pénzügyi szakember több mint tizenkét esztendőn át vezet­te a Valutaalapot. A királynő Dél-Afrikában. Az egykori koronagyarmatra érkezett ötnápos látogatásra II. Erzsé­bet brit uralkodó. A vendéget Pretoriában fogadta Thabo Mbeki államfő. A királynő ebből az al­kalomból bocsánatot kért az angol-búr háború idején elkövetett bűnökért. fotó: feb/reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom