Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-14 / 240. szám

Reális döntés vagy újabb vereség? 3. oldal A szerkesztőség postájából 4. oldal Október 15 -16. O H Városi Művelődési és Zenei Központ c ï S3 H ^ tó VI. GLOBE N S Çfi'M FESZTIVÁL O > •'tó ! Országos = 2 Diák Színjátszó Találkozó Fiáért is, ellene is szurkol Kásás papa 11. oldal Hat román állampolgár ellen indult eljárás / J Lebukott csempészek A vám- és pénzügyőrség megyei nyomozóhivatalának vezetője szerint ugyan még mindig virágzik megyénkben a — főként az ukránok és ro­mánok által képviselt — csempészet, ám az ilyen esetek előfordulása csökkenő mértéket mutat. Fodor György főhadnagy úgy látja, ez töb­bek között annak köszönhető, hogy jó együttműködés alakult ki a vám­nyomozók és rendőrség, illetőleg — mint ahogyan a napokban történt események is igazolják — az ügyészség, valamint a bíróság között. A vezető ugyanakkor azt is el­mondta lapunknak, hogy a csem­pészet visszaszorítását illetően sokkal kedvezőbben is alakulhat­na a helyzet, ha a nyomozóhivatal jelenleg meglehetősen gyér létszá­ma legalább néhány új szakem­berrel gyarapodhatna. A közel­múltban csempészet és az ehhez társuló - import áfával összefüg­gő - adócsalás alapos gyanúja mi­att három büntetőeljárást is indí­tott a Vám- és Pénzügyőrség Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Nyo­mozóhivatala. A vámnyomozók mindkét intézkedése a rendőrség felderítése nyomán történt. A rendőrjárőrök Szolnokon, a „lengyel” piac környékén figyel­tek fel egy gyanús szőnyegrako­mányra. Mint azt később a vámo­sok kiderítették, a közel száz da­rab - a szakértői vélemény szerint - silány minőségű, összességében mintegy félmillió forint értékű, tö­rök eredetű szőnyeg csempészáru volt. (Folytatás a 3. oldalon) Ma adják át a felújított öntözőrendszert Csapás az aszályra Az FVM megyei hivatala, a vízügyi és környezetvédelmi szakhatósá­gok képviselői, és Szabó Judit, a szolnoki Vízvonal Tervező, Szervező és Szolgáltató Kft. műszaki ellenőre ma veszik át a Nagykunsági Víz­gazdálkodási Társulat által 43,7 millió forintért felújított NK IV-1 ön­tözőrendszert. Az öntözőfürt Tiszabő-Fegyver- nek-Kunhegyes közigazgatási te­rületén jelenleg 557 hektár rizs, 310 hektár halastó és 335 hektár szántó öntözését biztosítja, és in­nen látják el friss vízzel a fegyver- neki holtágat is. Az 1997 novem­berében elkezdett felújítás 17,4— 17,4 millió forint saját erő és FVM-támogatás, valamint a víz­ügyi alaptól nyert 8,74 milliós tá­mogatásból valósult meg - tudtuk meg Szilágyi Sándortól, a Nagy­kunsági Vízgazdálkodási Társulat igazgatójától. Az érintett területen jelenleg vízjogi engedéllyel 1202 hektár és a holtág rendelkezik, a felújítás után azonban 60 száza­lékkal növelni tudják az öntözhe­tő területet. A három év alatt no­vembertől májusig 15 munkás és két kotrógép dolgozott folyamato­san a felújításon. Dr. Nagy Sándor, a Vízvonal Tervező, Szervező, Szolgáltató Kft. tervezője elmond­ta, ez idő alatt megmozgattak 31 ezer köbméter földet, kijavítottak 350 folyóméter töltésbecsúszást, 3500 folyóméteren megtörtént a szivárgócsatorna kotrása, tizenegy műtárgyat - zsilipet, átereszt - teljesen kicseréltek, a többit pedig kijavították, negyven köbméter fát termeltek ki a területről, és majd’ 9 ezer négyzetméteren végezték el a cserjeirtást. Mostantól 10-15 évig ismét megbízható lesz az NK IV-1 öntözőrendszer. de Az árbevétel majdnem tíz százaléka támogatás yereséges és veszteséges farmerek A megyei agrárkamara minden évben összegyűjti és elemzi az egyé­ni és társas mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodási mutatóit, pénzügyi hciyzt ,ét. Bár az adatszolgáltatás nem kötelező, »gy nem is teljes körű, mégis hasznos információkkal járul hozzá a köztestület munkájához. Különösképpen igaz ez az egyéni gazdákra, akikről ke­veset tudunk. A megyében az elmúlt év végén mintegy ezer, egyéni vállalkozói engedéllyel működő mezőgazda- sági termelőt tartottak nyilván. A tavalyi esztendő gazdálkodásá­ról szóló adatlapot 293 egyéni gazda, köztük 64 nő, pontosab­ban gazdaasszony küldte vissza a megyei kamarának. Ezeket vett górcső alá Czakó Ferenc, a köz­testület közgazdasági tanácsosa. ' A beküldött adatokból kiderül, hogy a vizsgált vállalkozások ta­valyi árbevétele 2430 millió fo­rint volt. Az árbevétel döntő há­nyada, 46 százaléka növényter­mesztésből, 19 százaléka állatte­nyésztésből, 9 százaléka támoga­tásból, illetve kamatbevételből, 8 százaléka pedig szolgáltatásból származott. Az egyéni gazdák át­lagos bevétele 8,3 millió forint volt, ami másfélszerese az előző évinek. (Folytatás a 7. oldalon) A ga^yizók visszafizettek a károsultaktól átvett pénz egy részét Csábított az olcsó „arany” Hihetetlennek tűnik, ám a való­ság mégis az, hogy a korábbi sok keserű tapasztalat és a számtalan intelem, na és persze a józan ész ellenére manapság is vannak, akik az utcán kívánnak aranyból készült ékszereket vásárolni. A messziről jött asszonyok által Mezőtúron kedden délután kí­nált nyakláncok ugyan csillog- tak-villogtak, vastagok és nehe­zek is voltak, a baj csak az volt velük, hogy nem aranyból ké­szültek. A nyolc miskolci polgár — két férfi és hat nő - kedden ko­ra délután „szállta” meg Mező­túr kertvárosi részének utcáit, és kinálgatták csábító portékáikat. Aranyláncokat ajánlottak meg­vételre, a lehetőségtől felvilla­nyozott lakók között találtak is épp elég vállalkozót arra, hogy a tisztázhatatlan eredetű áruért mindenféle ellenőrzés nélkül pénzt adjanak, mégpedig nem is keveset. Az asszonyságok a vas­tagságtól, súlytól függően 5-15 ezer forint közötti áron adták az „ékszereket”. Előfordult, hogy a rendkívül kedvező ár arra csábí­totta a gyanútlan áldozatot, hogy kapva a soha vissza nem térő al­kalmon, egyszerre három nyak­éket is megvett. (Folytatás a 3. oldalon) Nyolcvanéves az Electrolux Nyolcvan évvel ezelőtt alakult meg a svéd Electrolux csoport. A jubileum alkalmából a cég budapesti mintaboltjában egy kiállítást rendeztek be, mely­ben a világvállalat történetét mutatják be az egyes terméke­ken keresztül. Takács János, az Electrolux-Lehel Hűtőgépgyár Kft. vezérigazgatója sajtótájé­koztatón röviden ismertette a multinacionális cég eredmé­nyeit, törekvéseiket. Mára a vi­lágcég éves árbevétele megha­ladja a száztizenhétmilliárd svéd koronát. Jászberényben a privatizációt követő évek so­rán ötszörösére emelkedett a forgalom, napjainkra mintegy kétmillió terméket - hűtőszek­rényt, porszívót, fagyasztólá­dát, kereskedelmi hűtőket — gyártanak évente. A jubileum alkalmából az Electrolux nevé­ben Takács János a budapesti Szent István Kórház szülésze­tének összesen másfél millió forint értékben tizennégy lég­tisztító készüléket ajándéko­zott, amelyek a szülőszobák­ba, a vajúdókba, a baba-mama szobákba kerülnek. bcs ég a tél beköszöntése előtt elvégzik az építés után keletkezett kisebb homlokzati hi- ,/oák javítását a martfűi városházán. A kivitelező a munkát garanciális javításként végzi, fotó: cs. i. / Kétmilliárd a gátak erősítésére A szerdai városházi sajtótájékoztatón Szalay Ferenc szolnoki polgár- mester többek között a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásról, Szolnok nemzetközi kapcsolatainak újabb gazdagodásáról, a Tisza gátjának erősítéséről beszélt. A Miniszterelnöki Hivatal és a szolnoki önkormányzat pályáza­tot hirdet regionális hatáskörű nonprofit szolgáltató központ működtetésére, szaktanácsadás­ra, képzések szervezésére, adat­bázisok létrehozására és a non­profit szervezetek önkormányzat­okkal történő együttműködésé­nek előmozdítására. A pályázatra bizonyos feltételek mellett alapít­ványok és egyesületek jelentkez­hetnek. A Miniszterelnöki Hiva­tal erre a célra ötmillió forintot biztosít. A közgyűlés határozata szerint a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást Szolnokon a Plety- kafalu-Partoskápolna területén és a Széchenyi városrészben a Con­tact Mentálhigiénés Konzultáci­ós Szolgálat, Szandaszőlősön és a Déli ipartelepen pedig a Ka­pocs-Háló Alapítvány végzi no­vember elsejétől. Szalay Ferenc és Esko Fianninen riihimäki pol­gármester hét végi tárgyalásain megállapodás született arról, hogy novemberben finn üzletem­berek csoportja érkezik Szolnok­ra, és tájékozódik a gazdasági együttműködés lehetőségeiről. Szalay Ferenc Belgiumban is tár­gyalt, és megállapodott több otta­ni cég vezetőjével, hogy belga vál­lalatok részt vesznek a jövő évi szolnoki nemzetközi kiállításon és vásáron. A város a tiszaligeti sportcsarnok felújítására 100 mil­lió forintot kért a sportminisztéri­umtól, de csak 19-et kapott. A hi­ányzó összeget a Mátyás király úti sporttelep eladásából befolyt pénzből kívánják pótolni. Végezetül a polgármester szólt arról is, hogy szerdán vízügyi be­ruházásokról tárgyalt. Három év alatt a Közép-Tisza-vidék gátjai­nak felújítására kétmilliárd forint áll rendelkezésre, ebből 550 millió már a következő esztendőben. Szolnokon a vasúti hídtól a Sola- mi Húsipari Rt.-ig mintegy 5,5 ki­lométeren várható a gát erősítése és magasítása, de sor kerülhet a kertvárosi szivárgórendszer és a ti­szaligeti gát állami tulajdonú ré­szének felújítására is. A munkák során érvényt szereznek annak az előírásnak, hogy a gátaktól tíz mé­teres távolságban nem lehetnek la­kó- és gazdasági épületek, -ba­A*' évad első nagyszínházi bemutatóján, pénteken este Arisztophanész—Schwajda: Lüszisztráté című, felnőt- t^Knek szóló darabját láthatja a közönség a szolnoki Szigligeti Színházban. Képeink a Schwajda György rendezte előadás teg- /api próbáján készültek. fotó: csabai istván

Next

/
Oldalképek
Tartalom