Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-30 / 228. szám

1999. szeptember 30., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal / A Fidesz pert indít az ES ellen Miniszterelnökként nem szokott valótlan állításokra reagálni, most azonban meg kell védenie magát, illetve bírósághoz kell fordulnia a családja bányavállal­kozásaival összefüggő támadá­sok miatt - jelentette ki szoká­sos szerda reggeli rádióinterjújá­ban Orbán Viktor kormányfő. Megtudtuk: az Élet és Irodalom­ban (ÉS) megjelent írás kapcsán a Fidesz ügyvédje már benyújtot­ta a keresetet. Szalay Péter ügyvéd most arra kérte a bíróságot, hogy két - a Fidesz elnöksége, illetve a párt­igazgató aláírásával korábban az ÉS-nek elküldött, de csupán olvasói levélként leközölt - helyreigazítás utólagos közlé­sére kötelezze a lapot - mondta Farkas Attila, a Fidesz sajtó­főnöke. Horváth László pártigazgató, valamint a pártelnökség tagjai szeptember 14-én helyreigazí­tást kértek, mondván: a lap ha­mis színben tüntette fel a Fi­deszt, amikor pártcégeknek titu­lálta például a Századvég és a Centum Kft.-t, illetve amikor azt állította, hogy ezek segítet­ték az Orbán család gazdasági terjeszkedését. A miniszterel­nök által is aláírt helyreigazítási kérelemben az elnökségi tagok visszautasítják, hogy anyagi jó­létüket a székházból származó pénzek alapozták volna meg. Kovács Zoltán főszerkesztő ér­deklődésünkre elmondta: tény- riportjuk valóságtartalmáról meggyőződtek, ezért bizonyíté­kaikkal felvértezve bármikor ké­szek bíróság elé állni. Szerinte hetilapja nem tett mást, mint ami a kötelessége: ráirányította az olvasók figyelmét a köz sze­replőinek viselt dolgaira, illetve arra, hogy etikátlan a közpén­zek akármilyen csekély arányú magáncélú felhasználása. Jogász szakértőnk szerint könnyen előfordulhat, hogy a bíróság elutasítja a Fidesz kere­setét, mert a helyreigazítási ké­relembe formai hibák csúsztak. Igaz, a lap is hibázott, amikor olvasói levéllé minősítette a ké­relmet, s még kommentálta is azt, ami a sajtótörvény szerint tilos. (takács) Okmányirodák - január 1-jétől Országszerte javában szerveződ­nek azok az irodák, amelyek ja­nuár elsejétől kiadják az új, kor­szerű okmányokat. Fiséit György, a Belügyminiszté­rium informatikai és távközlési miniszteri biztosa elmondta: a különböző okmányok - például útlevél, forgalmi engedély, gép­jármű-vezetői igazolvány - cse­réje a személyazonosító igazol­ványéval indul. Az eddig a rend­őrségen végzett feladatok átke­rülnek a polgármesteri hivata­lokhoz tartozó új okmányiro­dákhoz. Január elsejével az or­szágban 152 iroda kezdi meg működését, azaz minden olyan településen, ahol rendőrkapi­tányság van; később az ország valamennyi - jelenleg 246 - vá­rosában létrehozzák azokat. Az állampolgároknak hangsúlyozta a miniszteri biz­tos - mindaddig nincs különö­sebb teendőjük, amíg mostani személyi igazolványuk érvé­nyes, kívánságukra azonban előbb is sor kerülhet a cserére. A személyes adatok védelmé­nek és a nyugat-európai köve­telményeknek egyaránt megfe­lelő, piros-fehér-zöld színezetű, kártya formátumú személyazo­nosító igazolvány - az illeték- törvény tervezett módosítása szerint - az állampolgároknak előreláthatóan 1500 forintjába fog kerülni. A bankkártya nagyságú új személyazonosítót egyébként nyolc országban fogadják el útlevél gyanánt, uniós felvételünk után pedig az EU országaiba utazha­tunk vele. Esély a kistelepüléseknek Európai uniós csatlakozásunk szempontjából is fontos kérdés, hogy az önkormányzatok a tele­pülések üzemeltetési feladatait milyen színvonalon és milyen áron látják el - mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára szerdán, egy szakmai konferencián. A politikus szerint a polgá­roknak az önkormányzatokról alkotott véleményében is döntő súllyal esik latba a kommunális szolgáltatások megfizethetősé- ge és gazdaságossága. Gumik Agnes, a BM főosz­tályvezetője elmondta: az ön- kormányzatok kiadásai 8 száza­lékkal nőhetnek majd 6-7 száza­lékos infláció mellett. A köz­szférában 8,25 százalékkal emelkedhetnek a bérek. Az emelés 5 százalékához közpon­tilag biztosítják a pénzt, a többi pedig 3 százalékos létszámleépí­téssel teremthető elő. A dologi kiadások 2-3 százalékos növeke­déséhez saját bevételből kell for­rásokat biztosítani. Dinamiku­san, 9 százalékkal emelkedik a fejlesztésekre fordítható keret is. Változatlan marad a szabá­lyozó rendszernek az az eleme, hogy a személyi jövedelemadó 40 százalékát kapják az önkor­mányzatok. Ez hátrányosan érinti a nagyvárosokat, de ked­vező a kistelepülések számára. Martonyi: 2002-re készen állunk a csatlakozásra EU-vitanap az Országgyűlésben Magyarország alapvető érdeke és célkitűzése, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül és a lehető legkedvezőbb feltételekkel az Európai Unió tagjává váljon - hangoztatta Martonyi János külügyminiszter szerdán, az EU-csatlakozásról rendezett politi­kai vitanapon. A csatlakozásra való felkészü­lés meghatározó tényezője, hogy a stratégiai célokban nem­zeti konszenzus áll fenn, a par­lamenti pártok túlnyomó több­sége egyetért azokkal, mondta a miniszter. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jogharmo­nizációs program részeként el­fogadandó törvények egy része kétharmados többséget igényel, és csatlakozási esélyeinket hát­rányosan befolyásolná, ha ezek a törvények - összekötve politi­kailag érzékeny kérdésekkel - nem születnének meg időben. A külügyi tárca vezetője megerősítette, hogy Magyaror­szág a csatlakozás lehetséges időpontjának továbbra is 2002. január elsejét tekinti. Ez az az időpont, ameddig Ma­gyarországnak a felkészülési folyamatot be kell fejeznie és készen kell állnia a közösségi vívmányok átvételére. Megtör­tént a középtávú gazdasági stratégia elfogadása és elké­szült a közösségi vívmányok átvételének nemzeti program­ja. Martonyi kitért arra, hogy az uniós felkészülés össztársa­dalmi vállalkozás, amely folya­matos eszmecserét, párbeszé­det és együttműködést igényel. A kormány ennek érdekében szoros együttműködést alakí­tott ki a szociális partnerekkel, a nem kormányzati szerveze­tekkel, oktatási intézmények­kel, az önkormányzatokkal, és folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt. Zárszavában a magyar diplo­mácia irányitója beszámolt ar­ról, hogy becsült adatok sze­rint 2000-től Magyarország mintegy 250 millió euró, tag­ként pedig várhatóan 1,1 milli­árd euró támogatást kap majd, utóbbit csaknem 400 millió eurós befizetési kötelezettség mellett. (s. á.) Aradi a vádlottak (?) padján Immáron 28. napja folyik a vizsgálat a Hortobágyi Nemzeti