Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-28 / 226. szám

2. oldal Világtükör 1999. szeptember 28., kedd Franjo Tudjman elnök meghí­vására Zágráb vendége Göncz Árpád. A magyar államfő teg­nap látogatást tett a Horvát Gazdasági Kamarában, majd a horvát politikai élet vezetőivel találkozott. A Székelyudvarhelyen műkö­dő magyar nyelvű nappali tago­zatos és távoktatásos főiskolák magját képezhetik egy majdani székelyföldi magyar egyetemnek - jelentette ki hétfőn Szász Jenő polgármester a városban idén in­dított Benedek Elek Tanitókép- ző Főiskola ünnepélyes tanév­nyitóján. Székelyudvarhelyen a tanítóképző főiskola mellett a Tatabányai Modem Üzleti Tu­dományok Főiskolájának kihe­lyezett tagozata is működik. Négy uralkodófeleség tanács­kozik a lengyel fővárosban: Zsó­fia spanyol, Paola belga, Ranija al-Abdalláh jordán, valamint Szilvia svéd királyné. A felséges asszonyok kétnapos nemzetkö­zi értekezleten vesznek részt, amely a gyermekek jogaival fog­lalkozik. Washingtoni tanácskozásán arról döntött a Nemzetközi Va­lutaalap nemzetközi pénzügyi bizottsága, hogy 14 millió uncia aranyat fordít a vészesen eladó­sodott, legszegényebb országok megsegítésére. Hoszni Mubarak lett negyed­szer is Egyiptom elnöke, miután a vasárnapi referendumon az egyiptomiak 93,79 százaléka tá­mogatta a 18 éve hatalmon lévő politikust. Mubarak a népszava­zás egyetlen jelöltje volt. A most 71 éves elnök 1981. október 13- án került hatalomra, miután isz­lám radikálisok meggyilkolták Anvar Szadat elnököt. Bojkottálja Németország és Ausztria az Európai Unió lakás- és építésügyi minisztereinek a finnországi Kupiolóban zajló nem hivatalos ülését. A két or­szág azért tiltakozik, mert a né­met nyelvet nem vették fel a kö­zösség munkanyelvei közé. Javier Solana hétfőn Pristi- nába látogatott, ahol hangoztat­ta: Koszovóban mindenki a kö­zös cél, vagyis a béke és a stabi­litás megteremtésén fáradozik. A NATO leköszönő főtitkára a szerbiai tartományban az ENSZ-igazgatás és a nemzetkö­zi békefenntartó erők (KFOR) képviselőivel, illetve albán veze­tőkkel és az átmeneti tanács múlt héten lemondott szerb tag­jaival találkozott. Londonban megkezdődött Au- gusto Pinochet tábornok kiada­tási eljárásának bírósági meg­hallgatása. Az öt napig tartó meghallgatás nyomán a vezető bíró arról dönt, kiadják-e a ható­ságok Spanyolországnak a chi­lei exdiktátort. Az ezredfordulóra magára találhat a világszervezet Az emberi jogok az elsődlegesek Az ezredforduló legnagyobb kihívása az emberi jogok tiszteletben tartása és tartatása - így összegezhető Martonyi János beszá­molója, amelyet a New Yorkban, az ENSZ Közgyűlése alkalmából lebonyolított programjáról tartott Budapesten újságírók előtt. A magyar külügyminiszter tel­jes mértékben azonos állás­pontot képviselt, mint amit Kofi Annan, a világszervezet fő­titkára mondott el beszédében: a legutóbbi évek és események tapasztalata alapján a területi integritás fontossága háttérbe szorul az emberi jogok védel­mével szemben. Ezzel indokol­ható a nemzetközi közösség beavatkozása. Martonyi János ezzel kap­csolatban elmondta: amíg nem is olyan rég a világ tétlenül fi­gyelte a ruandai mészárlást, amelynek során több mint nyolcvanezer ember vesztette életét, addig Koszovóban már a NATO sikeresen beavatko­zott, s most Kelet-Timoron az ENSZ igyekszik békét teremte­ni. Ez a folyamat azt mutatja, hogy a 2000. évre az Egyesült Nemzetek Szervezete - amely­nek reformját hazánk teljes egészében támogatja - végre ismét magára találhat. Az új doktrína szerint a jövőben nem a területeket, hanem az embereket kell megvédeni min­den erőszaktól, legyen az inter­venció vagy polgárháború. A budapesti diplomácia ve­zetője gyümölcsöző tárgyalá­sokat folytatott New Yorkban jelenlévő kollégáival: az Euró­pai Unió meghatározó tagor­szágainak külügyminiszterei­vel éppúgy, mint a szervezet tagjelöltjeinek képviselőivel. Ez utóbbiak közé sorolhatók a felvétel következő körébe je­lentkezők: Eduard Kukán szlo­vák és Andrei Plesu román kül­ügyminiszter, akik nyugtázták az országaink közötti kapcso­latok javulását. Az Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel tar­tott találkozón a két fél egyfor­mán értékelte a magyar-orosz kapcsolatok vitás kérdéseit, amelyek rendezésére jó lehető­séget nyújthat Martonyi János moszkvai meghívása. (gyulay) Forró a helyzet a Kaukázusban Az orosz harci gépek hétfőn ötven bevetésben támadták Groznij több kerületét, az olajfinomítókra, tározókra és kutakra mértek csapásokat. Az orosz felderítés értesülései szerint csecsen fegyve­resek 10-15 teherautót készítenek elő, hogy Mahacskalában, a he­lyi honvédelmi szövetség repülőtere ellen intézzenek támadást. Orosz források szerint a légi­erő három hidat, tíz lőszerrak­tárat és húsz gépjárművet sem­misített meg. A harci gépek tá­madást intéztek a Csecsenföld déli határán lévő célpontok el­len is, minden jel szerint azért, hogy megakadályozzák a cse- csen-grúz határon való illegá­lis forgalmat. A csecsen-ingus határon ötvenezer menekült zsúfolódott össze - főként gyermekek, asszonyok és öre­gek -, miután az ingus hatósá­gok csak a gyalogosan érkező­ket engedik át az ellenőrző- pontokon. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter hétfőn megerősítet­te, hogy a légicsapások a terro­risták teljes megsemmisítéséig folytatódni fognak. Az orosz marsall ugyanakkor cáfolta, hogy távolsági bombázókat is bevetnének a közeljövőben, szavai szerint a támadásokhoz elegendőek a hadszíntéri bom­bázók is. Aszlan Maszhadov a csecsen néphez intézett üzene­tében a hét végén megerősítet- te, hogy változatlanul kész a politikai párbeszédre Moszk­vával, hogy megóvja a békés csecsen polgárok életét. A cse­csen elnök megesküdött arra, hogy mindent megtesz egy újabb orosz-csecsen háború megakadályozása érdekében. Vlagyimir Putyin orosz kor­mányfő hétfőn, miután a Kremlben megbeszélést folyta­tott Borisz Jelcin elnökkel, azt hangsúlyozta, hogy az orosz-csecsen csúcs előkészí­tése „sohasem szünetelt, de ar­ra csak akkor kerül sor, ha azt szükségesnek ítéli az orosz ál­lamfő”. Ausztria választás előtt Vasárnap járulnak az urnákhoz az osztrákok, de a szavazópolgá­rok csaknem harmada még nem döntötte el, kire adja a voksát. Ausztria viszonyait évtizedek óta a szocialista-néppárti nagy- koalíció határozza meg. Leg­utóbb az 1995. évi választások is „hozták” a kétharmados többsé­get, a 183 tagú parlamentbe az SPÖ 71, az ÖVP 52 képviselője jutott be. Ugyanakkor az elége­detlen választópolgárok minden valódi vagy vélt bajért őket tették, teszik felelőssé, és ezt a Szabad­ságpárt (FPÖ) képes volt nagy­arányú szavazatszerzésre kihasz­nálni. Az FPÖ a mostani választá­sokra látványos négyes fogatot ál­lított a lista élére. A magyarorszá­gi befektetéseiről is nevezetes pa­pírgyárost, Prinzhornt, Ortlieb sivilágbajnokot, egy népszerű te­levíziós műsorvezetőt, végül ma­gát a pártvezért, Jörg Haidert. A közvélemény-kutatások 35 százalék körüli eredményt való­színűsítenek a szocialistáknak, az FPÖ pedig egyelőre valamivel megelőzi a Néppártot a 24-29 százalékos sávban. Biztosnak lát­szik a Zöldek bekerülése, a liberá­lisok viszont az Ausztriában négyszázalékos küszöbhatárnál ingadoznak. Szavazni az osztrákok fognak, de nekünk, magyaroknak sem kö­zömbös az eredmény. Elsősor­ban az uniós csatlakozás szem­pontjából, elvégre második legna­gyobb kereskedelmi partnerünk­ről van szó. E tekintetben elgon­dolkodtató, hogy Haiderék kam­pánya a keleti bővítés veszélyeiről szólt, „több millió ingázóval” fe­nyegetve meg a munkahelyüket, életszínvonalukat féltő osztrá­kokat. Réti Ervin Hatékonyabb mezőgazdasági érdekképviseletet Támogatás a felzárkózáshoz Összesen 2,5 millió euró értékű programot indítanak a közép- és kelet-európai tagjelölt államok felkészülésének előmozdítására az Európai Bizottság, illetve az EU-tagországok mezőgazdasági termelőit, agrárszövetkezeteit és fiatal mezőgazdászait képviselő szervezetek. Az Európai Unió brüsszeli vég­rehajtó testületé bejelentette, hogy finanszírozása mellett nemzetközi agrárszövetségek összehangolt • szakértői és kép­zési programba kezdenek a tag­ságra aspiráló országokban, az­az Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Lengyelország­ban, Lettországban, Litvániá­ban, Magyarországon, Romá­niában, Szlovákiában és Szlové­niában. A pénz az említett or­szágok felzárkózásának segíté­sére hivatott PHARE-program- ból származik. A program célja, hogy meg­könnyítsék a terjedelmes közös­ségi joganyag kötelező átvételét és gyakorlatba iktatását. A ti­zenöt hónapos akció során igye­keznek hozzájárulni a parasz­tok és a szövetkezetek demokra­tikus és független képviseleté­nek javításához, az érdekképvi­seletek hatékonyságának növe­léséhez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, továbbá a társszervezetek uniós ismeretei­nek javításához. A program keretében szakér­tők utaznak a tagjelölt orszá­gokba, hogy egy éven át segítse­nek az ottani szervezeteknek. A tagjelöltektől negyven szakem­ber tizenkét napos tanulmány­útra utazhat az EU-szerve- zetekhez. Török börtönlázadások Főként a politikai foglyok zavarognak Hétfőn még mindig fegyőrök tu­catjai voltak a rabok fogságában Törökországban. Bár az ankarai lázadást a hét vé­gén elfojtották, a börtönlázadá­sok hétfőn is folytatódtak. A rendőrök körülzárták az isztam­buli, a bartini, a canakkalei, a cankiri, a bergamai és a gebzei fegyintézetet. A lázadók zöm­mel politikai foglyok, főleg a baloldali Forradalmi Párt és Né­pi Felszabadító Front tagjai kö­zül kerültek ki. Amikor a főváros Ulucanlar nevű börtönében vasárnap dél­után elfojtották a lázadást, tíz rab életét vesztette, és húsz megsebesült. Az igazságügyi mi­nisztérium szerint a rabokat az paprikázta föl, hogy a magán­zárkák igazgatósága általános ellenőrzést rendelt el. Hírét vet­ték ugyanis, hogy a zárkalakók tömeges szökésre készültek egy általuk vájt alagúton át. Az ellenőrzési kísérletre a zendülést kirobbantó foglyok el- barikádozták magukat, és tüzet nyitottak őreikre. A szigorított börtönrend ellenére bőven volt fegyverük, a pisztolyoktól kezd­ve a házilag barkácsolt pokolgé­peken át a Molotov-koktélokig, késekig. Erkölcstelen szupergazdagság A Vatikán ellenzi a nagy összegű lottónyereményeket A pápai állam elérte, hogy eltűnnek a hatalmas összegű lottó­nyeremények az olasz szerencsejáték-piacról. A római katolikus egy­házi állam rendszeresen fölhívta a figyelmet arra, hogy erkölcstelen dolog megütni a főnyereményt. A legutóbb akkor vonta össze a szemöldökét II. János Pál, ami­kor februárban egy olasz 11,5 mil­liárd forintnak megfelelő össze­get nyert a lottón. A Vatikán sze­rint ez erkölcstelenség, hiszen nincs olyan ember, akinek ennyi pénzre lenne szüksége. A pápai állam arra hivja föl a fi­gyelmet, hogy emberhez méltat­lan, ha egy társadalomban életcél­ként határozhatják meg bármine­mű szerencsejáték megnyerését. Az evangélium tanításával sem fér össze embereket arra ösztökél­ni, hogy szinte elképzelhetetlen fényűzésről álmodozzanak. A Vatikán már többször is java­solta: a hatalmas nyereményeket osszák föl sok apróra, hogy az ed­diginél többen részesülhessenek a földi javakból. Most pontosan ez történt. Vincenzo Visco olasz pénzügyminiszter tudtul adta: a jövőben nem lesz (átszámítva) 6,6 milliárd forintnál nagyobb összegű szuperfőnyeremény. Mostantól ha a lottófőnyere­ményre 6,6 milliárdnál több jut­na, a fennmaradó összegnek leg­följebb négy százalékával növel­hető a jackpot; a többit szét kell osztani a kevésbé szerencsés nyertesek között. Napjainkra a főnyeremény összege megint jóval tízmilliárd fölött van. Ezt még a régi rend­szer szerint fogják átadni annak, aki eltalálja az összes számot. Az intézkedést nem csupán a játéko­sok többsége, hanem egy sor tele­pülés polgármestere is ellenzi. Mindenekelőtt a dél-olaszországi önkormányzatok, amelyek „hiva­talból díjátalányozva” lottóznak is, abban a reményben, hogy a nyereményből kiegészíthetik szű­kös költségvetésüket, vagy föltölt- hetik a kiürült városi kasszát. A lottónak egyébként az állam a legfőbb haszonélvezője, az így befolyt pénznek ugyanis csak a 30 százalékát költik nyeremé­nyekre, 55 százaléka az olasz kincstáré, 15 százaléka a játék szervezőjéé. Kulcsár László Egy selejt nő félelmetes estéi Csókra csábít a rúzs Hólapátolásban nagyon jók vagyunk Válassz rokont! S „Nem akarunk meghalni!” Ezzel a jelmondattal vonult fel hétfőn Berlin utcáin a német köz- alkalmazottak uniójának húszezer tagja. A halálfejes maszkokba öltözött dolgozók a német ener­giaipar átalakítása miatt attól tartanak, hogy elveszítik állásukat. fotó: feb/reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom