Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

2. oldal Világtükör 1999. november 1., hétfő Kínát be kellene vonni a hét legfejlettebb ipari államot és Oroszországot tömörítő G8-ak csoportjába - jelentette ki Gerhard Schröder német kan­cellár vasárnap távol-keleti útjá­nak első állomásán, Japánban. Izrael megnyitott egy utat a palesztinok számára a ciszjordá- niai Hebronban vasárnap. Felte­hetően palesztin terroristák a ciszjordániai Tarkumija város közelében, a Gáza- övezetet Ciszjordániával összekötő, októ­ber 25-én megnyitott autóút ciszjordániai bejáratától egy ki­lométerre keletre szombat este tüzet nyitottak egy izraeli turis­tabuszra. A támadás következté­ben öten megsebesültek, köztük egy hétéves kislány is. Több mint 200 személy tar­tózkodott az egyiptomi légitár­saság egy Boeing 767-es típusú gépén, amely nem sokkal New York-i felszállása után lezuhant az Egyesült Államok partjainak közelében, a Massachusetts ál­lamhoz tartozó Nantucket szi­get közelében. Választásokat tartottak há­rom kelet-európai országban. A független Ukrajna nyolcéves történelmének második közvet­len elnökválasztásán 37 332 819 szavazópolgár adhatta le voksát a tizenhárom jelölt valamelyiké­re. Macedóniában 1,61 millió választásra jogosult állampolgár hat jelölt közül választhatta ki az ország új államfőjét. Grúziá­ban pedig a több mint 2,5 millió választópolgár 33 párt jelöltjei közül választhatott képviselőt a 235 tagú, egykamarás parla­mentbe. Elnöki kegyelemben részesí­tett Abdelaziz Buteflika algériai államfő szombaton ötezer elítél­tet, köztük 152, enyhébb gerilla- cselekményért börtönbünteté­sét töltő iszlám szélsőségest. Az amnesztiarendelet nem vonat­kozik a súlyosabb bűncselekmé­nyeket - gyilkosságot, pokolgé­pes merényletet, nemi erősza­kot - elkövetett, továbbá kor­rupció vagy kábítószer-kereske­delem vádjával elítélt foglyokra. Több ezer áldozatot követelt az India keleti partvidékén pusztító forgószél. A ciklon ál­tal okozott, másfél méteres ma­gasságot is elérő tengerár 15 ki­lométer mélyen hatolt be a szá­razföldre Paradip kikötőjénél. A természeti csapás másfél mil­lió embert tett hajléktalanná. Bő egy órán át tárgyalt vasár­nap délután Lionel Jospin francia kormányfő és a hamisítással vá­dolt Dominique Strauss-Kahn gazdasági csúcsminiszter, de utá­na egyikük sem nyilatkozott. Jospin mindössze annyit közölt, hogy tiszteletben kell tartani a ha­talmi ágak szétválasztását, s nem kíván beavatkozni a jogi eljárásba. Fél évezred hitvitája nyomán A Vatikán részben elfogadta Luther Márton tanításait A Vatikán és a Lutheránus Világszövetség vasárnap, a reformá­ció napján Augsburgban aláírta megigazulásról szóló közös nyilatkozatát. A Szent Anna-templomban tar­tott ünnepélyes istentisztelet ke­retében, több száz vendég és hí­vő jelenlétében aláírt dokumen­tum elsimítja a lutheránusok és a katolikusok egyik központi, a nyugati egyházszakadáshoz nagy mértékben hozzájáruló hitvitáját, és érvényteleníti a másik egyház tanainak korábbi kölcsönös elítélését, azaz a má­sik vallás híveinek kiátkozását. Az „évszázad ökumenikus eseményének” ünnepi szertar­tásai az augsburgi dómban kezdődtek közös ájtatossággal. A meghívott vendégek, hívek és érdeklődők ezután körme­netben átvonultak az evangéli­kus Szent Anna-templomba, ahol a Szentszék képviseleté­ben Edward Cassidy bíboros, a Keresztény Egységet Előkészí­tő Pápai Tanács elnöke, míg a Lutheránus Világszövetség ne­vében annak elnöke, Christian Krause braunschweigi tartomá­nyi püspök látta el kézjegyével a nyilatkozatot. Az aláírást perceken át tartó tapssal fogadta az ünnepi is­tentiszteletre összegyűlt hívő­sereg. A kiemelkedő esemé­nyen 50 püspök és egyházfő vett részt meghívott vendég­ként a világ minden tájáról. Az ökumenikus nyilatkozatban a két egyház egyetért abban, hogy az ember egyedül a hit alapján és Isten kegyelméből üdvözülhet (igazulhat meg). A jó cselekedetek nem feltételei, hanem „gyümölcsei” az üdvö­zülésnek - ezzel gyakorlatilag megerősítést nyert Luther Már­tonnak (1483-1546), a refor­máció megindítójának és vezé­rének alaptétele. Luther tanítá­sával szemben a katolikus egy­ház hosszú időn át azt vallotta, hogy az ember jó cselekedetei révén és az egyházi szentségek elfogadásával valamelyest hoz­zájárulhat üdvözüléséhez. A megigazulás körüli vita 1530- ban a nyugati egyház szakadá­sához vezetett, a vallási hábo­rúkban emberek millióit mé­szárolták le. A dokumentum aláírását kö­vetően Krause püspök kiemel­te, hogy a két egyház évszázad­ok óta most először áll közös talajon. Arra buzdított, hogy katolikusok és evangélikusok közös munkálkodással tegyék hitelessé a konszenzust, és se­gítsék a szükséget szenvedő­ket. A keresztények egyetemes közösséget alkotnak, a szegé­nyek és a globalizáció áldoza­tainak gyámolítói - tette hoz­zá. Cassidy bíboros hangsú­lyozta: a keresztényeknek köte­lességük helyreállítani az egy­ház egységét. A közös nyilat­kozat nagy előrelépést és új re­ményt jelent ezen a nehéz úton - mondta. Krause hozzá­fűzte: szándékaik szerint a nyi­latkozat megnyitja az utat a többi vitás kérdés, így az egy­házi szentségek és hivatalok el­térő értékelésének rendezése előtt is. * II. János Pál pápa vasárnap üd­vözölte és méltatta a Vatikán és a Lutheránus Világszövet­ség közös nyilatkozatát. A ka­tolikus egyházfő a keresztény egység felé vezető nehéz út mérföldkövének nevezte a csaknem öt évszázados vitá­nak véget vető dokumentumot. A pápa állásfoglalása a római Szent Péter-székesegyházban, a vasárnapi misén hangzott el. Krause és Cassidy kézjegyével látja el az okmányt fotó: feb/reuters Gyászszertartás Jerevánban. Mintegy húszezer ember vett részt Vazgen Szárkiszján örmény miniszterelnöknek és a szerdai parlamenti lövöldözés többi politikus áldozatának búcsúztatásán, amelyen az orosz kormányt Vlagyimir Putyin miniszterelnök képviselte. fotó: feb/reuters Groznij kétharmada orosz kézen Cáfolják a rakétacsapásokat Az észak-kaukázusi orosz erők mozdoki parancsnoksága vasár­nap határozottan cáfolta, hogy rakétacsapást mértek volna a Vöröskereszthez tartozó autó­konvojra Csecsenföldön. Csecsen állítások szerint egy Szu-25-ös vadászbombázó mért csapást a menekültoszlop­ra a Nazrany és Groznij közötti úton. A mozdoki sajtószolgálat szerint meg nem történt ese­ményről van szó, s az erről szó­ló hír újabb félrevezetés a terro­risták részéről. Azt elismerték Mozdokban, hogy több autó­oszlopot is támadott szomba­ton az orosz légierő, s részlege­sen megsemmisített három kon­vojt, továbbá egy tíz gépkocsi­ból álló menetoszlopot, ám e konvojok egyikén sem volt vö­röskeresztes jelzés - szögezték le az orosz parancsnokságon. Csecsenföldön vasárnap minden irányban folytatódott az orosz előrenyomulás. Hely­színi jelentések szerint a szövet­ségi erők egyre közelebb kerül­nek Groznij peremkerületei­hez, ahol szórványos harcokat vívnak a város védőivel. Vasár­nap reggelre a fővárost és kül­városait „kétharmad részben” sikerült bekeríteni, s az orosz erők kezén vannak a környező stratégiai magaslatok, továbbá a főbb országutakat is ellenőr­zésük alá vonták. Az orosz pa­rancsnokság elképzelései sze­rint november első harmadá­ban teljesen bezárul a gyűrű Groznij körül. Merénylet Koszovóban Szakadár albánokat ítéltek börtönbüntetésre Három szerb fiatalember súlyo­san megsérült egy pokolgépes me­rényletben, amelyet szombaton késő este követtek el Koszovóban. A robbanószerkezetet egy moz­gó gépkocsiból hajították az ál­dozatokra a koszovói közigazga­tási központtól, Pristinától 15 kilométerre délre fekvő Lipljan településen. A szerb állami tele­vízió szerint a támadást „albán terroristák” követték el. A helyi szerbek a merénylet ellen tilta­kozva még az éjszaka az utcákra vonultak. A koszovói nemzetkö­zi békefenntartó erők katonái könnyfakasztó gránátokkal ve­tettek véget a tüntetésnek. A dél-szerbiai Prokuplje büntetőbírósága terrortevé­kenység miatt összesen 60 év­nyi börtönbüntetésre ítélte a leszerelt szakadár albán Ko­szovói Felszabadítási Hadse­reg (UC) öt gerilláját - adta hí­rül vasárnap a Politika. A belg­rádi kormánypárti napilap sze­rint a bíróság abban találta vét­kesnek az egykori gerillákat, hogy tavaly júliustól októberig fegyvereket csempésztek Albá­niából Koszovóba. A szerbiai tartomány több településén ugyanakkor UCK-osztagokat hoztak létre, szakadár fegyve­resek kiképzését és olyan lö­vészárkok, erődítmények kiala­kítását irányították, amelyeket a jugoszláv hadsereg és a szerb rendőrség elleni harcban hasz­náltak a gerillák. Az öt albán szakadárt tavaly októberben vették őrizetbe. Nyelvháború az Unióban Július óta, amióta Finnország az Európai Unió soros elnöke, kisebbfajta nyelvi háborúskodás tört ki a közösségen belül. Az 1992-ben megkötött maast- richti szerződés csak az angolt és a franciát tekinti az EU hivatalos nyelvének, ezeken a nyelveken tartják a hivatalos találkozókat is. A szokásjog alapján alakult ki, hogy a szervezet soros elnökségét betöltő ország nyelvét is használ­ják az informális, nem hivatalos találkozókon. A németek régóta sérelmezik, hogy Goethe nyelve miért nem esik az angollal és a franciával azonos elbírálás alá, hiszen a né­met gazdaság számít az Unió egyik motoijának, 82 milliós né­pessége is a legnagyobb a szerve­zeten belül. Ä finnek azonban nem voltak hajlandóak „behódol­ni”, négy hónap óta nem készül­nek feljegyzések német fordítás­ban (korábban azért készültek, mert Németország töltötte be az elnöki posztot). „Ha felvennénk egy újabb nyelvet, legyen az né­met, spanyol vagy olasz, véget nem érő tiltakozásokat kapnánk a többi országtól” - magyarázta az újságíróknak Reijo Kemppinen, az EU-ügyek finn szóvivője. „Nincs német - nincsenek né­metek” - üzente Schröder kancel­lár. Németország és a vele szoli­dáris Ausztria hónapok óta boj­kottálja a finnországi szekcióülé­seket, bizonyos nagyon fontosnak ítélt tervek előkészületi munkála­taiban sem vesz részt, holott ter­mészetesen minden német szak­értő kiválóan beszél angolul. Ám Németország számára ez nemze­ti büszkeség kérdése, már-már po­litikai ügy. Az internet-generáció A világ egyik leggazdagabb embere, Bill Gates nem ebben a minőségében, hanem mint korunk folyamatainak egyik legavatottabb szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a most felnövekvő fiatalok már az „internet-generáció” tagjai lesznek. A diákok sok esetben már most jobban értik, könnyebben keze­lik a világhálót, mint tanáraik. Bill Gates szerint az internetet az eddigieknél általánosabban és hatékonyabban kell bevonni az oktatásba. A tanárokat pe­dig jobban fel kell készíteni a háló használatára. Ma még Amerika sem tud megfelelni e kihívásnak, Gates főként ezért emelte föl a szavát. A következő generáció a tu­dás megszerzéshez már sokkal természetesebben, célszerűb­ben, hatásosabban fogja fel­használni a világhálót - véli Gates. Szerinte az információ- áramlásban a papír helyett már ma is főszerepet kap a számító­gép és a világháló, s ez a jövő­ben fokozottabban így lesz. Az internet-generáció már számí­tógépen fogja letölteni a zenét, nem könyvesboltban vásárolja majd meg az olvasnivalóját, ha­nem a hálóról letöltve olvassa a regényeket. A fejlődés iránya Gates sze­rint nyilvánvaló, és minden fia­talnak meg kell adni a lehetősé­get, hogy az internet-generáció egyenjogú tagja legyen. Ez rész­ben társadalmi kérdés, de a lé­nyeg az oktatáson van, meg­valósulása a tanárokon múlik. Nem álom többé a nyugodt alvás Több milliárd dollárt fordítanak a világon a betegség kutatására „Aki éjjel nem alszik, az másnap reggel álmos” - sommásan így fog­lalható össze annak a minap Drezdában megtartott nemzetközi kon­ferenciának a tanulsága, amelyen az Egészségügyi Világszervezet közreműködésével harmadik alkalommal gyűltek össze az alváskuta­tással foglalkozó egyesületek nemzetközi szövetségének tagjai. Lehet, hogy első olvasatra de­rültségre ad okot ez a megálla­pítás, pedig csöppet sem vélet­len, hogy az említett szerveze­tek - köztük például az Egye­sült Államok Nemzeti Alvás Alapítványa - évente dollár- milliárdokat költenek a problé­ma kutatására, a bajok orvos­lására. Olyan civilizációs árta­lomról van ugyanis szó, amely járványszerüen terjed az egész világon. Azt tapasztalni, hogy például a föld déli részén jóval kevesebben küszködnek alvászavarokkal, mint az északin, és nyugaton nyugtalanabb az emberek álma, mint keleten. Sőt: a városlakók soraiban jobban pusztít az álmat­lanságkor, mint faluhelyen; a ma­gasabb képzettségűek, a szellemi munkát végzők körében inkább tapasztalni, mint a kevésbé tanul­tak, a fizikai munkát végzők ese­tében. Az orvostudomány több mint kilencvenféle alvási rendel­lenességet ismer, amelyek közül a leggyakoribb az álmatlanság: amikor a beteg nehezen alszik el, vagy éjjel fölébred, s nem tud is­mét álomba szenderülni. A bajt tetézi, hogy a betegek általában nem ismerik fel helyzetüket: egy amerikai fölmérés szerint példá­ul mindössze egyötödük fordul panaszával orvoshoz. Mindez pedig társadalmi prob­lémákat is fölvet. A reggel kial- vatlanul ébredők ingerlékenyeb­bek, kevésbé tudnak koncentrál­ni a munkájukra, a közlekedés­ben növekszik miattuk a baleset- veszély, mind többen fordulnak alkoholhoz. Fáradtság esetén csökken a szexuális teljesítőké­pesség is, ami a házasságok föl­bomlásához vezethet. Teljesen extrém esetben a bűnözésben is kereshetik a föloldást a kiadat­lanok. Még mindig a legelfogad­hatóbb megoldás az altató hasz­nálata, amely azonban - káros mellékhatásain túl - könnyen gyógyszerfüggőséget okozhat. Nem véletlenül időzítette legújabb - kémiailag és hatásá­ban is új hatóanyagot tartalma­zó - altatójának bemutatását erre a kongresszusra a francia Sanofi-Synthelabo nevű cég. Mint két párizsi vezető munka­társuk, J. Lavoisy és J. Belin el­mondta: fölismerték azt a tényt, hogy a gyógyógyszernek tartósan és mélyen kell altat­nia. A pihentető alvást nyújtó gyógyszer hatására az álmat­lanságban szenvedő megőrzi az alvás természetes ritmusát, és reggel frissen ébred. Gyulay Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom