Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-27 / 250. szám
4. oldal Gazdasági Tükör 1999. október 27., szerda Nyárra bedugul. Egyelőre úgy tetszik, nyár elején kezdhetik meg a felújítási munkálatokat az M7-es autópályán - közölte Vér Iván, a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója. Az előzetes szakértői vélemények szerint a pálya egyes szakaszai a vártnál rosszabb állapotban vannak. A legrosszabb esetben 50 milliárd forintba kerülnek majd a munkálatok. A pálya felújítását 2002. január 1-jé- ig be kell fejezni, az úthasználatért csak azt követően lehet pénzt kérni. Céginfó. A működő gazdasági szervezetek száma szeptemberben csaknem 13,5 ezerrel bővült, és a hónap végére elérte a 863 319-et - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. Tavaly augusztus végén a működő gazdasági szervezetek száma 822 ezer volt, szeptemberi adatot viszont nem közölt a statisztikai hivatal. Az egyéni vállalkozások száma idén szeptemberben 9 ezerrel, a társas vállalkozásoké 4 ezerrel bővült. Bővült az „agrárbéketábor”- Az Agrár-munkaadói Szövetség azért csatlakozott a néhány hete megkötött „agrárbéke- egyezményhez”, mert megengedhetetlennek tartja, hogy folytatódjon a termékalapok leépülése, a további jövedelemkiesés és az agrárolló nyílása — hangoztatta Körösi Imre, az Agrár-munkaadói Szövetség elnöke kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. A szövetség vezetője azután jelentette ezt ki, hogy öt agrár-érdekképviseleti szervezet, valamint a földművelésügyi tárcát képviselő Tamás Károly közigazgatási államtitkár aláírta az agrármegállapodáshoz történő csatlakozás dokumentumát. • A megállapodáshoz az Agrármunkaadói Szövetséggel együtt csatlakozott a Magánerdő-tulajdono- sok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Földtulajdonosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete, a Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége és az Országos Gazdaszövetség. FELVESSZÜK A RITMUSÁT CIB BANK 5000 SZOLNOK, SZAPÁRY ÚT 22. Telefon: (56) 511-290 Érvényes: 1999. október 20-161 BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉBE ekótési idő Éves kamat, 1H Ft felett (%) (EBKM ! hét 8,000 (8,11; 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó Folyószámla 10.500 12.500 12.500 12,000 11.500 3,00 Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42) 3 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 6 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42] Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 E Ft-ig 3,500 3,61/3,60 100 E Ft-500 E Ft 6,000 6,26/6,22 500 E Ft felett 10,500 11,18/11,08 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3,500 3,61 O Cflfl p 07 500 E Ft felett 12,'500 13Í44 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,000 13,18 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem tizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM' 1 hó 12,000 12,00 3 hó 13,000 13,00 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 0-50 E Ft-ig 50 E Ft-500 E Ft NYÚJTOTT HITELEK Érvényé»: 1999. október 20-tól Folyószámlahitei Betétőrző hitel Lombardhitel Ingatlanfedezetes hitel HUF prime rate CIB^0640 242242 A BANCA COMMERCIALE ITAUANA - CSOPORT TAGJA is kamat (%) 24.00 19.00 20.00 23,00 ■fiSB Szerencsére, ezzel a gondolkodásmóddal Kereső Magos Csaba messze nem maradt egyedül, a megyei munkaügyi központ által képviselt rehabilitációs program ugyanis éppen az ő elképzeléseit hivatott támogatni. A körülmények ráadásul - bizonyára egyáltalán nem véletlenül - úgy alakultak, hogy a vállalkozó és a hivatal egy pályázati kiírás kapcsán ez év tavaszán egymásra talált. Napirenden a költségvetés A kormány nem tért el a korábbi évek gyakorlatától, így a jövő évi költségvetést továbbra is tervezési bizonytalanságok jellemzik. Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint még mindig túl sok a megszorítás. A szövetségnél a jövő évi költségvetést nem tartják megfelelőnek. Úgy vélik, nem valósul meg az egészségügy, a társadalombiztosítás és az oktatás reformja sem. Az MGYOSZ álláspontja szerint nem járható út az, amikor az állam a 4-5 százalékos gazdasági növekedés hasznát helytelen szerkezetű ágazatokra költi. Reformokra lenne szükség - jelentette ki Széles Gábor -, amiben az MGYOSZ kész a kormány segítségére lenni. Nem várható áttörés ebben a kormányzati ciklusban a vállalkozások gazdasági helyzetében sem, ha a 2001. évi költségvetés nem gondoskodik a tőkeellátottság javításáról, ez ugyanis a jövő évi törvényből ismét kimaradt - fejezte ki rosszallását az elnök. Nehezményezte azt is, hogy egy, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat értelmében, a gazdasági szervezetek munkájára többé nem tart igényt a területfejlesztési tanács. A kamarák és a munkaadók képviselője a törvény megszavazása esetén kimarad a tanácsból. Elkészült az a felmérés, amelyben az MGYOSZ a vállalkozások kilátásairól és szándékairól érdeklődött. A válaszadó 720 cég - az agrárvállalkozások kivételével - kedvezően ítéli meg saját vállalkozása lehetőségeit. Ez az üzletmenetük várható átalakulására vonatkozó várakozásokból derül ki. Ilyen tekintetben tehát ismét élnek az 1997 őszétől tapasztalható irányzatok. A magyar gazdaság egészének várható fejlődésére vonatkozó várakozások viszont fokozódó elbizonytalanodást tükröznek. Bár a 2000. évet illetően még mindig többen számítanak javulásra, mint romlásra, a derűlátó cégek aránya visszaesett. Széles szerint mindez el kell, hogy gondolkodtassa a gazdaságpolitika „csinálóit”. A vállalkozói szféra szerint kevés bizakodásra adnak okot a jelenlegi makrogazdasági folyamatok. (sts) Felzárkózás a zászlóshajókhoz „Semmiképp sem szeretnék jótékony emberként tetszelegni a nyilvánosság előtt, tény azonban, hogy mivel a vállalkozásom révén egy számomra szimpatikus településként ismertem meg Jásztelket, így ha módomban áll, szívesen segítek az ott élő embereken.” Ezt Kereső Magos Csaba, a jászberényi székhelyű Jászer ’95 Kft. tulajdonosa mondta lapunknak, amikor a cége által, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ segítségével foglalkoztatott megváltozott munkaképességű emberek felől érdeklődtünk. A kft.-t már eredeti tulajdonosai is azzal a szándékkal alapították, hogy tevékenységi körük révén nem feltétlenül és kizárólag az üzleti profitot szem előtt tartva megpróbáljanak segíteni azokon az embereken, akik egészségi állapotuk miatt az átlagosnál keményebb harcot kell vívniuk a napi megélhetésért. A csökkent munkaképességű emberek munkaerő-piaci esélyei természetesen jóval kisebbek, mint másoknak, vélhetően ez a körülmény volt az, ami „megragadta” a vállalkozó képzeletét akkor, amikor 1998- ban úgy döntött, megvásárolja az addig gyakorlati tevékenységet valójában nem is igazán végző kft-t. A jó kedvvel végzett közös munka összekovácsolja az embereket vei való kapcsolattartásban; 44 százalékuk elektronikus levelezést is folytat. A kilencvenes évek végére a vállalatok közötti verseny új terepévé az internet lépett elő. A kapott adatok szerint a vállalatok 58 százaléka az internet-csatlakozás megteremtésével megtette a kezdő lépést. A gyorsjelentés ismertetésénél jelen volt Bagó Eszter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki ezzel kapcsolatban elmondta:- A még meglévő hiányosságokon remélhetőleg segíteni fog a kis- és középvállalkozások stratégiájáról most elfogadott programunk. Emellett jelentős mértékben ösztönöznünk kell, hogy ezek a vállalatok minél erőteljesebben bekapcsolódjanak a beszállítói programba. (koós) tott sokáig. A cég végül nyolcmillió forint - csak részben visszatérítendő - támogatáshoz jutott, amely fedezetet biztosított a jásztelki telephely megvásárlására, berendezésére, egy-két egyszerűbb munkagép beszerzésére, egyáltalán az épület rendbehozatalára. A kft. ennek fejében 20 dolgozó foglalkoztatását vállalta, ám ez úgy tűnik, semmiféle terhet nem jelent a tulajdonos számára. Megtudtuk ugyanis, hogy a szőA közepes méretű vállalatok felzárkózóban vannak a gazdaság „zászlóshajóinak” tekinthető, exportorientált, feldolgozóipari cégek mögé. Ezt állapította meg a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem versenyképességi kutatóközpontja. nyegkészítő üzemben foglalkoztatottak száma már most meghaladja a szerződésben szereplő létszámot, ráadásul a vállalkozó a további fejlesztésen is töri a fejét. Ha a munkaügyi központtal való további együttműködésének eredményeként terve valóra válik, újabb 10-15 ember kaphat munkát a cégnél, akik környezet- barát, fa alapanyagú termékeket készíthetnek majd. Kereső Magos Csaba elmondta, elsősorban a helybeliek jelentkezésére számít, hiszen a településen nem igazán kínálkozik túl sok munkalehetőség. A munkaerő-kínálat jó, választásra is van lehetőség. Az üzem „törzsgárdája” már kialakult, ők már beletanultak a munkába, egyelőre ez a legfontosabb. A cégtulajdonos nem csinált titkot abból sem, hogy náluk valamivel a minimálbér felett keresnek a dolgozók, mint ahogyan abból sem, hogy most még nem kifejezetten szempont náluk a teljesítmény. Mindenesetre a rokkantnyugdíj mellé jól jön mindenkinek a kereset, és ami talán legalább ugyanannyira fontos: a közös munka révén ezek az emberek nem válnak a társadalom kirekesztettjeivé. A gyártás előkészületi tevékenységeit, például a hulladék textília felszabda- lását akár otthoni bedolgozóként is el lehet végezni. Versenyben a világgal. Ezzel a címmel immár három éve végez kutatást a központ, s most megismételte a vizsgálat elején tett kérdőíves felmérést. Az eredmények 319 vállalat válaszaira támaszkodnak. A megkérdezett cégek 100 oldalas kérdőívet töltöttek ki, amelyeket másfél száz egyetemi oktató és egyetemi hallgató értékelt ki. A válaszadók elsősorban hazai, középméretű, itthoni piacra termelő, vidéki vállalatok voltak. A kiértékelés megállapítja, hogy a közepes nagyságú vállalatok szemléletmódja a gazdaság működéséhez igazodik, és határozottan nagyobb léptekkel mennek a piaci változások elé, mint az előző felmérések idején. Javult a fizetési fegyelem is. Az nem meglepő, hogy a válaszadók magukat jobb fizetőnek tartják, mint partnereiket. A vállalatok szerint ma könnyebb hitelhez jutni, mint három évvel ezelőtt, mégis kevesebben igényelnek kölcsönt, mint korábban. A vállalatok önkritikájára utal, hogy elismerik: partnereiknél gyengébb és kevésbé eredményes a piaci fellépésük. Kulcsfontosságú a vállalatok szervezetközi informatikai kapcsolatainak alakulása. A minta vállalatainak majdnem fele támaszkodik elektronikus adathordozók cseréjére a partnereiül szönyegkészítö üzemből színvonalas, kedvező árú termékek kerülnek a hazai piacra- Az igazság az, hogy már régóta jó kapcsolatban, sőt mondhatom, baráti viszonyban vagyok a munkaügyi központ jászberényi képviselőjével, így általa nyomban tudomást szereztem a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására meghirdetett lehetőségről - kezdte a jásztelki szőnyegkészítő üzem létrehozásának történetét a cégtulajdonos. - A pályázat segítségével lehetőségünk nyílt arra, hogy a rokkantnyugdíjasok foglalkoztatására alkalmas munkahelyet megteremtsük. Kereső Magos Csaba a hivatallal összefüggő negatív előítéletei, ha voltak egyáltalán, nyomban szertefoszlottak, amikor felkereste a megyei munkaügyi központ illetékesét. A hivataltól „elvárt” bürokrácia helyett ugyanis olyan segítőkészséggel találkozott, amely meggyőzte arról: a munkaügyi szervezet komolyan tenni akar valamit érte, a vállalkozóért, és természetesen a csökkent munkaképességű emberekért. Már a pályázat elkészítéséhez is megkapta a kellő instrukciókat, de a döntési procedúra sem tar. Rendezetlen a hazai gyógynövénypiac Zavarosban gyűjtögetnek Magyarországon hagyománya van a gyógy növénykultúrának, az ágazatot az exportpiacon hagyományosan nemzeti termékként tartják nyilván. A gyógynövények az agrárium termelési értékének mintegy 2 százalékát adják. A termesztők éves árbevétele 20-30 milliárd forint között mozog. Nincs szabályozva hazánkban a gyógynövények gyűjtése és termesztése, nem rendezett sem a minősítés, sem a támogatás kérdése. A telepítési támogatásban részesített gyógynövények köre bővítésre szorul, a kedvezményezett fajták nem tükrözik a piaci igényeket - összegezte az ágazat pillanatnyi helyzetét Praszna Lajos. A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács titkára a továbbiakban elmondta: a gyógynövénytermelés és -gyűjtés éves árbevétele 20-30 milliárd forint között mozog. A gyógy- és illóolajos növényekkel hasznosított terület az utóbbi évtizedekben 37-40 ezer hektár között változik, amelyről évente 35-40 ezer tonna drogtömeget állítanak elő. A magyar gyógynövények versenyképesek a nemzetközi piacokon. Az exportképesség növelése és a piaci anomáliák felszámolása azonban többlet- forrásokat igényel. A termelőknek és a gyűjtőknek évente legkevesebb 2-4 milliárd forint állami támogatásra lenne s.zükségük ahhoz, hogy megfelelő minőségű biológiai alapokkal dolgozhassanak, fejleszthessék a termesztés és a feldolgozás technológiai hátterét. Jelenleg a gyógynövények 60 százaléka kerül exportra, de a kivitel nagyobb része feldolgozatlan formában, alapanyagként hagyja el az országot. A szakember szerint az ágazat fejlődésének irányát a nyugat-európai ■ piac és az uniós tendenciák határozzák meg. Ennek oka az, hogy a hazai piac felvevőképessége - a termeléshez képest - viszonylag szűk, az Európai Unió piaca viszont bővül a gyógynövényfelhasználás és gyógynövény alapú készítmények terén. A belpiaci tendenciák nehezebben Ítélhetők meg. A piaci szerkezetváltás megkezdődött. Megjelentek külföldi vállalkozások, amelyek a viszonylag kedvező gyógynövénypiaci lehetőségeket, az olcsó munkaerőt próbálják kihasználni. A vertikum szereplői egyelőre kivárnak, nem fognak nagy beruházásokba, fejlesztésekbe, mivel ezek jelentős terheket rónának a vállalkozásokra, ám megtérülésük a jelenlegi viszonyok között bizonytalan. A szakértők a mostani helyzetből való kilábalást, a jövő útját a magyar sajátosságok, tájjellegű, kistérségi termékek fejlesztésében látják. Ezek ugyanis szervesen illeszkedhetnének egy-egy adott terület, tájegység fejlesztési programjába, összekapcsolva olyan szakterületekkel, mint például a falusi turizmus. Ehhez azonban ki kell alakítani a szakszerű gyűjtést lehetővé tevő korrekt szabályozást, a támogatás mértékét pedig az elkövetkező három év alatt fokozatosan az ágazat agráriumban betöltött súlyához kell igazítani. U. G. Egy bürokráciától mentes hivatal
