Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-29 / 227. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1999. szeptember 29., szerda „Gyorsan telik itt az idő, nem foglalkozunk bajainkkal, betegségeinkkel” A dörzsikék precíz elkészítéséért Bátori Sándor a felelős nyugdíjas, akik éppen egészségi állapotuk miatt nemigen képe­sek mezőgazdasági munkát vé­gezni, más munkalehetőségük viszont nincs a közelben. Papp Bertalanná, csakúgy, mint bárki a munkatársai közül, kizárólag jót tud mondani tevé­kenységükről. Munkával bőven el vannak látva, üresjárat soha sincs az üzemben. Hol ez, hol az a feladat, a részlegben dolgo­zók szívesen töltik itt — az üzemorvos által meghatározott — négy- vagy hatórás munkaide­jüket. A változatos tennivalókban az a közös, hogy mindegyik A munka nem túl érdekes, de a dolgozók vidámsága talán még az ezredik Dianás cukor becsomagolása után sem hagy alább van, ez a részleg is kizárólag rokkantnyugdíjasokat foglalkoz­tat. A kft. vezetői már nem elő­ször pályáztak meg olyan, a munkaügyi központ által kínált lehetőséget, amellyel újabb és újabb munkahelyeket teremt­hetnek. Erre pedig óriási az igény Martfű térségében is — tudtuk meg Papp Bertalannétól, a Főke­fe Kft. martfűi részlegének veze­tőjétől. A Kossuth Lajos úton található kis üzem sokak megél­hetésén lendít, ám az igények jóval meghaladják a lehetősége­ket. A két esztendeje működő részleget érintő munkahelyte­remtő beruházások megvalósí­tása érdekében először két évvel ezelőtt nyújtottak be pályázatot a megyei munkaügyi központ­hoz. A vezető asszony elmond­ta, ennek eredményeként sike­rült kétszeresére növel­ni az üzem területét, és ami talán a legfonto­sabb: ezáltal újabb tíz dolgozónak biztosíthat­tak munkahelyet. Idén újból pályáztak. A cél ezúttal a fűtés korszerű­sítése, valamint az el­öregedett nyílászárók kicserélése volt. Erre meg is kapták a szükséges pénzt, a cég­nek négy új, megválto­zott munkaképességű dolgozó foglalkoztatá­sát kellett vállalnia. Az üzem új tagjainak októ­ber 1-től kell munkába állniuk. Jelentkező pe­dig bőven van, a főnök asszony szerint ugyanis ezen a környéken na­gyon sok a rokkant­Papp Bertalanná részlegvezető A budapesti székhelyű Főkefe Ipari Kft. számára, amely éppen mostanában ünnepli fennállásá­nak 50. évfordulóját, egyáltalán nem jelent újdonságot a megvál­tozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. A cég országszerte megtalálha­tó egységei közül egy Martfűn Egy vidám martfűi munkahely Az üzemben a jó kedélyállapot „ragályos”. Abban, hogy ez így alakult, láthatóan nagy szerep jut az üzem „nótafájának”, Barabás Miklósné- nak is (képünkön balról a második). könnyű fizikai munkának minő­sül. A többség jelenleg cukorkát csomagol, de folyamatos — az üzemben csak dörzsike néven emlegetett — háztartási súroló­eszköz készítése is. A kereset természetesen nem túl sok, de a hatórás műszakban átlagosan elérhető 15 ezer forintos bér nagy segítséget jelent a kevéske rokkantnyugdij mellé. Nagyon „hajtós” csapat dolgozik itt — tudhattuk meg. Az emberek tel­jesítményben dolgoznak, ám a dolgozók versenyszelleméhez az egymás iránti segítőkészség is társul: akin látják, hogy elfá­radt és lemaradt, közös erővel besegítenek neki. Az üzemben dolgozók vidám­sága a vezető irodájába is be­szűrődő hangokból is kitűnik. Miközben az emberek kezei megállás nélkül végzik újra és újra a már ezerszer végigjárt, gyakorlott mozdulatokat, egy­mást érik a tréfás megjegyzé­sek, sőt a zenét sugárzó rá­dió egy-két dolgozót arra csábít, hogy az előadóművésszel együtt dalra fakadjon. A „nótafa” szerepét ezúttal a saját maga által is bevallottan vidám természetű Barabás Mik­lósáé vállalta magára. — Rádió van, hát dúdolunk egy kicsit mellé — mondja, — itt egy na­gyon jó közösség dolgozik, vidá­mak vagyunk — tette hozzá. Az asszonyok nem győznek helyeselni: — Jó a közösség, örömmel járunk ide — hangoz­tatják büszkén. — Csak hálával tartozhatunk azoknak, akik lehetővé tették azt, hogy ez a munkahely létre­jöhessen — fordítja egy kicsit ko­molyabbra a szót a ki tudja már hányadik cukorkára papírt burkoló Székely Gáborné, aki elmondta, korábban otthon végzett bedolgozói munkát, de egészsége megromlott, több műtéten is átesett, így nem tud­ta tovább vállalni ezt a tevé­kenységet. — Kevés a nyugdíj, jól jön a pluszkereset, a bete­geknek meg különösen jó, hogy társaságban lehetnek. Gyorsan telik itt az idő, nem foglalko­zunk a bajainkkal, betegségeink­kel — mondta. Horváth Győző Fotók: Mészáros János (Még) nem alapítanak pártot a munkaadók Gyárosok mérlege A Magyar Munkaadói Szövet­ség és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének egye­sülése óta eltelt egy esztendő mérföldkő volt a szervezetek számára, mondta Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke tegnapi közgyűlésük után. Magyaror­szágon egy minden fontos dön­tésben megkerülhetetlen szerve­zet alakult, amelynek megvaló­sulását a hazai érdekegyeztetés­ben részt vállaló munkaadói szervezetek nagy száma és a köztük gyakran fennálló nézet- különbségek csökkentésének igénye sürgetett. Az MGYOSZ közgyűlésén Gulácsi Gábor, a Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára hangsúlyozta: várhatóan hosszabb időre lesz szükség ahhoz, hogy az Ér­dekegyeztető Tanácsot felvál­tó új szervezetek - köztük a Gazdasági Tanács is - haté­kony szerepet tölthessenek be az ország gazdasági életében. Ehhez - az államtitkár szerint - közös erőfeszítésre van szükség mind a kabinet, mind pedig az MGYOSZ részéről. Az utóbbi szervezet képviselői szerint azonban nem lehet va­lódi konzultációt folytatni egy olyan Gazdasági Tanácsban, amely évente kétszer ülésezik, s amelyben nagyon tág és he­terogén a résztvevők köre. A társadalmi párbeszéd rendsze­rének alapvető hiányossága, hogy hiányoznak belőle a rendszerszerű működés fel­tételei: a fórumok egymástól elkülönülten működnek, nem kapcsolódnak egymáshoz. Széles Gábor lapunknak el­mondta: a GT működési ne­hézségeinek ellenére jelenleg nem fontolgatják, hogy pártot hozzanak létre; ettől az 1994. és az 1998. évi választás előtt is a hatékonyabb képviseletet remélték, de végül mindkét al­kalommal elvetették az ötletet. Széles szerint elkerülhető lesz az a helyzet, hogy csak saját parlamenti képviselőikkel tud­ják visszaállítani a hatékony érdekképviseletet, az azonban elgondolkodtató, hogy a GT- nek a mai napig sincsenek olyan albizottságai, amelyek szakértői szinten megfelelő konzultációkra, javaslatok ki­dolgozására alkalmasak lenné­nek. Emiatt szerepüket leérté- keltnek vélik a tagvállalatok, társszervezetek. A kormányzat számára jelzésértékűnek kell legyen a pártalapítás gondola­ta - tette hozzá az elnök. A közgyűlés a jövő egyik legfontosabb feladatának a szociális párbeszéd, az érdek- egyeztetés hosszú előkészítés és szakmai viták után kiala­kult új rendszerében rejlő le­hetőségek optimális hasznosí­tását tartotta. Az MGYOSZ álláspontja szerint az adó- és járulékter­hek csökkentése érdekében folytatni kell az adó- és járu­lékreformot. - A koncepció kidolgozásához hosszabb idő és alapos szakértői egyezteté­sek szükségesek, amelyekben nemcsak részt kívánunk ven­ni, de annak egyik mozgatójá­vá, szívós lobbizójává kell vál­nunk - hangzott el a közgyűlé­sen. A kezdemény lényege az, hogy ne csak a kisvállalkozá­sok adózással kapcsolatos ad­minisztrációs terhei csökken­jenek, hanem a közép- és nagyvállalatoké is. (sts) Kevés pénz jut agrárfejlesztésre Az uniós csatlakozás szempontjai is a támogatás növelését kívánják A Magyar Agrárkamara (MÁK) sz liárd forint agrártámogatásra lenn agrárgazdaság fejlesztéséről szóló lentette ki tegnap Mészáros Gyula. Az agrárkamara főtitkára a to­vábbiakban kifejtette: a miniszté­rium által igényelt 413 milliárd forintos keretből legalább 200 milliárd forintot kellene az agrár­ágazat fejlesztésére költeni - a költségvetési tervezetben szerep­lő 140 milliárd forinttal szemben. Csupán a szinten tartáshoz is több mint 150 milliárd forintra lenne szükség, az agrárgazdaság érzékelhető fejlődéséhez azon­ban további minimum 60 milli­árd forintot kellene juttatni jövő­re a költségvetésnek. Ez a több­letforrás egyébként az agrárgaz­ámításai szerint legalább 203 mil- e szükség jövőre ahhoz, hogy az törvényt teljesíteni lehessen - je­daság fejlesztéséről szóló törvény alapján is járna. A szóban forgó törvény ugyanis kimondja, hogy az Európai Unióhoz viszonyítva csökkenteni kell az agrárium tá­mogatottsági hátrányát. Az ag­rárkamara számításai szerint uni­ós csatlakozásunk időpontjáig tá­mogatottsági hátrányunknak csu­pán kétharmada dolgozható le. Ehhez évente 60-70 milliárd fo­rint pluszra lenne szükség. A főtitkár rámutatott, hogy az év első hónapjában a mezőgaz­dasági felvásárlási árak 8,7 száza­lékkal csökkentek, az infláció csökkenésében jelentős szerepe van az alacsony mezőgazdasági felvásárlási áraknak. így az agrár- gazdaság fejlesztéséről szóló tör­vénynek azon passzusa sem való­sult meg, amely kimondja az ag­rárolló évente 6-8 százalékkal tör­ténő zárását. A MÁK képviselője hangsúlyozta: az idén az élelmi­szerexport 3 százalékkal csök­kent, miközben az import tíz szá­zalékkal emelkedett. Éz a későb­biekben súlyos következmények­kel járhat a hazai termelőkre néz­ve. Összességében a mezőgazda- sági termelés csökkenése és a jö­vedelmezőség romlása rövid tá­von nem csak az agrárium, ha­nem a nemzetgazdaság egyensú­lyát, növekedési esélyét is veszé­lyezteti. U. G. A kiadások meghaladták a korábban tervezett mértéket Elfogyott a földhivatalok pénze Még mintegy 400 millió forintra lenne szükségük a földhivataloknak ahhoz, hogy az év végére fel tudják számolni ügyirathátralékukat. A pótfinanszírozásról a földművelésügyi tárca dönt. A minisztérium ru­galmasságán múlik, hogy a hivatalok a tervezett időre - december 31- re - be tudják-e fejezni a hátralék feldolgozását. Gáspár Miklóstól, a Fővárosi Földhivatal vezetőjétől meg­tudtuk: az 1999. január 1-jén nyilvántartott 670 373 darab hátralékos ügyiratból eddig 370 ezret dolgoztak fel a fővá­rosi és a megyei földhivatalok. A pénzük azonban most elfo­gyott. Az eddigi kiadások ugyanis felemésztették az ápri­lis környékén erre a célra ren­delkezésükre bocsátott - egész évre előirányzott - 801 millió forintot. További mintegy 400 millió forint pénzügyi forrásra van sürgősen szükségük ahhoz, hogy az év végéig fel tudják számolni az ügyirathát­ralékot.- Mi volt az oka annak, hogy idő előtt elfogyott a pénz?- A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium ál­tal a hátralék feldolgozására el­különített keretből igen nagy összeget emésztett fel a posta- költség, amely jóval meghalad­ta a tervezettet. Eddig összesen egymillió levelet postázott ki a földhivatal, a teljes postakölt­ség mintegy 300 millió forintot tett ki. Másfelől igen drága - 150 millió forint - a földhivatal számítógépes rendszerének üzemeltetése. Ráadásul ez a költség egyszerűen kimaradt a hátralék-feldolgozásra elkülöní­tett keretből. A plusz munkáért járó díjazást ki tudjuk fizetni a dolgozóknak, azonban menet közben kiderült, hogy a hátra­lék-feldolgozással járó többlet- munka - irattározás, csomago­lás - is meghaladja a tervezett mértéket.- Akkor most „lehúzzák a rolót"?- Szó sincs róla, nem állunk le. A földművelésügyi tárcához benyújtottuk pótfmanszírozási igényünket. Minél hamarabb megkapjuk a pluszforrást, annál bizonyosabb, hogy tartani tud­juk az előírt határidőt, azaz az év végéig be tudjuk fejezni a hát­ralékos akták feldolgozását. Újvári Gizella FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 5000 Szolnok, Szapáry út 22. Telefon: (56) 511-290 Érvényes: 1999. szeptember 1-iétől BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft telett (%) (EBKM) 1 hét 8,000 (8,11 2-3 hét 10,500 (10,65 1-2 hó 12,500 12,67 3 hó 12,500 12,67) 6 hó 12,000 12,17 12 hó 11,500 (11,66 Folyószámla 3,00 (3,08 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft lelett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 13,000 13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 3 hó 13,000 13,18 13,125 13,31 13,250 13,43 6 hó • 12.500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42] Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla sávos kamatai: éves kamat (%) 0-100 EFI-ig 3,500 100 E Ft—500 E Ft 6,000 500 E Ft felett 10,500 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) 0-50 E Ft-ig 3,500 50 E Ft—500 E Ft 8,500 500 E Ft felett 12,500 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) 1 hó 13,000 3 hó 13,500 6 hó 13,000 12 hó 12,500 ' Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 1999. szeptember 1-iétől Éves kamat (S) Folyószámlahitei 24,00 Betétörző hitel 19.00 Lombardhitel 20,00 Ingatlanfedezetes hitel 23,00 Éves kamat (%) HUF prime rate 16,250 CI B^\ 06 4P 242 242 A BANCA COMMERCIALE ITALIANA-CSOPORT TAGJA XL/Classic EBKM 3,61/3,60 6,26/6,22 11,18/11,08 EBKM 3,61 8,97 13,44 EHM* 13.00 13.50 13.00 12.50 NESZTOR 682.250 Ft +ÁFA kezdő befizetéssel 6 személyes tgk.-ként is Új helyen, új környezetben! Szolnok, Abonyi út 1/c. Telefon.: 56/512-412. FORD TRANSIT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom