Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-10 / 211. szám
1999, szeptember 10., péntek Hazai Tükör 5. oldal Sok a per - kevés a bíró A jövőben a korábbi elképzelésekkel szemben kevesebb bírói és bírósági titkári állás betöltésére lesz lehetőség, miután a kormány szerint nincs szükség létszámfejlesztésre a bíróságokon. A bírói illetményalap sem változik annak ellenére, hogy a kormányfő a köztisztviselői körben 8,25 százalékos keresetnövekedést ígért. A bíróságokat érintő költségvetésről, a bírói létszámbővítésről, valamint a bírák fizetéséről másképp gondolkodik a kormány és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT). Míg az ÓIT jövőre - a szabálysértési ügyekben hozott döntések bírósági felülvizsgálatával összefüggésben - 689 új álláshely, köztük 80 bírói, 160 titkári, és 140 tisztviselői státus létesítését tartja szükségesnek, addig a kormányzati elképzelések között nem szerepel létszámfejlesztés. A bírói illetmény- alap tavaly nyár óta nem változott, ezért Solt Pál, az ÓIT elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy 12 százalékos bérfejlesztést tart indokoltnak, ám elfogadná a kormányfő által, a köz- tisztviselőknek ígért valamivel több mint 8 százalékos illetmény- alap növelést is. Amennyiben a kormány és az ÓIT elképzelése a bíróságok költségvetéséről és létszámfejlesztéséről eltér, úgy a törvény értelmében a kormány részletes indoklással tartozik. Solt Pál szerint az ÓIT által szükségesnek tartott létszámnövekedés kormányzati megtorpedózása esetén csökkenhet a bírósági munka utóbbi évben növekvő eredményessége. Mint mondta, elsősorban az elsőfokú ítélkezést fogja lassítani a bírók és a kisegítő személyzet hiánya. - horKészülődés a szentévre A Magyar Katolikus Püspöki Kar mindeddig nem kapott írásban visszajelzést arról, hogy részesülhet-e, és ha igen, milyen összegű támogatásban jövő évi központi millenniumi programjaira - közölte Gyulay Endre, a püspöki konferencia elnökhelyettese a püspöki kar őszi ülésének zárónapján. A szeged-csanádi megyés püspök elmondta: benyújtották terveiket Nemeskürty István millenniumi kormánybiztoshoz, egyelőre azonban csak arról értesültek, hogy az idei előkészületekre - a korábban szóba került 30-35 millió forinttal szemben egyetlen fillért sem kapnak. Gyulay Endre elmondta, hogy december 26-án jelentetik meg a családokról szóló körlevelüket, és ugyancsak körlevelet bocsátanak ki január elsejére, a jubileum alkalmából. Mindemellett a püspöki kar önálló családügyi intézetet állít fel a keresztény értékek közvetítésére. A püspökkari ülés központi témája a katolikus egyház és a média kapcsolata volt. A konferencia megbízta a médiabizottságot, hogy dolgozza ki a Magyar Katolikus Egyház tömegkommunikációs lelkipásztori tervét. A Püspöki Kar fontosnak tartja egy katolikus rádió elindítását. (w. v.) Több pénzt a felsőoktatás dolgozóinak A felsőoktatásban érdekelt szak- szervezetek elfogadhatatlannak tartják azt a kormányzati előterjesztést, amely jövő évben 6,1 százalékkal növelné a felsőoktatás költségvetési támogatását - közölte Kis Pap László az érdek- védelmi szervezetek képviseletében csütörtökön. A Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezetének (FDSZ) elnöke hozzátette: a bővülés nem jelent tényleges növekedést, a támogatás ugyanis már előre le van kötve a tízezer fővel növekvő hallgatói létszám normatív finanszírozására, illetve a 2000. évi Széchenyi Professzori Ösztöndíjakra. A felsőoktatásban dolgozók béremelését illetően Kis Pap László elmondta: az FDSZ 2000-ben 13 százalékos, központi forrásból biztosított béremelést tartana elfogadhatónak. Hangsúlyozta, amennyiben ezt központi forrásból nem sikerül megoldani, akkor jövőre nem egy SOTE-problémával kell majd szembenézni. Az oktatási tárca jövő évi költségvetési támogatását illető kérdésre az elnök közölte: a kért 190 milliárd és a kapott 130,5 milliárd forint közötti különbség számos, a felsőoktatásban előre elhatározott fejlesztést meggátol. Kis Pap László véleménye szerint az Oktatási Minisztérium nem rendelkezik azokkal az érdekérvényesítő erőkkel, mint más tárcák. Az elnök elmondta, hogy az érintett szakszervezetek egyetértenek a felsőoktatási integrációs törekvésekkel, de a létszámleépítést elutasitják. Miközben ugyanis a hallgatók létszáma több mint kétszeresére nőtt, az oktatói létszám 1995 óta stagnál. Stabilitás vagy adóreform? Az adótörvények közül tegnap a személyi jövedelemadóval, a helyi adókkal, a biztosítási adóval és az adózás rendjével foglalkozott a parlament. A kormánypárti képviselők elmondták, hogy radikális változások nem lesznek, mert a koalíció a zaklatott 1999-es év után jövőre a kiszámíthatóságra és a stabilitásra helyezi a hangsúlyt. Az ellenzéki képviselők szerint azonban egyedül a kormány kiszámíthatatlansága kiszámítható. 2000-re ugyanis nagyszabású adóreformot, adó- és járulék- csökkentést ígértek, amiből nem lesz semmi. Az adótörvények tervezett módosításait az ellenzék szerint nem a távlatos gondolkodás, hanem a bevételek növelésének igénye hatja át. A személyi jövedelemadó adókulcsai és adósávjai nem változnak. Az adókulcs 400 000 forintig 20 százalék, 400 000 és 1000 000 forint között 30 százalék, 1000 000 forint fölött 40 százalék. Az alkalmazotti adójóváírás legfeljebb havi 3000 forint, de csak évi 1000 000 forint alatti jövedelem esetén vehető igénybe. A „változatlanság” természetesen változást jelent, hi-, szén azonos jövedelem esetén a pénzromlás mértékével csökken a reálkereset. Jelentősen nő a gyermekek után járó adókedvezmény: egy- és kétgyermekes családokban 1700 forintról 2200 forintra, 3 és többgyermekes családokban 2300 forintról 3000 forintra havonta és gyermekenként. A szocialista és szabaddemokrata képviselők ismét elmondták, hogy az adókedvezmény nem helyes módja a családtámogatásnak, mert éppen a legszegényebbeknek nem segít. „Ha van rá pénz, akkor emelkedjen a családi pótlék, hogy azok is jól járjanak, akik ebből élnek” - mondta Keller László (MSZP). A kormánykoalíció képviselői azonban rámutattak: tudatosan támogatják éppen a munkát vállaló, tisztességesen adót fizető és gyermekeket nevelő középosztályt, mert a Bokros-csomag ezt a réteget sújtotta leginkább, és mert az ő kezükben van az ország jövője. A családi pótlékot, a gyest, a gyermeknevelési támogatást, a rendszeres és alkalmankénti szociális segélyeket továbbra, is megkapják azok, „akik ebből élnek”. Az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári befizetések adókedvezménye 50 százalékról 30 százalékra csökken. A biztosítási adóról annyira bizonytalan a szavazás kimenetele, hogy valószínűleg nem lesz belőle semmi. A helyi adók körében sem lesz számottevő módosítás. Az iparűzési adó nem alakul át az APEH kezelésében lévő üzleti adóvá, vagy kötelező jellegű helyi adóvá. Az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők azonban úgy vélték, hogy a veszprémi és siófoki időközi választások után - amit „a világért sem zavarna meg a kormány egy ilyen csúnya lépéssel" - még újra előkerülhet ez az ötlet. Az ellenzéki képviselők is elismeréssel szóltak az adminisztrációs egyszerűsítésekről, pl. arról, hogy a bizonylatok elektronikus vagy optikai adathordozón is megőrizhetők. Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium államtitkára az Országgyűlés elé terjesztette a kis- és középvállalkozásokról szóló törvénytervezetet. S. Á. Tulajdon helyett bérlemény Jó ütemben, a terveknek megfelelően halad a nyári árvíz- és viharkárok felszámolása - mondta Bakondi György helyreállítási és újjáépítési kormánybiztos, miután meghallgatta az érintett megyei közgyűlések képviselőinek beszámolóját. Az értekezleten részt vett Pintér Sándor belügyminiszter is. A Helyreállítási és Újjáépítési Kormánybizottság csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón Bakondi elmondta: tartható lesz a kormány által a helyreállítási munkálatokra meghatározott november végi határidő, vagyis addig az időpontig minden károsult lakhatási problémája rendeződik. Ez a helyzet - miként a kormánybiztos kiemelte - nem kis részben köszönhető annak is, hogy Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tegnap jóváhagyta az utak, hidak felújítására szánt 2,9 milliárd forint átcsoportosítását. Ezt a pénzt folyamatosan utalják majd át az érintett települések önkormányzatainak. Ezeken a településeken egyébként közéi négyezren végeznek közhasznú helyreállítási munkát, elsődlegesen az utak, hidak kijavításával és a csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítésével foglalkoznak. A megyei közgyűlések képviselőinek beszámolójából kiderült, hogy valamennyi árvíz sújtotta településen időben megkezdődhetett az oktatás, és az önkormányzati óvodák, bölcsődék, iskolák, orvosi rendelők, szociális intézmények helyreállításával párhuzamosan lakáshoz juttatják a megsemmisült házak lakóit is - tájékoztatta lapunkat Bakondi György. Ezt számos megyében üresen álló lakóingatlanok megvásárlásával oldják meg az önkormányzatok. Az igy vásárolt ingatlanok nem kerülnek a károsultak tulajdonába, hiszen - mint Schieber József, a bizottság Szóvivője közölte - jelentős részük magasabb értéket képvisel, mint amilyenekben az érintettek korábban éltek. Ez azt jelenti, hogy az árvíz- és viharkárosultak tulajdon helyett bérleményhez jutnak. Bakondi közölte azt is, hogy tovább folytatják a tárgyalásokat a biztosítótársaságokkal, ugyanis bejelentések érkeztek arról, miszerint a kifizetett kártérítési összeg túl alacsony. Ebben az esetben sokan nem tudják megkezdeni vagy befejezni a helyreállítási munkákat, fennáll a veszélye annak, hogy őszre nem lesz fedél a fejük felett. A helyzet mielőbbi rendezése azért is szükséges, mert az állam a biztosítással rendelkező magánházak, lakások kárainak enyhítésében nem vállal részt. (sts) Hírek röviden A papíripariak kiléptek A Papíripari Dolgozók Szakszervezete kilép a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéből (MSZOSZ), ezt a szándékát az elnök írásban is közölte a konföderációval - mondotta Pados Ferenc, a szakmai érdekképviselet vezetője csütörtökön. Az MSZOSZ szövetségi tanácsának szerdai ülésén a több tagszakszervezet által lemondásra felszólított Sándor László elnök bizalmi szavazást kért, amelynek során a küldöttek megerősitették pozíciójában. Pados Ferenc bejelentette: már szerdán, a szavazás után szándékában állt bejelenteni kilépésüket, de a levezető elnöktől nem kapott szót, s szünet helyett befejeződött az ülés. Miniszteri koccanás Harrach Péter szociális és családügyi miniszter szolgálati gépkocsijával egy kistehergépkocsival és egy személygépkocsival ütközött a fővárosban, csütörtökön reggel. A miniszter gépkocsija - megkülönböztető jelzést használva - a Ferihegyi repülőtér felé tartott, amikor a Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésében, a piros jelzésen áthaladva összeütközött az említett járművekkel. Személyi sérülés nem történt - áll a rendőrség közleményében. Tíz éve nyílt fel a sorompó Tíz éve, 1989. szeptember 10-én éjfélkor ért véget a Magyarországon tartózkodó, hazájukba visszatérni nem kívánó NDK- állampolgárok kálváriája: a magyar kormány döntésének értelmében minden kiutazni szándékozó előtt felemelkedett a sorompó a nyugati határon. A határnyitás utáni hetekben mintegy 60-70 ezer keletnémet fordított hátat az NDK-nak, s utazott Magyarországon keresztül az NSZK-ba. Gyarapodó Hévíz Az avatások napja volt csütörtök a világhírű fürdővárosban, Hévízen. Felszentelték a Dunántúl legnagyobb, újonnan épült héttornyú, katolikus templomát, új városházát, és számos művészeti alkotást avattak, és átadták rendeltetésének a felújított sportközpontot. Tasnádi Péter előzetesben Elrendelte Tasnádi Péter vállalkozónak és társainak előzetes letartóztatását a Buda Környéki Bíróság csütörtökön. Czine Ágnes, a bíróság elnöke szerint azért döntöttek Tasnádi Péter és három gyanúsitott társának előzetes letartóztatása mellett, mert szabadlábon hagyásuk esetén fennállna annak veszélye, hogy meghiúsítanák, megnehezítenék, veszélyeztetnék a büntetőeljárást. A gyanúsítottak ügyvédjei fellebbezést nyújtottak be a döntés ellen. A lakosság most bizakodóbb Augusztusban nem változott a lakosság bizalmi indexének értéke. Ellenben a korábbi felmérésekhez képest kis mértékben romlott az emberek véleménye az ország elmúlt évi gazdasági teljesítményéről - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. vizsgálatából. A következő egy év gazdaságpolitikáját illetően pedig bizakodóbbá váltak az emberek. Magyarország régiói közül jelentős mértékben javultak a lakossági várakozások a Nyugat-Dunán- túlon, érzékelhetően emelkedett a bizalmi index értéke a Dél- Alföldön, valamint a központi régióban is. Ezzel szemben az Alföld északi megyéiben élők borúlátóbban nyilatkoztak mind saját pénzügyeikről, mind az ország gazdasági helyzetéről. A legpesszimistább emberek augusztusban a Dunántúl déli részén éltek. A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl ( Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: KÖzép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye)- Ug -