Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-29 / 252. szám

1999. október 29., péntek Megyei Körkép 3. oldal Film készül a jegyzőről? Egy forgatócsoport dolgozott az elmúlt napokban Kunszentmár- tonban, hogy riportfilmet készít­senek dr. Nagy György jegyző el­bocsátásáról a Magyar Televízió számára. A jelek szerint messzebbre is el­ért a kunszentmártoni jegyző el­bocsátásának híre. Értesüléseink szerint lapunk cikke nyomán in­dult útnak egy forgatócsoport, hogy majdan az ország nyilvá­nossága is megismerhesse az ese­tet. A forgatócsoport érdeklődését, úgy hírlik, az keltette fel, hogy a jegyzőelbocsátással szorosan összefügg a -futballklub ügye, ugyanis a fejtételezés szerint dr. Nagy György, mint a klub ügyve­zetője, a Mub pénzügyeit igyeke­zett rendbe tenni szabálytalan módon/ PE Fogyasztóvédelem Sokszor hiányzik a szakképesítés A megyei fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség tájékoztatta a minap a megyei kereskedelmi és iparka­mara tagjait ellenőrzési tapasztal­tairól. Mint dr. Rontó Magdolna, a felügyelőség munkatársa el­mondta, a legtöbb gond idén is a szakképesítések hiánya miatt adódott. A megyei kereskedelmi és iparka­mara fórumot rendezett az élel­miszer-kereskedelemben és a vendéglátásban végzett fogyasz­tóvédelmi ellenőrzések tapaszta­latairól. A sajtótájékoztatón Os- váth Edit, a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara közigazga­tási irodájának vezetője elmond­ta, a kamarák számos közigazga­tási hatáskörű feladatot kaptak, ezek közé tartozik az idegenfor­galomban érdekelt szakmák re­gisztrációja, s részbeni felügyele­te. Összességében három szerve­zet munkája kapcsolódik össze e téren, köztük a fogyasztóvédelmi felügyelőségé is. Dr. Rontó Magdolna, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség munkatársa röviden összegezte az'idei tapasztalatokat. Mint fo­galmazott, a vizsgált több mint száz egység között a hiányossá­gok döntő része a szakképesítés hiánya miatt adódott, ezt a ven­déglátóhelyek felénél állapították meg. A vendéglátás és a szállás­helyek tekintetében a kategóriá­ba, illetve az osztályba sorolással is voltak gondok. Összességében határozattal 540 ezer, míg hely­színi bírságként 441 ezer forint bírságot szabtak ki. Dr. Rontó Magdolna szerint a büntetések­nek van visszatartó erejük, nem ez a cél, hanem ez az eszköz a hatóság kezében. ein Fecskebált rendeztek tegnap Szolnokon, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakképző Iskola és Kollégiumban. A bálon bemutatkoztak az intézmény új diákjai, felléptek épekeseik és a zenekaruk. Felvételünk az elsősök divatbemutatóját örökítette meg. fotó: m. j. A tudományos élet keresztmetszete Harmadszor tartják meg Szolnokon november 3-án a magyar tudo­mány napja rendezvényeit. A korábbi években megszokottnál több, ös­szesen 39 előadás hangzik el, az előadók négy szekcióban lépnek pó­diumra. Az előkészületekről és a tervekről tegnap sajtótájékoztatót tar­tottak Szolnokon, a Technika Házában, a rendezvény színhelyén. Kádár Zoltán, a MTESZ megyei titkára elmondta, hogy a harma­dik alakommal megrendezendő előadás-sorozat iránt egyre na­gyobb az érdeklődés, ezt a részt­vevők növekvő száma is jelzi. Szabó József, a megyei közgyű­lés alelnöke a közgyűlés támoga­tásáról biztosította a rendez­vényt, amely keresztmetszetét adja a megye tudományos életé­nek, és lehetőséget teremt arra, hogy az egymástól elszigetelten dolgozó kutatók is találkozhas­sanak, megismerhessék egymás munkáját. Pelikán Lajos, a Technika Háza vezetője azt emelte ki, hogy ez al­kalomból meghívnak olyan tudó­sokat is, akik a megyéből szár­maznak, de azon kívül csináltak tudományos karriert. (Dr. Botka Sándort, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság alelnökét és dr. Molnár Sándort, a Soproni Egyetem intézetigazgató egyete­mi tanárát említette.) Dr. Kertész Róbert, a Damja­nich múzeum igazgatója a ren­dezvényt a legjelentősebb me­gyei tudományos konferenciák egyikének nevezte, aminek töb­bek között az is bizonyítéka, hogy a tavalyi előadásokra máris vannak hivatkozások a tudomá­nyos irodalomban. Az előadások egyébként az idén is megjelennek kötetben, és az interneten is olvashatók lesz­nek. Valamennyien hangsúlyoz­ták, hogy a program nyilvános, azon hallgatóként bárki részt ve­het, sőt fölmerült a gondolat, hogy az érdeklődő diákok nap­közben is vehessenek részt rajta, akár úgy is, hogy néhány órára fölmentés kapjanak az iskolalá­togatás alól. Befektetési konferencia Karcagon v A stabilitás éve lesz 2000 — Örvendetes, hogy az ország költségvetése egyre kevesebb hiánnyal dolgozik, az infláció pedig 12 év után idén először újra 10 százalék alatt lesz — mondotta Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára tegnap Karcagon, a Kunmadaras és Térsége Vállalkozá­si Övezet által rendezett befektetési konferencián. Az államtitkár hangsúlyozta: jö­vőre az államháztartási hiány már csak 3,5 százalékos lesz, és a célkitűzés az, hogy 2002-re ne legyen több 3 százaléknál. Az ál­lamadósság még mindig tetemes terhet jelent, ám a gazdasági nö­vekedéssel összehasonlítva ez a kisebb összeg — folytatta Varga Mihály. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem szabad lebecsülni en­nek nagyságát, mivel 2000-ben több mint 800 milliárd forintot kell kifizetnie az országnak a ko­rábban felvett hitelek adósságter- heként. Az államtitkár szerint a külkereskedelmi mérleg is javul, az export újra jobban nő az im­portnál, így remény van arra, hogy a külkereskedelmi ollót összébb lehet zárni. — A 2000. évet a kormányzat a stabilitás és kiszámíthatóság esztendejének szánja — emelte ki előadásában a pénzügyminiszté­riumi államtitkár. Mint mondta, a mezőgazdasági támogatásokat 22 százalékkal növelik, a kor­mány 262 milliárd forinttal kí­ván hozzájárulni az agrárprogra­mok céljainak megvalósulásá­hoz. Az otthonteremtést, a lakás­építést a jelenlegihez képest több mint 30 százalékkal támogatják jövőre. A honvédségi ingatlanál­lomány nagy része átkerül az ÁPV Rt.-hez, ugyanakkor az 1996 óta az ÁPV Rt. kezelésé­ben álló kunmadarasi repülőtér tulajdonjogát rendezni kell — mondta az államtitkár. A repülő­tér azon részét, amely nem mond ellent a hosszú távú állami fejlesztési terveknek, át kell adni a Kunmadaras és Térsége Vállal­kozási Övezet fejlődését szolgáló új tulajdonosnak. A konferenci­án elhangzott, az ÁPV Rt. hama­rosan meghirdeti értékesítésre a repteret. Bakó György, a társa­ság képviseletében arról is szólt, ha a pályázat nem lesz eredmé­nyes, nem elképzelhetetlen, hogy kunmadarasi önkormány­zat tulajdonába kerül az ingat­lan. A tanácskozáson egyebek között előadások hangzottak el a vállalkozási övezet működési ta­pasztalatairól és a megyei terü­letfejlesztési elképzelésekről. Délután pedig az ipari, a mező- gazdasági és a turisztikai szekci­óban folytatódott a munka. Megbomlott az egyensúly Megbomlott a magyar gazdaság külső és belső egyensúlya — állí­totta a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa. Csáki György a Klub Szolnok vendégeként kifej­tette, a mai gazdaságpolitikának „nagyon egyszerű” a feladata, be kell kapcsolódnia a világgazda­ságba. Ennek egyetlen módja az Európai Unióhoz való csatlako­zás. Ehhez viszont a Monetáris Unióhoz alkalmazkodó pénz­ügypolitikára van szükség. A gaz­daság szempontjából meghatáro­zó export hetvenhárom százalé­ka ugyanis az eurozónába irá­nyul. A szakember kedvezőtlen jel­ként értékelte, hogy megindult a profitkivonás. De ennél is na­gyobb bajnak tartotta, hogy csökkent a tőkebeáramlás. A be­fektetőket több jelenség — példá­ul a Nemzeti Bank elnökét ért tá­madások — elbizonytalanították. Csáki György úgy látja, a kor­mányzat alultervezte a jövő évi inflációt, hogy csökkentse a költ­ségvetési feszültségeket. Hozzá­tette: bár 2002-re az unió tagjai lehetünk, de félő, hogy az 1970- es évek Itáliájához hasonlóan 9- 10 százalékos inflációval bajló­dik majd az ország. TJ + vöröskereszt már nem először segített Milliós adomány Tószegre Á Magyar Vöröskereszt Országos Titkársága tegnap újabb segélyszál­lítmányt küldött a vízkárt szenvedett Tószegre. Ezzel befejeződött a vö­röskereszt egy évvel ezelőtt kezdődött árvízprogramja. A tószegi községháza udvarán gyűltek össze tegnap délelőtt a se­gítségre szoruló károsultak. Sok volt köztük az idős ember, a gye­reket nevelő család. Kató Ernő, a vöröskereszt országos főtitkárhe­lyettese adta át az adományt. Mint elmondta, a vöröskereszt ár­vízprogramja egy éve tart, Tószeg­nek legutóbb márciusban hoztak gyorssegélyt. Tegnap nyolc tonna segély ér­kezett a teherautókon, összesen 2,7 millió forint értékben. A cso­magok a vám- és pénzügyőrség ál­tal elkobzott árukat, valamint élel­miszert, ruhát, cipőt, lakásfelsze­relési tárgyakat tartalmaznak. Az élelmvázercsomagokat már teg­nap szétosztották. A többi ado­mányt Mihályi Ferenc megyei és Pusztai János területi vöröske­reszttitkár osztja szét rászorultsá­gi alapon, amelyet a polgármeste­ri hivatallal egyeztetnek. Tószegen egyébként 580 ház ká­rosodott, ebből hatvanat már újjá­építettek. Jelenleg még százhú- szan kénytelenek más fedele alatt meghúzni magukat. A község ne­vében Papp István polgármester köszönte meg az adományt. El­mondta, hogy a település hat csa­pást szenvedett el a víztől. De no­vember végére minden károsult feje fölött fedél lesz, az önkor­mányzat építéssel, vásárlással is segítette a rászorulókat. P. É. !sak munkából nem volt hiány (Folytatás az I. oldalról) Tiszaörsön az önkormányzat erejét a pénzügyi gondok megol­dása kötötte le — tudtuk meg a polgármester asszonytól. Zám Györgyné érdeklődésünkre el­mondta, a forráshiányos telepü­lésen csak az alapfeladatok ellá­tását tudták felvállalni. Fejleszté­sekre még gondolni sem mertek, hiszen önerő híján még pályázni sem tudtak. Az elmúlt években privatizációs bevételekből, ingat­lanok értékesítéséből még vala­micskét tudták növelni a falu be­vételeit, idén azonban szinte ki­zárólag az állami támogatásra voltak utalva. A jövőről — bár már számolgattak — addig nem szívesen nyilatkozik, míg nem tudni, az új feladatokra mennyi pénzt kapnak az állami büdzsé­ből. Kisújszállás polgármestere szerint csak azt hozta az eszten­dő, amire számított: sok munkát. Sőt a vártnál még többet is, hi­szen a tavaly először a város ve­zetőjévé választott Palágyi Gá­bornak a belvíz okozta gondok­kal is szembe kellett néznie. A védekezés nem kis feladatot je­lentet az önkormányzatnak, a kampányban tett ígéretek egy ré­szének teljesítéséről azonban nem ezért, hanem a pénzügyi problémák miatt kellett lemon­dani. A legfontosabbat viszont teljesítették, hiszen hatékonyabb lett az önkormányzati munka, és kijelölték a fejlesztési irányokat is. Palágyi úgy véli, a következő évek sem lesznek könnyebbek, mert már most látszik, hogy a hi­telek növekedésének jövőre sem tudnak gátat vetni. Tiszaföldváron is jócskán adott munkát a víz. Borza Attila polgármester azonban mégis sze­rencsésebbnek mondhatja ma­gát, mint kisúji kollégája, hiszen anyagi gondjaik nem voltak, a költségvetésből, ha nem is bő­ven, de mindenre futotta. A kö­vetkező esztendő elé mégis félel­mekkel néz. Bár az állami nor­matív támogatások nőnek, de a szabadon felhasználható keret csökkeni fog. T. J. szocialisták bírálják a költségvetést Dr. Füle István, az MSZP megyei elnöke, országgyűlési képviselő és Jauer- nik István országgyűlési képviselő tegnap sajtótájékoztatót tartott Szolno­kon a készülő jövő évi költségvetésről és annak várható hatásairól. Dr. Füle István elmondta, hogy a szocialisták alternatív költségve­tésijavaslatot készítettek, amely­nek ugyan nincs esélye, hogy el­fogadja az országgyűlés, de sze­retnék fölhívni vele a figyelmet, hogy lehetségesek másféle meg­oldások is. Álapvető kifogás a kormány javaslatával szemben, hogy alábecsüli az inflációt. Túl nagynak tartják az állami kiadá­sok növekményét, nem értenek egyet a családtámogatási rend­szerrel, amely véleményük sze­rint a magas jövedelműeknek kedvezőbb, mint a szegényeb­beknek. Növelni kellene a nyug­díjakat és a felsőoktatási norma­tívákat, továbbá az önkormány­zatok, a mezőgazdaság és az egészségügy támogatását. Az eh­hez szükséges pluszbevételeket az állami intézmények saját be­vételeinek növekedéséből, a na­gyobb adó-, vám- és importbevé­telekből, valamint megtakarítá­sokból remélik. A magasabb inf­láció maga is növekvő nominál- bevételeket eredményez a költ­ségvetésben. Az önkormányzatoknak általá­nosságban kevesebb jut reálér­tékben, mint az idén, bár lesznek kivételek. A személyi jövedelem- adó helyben maradó része az ed­digi 15-ről 5 százalékra csökken, a különbözetet központilag oszt­ja el a kormány. Budapest és a legkisebb települések járnak a legrosszabbul. A költségvetés Szolnokot érin­tő részéről elmondták, hogy az szja itt maradó része 785 millió­ról 287 millióra csökken, de a visszaosztott rész is 79 millióval kisebb lesz, mint ebben az év­ben. A csökkenéseket a helyi be­vételek (adók, bérleti díjak stb.) növelésével, vagyonfeléléssel, egyes intézmények működésé­nek korlátozásával, újabb hitelek fölvételével, beruházások elha­lasztásával lehet ellensúlyozni, de bármelyikre is kerül sor, nega­tív hatással lesz a városra. El­hangzott az is, hogy az új költ­ségvetés tükrében bizonyosnak látszik, hogy az intézményi át­szervezésből remélt megtakarí­tást elviszi az állami juttatások csökkenése. sok tragédia ellenére a tavalyinál kedvezőbb az idei statisztika Figyelmetlen járművezetők A V Az utóbbi hetekben nem győztük számolni azokat a közúti balesete­ket, amelyek emberéleteket is követeltek. Az adatok azonban azt iga­zolják, hogy az idei statisztika kedvezőbb, mint a tavalyi. Az elmúlt esztendőben október közepéig 42, ez évben pedig a vasárnapival együtt 31 halálos baleset történt a megye közútja­in. A számok alakulása közel 30 százalékos csökkenést mutat. Az októberi események tükré­ben a közlekedési szakember, Czinege László őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság .közleke­désrendészeti osztályának he­lyettes vezetője lapunknak el­mondta, bár jellegét tekintve va­lamennyi szóban forgó baleset más és más, néhány következte­tést mégis le lehet vonni. Egy­részt ezúttal is bebizonyosodott, hogy a balesetek többségéért a kellő körültekintés hiánya, illető­leg a gyorshajtás a felelős. Feltehetőleg nem történt vol­na annyi szörnyűség, ha min­denki betartotta volna a közleke­dés legelemibb - például a sebes­ségre vonatkozó - szabályait. Jellegzetes az is, hogy az októ­berben történt halálos balesetek két kerékpáros áldozata ott köz­lekedett, ahol az kifejezetten ti­los volt, ráadásul esti időszak­ban úgy, hogy a járművük nem volt kivilágítva. A kerékpárosokra egyébként továbbra is jellemző a közleke­dési szabályokat érintő „nagyvo­nalúság”. A tiltott helyeken való kerekezés még ott is megszokott jelenség, ahol közvetlenül az út­test mellett kerékpárút is rendel­kezésre áll. Sajnos a tények azt igazolják, óriási veszélybe sodor­ják ezzel magukat és másokat is. A megfigyelések szerint a sze­mélygépkocsi-vezetők után a ke­rékpárosok okozzák a legtöbb balesetet, az összes egyötödét. A közlekedőknek számítaniuk kell arra, hogy az utak az időjá­rás miatt egyre veszélyesebbé válnak. Fel kell készülni a fa­gyokra, a csapadékra, valamint olyan „meglepetésekre” is, me­lyeket az útra tapadt falevelek vagy a mezőgazdasági gépek sár­felhordásai okozhatnak. H. Gy n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom