Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-14 / 240. szám

1999./Október 14., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Szakképzés és integráció A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakképzési Bizottság és a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ tegnap Szolnokon országos szakmai konzultációt tartott a megyei szakképzési bizottságoknak. Lévai Józsefné, a megyei szak­képzési bizottság elnöke köszön­tötte a megjelenteket a szolnoki Galéria étterem lovagtermében, majd Kovács Libór alpolgármes­ter tartott rövid tájékoztatót Szolnokról. Ezután dr. Benedek András, az Oktatási Minisztéri­um helyettes államtitkára meg­nyitó előadása következett Az Európai Unió elvárásai a nemze­ti szakképzési politikával szem­ben címmel. Dr. Benedek And­rás bevezetésül fölvázolta az eu­rópai integráció történetét a Ró­mai Szerződéstől napjainkig. Foglalkozott azokkal a szerződé­sekkel, megállapodásokkal, amelyek során a mai formájában létrejött az áruk, a tőke, a szol­gáltatások és a munkaerő sza­bad áramlása az unión belül. Ez- utáry részletezte a szakképzés­Lomtalanítás Mint minden ősszel, idén is megtartják Mezőtúron a már hagyományos lomtalanítást. A város két ütémben szállítja el a háztartásokban feleslegessé vált holmikat. A polgárok meg­szabadulhatnak mindazon ka- catoktól, melyeket egyébként a kukában nem tudnának elhe­lyezni. Az elmúlt hét végén az északi városrészekből, míg most a déliekből szállíttatja el a város à kirakott lomokat. ben megvalósuló együttműkö­dés állomásait, a Tripartit Szak­képzési Bizottság, a Fejlesztési Központ, az Európai Szakkép­zési Alapítvány és más szerveze­tek létrejöttét. A Maastrichti Szerződésnek az oktatásra és a képzésre vonatkozó paragrafu­sait elemezte ezután, majd arról beszélt, hogy a munkaerő sza­bad áramlásának föltétele volt a szakképzések közös elismerése, aminek viszont bizonyos egysé­gesítés volt az alapja. Míg az ok­tatásban a nemzeti sajátosságok szinte korlátlanul érvényesülhet­nek, a szakképzésben szükség van bizonyos egységesítésre. Magyarország helyzetére át­térve megállapította, hogy a Szakképzés terén a helyzetünk jó, bár az állam szerepe túlságo­san nagy maradt ezen a terüle­Dr. Benedek András helyettes államtitkár előadását tartja FOTO: CS. I. ten, és ebből szeretne is leadni valamit, például a kamaráknak. A szakképzési törvény a piac- gazdaság követelményeinek megfelelő szabályozást tesz le­hetővé, és programjaink, célja­ink eurokomformak. Mindezek alapján uniós csatlakozásunk fo­lyamatában az oktatás-képzés nery tartozik az olyan kemény témák közé, mint például a me­zőgazdaság vagy a munkaerő szabad áramlása. A tegnapi nap másik előadása a szakképzési bizottságoknak a munkaerőpiaccal összehangolt szakképzés kialakításában viselt felelősségéről szólt, amelyhez korreferátumok kapcsolódtak. B. A. ÍS Búcsú az árterektől? A múlt év végi és idei tavaszi át izek a megye hullámtereinek túlnyo­mó többségét elöntötték, tönkretéve ezzel a mezőgazdasági művelés alatt álló földek terméskilátásait is. Jelenleg azonban számos telepü­lés gazdálkodóinak e súlyos veszteségeknél is nagyobb gondot okoz, hogy a szaktárca végleg ki akarja vonni a művelés alól az ártéri terü­leteket. Lebukott csempészek (Folytatás az 1. oldalról) Ezeket négy román állampolgár hozta be illegálisan Magyarország­ra. A gyors nyomozást követően azonnal az ügyészségre került az ügy, ahol a négy külföldi megrová­sa mellett megszüntették a nyomo­zást, ugyanakkor a bíróságon in­dítványozták a csempészáru el­kobzását. Az egyik gyanúsított az­zal próbált a hatóság szigorán eny­híteni, hogy elmondta — igaz-e vagy sem —, a Magyarországra csempészett szőnyegeket kölcsön­pénzből vette odahaza, a hitel fe­dezeteként pedig a házát ajánlotta fel. Döntés született a külföldiek kiutasításáról is. A másik két román Tiszafüre­den, egy, kifejezetten a feketegaz­daság ellen szervezett akció során bukott le már az itt tartózkodásuk első napján. A csempészeknek annyi idejük sem volt, hogy a helyi piacon akár egyetlen darabot is el­adjanak az általuk behozott szőr­me- és bőrkabátokból. Ez ügyben két nap alatt már a jogerős bírósá­gi ítélet is megszületett. A vádlot­takat próbára bocsátották, a több mint 400 ezer forint értékű lefog­lalt holmit pedig elkobozták. H.Gy. A Tiszasülyön gazdálkodóktól például mintegy hétezer hektár­nyi hullámteret vett el a tavaly őszi és idei árhullám, amikor a víz átszakította a nyári gátat. Az­óta azonban az időjárás és a Ti­sza is visszatért megszokott med­rébe, ám a gazdálkodók nehéz helyzetén ez mit sem változta­tott. Csörögi Tibor polgármester szerint ugyanis a töltés helyreál­lításához körülbelül ötvenmillió forintra lenne szükség, melyet azonban a helyi önkormányzat nem képes előteremteni. Ráadá­sul úgy tűnik, a jövő nem is az eddigi állapotok visszaállítása fe­lé mutat, hiszen a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium az árterek parlagon hagyását szorgalmazza. Ez azonban egyes — túlnyomó- részt mezőgazdaságból élő — te­lepülések, így Tiszasüly számára is súlyos megélhetési problémák­kal járhat. Amennyiben a tárca terve megvalósul, úgy a folyópar­ti község hullámtereinek terme­lésből való kivonása közel har­madával csökkentheti a terület agrárbevételeit. — bugány— Kétezerre készül Tiszapüspöki Tiszapüspöki is készül 2000-re ünnepségsorozattal, címer- és szoboravatóval. Költségtakaré­kosra tervezik a folyamatos meg­emlékezéseket, és szeretnék, ha minél szélesebb réteget vonzaná- nak a programok. Úgy döntöt­tek. hogy több kisebb rendez­vényt tartanak, így folyamatosan a köztudatban tartják 2000 gon­dolatiságát. Többek között ter­veznek kiállítást, amely az ezer­éves államiság témájához kap­csolódik. A legnagyobb rendez­vény a falunap lesz, amelyet egyébként két-három évente tar­tanak. A sportprogramokkal, folklórműsorral egybekötött fa­lunapra a Száztagú Cigányzene- kart tervezik meghívni. Az ezer­éves évforduló kapcsán tervezik azt is, hogy címert alkot a köz­Csábított az olcsó „arany” (Folytatás az I. oldalról) A vásárlás öröme azonban nem tartott sokáig, mert az egyik vevő utólag elgondolkodott a dolgo­kon, és gyanút fogott. Frissen vett nyakláncával elsietett a még éppen nyitva tartó ékszerüzlet­be, ahol sajnos csak azt közöl­hették vele: az ékszernek semmi köze az aranyhoz. A gagyizók híre persze eljutott a helyi rendőrkapitánysághoz is, így a nyolc miskolci „aranyárus” csakhamar kénytelen volt vala­miféle magyarázatot adni a tör­téntekre. A még aznap este felku­tatott károsultak az árusok közül hármat felismertek, őket csalás gyanújával hallgatták ki. Azt val­lották, ők is aranyként vették va­lakitől a láncokat, ezért kínálták ők is mint nemesfémet. Tény, hogy a gyanúsítottak a rendőrsé­gi eljárás nyomán részben kárta­“7" Amiről Beszélünk Segély csak munka fejében? Komoly szigorításra szánta el magát a kormányzat azzal, hogy a munkanélküli-járadék folyósítását a jelenlegi egy évről kilenc hó­napra mérsékelné, s megszüntetné a jövedelempótló - közkeletű rövidítéssel: jpt - ellátást. Ez utóbbi inkább szociális segélyként működik, hiszen a munkanélküli akkor kapja, ha arra családi és jövedelmi viszonyai miatt szükség van, melyet ráadásul nem is a munkaügyi szervezet, hanem az önkormányzat folyósít számára. Ez az ellátás két évig járt a legújabb rendelkezés szerint, a két év után minimum 180 napos munkaviszony volt szükséges ahhoz, hogy újra jogosultságot szerezzen a munkanélküli a 12 380 forin­tos „segélyre”. Persze ekkor is szinte kizárólag az önkormányzat sietett segítségére, és közhasznú munkásként alkalmazta. Volt eb­ben értelmes elfoglaltság is, de persze olyanok is akadtak, akik az árokparton heverészve „váltak hasznára a köznek”, ami meg az adófizetőkben keltett bőséges ellenérzést. Ezért már korábban is szorgalmazták a települések vezetői, hogy ne ingyen pénz legyen a jövedelempótló támogatás, hanem fizetés, s ha valaki nem dol­gozik, az ne is kaphassa. Ezt egy megyei település (Karcag) ki is próbálta a gyakorlatban - sikertelenül. Per lett a vége, melyet el­vesztettek. Most, ha a tervezet jogszabályként jelenik meg, igencsak gond­ban lesz néhány ezer család megyénkben is. Az eddigi - valljuk be őszintén, talán számtalan esetben jövedelemkiegészítésként fel­vett - jpt ugyanis hiányzik majd a családi kasszából. Egyes véle­mények szerint az önkormányzatok gondja nem lesz kevesebb: a szociális segélyezésen jelenik meg a jpt-ből kiesők egy része, míg néhányan bizton csatlakoznak ahhoz a falusi cselédréteghez, mely mára kialakult szinte minden kisebb településen. Ezek a „cselé­dek” azok, akik napi néhány száz forintért, egy ebédért vagy eset­leg valami lakhatásért cserébe a nagyobb családi gazdaságok min­deneseivé váltak. Többen olyan véleményt is osztanak, hogy van­nak a jpt-sek között olyan beteg emberek, akik nem is tudnának munkát végezni. Igazi, mindenki számára kedvező megoldás nem létezik. A sok hátrány mellett pedig a szigorítás során azért azt sem árt elfeled­ni, hogy az állami (önkormányzati) ellátás mellett milyen sokan dolgoznak még feketén. S ezt a kiskaput csak a most napvilágot látott elképzeléssel lehet megszüntetni. Az ugyanis bennem fel sem merült, hogy a tervezett intézkedéscsomag gyorsabban fogja a munkanélküli „tömegek” elhelyezkedését ösztönözni, ha egyál­talán lesz hpvá... Einvág Zoltán ség. A motívumokra vonatkozó­an régi pecsétek adnak útmuta­tást. Mára teljesen tönkrement az egyházi, népi értékként ismert Nepomuki Szent János-szobor, amelyet 1808-ban állítottak fel. Mivel a szobor olyan állapotban van, hogy nem lehet felújítani, másolatot akarnak készíttetni ró­la. P. É. Iskolák vándorúton A megyeszékhely belvárosában lévő Építészeti, Faipari és Környezet­gazdálkodási Szakközép- és Szakiskolát a Széchenyi-lakótelepre köl­töztetné a Magyar Demokrata Fórum. A párt szerint ezzel a megoldás­sal negyedmilliárd forintot spórolna meg a város. lanítottak a becsapott emberek közül néhányat. A nyomozók ez idáig nyolc vá­sárlóról tudnak, de attól tarta­nak, hogy a már ismert károsul­takon kívül még mások is vettek az álaranyból. A kapitányság bűnügyi osztálya kéri, jelentkez­zenek azok, akik a kedd délutáni csalások ez idáig fel nem derített áldozataivá váltak.-hgy­Az oktatási intézmények átszer­vezésével megürült Zöld Iskola hasznosítására sokféle elképze­lést fogalmazott meg az önkor­mányzat. így többek között az is felvetődött, hogy oda költözhet­ne a Hild Viktor Városi könyvtár. Az átalakításra 15 millió forintot elő is irányoztak. A képviselő- testület MDF-frakciója szerint a felújításra szükség is van, de a vá­ros jobban járna, ha az épület­ben nem a bibliotéka kapna he­lyet, hanem az Építőipari, Faipa­ri és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakképző Iskola Petőfi úton lévő tagintézménye. Csoór György frakcióvezető sze­rint ezzel megspórolná a város az iskolában tornaterem-építésre szánt 150 millió forintot, más­részt a belvárosi ingatlan értéke­sítésével körülbelül százmillió fo­rinttal gyarapodhatna az önkor­mányzat kasszája. Az MDF alapvetően támogat­ja a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola (KGF) javaslatát, mely a Tiszaligetben két, több száz fős előadóterem és számos más léte­sítmény építését tervezi. Csoór György szerint azonban a beru­házáshoz szűk a főiskola terüle­te. Ezért azt javasolják, hogy kez­dődjenek tárgyalások arról, hogy a kemping egy része a főiskolá­hoz kerüljön. De elképzelhető­nek tartják a Gyermek- és Ifjúsá­gi Alapítvány és a KGF kapcso­latának szorosabbra fűzését is. A szabadidőközpont épületei ugyanis a nyári időszakot kivéve szintén kihasználatlanok. Petronyák László, az MDF me­gyei elnöke az időközi választá­sok eredményeiről szólva ki­emelte, hogy jelöltjük a közvéle­mény-kutatásoknál ötször jobb eredményt ért el. Mindenből ar­ra következtet, hogy elkezdődött a párt megerősödése, így az MDF ismét a nemzeti erők integ­rálója lehet. T. J. /A III. őszi szolnoki művészeti hetek keretében tegnap este a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban rene­szánsz- és barokkestet rendeztek. A három évszázad zené­jét bemutató rendezvényen lanton adott elő műveket Kó­nya István. FOTÓ: cs. i. Reális döntés vagy újabb vereség? i/ Feszült, izgalommal teli várakozás után kedden délután eluralkodott a csalódottság a labdarúgást kedvelők népes táborán. A honi futball utóbbi időkben egymást alulmúló eredményei után ismét vereséget szenvedett — ezúttal a 2004-es Európa-bajnokság megrendezéséért, Ausztriával karöltve folytatott küzdelemben. Lapunk szolnoki polgá­rok véleményét kérdezte a döntésről. Siilyös Sándor testnevelő tanár: — Ezt érdemeltük! A honi lab­darúgás rendezetlen, és ez épp­úgy érvényes a csapatokra, mint a vezetésre. Mindez természete­sen egy ilyen választás mérlege­lésekor is komoly szempont, és az érvek ellenünk szóltak. Véle­ményem szerint tehát bármilyen fájó is, reális döntés született, ahol a döntéshozók semmit nem bíztak a véletlenre. Palla Edit tanár: — Nem igazán tudom megítél­ni, vajon veszteséget, avagy hasz­not hozott volna az országnak, az Eb megrendezésének joga. Valahol a kettő között érzem az igazságot. Azaz: amit megnyer­tünk volna a réven, azt elvesztet­tük volna a vámon. Szabó László szaktanácsadó: — Finoman fogalmazva is kito­lás, ami történt. A döntést na­gyon erős gazdasági és lobbiér­dekek alapján hozták meg. Mindez a magyar foci számára óriási veszteség, hiszen a konti­nensviadal megrendezése lehető­séget teremtett volna a labdarú­gás színvonalának javítására. Emellett pedig jelentős bevétele­ket hozott volna, megtöltötte vol­na a lelátókat, és nem utolsósor­ban a rendező jogán biztosította volna a nemzeti tizenegy Eb­részvételét. Egervölgyi Erika főiskolai hall­gató:- Bár elég kis ország a miénk, és félő, még Ausztriával közösen is túl nagy falatnak bizonyulna számunkra az Európa-bajnokság megrendezése, azért ismét egy nagy lehetőségtől estünk el a kedvezőtlen döntéssel. Az ide­genforgalmi bevételeink szem­pontjából ugyanis biztosan kifi­zetődő lett volna a rendezés jogá­nak elnyerése. Dr. Palatínus Péter ügyvéd: — Örülök a szavazás eredmé­nyének. Ez a felhajtás több tíz- milliárd forintjába került volna az országnak. Ezt a pénzt pedig ugyebár egyéb, hasznosabb dol­gokra is el lehet költeni. B. J. z. / Gyűrű ajegyzőnek Rendkívüli ülést tartott tegnap Nagyiván képviselő-testülete. A napirendi penzumok teljesí­tése után a 40 éves munkajubi­leumát elérő jegyzőt, Kocsis Mihályt köszöntötte a testület. A jubileumi jutalom átvétele után nem várt meglepetésben volt része Nagyiván jegyzőjé­nek, ugyanis a testület arany­gyűrűvel méltányolta állam- igazgatási munkáját. Orosz Gyuláné polgármester asszony köszöntőjében elsősorban azt a szakmai elkötelezettséggel, áldoz?’készséggel és a szó leg­emében vett hi- S. párosuló élet- pap teitatta, mely több ta­nácselnököt és polgármestert kiszolgált, és amelyet ez idáig is több állami és társadalmi ki­tüntetés fémjelzett. —p-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom