Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-07 / 208. szám
1999. szeptember 7., kedd Megyei Körkép 3. oldal A megyeszékhelyen nem tekinthető a prostitúció tömegesnek Nem indokolt Szolnokon a türelmi zóna Július 13-án lépett hatályba a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvény, amely többek között rendelkezik a prostitúció szabályozásáról, az úgynevezett türelmi zóna vagy zónák kijelöléséről az ötvenezer lakosnál többet számláló városokban, ahol ezt egyébként indokoltnak tartják. A türelmi zóna az a terület, ahol a prostitúciót nem tiltja jogszabály. Ötvenmilliót adtak Idén már ötvenmillió forintot osztott ki támogatásként a kereskedelmi és iparkamara zsűrije a pályázó vállalkozásoknak műszaki fejlesztésük megvalósítására. A május elején meghirdetett pályázatra 49 munka érkezett be. A vállalkozások mintegy 202 millió forintos fejlesztést kívántak megvalósítani, melyhez 127 millió forint támogatást kértek. A pályázatok negyven százaléka az ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetésre vonatkozott, ám néhány pályázó igen kis ösz- szegből mindenki számára hasznos fejlesztésben gondolkodott. A szeptember 1-jén meghozott döntés szerint 35 vállalkozás nyert támogatást. Mint dr. Szarvas Pál területfejlesztési menedzser elmondta, a pályázatok színvonala jelentősen nőtt a korábbi évekhez képest. Magát a pályázatot a kamara az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal (OMFB) és Szolnok város önkormányzatával közösen hirdette meg. Az 50 milliós kerethez a kamara tizenöt-, a szolnoki önkormányzat tíz-, míg az OMFB 25 millió forinttal járult hozzá. Ez jelentős előrelépés az induló 1997-es évhez képest, amikor még csak 20 millió forintért versenyezhettek a vállalkozások. Tavaly már 40 millió volt a keret, s ez volt az első év, amikor Szolnok város önkormányzata is segítséget nyújtott a fejlesztések megvalósulásához. E. Z. Már most minden az integrációról szól (Folytatás az 1■ oldalról) Igaz, döntés még nem született a továbblépés konkrétumairól, de - mint azt a főigazgató hangsúlyozta - reményeik megalapozottak. Kiemelte azt is, hogy a Jászság egyetlen felsőoktatási intézményeként nemcsak a tanítóképzésben lehet szerepük, hanem a régió szellemi bázisává is válhat a főiskola. A most kezdő elsőéves hallgatókat dr. Stanitz Károly főigazgató-helyettes köszöntötte. Bejelentették azt is, hogy elmúlt éves munkájuk elismeréseként hat hallgató - Biki Pálma, Szántó Ilona, Tarjáni Szabolcs, Vetési Melinda, Bathó Mónika és Pöll József - köztársasági ösztöndíjasként folytathatja idén tanulmányait. A fogadalomtétellel a gólyák immár főiskolai hallgatókká váltak. \ bcs Miután Szolnok lakossága több ötvenezernél, tehát azok között a városok között van, ahol a türelmi zóna elvben kijelölhető, arról érdeklődtünk a polgármesteri hivatalban, hogy történtek-e már lépések ebben az ügyben. Vadászi Tibomé, a hatósági és ügyfélszolgálati osztály vezetője elmondta, hogy a hivatal a rendőrséghez fordult azzal a kéréssel, foglaljon állást, tekinthető-e a megye- székhelyen a prostitúció tömegesnek és folyamatosnak, ez ugyanis a jogszabály szerint a türelmi zóna kijelölésének feltétele. A válasz tegnap érkezett meg. Eszerint a rendőrség nem tapasztalja Szolnokon a prostitúció tömeges és folyamatos jelenlétét, az időközönként előforduló ilyen jelenségek pedig a rendőrség szerint nem indokolják türelmi zóna kijelölését. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy az önkormányzat nem alkot rendeletet a türelmi zónáról, Szolnokon marad a jelenlegi helyzet. A többségnek és a kisebbségnek közelednie kell egymáshoz Romanap volt Jászapátin . A Jászapáti Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a város önkormányzata, a helyi könyvtár és művelődési központ második alkalommal rendezte meg Jászapátin a romanapot. Az egész napos rendezvénysor programjainak gerincét a- sport és a kultúra adta. A rendezvényen - melyet a megyei CÉSZ és a Kisebbségi Jogvédő Iroda is támogatott - délelőtt labdarúgótornát szerveztek, melyet Jászapáti csapata nyert meg. Második a jászfelsőszentgyörgyi, harmadik pedig a jászfénysza- rui csapat lett. Délután a kultúráé, a hagyományőrzésé volt a főszerep. A Jászság számos pontjáról összesen 14 fellépő csoport érkezett a seregszemlére. Köztük voltak táncosok, zenészek, énekesek, vers- és prózamondók. A esemény megnyitóján Kulturális műsor is színesítette a romanap programjait Farkas András, a jászapáti kisebbségi önkormányzat elnöke, majd Török Sándor polgármester köszöntötte az érdeklődőket. Dr. Pálfy Miklós, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese kiemelte, hogy a hasonló rendezvények megfelelő fórumot jelentenek ahhoz, hogy a cigányság megmutassa magát, kultúráját.- A többség és a kisebbség először a kultúra csatornáin keresztül közeledhet egymáshoz. A közeledés pedig elengedhetetlen, mert mindannyiunknak együtt kell élnie - emelte ki ünnepi beszédében Farkas László kisebbségi referens, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának tanácsosa. Az eseménysor zárását az éjszakába nyúló cigánybál jelentette, bcs Ideiglenes okmányt kapnak a „gólyák”? (Folytatás az 1. oldalról) Ezen a napon ideiglenes okmányt ők is kapnak majd, ám a végleges igazolványok várhatóan csak ok- Jóber végén, november elején érkeznek meg a főiskolára. Szaszkó Bélánétól, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola diákigazolvány-felelősétől megtudtuk: az adminisztrációs munka meggyorsítására augusztus elején behívták „gólyáikat” az igénylőlapok kitöltésére. A papírokat így már egy hónapja el tudták küldeni, ám az új igazolványokat - a szaktárca ígérete ellenére - még máig sem kapták meg. Ráadásul súlyosbítja a helyzetet, hogy a hallgatók tapasztalatai szerint a tömegközlekedési eszközök ellenőrei és a jegypénztárak dolgozói sincsenek minden esetben tisztában a különböző okmánytípusokhoz járó kedvezményekkel. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Főiskolai Karán valamivel biztatóbb állapotok uralkodnak - tájékoztatta lapunkat Varga László oktatástechnikus. Az intézményben nemrég úgynevezett gólyatábort tartottak, ahol valamennyi leendő elsőéves hallgató kitölthette a kérvényt, melyeket aztán múlt hét pénteken postáztak. A „gólyák” többségének még az e hónap végéig érvényes középiskolai diákigazolványa is megmaradt. így a mezőtúri intézményben most azt remélik, ezen okmányok lejártáig megérkezik majd az új igazolvány is. -bugányKözérzetünk A profizmus még odébb van A Szolnokhoz közeli település külföldi turistái azon a bizonyos napon tőlem tudták meg, hogy milyen rendezvény van a megyeszékhelyen. Már szervezkedtek is, hogy eljönnek, egy szóval sem mondták, hogy nem érdekli őket, vagy hogy erre nem költenek. Ám ha azon a napon éppen nem járok arra, ez az információ nem jut el hozzájuk. A turizmusra, mint a gazdaság egyik jelentős tényezőjére számítunk ebben az országban, ám az idegenforgalomból nálunk még sokszor hiányzik a profizmus. Különösen külföldön járva látjuk, hogy lenne még mit tanulnunk. Görögországban például nemzeti esteket rendeznek a nyaralóknak: egy-egy tavernában 5-600 külföldit is vendégül látnak népi étellel, folklórműsorral. Persze mindez olajozottan, szervezetten történik, a csoportokat buszok szállítják a közeli településekről a helyszínre. Nos, ilyet akár mi is megszervezhetnénk. Csak a megyét tekintve: egy-egy szezonban több száz külföldi tartózkodik nálunk, aki szívesen eltöltene egy hangulatos estét, és néptánc- csoportjaink is vannak, akik legalább bevételhez jutnának egy- egy ilyen fellépéssel. De pillanatnyilag még ott tartunk, hogy jó volna azt elérni, ha a vendéglátó felhívná a vendége figyelmét arra, hogy ha az ő városában, falujában éppen nem is történik semmi, de néhány kilométerrel arrébb színes programlehetőség kínálkozik. És akkor a vendég is olyan érzéssel menne haza, hogy sok élményben volt része nálunk, és odafigyeltek rá. De az odafigyelés - ami ugye, nemigen kerül pénzbe - is hiánycikk. Pedig a vendég igényli, főleg, ha külföldi. Vagy ha magyar, és sokat járt külföldön, ahol „elkényeztették”. Idegen- forgalmi szakember Amerikából hazatért ismerőse szóvá tette, hogy míg a tengerentúlon a lehető legudvariasabban tették elé az ételt a vendéglőben, itthon még csak jó étvágyat sem kívántak hozzá. Szóval a profi vendéglátó, a profizmus még sok helyen hiányzik. Ennek megoldásaként a vendéglátók képzésére szervezett tanfolyamokat támogatnak, amelyekre megyénk is pályázott. A tanfolyammal megszerezhetik például a falusi vendéglátók az alapvető tudást. Am az odafigyelés, a vendég szeretete nem tanulható igazán, annak magától kéne „teremnie”. Paulina Éva 413 milliárd 413 milliárd; ennyit kér jövőre Torgyán József a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre. 413 milliárdot és egy fillérrel sem kevesebbet, hiszen a miniszter - ahogy fogalmazott - nem kalmár, hogy alkudozzon. Ezzel - már mint, hogy nem alkudozik - a kormányfő is egyetérthet, hiszen a kabinetülésen elfogadott 250 milliárdnál egy forinttal sem kap többet az agrártárca. Mindez mondhatnánk a kormány belügye, ha a megmerevedő álláspontok nem ásnák alá az amúgy is vitáktól terhes koalíciót. Bár a költségvetésben egyetértés mutatkozik az MDF és a Fidesz között, ám a kölcsönös odanyilatkozgatások már megindultak. Néhány héttel ezelőtt a magyar demokraták elnökasszonya egy fórumon jelentette ki, a jövőben a kormányülések után külön sajtótájékoztatókon fogalmazzák meg véleményüket. Egy másik rendezvényen pedig egy fideszes politikus bizonygatta: a konzervatívizmus nem a legjobb politikai irányzat. De Torgyán József sem most próbálja először csúcsminisztériummá fejleszteni tárcáját. Tavasszal az agrárfelsőoktatás és a Fradi sportlétesítményeinek hovatartozása ügyében szállt szembe a fideszes kormánytagokkal, nem is eredménytelenül. Nemrégen pedig azt is sikerült kivívnia, hogy csak akkor járjon kormányülésre, amikor ráér. A kormányon belüli erőviszonyok átalakítását célzó civó- dásokat eddig az ellenzék csak kívülről figyelte. Most azonban akarva-akaratlanul az MSZP is része se lett azzal, hogy ők megszavaznák az agrártárcának a 413 milliárdot, mert szükség lenne ennyi pénzre a mezőgazdaságban. Pedig a tavalyi választási kampányban a szocialisták még azzal riogatták a választókat, hogy ha a Fidesz-re szavaznak, akkor a kisgazdákat segítik a hatalomba. Ha a szocialisták beváltják ígéretüket, akár az is előfordulhat, hogy az ellenzék alkotja meg az ország költségvetését. Ilyenre pedig nem csak nálunk, de talán még a nyugati demokráciákban sem volt példa. Teleki József Tegnap délután tartották meg a tanévnyitó ünnepséget a szolnoki Bartók Béla Zeneiskolában. Felvételünk a tanulók műsorából örökített meg egy pillanatot. fotó: mészáros Kis keresetek, szerény adóbevételek A gazdaság fejlődése és az adóbevételek alakulása között nyilvánvaló az összefüggés, ezért a régiónként eltérő gazdasági teljesítmény és növekedési Ütem is lényegében kimutatható a befolyt adóbevételeken keresztül. így nem meglepő, hogy szűkebb hazánk az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó összegét tekintve az utolsó harmadban kullog, az egy vállalkozásra jutó társasági adó vonatkozásában viszont meghaladja a megyék átlagát Az adóbevételek megyénkénti, régiónkénti alakulása természetesen csak korlátozott következtetésekre alkalmas, ám egyértelmű például az összefüggés a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság, a keresetek színvonala, valamint a személyi jövedelemadó nagysága között. A KSH megyei igazgatóságának - az adóhatóságok adataira támaszkodó - kimutatásából kiderül, hogy tavaly megyénkben az egy főre jutó nettó személyi jövedelemadó összege 29 700 forint volt, ami a megyék átlagának 85 százaléka. Ezzel szűkebb hazánk a megyék rangsorában az utolsó harmadban foglal helyet, csakúgy, mint az egy főre számított GDP alapján. (Összehasonlításképpen Budapesten 195 ezer, Fejérben 56 ezer, Hajdúban 35 ezer forint volt az átlag szja, míg a sereghajtó Szabolcsban csupán 20 ezer.) A társasági adó tekintetében lényegesen jobban áll megyénk, hiszen az egy vállalkozásra jutó összeg az elmúlt évben 575 ezer forint volt, ami a megyék átlagának 116 százaléka. (Összehasonlításképpen Budapesten 793 ezer, Fejérben 950 ezer, Hajdúban 527 ezer forint volt az egy vállalkozásra jutó társasági adó összege.) Míg a dunántúli térségben dinamikusabban emelkedtek a keresetek, így a személyi jövedelemadó összege is, addig megyénkben a társasági adóbevételek másfélszeresére nőttek, ámi azonban egyedülálló teljesítmény az ország keleti felében. Ez utóbbi persze nem elsősorban a vállalkozások gazdasági eredményességének ugrásszerű javulásával függ össze, sokkal inkább a megyei adórevizorok munkájának hatékonyságával. Laczi Zoltán