Park­nál, de mind ez ideig nem értesítették az igazgatót arról, hogy mit is keres a Környezetvédelmi Minisztérium - mondja Orosz János, Aradi Csaba jogi képviselője. Eddig csupán arról kaptak egy rövid levelet, hogy a vizsgálatok szerint a nemzetközi hírű tudós meg­szegte kötelezettségeit. Mint ismeretes, szeptember 2- án egy névtelen bejelentés nyo­mán a környezetvédelmi tárca vizsgálóbizottságot küldött a Hortobágyi Nemzeti Park gaz­dasági ügyeinek tisztázására. Akkor felfüggesztették, ám az­óta visszahelyezték állásába az igazgatót. A Környezetvédelmi Bizottság október 13-ai ülésén hallgatja meg Pepó Pál minisz­tert és Aradi Csabát, addig is létrehoz egy ellenőrző albizott­ságot. Hétfőn Pepónál tárgyalt Aradi Csaba, ma pedig Kiss Edit vizsgálóbiztos hallgatja meg őt. Orosz Jánost, az igaz­gató jogi képviselőjét arról kér­deztük, hol tart most az ügy.- A vizsgálat egy meglehető­sen kétes iromány nyomán in­dult meg - kezdi Orosz János. - Az általam látott névtelen beje­lentés ugyanis olyan konkrétu­mokat tartalmazott, amelyek a vizsgálatnak csak egy bizonyos fázisában derülhettek ki. Túl ezen az apróságon, sérelmez­zük, hogy lassan egy hónapja vizsgálják a park ügyeit, de sem én, sem pedig ügyfelem nem tudja, miért. A hatályos jogsza­bályok szerint úgyanis a fegyel­mi okát meg kell jelölni. A tárca rovancsával párhuzamosan egyébként két másik szerv vizs­gálata is folyik, s ismereteim szerint nem kizárt, hogy az eredmények eltérőek lesznek. Pepó és Aradi hétfői megbe­széléséről Horváth József, a tár­ca sajtófőnöke lapunknak a következőt mondta: „A mi­niszter úr és Aradi Csaba meg­beszélésének középpontjában a Nemzeti Park körül kialakult probléma humánus megoldása szerepelt. A felek több pont­ban is egyetértettek, hiszen mindkettejük érdeke az, hogy a hazai természetvédelmet a leg­hatékonyabban szolgálják. Aradi Csaba felajánlotta segít­ségét a hiányosságok felszámo­lásában.” (szalóky) Változások a lakáspolitikában A kormány meghatározta a lakáspolitika főbb irányait, és döntött a támogatási rendszer finanszírozásáról. Ezután jobb lehetőség nyílik az egyes családok számára, hogy igényüknek és jövedelmük­nek megfelelő megoldást - építést, vásárlást, bővítést vagy felújí­tást - válasszanak. Sebestyén Agnes, a Gazdasági Minisztérium főtanácsadója el­mondta, hogy a hosszú lejáratú lakáshitelezés érdekében a kor­mány a lakáscélú hiteleket szol­gáló jelzáloglevelekhez mintegy 3 százalék költségvetési támoga­tást ad. A hitelezés szerepének növelésével elsősorban a lakos­ság középrétegeit kívánja a kor­mány a fejlesztési programba bevonni. Jelentős támogatással a kamatszintet 6-8 százalékra kí­vánja csökkenteni. A főtanács­adó elmondta, hogy létrehozzák az otthonteremtési támogatási rendszert. Ennek keretében la­kásépítéshez, új és használt la­kás vásárlásához, lakásbővítés­hez és korszerűsítéshez, vala­mint mozgássérültek lakásépí­téséhez is nyerhető támogatás. Ha a települési önkormányzat rendeletet alkot az otthonterem­tési programra, akkor költségve­tési forrásra is jogosult. Minden e célra kifizetett 30 forintjához 70-et kap az állami kasszából, a hátrányos helyzetben lévő tele­pülések 20 forinthoz kapnak 80- at, de egy család részére legfel­jebb kétmillió forint igényelhető a központi költségvetésből. Igazgatási kiadásaik fedezésére 2000-ben 4 százalék, később 2 százalék kezelési költséget is kapnak az önkormányzatok. A szociális lakásgazdálkodás fejlődését a kormány a Nemzeti Lakás Célelőirányzat (NCL) létrehozásával kívánja elősegíte­ni. Ez a bérlakásállomány növe­lését, a nyugdíjas házak, a moz­gáskorlátozottak otthonháza (a „fecskeházak”) építését, vala­mint az „életjáradékot lakásért” program megvalósítását szol­gálja. (koós) Jön a húszezres. Megkezdő­dött a Pénzjegynyomdában a húszezer forintos bankjegy soro­zatgyártása, a jegybank az új pa­pírpénzt tartalék címletnek szán­ja - mondta Radó Ákos, a Ma­gyar Nemzeti Bank emissziós fő­osztályvezetője. A jegybanknak az a célja, hogy optimális címlet­összetétel alakuljon ki, minthogy az új, nagyobb címlet általában kiszorítja a kisebbeket. Stratégia békére. Több terü­leten többféle elképzelést vázolt fel stratégiai felülvizsgálatában a Honvédelmi Minisztérium (HM); az anyag a jövő héten a nemzetbiztonsági kabinet, illet­ve a kormány elé megy - nyilat­kozta Wachsler Tamás. A köz- igazgatási államtitkár elmondta: a honvédség feladatköréhez nem tartozó funkciók - például az oktatás vagy az egészségügy egyes területei - más tárcák fennhatósága alá kerülnek, vagy gazdasági társaságokká alakul­nak, illetve meg is szűnhetnek. MIÉP-követelés. Csurka Ist­ván szerint le kellene mondania tisztéről Révész T. Mihálynak, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökének, miután bebizonyosodott, hogy két évvel ezelőtt a pályázatban vállaltnál és a testület által jóvá- hagyottnál kedvezőbb feltétele­ket tartalmazó szerződést írt alá a tv2 tulajdonosaival. A MIÉP elnöke hozzátette: emiatt az ORTT nem fogadta el a tv2 fél­éves beszámolóját, ami példát­lan a hazai kereskedelmi televí­ziózás történetében. Szakszervezeti aggály. Az Egészségügyben Dolgozók De­mokratikus Szakszervezete re­méli, hogy a parlamenti döntés­hozók a költségvetési tervezet­ben szereplő összegnél több pénzt juttatnak az egészségügy­nek. Gulyás Judit elnök szerint e szférában - tartalék munkaerő híján - nem lehet eleget tenni annak a kikötésnek, hogy a 8,25 százalékos béremelésből 3-at létszámcsökkentéssel gazdál­kodjanak ki az intézmények. Csipog a csip. Elektronikus for­galmi engedélynek nevezik terve­zői azt a nemzetközileg egyedül­álló rendszert, amellyel szinte tel­jesen kiszűrhetőek a forgalomból a lopott vagy körözött gépkocsik. A Tromf névvel illetett, bélyegnél alig nagyobb csipet - amely tar­talmazza a jármű összes fontos adatát - a gépjármű eredetiség- vizsgálata után ingyenesen helye­zik el a gépkocsi szélvédőjére. Öngyilkos rabok. Az öngyil­kosságok aránya a magyar börtö­nökben még mindig az országos átlag körül van vagy alacsonyabb annál, bár az esetek száma tavaly az 1997. évihez képest duplájára nőtt - derült ki az Öngyilkosság a börtönben című konferencián szerdán, Budapesten. Beszélgetőpartnerünk: dr. Lampé Zsolt, az OEP főigazgatója Vidéken az orvosokat is jobban tisztelik Harminchat évesen az állami költségvetés legnagyobb tételének gazdája. Dr. Lampé Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem­rég kinevezett főigazgatója 700 milliárd forint sorsáért felel. Lampé Zsolt előzőleg a főigaz­gató-helyettesi posztot töltötte be. Mikó Tivadar menesztését követően nevezték ki az intéz­mény élére. Először a pályakez­désről kérdeztük.- Szemészként kezdtem Deb­recenben. Amikor a kilencvenes években beindult az egészség­ügyben a teljesítményarányos fi­nanszírozás, a Debreceni Or­vostudományi Egyetemen min­den klinika önálló gazdasági egységgé alakult. Ekkor egy-egy orvost bíztak meg mindenütt azzal, hogy kövesse az elszámo­lást. Feltehetően jól végeztem a dolgom, ezért felfigyeltek fel rám.- Netán közgazdászvér is csör­gedezik az ereiben?- Nem. A józan ész többet se­gített.- Otthon a családban is önnél van a kasszakulcs?- A költségvetésre bizony oda kell figyelni magánemberként is. Feleségem szintén orvos, három gyerekünk van. Hiába van az OEP-nél a 700 milliárd forint, én akkor is a közalkalmazotti bér­tábla szerint kapom a béremet.- Fárasztó lehet a Debrecen és Budapest közötti ingázás.- Egyelőre nem tervezzük, hogy Budapestre költözünk. S bár én szeretném, ha stabil len­ne a székem, az elmúlt évek ta­pasztalatai óvatosságra intenek. A feleségem most készül máso­dik szakvizsgájára és az egész család gyökerei Debrecenhez kötődnek. Szeretem a vidéki életet, mert nyugodtabb és ba­rátságosabb, mint a fővárosi lét. Talán ott még az orvosokat is jobban tisztelik.- Az OEP főigazgatójának jár-e valamilyen különleges egészségügyi ellátás?- Dehogy. Ha beteg vagyok, magamat gyógyítom. A többi orvoshoz hasonlóan a legol­csóbb betege vagyok a társada­lombiztosításnak.- Egyedi kérelmekre, saját ha­táskörben mekkora összeg felett rendelkezik?- Régen valóban volt ilyen fő­igazgatói keret. Ma már csak szigorúan szabályozottan költ­hető el minden fillér. Időnként egyes kórházak is próbálkoznak külön támogatást kérni, és ne­hezen értik meg, hogy az ellá­tásra havonta, teljesítményará­nyosan kell felosztanunk a kasz- sza tizenketted részét. A bete­gek számára ugyan létezik egy 100 milliós nagyságrendű, egye­di méltányossági keret, de en­nek felhasználásáról sem egye­dül döntök. Kizárólag szakmai­lag indokolt esetben - jogszabá­lyi keretek között - adhatunk pénzt a szociálisan rászorulók­A legolcsóbb beteg fotó: feb/diósi nak külföldi gyógykezeléshez, gyógyszerek egyedi importjára, fejlődési rendellenességgel szü­letett gyermekek plasztikai mű­tétjére.- Az utóbbi években a betegek nagy része azt sem tudja követni, hogy biztosítottként mi jár neki. Például miért kell fizetni, vagy ép­pen jogosan várakoztatják-e hóna­pokig bizonyos vizsgálatokra?- Jogos a felvetés. Ahhoz, hogy tisztába tehessük a helyze­tet, jelenleg arra várunk, hogy minden orvosi szakterület meg­határozza, milyen ellátásokat kell tb-alapon nyújtani, illetve mi az, ami egyénileg megfizetendő.- Várható-e, hogy a biztosító a jövőben a betegellátás színvonala szerint is különbséget tesz majd az intézmények finanszírozá­sában?- Egyelőre nincs lehetősé­günk megkülönböztetni a maga­sabb színvonalon gyógyitó intéz­ményeket. Különösen a beteg­ápolás területén vannak kirívó különbségek, ami nem is feltétle­nül pénzkérdés. Ha sikerül elér­nünk, hogy valódi biztosítóként működjünk, akkor ez a helyzet is megváltozik. Szakembereink már most végeznek betegelége­dettségi vizsgálatokat, de az in­tézményeknél az egészségügyi dolgozók munkafeltételeit is igyekszünk feltérképezni. Németh Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom