Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-05 / 232. szám

1999. október 5., kedd Megyei Körkép 3. oldal / „En vagyok az az undok olvasó...” . Popper Péter előadása az őszi könyvtári napok megnyitóján Popper Péter előadása a szolnoki Verseghy könyvtárban Közérzetünk Gyilkos szabadnapok Már megint két olyan bűnügy borzolja idegeinket, rontja közérze­tünket, amelynek talán nem kellett volna megtörténniük. Mindkét bűncselekményt gyilkosságért hosszú évekre elítélt és börtönbe zárt személyek követték el, és mindketten az eltávozási napjukon. Szeptember 30-án a 48 éves B. József — a társával együtt — a bor­sodi Kesznyétén vert agyon egy 79 éves, magányosan élő asz- szonyt, a másik esetben pedig T. László szombaton Kiskunhala­son erőszakolt meg egy nőt, halállal fenyegetve meg, ha nem tesz a kedvére. Az összekötő kapocs tehát mindkét esetben az eltávo­zás, azaz hogy 24 órára kimehettek a börtön falain kívülre. Egy embernek az életébe, egy másiknak pedig örök életre szóló lelki sérülésébe került mindez. Ezek után nem csoda, ha ismét felerősödik azoknak a hangja, akik szerint már igencsak eljött az ideje annak, hogy sokkal ke­ményebben szabályozzák törvényileg a fogva tartottak esetében az úgynevezett ényhébb végrehajtási szabályok alkalmazását, ezen belül is a börtönből való ideiglenes kijutást, a szabadnapot. Van­nak, akik persze érvelhetnek azzal, hogy bár sokan kijuthatnak szabadnapra, mégsem követnek el újabb bűncselekményt. Igen ám, de ki számol el és mit mond akkor, amikor akárcsak egy em­ber is meghal az eltávozott elítéltek „jóvoltából”. Amikor azt hi­hetjük, oda kerültek a brutális gyilkosok, ahova megérdemelték, kiderül, hogy itt „grasszálnak” köztünk. Nincs mese, újra kell gondolni az enyhébb végrehajtási szabá­lyok alkalmazását. Hiszen ezek a szabályok azt is kimondják, hogy aki ebben részesül, azt az elítéltet havi egy, kötelezően kiadott, ma­ximum 24 órás eltávozásra el kell engedni — legyen az tyúktolvaj vagy anyagyilkos. Mint a példa mutatja, a börtönön belüli jó ma­gaviselet is megtévesztő lehet. B. József ugyanis azért került át fegyházból börtönbe, mert jó volt a magaviseleté, és ugyanezért él­hetett a könnyített szabályokkal is. Aztán amint kitette a lábát, esze ágában sem volt a rácsok mögé visszamenni, hanem újabb emberölést követett el. Egyébként készül, sőt már parlamenti vitára bocsátás előtt áll az Igazságügyi Minisztérium módosító törvényjavaslata, amely töb­bek között az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának szi­gorítását tartalmazza. Ebben szerepel az is, hogy ne az elítélt vagy a védője kezdeményezze a kérvényt, hanem a büntetés-végrehaj­tási intézet parancsnoka, illetve a nevelőtisztje döntse el, érdemes- e a fogva tartott a könnyítésekre. És nagyon fontos része az is a tervezetnek, hogy szervezett bűnöző (mondhatnánk, maffiatag), illetve más, életellenes és súlyos bűncselekmények miatt elítélt ne részesülhessen büntetése folyamán semmilyen kedvezményben. Nincs kétségem afelől, hogy a parlamenti vita során többen el akarják majd hagyni ezt az igen lényeges és fontos javaslatot a tör­vénytervezetből, bizonyos emberi és személyiségi jogokra, liberá­lis elvekre és ki tudja mire hivatkozva, de abban is biztos vagyok, hogy Magyarországon a többség igenis a szigorítás mellett van. Ugyanis semmilyen elvekkel nem igazolható később egy ártatlan ember élete. Mert emberi jogaik nemcsak a gyilkosoknak vannak, hanem az áldozatoknak is. Baranyi György Harapós vendégek a strandon Ennyi ugató, harapós vendég még aligha fordult meg a tápiógyörgyei strandon, mint vasárnap, ahol a Hunnia Németjuhász Klub szolnoki szervezete tartotta seregszemléjét. Temérdek nézőt vonzott az esemény, és számtalan szebbnél szebb kutya várta, hogy sorra kerüljön. Szülöttére emlékezett Karcag Az Alföld jeles kutatójára, a magyar néprajztudomány egyik legnagyobb egyéniségé­re, a hatvan éve elhunyt Győr- ffy Istvánra emlékeztek teg­nap Karcagon, a róla elneve­zett általános iskolában. Az 1884. február 11-én Kar­cagon született tudós életútját dr. Kasuba Jánosné iskolai könyvtáros idézte fel. Mint el­hangzott, Györffy István már gyermekkorában nagy érdek­lődéssel tanulmányozta a pa­raszti életforma ezernyi meg­nyilvánulását, így érettségi után egyenes út vezetett az egyetemi néprajzi tanszékre. 1906-tól haláláig a Néprajzi Múzeumban dolgozott, és a néprajz tanszéken tanított. Kutatott Erdélyben, érdekel­ték a kunok ősei, és hangsúlyt fordított a népművelő munká­ra is. Munkái közül legjelentő­sebb a Nagykunsági Krónika, de a nagykunsági fejfákról, az alföldi településszerkezetről is írt tanulmányt. Az egyete­men maga köré gyűjtötte a pa­raszti származású diákokat, akiket támogatott. A megemlékezésen adták át a néprajzi pályázat díjait is, melyre 21 munka érkezett. Újraindult a termelés az abszorpciós üzemben (Folytatás az I. oldalról) A vezérigazgató annyit elárult, hogy a vagyoni kár — melyben az épületben, a készletekben ke­letkezett kár, az üzem tisztításá­nak, a használhatatlanná vált gépek beszerzésének költsége szerepel —, valamint a leállt ter­melésből származó profitkiesés mértéke, az úgynevezett üzem­szüneti kár összességében több­szöröse a rendőrségi közle­ményben szereplő értéknek, az­az nagyságrendekkel több a kö­zölt adatnál. (Korábban Takács János elmondta, hogy csak a raktárban tárolt csomagoló­anyagok, alkatrészek értéke több száz millió forint.) Végleges döntés született a na­pokban a raktár újjáépítésről. A múlt héten befejezték a szerszá­mok és az épület tisztítását az ott keletkezett füst- és vegyi szennyeződésektől. (Közvetlen tűzkár keletkezett a csarnokban 1468 négyzetméteren, illetve to- V vábbi 700 négyzetméteren füst­kár, és az égés alatt sósavszeny- nyezés is keletkezett.) A csarnok bontását szeptem­ber 27-én megkezdték, és a ter­vek szerint idén teljes egészé­ben befejezik az újjáépítést. Ka­rácsony előtt (december 22-én) át is szeretnék adni az új épüle­tet. Banka Cs. A Verseghy Ferenc megyei könyv­tárban tegnap megnyílt az őszi könyvtári napok rendezvénysoro­zata, amely a hét végéig minden­nap érdekes rendezvényekkel foly­tatódik. Takács Béla igazgatóhelyettes kö­szöntötte az érdeklődőket, majd Szabó József, a megyei önkor­mányzat alelnöke tartott rövid megnyitót, amelyben a megyében elérhető könyvtári szolgáltatások fejlődését méltatta, különös te­kintettel a számítástechnikai fej­lesztésekre. A megnyitó után Pop­per Péter pszichológus előadást tartott Értékeink változása az elektronikus információ korában címmel. „Mint egyetemi ember, otthon érzem magam a könyvtárban — kezdte —, én vagyok az az undok olvasó, aki nem viszi vissza időre a könyvet.” Az előadás hasonló ironikus-önironikus hangnemben folytatódott, jóllehet igen komoly dolgokról volt szó. Érték, értékki­választás, értékváltozás — ezek voltak az előadás alapfogalmai. Popper Péter arról igyekezett meggyőzni hallgatóit, hogy az ér­A vízelvezető árokrendszer re­konstrukciója évek óta feladat, de azt — ahogy a képviselők többször meg is fogalmazták — a másfél évtizedes szárazság évei­ben mindig elodázta az önkor­mányzat, más fontosabb felada­tok végrehajtása érdekében. Az idei csapadékos időjárás azon­ban ráirányította a figyelmet a felújítás, a helyreállítás fontossá­gára. Ezzel mindenki egyetér­tett. Némi vita a hétmillió forint előteremtésének hogyanjáról alakult ki. Dr. Magyar Levente polgármes­ter javaslata arról szólt, hogy a képviselő-testület függessze fel a (Folytatás az I. oldalról) — A háromszázezer forintot még a felvétel napján Szolnokra vit­ték a MÁV Neusiedler futball­csapat elnökének, mivel még tar­toztunk szolnoki játékosok vétel­árával — folytatta dr. Nagy György. — A vádak nem csupán erről a pénzről szólnak. ték, mint minden más, változik, sőt nem is önálló kategória, több­féleképpen értelmezhető egyazon időben is. Új kultúra van kibonta­kozóban — mondta többek között —, amelyben a számítógép kezelé­se az ábécé elsajátításához hason­ló fontosságot nyert. Óvott attól, hogy a miénktől eltérő értékren­deket eleve romlásnak tartsuk. Sokan kinevetik a legegyszerűbb alapműveleteket is számológépen elvégző bolti eladókat, de vajon tényleg szükséges része-e az egy­legutóbbi ülésén hozott határo­zatát, melyben 12 millió forint pótkeretet szavazott meg az első lakáshoz jutók támogatására. Ebből az összegből lehetne hely­reállítani az árokrendszert. Tacz- man András, a szociális és vallás­ügyi bizottság elnöke kompro­misszumos javaslatként vetette fel, hogy osszák meg a korábban megszavazott keretet, és a hét­millió forint elkülönítése után maradó ötmilliót hagyják meg a bizottság kasszájában, hogy leg­alább az igények jegy részének eleget tudjanak tenni. A képvise­lők többsége ezt a megoldást tá­mogatta. bcs — Úgy gondolom, nem nekem kell védekeznem, hanem az illeté­keseknek bebizonyítaniuk, hogy bűnös vagyok. Ami bizonyos, én minden lehetséges erőmmel a klubért dolgoztam, ha kellett, ak­kor a saját pénzemből tettem a kft.-be. A munkámért ráadásul pénzt sem vettem fel, mindent társadalmi munkában csináltam. szeregy tudása a kultúrának a szá­mológépek korában? — kérdezte. Popper Péter mindezekről a kérdésekről nem csupán elgon- dolkodtatóan, de hangulatosan, és nem kisebbítem az érdemeit, ha azt írom, hogy szórakoztatóan beszélt, a komoly gondolatokat jóízű anekdotákkal fűszerezve, fölelevenítve találkozásait Luk­ács Györggyel, Mátrai Lászlóval és másokkal. A közönség hálás tapssal köszönte meg az előadást. B. A. Késik a felújítás Tiszasülyön A tavaszi és nyári rendkívüli idő­járás még mindig érezteti hatását Tiszasülyön, ahol a nyár folya­mán több önkormányzati intéz­mény felújítása is szükségessé vált. Az esőzések és belvizek után 4,2 millió forint állami támoga­tást igényelt a település, amely azonban csak megkésve, augusz­tus közepén érkezett meg. így a legnagyobb erőfeszítések árán sem fejeződhetett be az önkor­mányzati intézmények — köztük az óvoda és az iskola — felújítása. Ez elsősorban azért teremtett ne­héz helyzetet, mert a tanévkez­dést követően komoly feladatot jelent a rekonstrukció és a tanítás ' összeegyeztetése. Csörögi Tibor polgármester úgy vélte, a felújítás nem fogja felforgatni az oktatási intézmények megszokott rendjét. November végéig várhatóan az összes javítási munkával elkészül­nek a kivitelezők. -bj­— A rendőrség nyomoz az ügy­ben. — A jegyzői szobámból min­den iratot elvittek, házkutatást tartottak a lakásomon is. Tudo­másom szerint egyébként még nincs megnevesítve a gyanúsí­tott, ismeretlen tettes ellen foly­tat nyomozást a rendőrség. Pókász E. Lemérték őket, a szigorú zsűri vizsgálta a küllemet, a megjele­nést és azt, hogy mennyire köve­ti a kutya a gazdi utasításait. El­végre egy efféle, megfelelően ki­képzett eb akár 150 szót, kifeje­zést is elsajátít, ha kijárja a ku­tyaiskolát. Ám ez sem volt elég, be kellett mutatni a pedigrét, ma­gyarul a származási bizonyít­ványt, igazolva a vérvonal tiszta­ságát. Azt, hogy sem anyuci, sem apuci nem lépett félre korábban egy bokorban valamilyen korcs­csal. Akadt egy fiatal szolnoki srác, akit húszszor is megharaptak az amúgy csak parancsra támadó hegyes fogúak. Igaz, bebugyolál­ták az egyik karját, ennek ellené­re adódott túlbuzgó támadó, amelyik a nadrágján is csinált né­hány lyukat. A seregszemlét be­mutató követte, majd a jelenlé­vők megválasztották a nekik leg­jobban tetsző csaholót. Ezt a cí­met a szolnoki Dobos József 4 éves Márk nevű négylábúja kap­ta nagy fölénnyel. Ahogy az egyik ámuló-bámuló atyafi fogal­mazott: — A kutyafáját, tényleg Márk volt a legmutatósabb! D. Sz. M. Rendkívüli önkormányzati ülés Jászberényben v Helyreállítják az árkokat Jászberény képviselő-testülete tegnap délután rendkívüli ülésen tár­gyalta a város bel- és csapadékvíz-elvezetési rendszerének rekonstruk­ciójáról szóló előterjesztést. A környezetvédelmi és városfejlesztési bi­zottság a gazdálkodási tartalék terhére igényelt hétmillió forintot, ami az idei legszükségesebb feladatok végrehajtására elegendő. Játékosvásárlásra kellett a pénz Négy megye szakszervezeti vezetői tanácskoztak Szolnokon A bérharc éve lesz 2000 Az eddigieknél erőteljesebb bérharcot hirdet 2000-re az MSZOSZ — je­lentette ki a Szolnokon a szakszervezeti tömörülés elnöke. Sándor Lász­ló — aki Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye szakszervezeti képviselő-testületeinek közös ülésén vett részt — úgy vél­te, az európai uniós csatlakozáshoz közeledve az érdek-képviseleti ügye­ket is a figyelem középpontjába kell állítani. Az Európai Unióhoz nemcsak a kormány, a gazdasági élet szerep­lői fognak csatlakozni, hanem a társadalom is. Szociális téren azonban igen nagy a lemaradása az országnak. Ráadásul az elmúlt két esztendőben a munkájukból élők anyagi és jogi értelemben is háttérbe szorultak. A jövő évi adó­törvények is inkább a jómódúak- nak kedveznek, mintsem a társa­dalom leszakadó rétegeinek — fej­tegette Sándor László. Az MSZOSZ elnöke szerint el­érkezett a ideje annak, hogy a munkavállalók is érzékeljenek va­lamit a gazdaság négyszázalékos növekedéséből. A számítások azonban azt bizonyítják, hogy jö­vőre a munkavállalók adóterhei 2,1 százalékkal nőnek. így ahhoz, hogy — a kormányzat által a követ­kező esztendőre tervezett 7 száza­lékos infláció mellett - 3,5 száza­lékkal nőjenek a keresetek, 12,5 százalékos béremelésre van szük­ség. Az érdekképviselet a mini­málbért a képzetségi szinthez iga­zítaná. Eszerint a diplomásoknak havonta legalább ötvenezer forin­tot adnának, de a nyolc általánost végzetteknek is 27 ezer járna. A készülő Nemzeti Foglalkozta­tási Programnál egy, a valós álla­potokat tükröző mutató, az aktivi­tási ráta bevezetését javasolja az MSZOSZ. Sándor László szerint a munkanélküliségi ráta ugyanis csupán arról ad tájékoztatást, hogy a munkára jelentkezők közül hányán nem tudnak elhelyezked­ni. Ezzel szemben az aktivitási rá­ta arról szólna, hogy a munkaké­pes korú lakosság mekkora része dolgozik. E téren óriási az elmara­dás az EU-tól. Ott ugyanis a mun­kaképes lakosság 65 százaléka dolgozik, nálunk csak 50,6 száza­lék, azaz minden munkavállalóra majd nem két eltartott jut. Pedig • az évtized elején még 83 százalé­kos volt az aktivitási ráta. T. J. Megkezdődött a hangversenyévad Immár kilencedik alkalommal gyűltek össze a megyében működő felnőttkórusok a zenei világnap tiszteletére, s ezzel kezdetét is vet­te a hangversenyévad. Ebben az évben Bárdos Lajos születésének 100. évfordulójára is emlékeztek. Szolnokon a Tiszaparti gimná­zium adott helyet a rendezvény­nek, nem véletlenül, hisz az is­kola zenei tagozata idén jubilál: 25 éves. A megye kilenc telepü­léséről összesen tizenöt kórus lépett fel. Az idén 30 éves Szolnoki Bar­tók Béla Kamarakórus (kar­igazgató: Molnár Éva) mint hi­vatásos együttes magától értető­dően kiemelkedett a többi kö­zül, mind megformálás, mind kórushangzás tekintetében. A női karok közül a martfűiek (ve­zényelt Bozorádi János) tetszet­tek leginkább, bár a jobban si­került Pergolesi Stabat Mater tételekben kis ritmikai megin­gások voltak. Ajászkisériek (ve­zényelt Gócza Lászlóné) és a volt tiszapartis növendékek ka­ra (vezényelt dr. Bartáné Góhér Edit) nemrégen alakult, még nem kiérleltek a művek, de biz­tató produkciókat hallhattunk tőlük. A legnépesebb mezőnyt a fér­fikarok alkották. A szolnoki Amicus Énekegyüttes (vezé­nyelt Varga Júlia) igen nehéz Williams-művet tűzött műsorá­ra — sikerrel vették az akadályt. A Megyei Karnagyok Kamara­kórusa és a kisújszállási Phoe­nix Vegyes Kar (vezényelt Vájná Katalin) műsoraiból Bárdos mi­se tétele, illetve Régi táncdala emelhető ki. A Karcagi Vegyes Kar (vezényelt Soós Pálné és Mészáros Ferenc) műsorából a modern, gospel mű sikerült leg­inkább. A jászberényi Palotássy Vegyes Kar és a Vasas Kórus (vezényelt Bedőné Bakki Kata­lin) műsoraiból Petrovics Ját­szik a szél, illetve Halmos Mula­tós nóták darabja aratott sikert. A mezőtúri Petőfi Dalkör (vezé­nyelt Kávási Sándor), a Jászapá­ti Vegyes Kar (vezényelt Sajó Ágota) műsorából a legjobb Fa- sang Palóc népdalok, illetve Pi- toni alkotása volt. Végül a Szol­noki Kodály Kórus (vezényelt Zámbó István Liszt-díjas) lépett a dobogóra. Műsorukból Bár­dos Tréfás házasítója sikerült leginkább. Denke Gergely

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom