Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-10 / 262. szám

A KU JA RTUN K Karcag Az öltöző alapozását végzik Sátor kerül az uszodára A karcagi városi strandfürdőt idén 65 ezer vendég kereste fel, és sokan vették igénybe az úszásoktatást is — tudtuk meg Péter Dánieltől, a strandot üze­meltető Nagykun Vízmű Kft. műszaki vezetőjétől. sós kút bevizsgálása is, mellyel egy időben a kivitelező cég el­végzi a sótalanítást, a vízadó rétegek mosatását is. A mint­egy négymillió forintba kerülő felújítással hosszú időre megol­dódik a biztonságos vízellátás. Mint arról már korábban be­számoltunk, az önkormányzat elindította a strand vizének gyógyvízzé nyilváníttatását is. Dr. Kun Károly főorvos és a Ká- tai Gábor Kórház reumatológi­ai szakrendelés dolgozóinak hatékony részvételével h&ma- rosan befejeződnek a három hónapos kontrollvizsgálatok. Mint megtudtuk, az eddigi eredmények biztatóak, a szak­tárcához már elküldték a szük­séges dokumentumokat, így re­mélhetően megkapja a minősí­tést a strand. November végére kész lesz a Mint megírtuk, az önkormány­zat idén 35 millió — az Ifjúsági és Sportminisztérium 6 millió — forintot biztosított a nyolc éve épített uszoda sátras lefe­désére. A kivitelező cég dolgozói megkezdték a fűthető öltöző­vizesblokk építését, majd a me­dencét fedő kétrétegű sátor kö­vetkezik, s ezzel megoldódik az uszoda téli használata, a gyermekek úszásoktatása is. Miután az előzetes felmérések szerint volna rá igény, a kft. té­len szeretne egy szabadtéri gyógymedencét is üzemeltetni. Megszépült a posta Már nem a száz évvel ezelőtti technikával tanulnak Megszépült belülről az 1935- ben épített 1. számú postahiva­tal. Átadása óta már több kisebb- nagyobb felújítást megért a pati­nás épület, a mostani után azon­ban az új számítógépes technika már a jövő évezredet idéző integ­rált postahálózat fogadására is alkalmassá tette a létesítményt. Az ügyfélforgalmat bonyolító megszépült „ablakoknál” dolgo­zók munkáját ma már számító­gépek segítik, így gyorsabb lett az ügyintézés, melyről elégedet­ten szóltak ottjártunkkor az ügy­felek is. Az elmúlt hónapokban több millió forintot fordíthattak korszerű ok­tatóeszközök vásárlására a karca­gi Varró István Szakiskola, Szak- középiskola és Kollégiumban — tudtuk meg Szekrényest László gyakorlati oktatásvezetőtől. A nagykun városban több mint száz éve folyik szakmunkáskép­zés. Épp három évtizede adták át az iskola mostani épületét. A szakember szerint az iskolában az oktatás tárgyi feltételei közel optimálisak. A mindennapi el­méleti és szakmai képzést 15 tan­terem és 10 szertárhelyiség bizto­sítja, a gyakorlati oktatást rész­ben saját tanműhelyeikben, rész­ben több éves, megbízható part­nerkapcsolataik alapján vállala­toknál, vállalkozásoknál oldják meg. Az utóbbi tíz évben esztergá­lyos- és CNC-, kőműves- és szo­bafestő-, fémipari- és kereskedő tanműhellyel-, kabinettel, egy hónapja pedig varróipari munka­teremmel gazdagodott a Varró István Szakiskola. A vállalkozók­tól átvett 1,9 millió forint szak­képzési, fejlesztési pénzből, vala­mint a jelentős önerőből kialakí­tott 12 ipari varrógépes, interlockkal és ipari vasalóáll­vánnyal felszerelt műhelyterem ezentúl a nőiruha- készítő diákok gyakorlati képzését segíti. A napokban pedig elektroni­A férj 25 évig dolgozott hűtőgép- szerelő kisiparosként, majd ami­kor a nyolcvanas években egyre több cég nem bírt fizetni, váltott. Egy barátjával hozzákezdtek mostani vállalkozásukhoz. Ami­kor az kiszállt, társa fia, János lett. A család elfogadta, hogy minden pénzt visszaforgatnak a vállalkozásba. Hitelből megvásá­rolták a felszámolás alatt lévő Széchenyi sugárúti épületet. Itt először nagykereskedelmi tevé­kenységbe kezdtek. Ez a multina­cionális cégek megjelenéséig jól is működött, így ismét váltaniuk kellett. Munkahelyteremtő pá­lyázatokat írtak, és a nyert pénz­ből, valamint hitelből csomago­lóüzemet nyitottak, majd később élelmiszer-előállításba — pék­üzem, cukrászüzem — kezdtek, és üzemi konyhát alakítottak ki. Ez utóbbi szintén nagyon ko­moly beruházás volt, berendezé­seik az EU-szabványnak is meg­felelnek. Szeptemberben az ön- kormányzat szerződést kötött ve­lük gyermekétkeztetésre is. Az kus pénztárgép-tantermet alakít­hattak ki az iskolában. Mint Szekrényesi László elmondta, ezt a több millió forintos beruhá­zást szintén a gazdálkodó szerve­zetektől — főleg áfészektől — ka­pott szakképzési és fejlesztési tá­mogatásból valósíthatták meg. A négy elektronikus pénztárgép, a készletnyilvántartás vezetésére is alkalmas központi számítógép és a vonalkódos leolvasók a leg­modernebb technikával ismerte­tik meg a 10-11. osztályos keres­kedő diákokat. A későbbiekben szeretnék még elektronikus árszorzós mér­leggel, vonalkódadóval és mobil idei munkaügyi pályázatukat számítógépes Novell-hálózat ki­építésére nyerték. Ez négy új munkahelyet jelen­tett és a boltban bevezethették a vonalkódos technikát. Ma már Zoli fiuk is itt dolgozik. Mint a szülőktől megtudtuk, gyermeke­ik az első perctől elfogadták, hogy itt nincs szabadság, nyara­lás, és a pénzért keményen meg adatgyűjtővel kiegészíteni a mű­helytermet, hogy az iskolapad­ból kikerülve a kereskedők a mul­tinacionális cégeknél alkalma­zott technikát is megismerjék. Ehhez most írtak újabb pályáza­tot. Másik pályázatukat szintén a napokban adják be a számítógé­pes rendszerük korszerűsítésére. Ha megnyerik a közel négymillió forintot, akkor tizennyolc mo­dern számítógépet vásárolnának a hozzá tartozó jogtiszta progra­mokkal, s akkor a kisebb kapaci­tású számítógépeket részben a kollégiumban helyeznék el, rész­ben pedig gyakorlásra használ­nák. kell dolgozni. Szatmári Jánosék nyolc éve nem voltak szabadsá­gon, idei „nyaralásuk” annyi volt, hogy amíg a férj üzleti tár­gyalásra ment Győrbe, addig a feleség két egész órát eltölthetett a Balatonon. Az Euró Kft. tulajdonosai ta­vasszal az FVM-hez pályáztak eredményesen, így a korszerű üzemi konyha után most a pék- és cukrászüzemükben teremtik meg az EU-előírásoknak is meg­felelő, HCC minősítéshez szük­séges higiéniai feltételeket. / Ápolják az énekes emlékét A Budapesten élő, karcagi születésű Gombos Imre író, műfordító — akinek az önkor­mányzat hamarosan megje­lenteti Éjfél vitéz című elbe­szélő költeményét — félmillió forint induló tőkével felesége, néhai Török Erzsébet Kossuth- díjas, érdemes művész nép­dalénekesnő életművének be­mutatása, emlékének ápolása céljából létrehozta a karcagi székhelyű Török Erzsébet Alapítványt. Az önkormányzat 100 ezer forinttal csatlakozott az ala­pítványhoz, melynek kurató­riumi elnöke dr. Fazekas Sán­dor polgármester, tiszteletbe­li elnöke Farkas Ferenc zene­szerző és dr. Újfalussy József akadémikus, titkára Szalainé Kegyes Margit, tagjai között zenetanárokat és zenekedve­lőket is találunk. Miután Török Erzsébet re­mek háziasszony is volt, az alapítvány jövőre Karcagon megrendezi a kunsági népi ételek főzőversenyét, 2001- ben pedig az első országos népdaléneklő versenyt. A kuratórium felhívással fordul mindazokhoz, akik is­merték és szerették az énekes­nőt, hogy terjedelmi korlátok nélkül írják meg március 15-ig Én így emlékszem Török Er­zsébetre... címmel visszaem­lékezésüket, és juttassák azt el a Déryné Művelődési Köz­pontba. A legsikeresebb mun­kákat az önkormányzat helyi kiadványaiban megjelenteti. Dús programok Gyerekek, felnőttek és szépkorú- ak is találhatnak kedvükre való szakkört, foglalkozást a karcagi Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ és a Gyermekek Háza kínálatából. A Szivárvány színpad, a tűz­oltó, a sakk, a fafaragó, a fazekas szakkör mellett női torna, kö- lyök-kuckó, csipkeverők baráti köre, kézművesműhely, baba-ma­ma klub, táncház, bakancsklub, gitáriskola, modellező szakkör, bélyeggyűjtők klubja, lovasklub, fotó stúdió, honismeretei kör is szerepel a kínálatban. Az ügyes kezű asszonyok a fol- ton-folt varrással ismerkedhet­nek meg, a jó hallású lányokat pedig a mazsorett szakkör várja. Emellett folyamatosan szervez­nek színházi programokat, kirán­dulásokat is. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Bartha László Egyik beruházás hozza a másikat Szatmári Jánosék nyolc éve egy kis élelmiszerüzlet megnyitásával vág­tak bele családi vállalkozásukba. Az Euró Kft. ma már húsz karcagi­nak biztosít megélhetést. Náluk humorban nincs hiány... Szabó Károly és felesége, Tóth Gabriella nyáron mondta ki a boldogító igent. Azóta családi segítséggel saját házat vettek. Mint megtudtuk, a véletlen­nek köszönhetik, hogy megis­merkedtek. Gabi először volt akkor diszkóban, s itt meglátta a nagy Ő-t, vagyis Karcsit, aki­nek szintén megtetszett a szép szemű leány. Azóta öt év telt el... Az ifjú férj hivatásos tűzol­tó lett, most kezdte a főiskolát, ami az első nagy kihívás közös életükben, hiszen épp a felvéte­li miatt maradt el nyáron a nászútjuk. Karcsi hobbija a sport, nem válogat a labdajáté­kok között, de horgászni is sze­ret. Az udvaron szaladgáló ku- tyusok pedig állatszeretetéről árulkodnak. Gabinak most egy bálásruhaboltja van. Szeretne elvégezni egy szépségápolással kapcsolatos tanfolyamot, majd ilyen üzletet nyitni. Mint a fia­tal lányok, ő is szeret öltözköd­ni, hibátlan alakját az aero- bikóráknak köszönheti. S mi ta­gadás, Gabit nem lehet nem észrevenni, hiszen különlege­sen öltözködik, és bogárfekete haját most afrófonásban — ami 15 óra alatt készült el — hordja. Vallják, az élet dolgait köny- nyebb humorral elviselni, így ebben náluk nincs is hiány. Akinek hobbija a munkája Miután ifjú Szilágyi János hét­évesen már a Vasvári-tanyára járt lovagolni Sz. Nagy Andráshoz, ti­zedik születésnapjára szüleitől lovat kapott. Ma már a lovak je­lentik számára a megélhetést. János szakmáját tekintve autó­szerelő, de végzett szakácstanfo- lyamot is, most azonban már az állatok jelentik nuki és családjá­nak a megélhetést. Nagyapja pásztorember volt, édesapja pe­dig magánfuvarozó. Néhány éve még ők sem gondolták, hogy má­ra tanyatulajdonosok lesznek, és az állatok jelentik a családnak a megélhetést. Az állomány egy lóról azóta már tizenkét nóniusra és furioso north starra gyarapodott, s közel száz sertést és néhány szarvas- marhát is tartanak. Ezek szálastakarmányát rész­ben a saját, részben a bérelt földön termelik meg. Hétvége­ken ma már karcagi és kunma- darasi gyermekek is járnak ide lovagolni, nyaranta pedig lovas­túrákat vezet János Abádszalók- ra. S bár van egy alkalmazott­juk, a lovak ellátását mindig Já­nos végzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom