Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-18 / 218. szám
Gondokkal teli aranykoszorús gazda Rosszabb már ne legyen! Bencsik Ferencné paprikát válogat FOTÓ: B. N Amikor márciusban az egyik napon Bencsik Ferencné Marika meg a párja kiballagtak újszászi kertjük elejéig, és látták a hullámzó vizet, már csak ez szaladt ki belőlük: Strandot nyissunk vagy csónakázótavat? Pedig a feleség nem ma kezdte ».fóliázást, 1985 óta őstermelő. Adódott már rossz évkezdetük, de ekkora tengert még nem láttak a porta felén. Kezdetben két primőrrel: paprikával és paradicsommal foglalkoztak. Január végétől, február elejétől fűtötték a fóliát. 1990 körül úgy felemelték a gázolaj árát, hogy ez a fajta fűtési mód nem érte meg. így tértek át a konyhakerti palántákra, amelyek szintén fókában cseperedtek, csak éppen a nap heve növesztette a növényeket. Mindez elfogadhatóan működött éveken keresztül. Mindaddig, amíg jó vetőmagvakhoz tudtak jutni. Ám amióta a magtermelés magánkézbe került, teljes a káosz. Mindez nem elég: ehhez társultak idén a hatalmas, ismétlődő zuhárék. A kertre rá sem lehetett menni. Ráadásul a temérdek eső következtében a talaj felső része akár a beton, olyan kemény. A krizantémmal is befü- rödtek: ezerötszáz bokorból öt maradt, a többi nem bírta a szeszélyes heteket. Mivel ehhez értenek, nem adják fel. Próbálják előkészíteni úgy a területet, hogy tavasszal vetni, ültetni lehessen. Mert Bencsikék apró palántái esztendők hosszú sora óta meghatározói a tavaszi, szolnoki zöldpiacnak. És a mostani kudarc ellenére bíznak abban, esztendő teltével az ideinél csak jobb évük lehet. DSZM Bár aranykoszorús gazda lett Nagy József törökszentmik- lós-szakállasi gazda, mégis, az öröm helyett inkább a szomorúság érződik ki szavaiból. Mert szerinte olyan ez a magyar mezőgazdaság is, mint a magyar foci: egyre mélyebb szintre süllyed. Már ami a jövedelmezőséget illeti... Nem is lenne igazi parasztember, ha nem a földjén találtuk volna meg a szikrázó őszi napsütésben Nagy Józsefet. A sziklakeménységű földet tárcsázta a búza alá, mert nemsokára azt vet bele. Száz hektár földje van, abból 55 a legelő. Kell a terület a sok birkának, ugyanis gazduram a környék legnagyobb juhtenyész- tője. Négyszáz anyajuhot tart, a bárányokat pedig Olaszországba szállítják. József összenőtt az anyafölddel, világéletében parasztizált. Ez nem is csoda, hiszen szüleitől örökölte a föld szeretetét, édesapja például még most, 75 évesen is 10 hektáron gazdálkodik. Úgyhogy sok mindent látott meg tapasztalt már életében. Nem csak úgy a levegőből vette hát, amikor azt mondja, hogy rosszak a gazdasági körülmények a mezőgazdaságban. A jövedelmezőség kicsi. Hogyne volna kicsi, amikor sok az adó, a gázolaj ára meg nagy. Ha a 170 forintos üzemanyagot olcsóbban meg tudná venni, akkor nem kellene naponta 17 ezer ezer forintot „megetetnie” MTZ traktorával, és pár hektár földje megművelése kevesebbe kerülne. De így csak az a kis darab, amin éppen elértük, már 55 ezer forintot vitt el, és még csak nem is szántotta fel, csak tárcsázta, és még nem is került bele a búza. Traktorát is jó lenne korszerűbbre cserélnie, de ki tud ma több millió forintot áldozni egy nyugati erőgépért? A múltkor is éjszaka szántott, és úgy hozta a jó sorsa, hogy sikerült egy John Deere traktorra kerülnie. Hát, álom volt vezetni, pedig 15 éves volt a gép. Nem is jött álom a szemére, úgy élvezte a munkát vele. ta Sokat ér a három „fűnyíró” A kecske hasznos állat. Ráadásul megvan az az előnye, hogy úgy tartja rendben a jókora porta udvarát, füvét, hogy munkára fogásához sem elektromos áram, sem benzin nem szükséges. Elvégre azt kebelezi be, amit alaposan, igazi mekegős pontossággal lecsipeget. így van ez Tomajmonostorán túl, abban a gátőrházban is, keltétől napnyugtáig a szép tanyán alig pihenhet. Fél ötkor ébred, hiszen a két tehén, az öt borjú, a ló, az aprólék, meg a kecskék kérik a porciót. Maradva az utóbbiaknál: itatás, etetés, naponta kétszer fejik őket: három és fél, négy liter tejet adnak. Legelnek, de reggel és este azért egy kis abrakot is rak eléjük. Ezt sem utasítják vissza, sőt cserében finom tejjel látják el a családot. Ebből azA házi „fűnyírók” azért a gazdaasszony, Dányi Istvánná kezéből az abrakot sem utasítják vissza FOTÓ: mj ahol Dányi Istvánék laknak. A gazdasszonyuk, Dányiné Margitka gondozza a két „hölgyet” és az egy „urat”. Margit napfelután tejföl, túró, sajt lesz. Az utóbbi olyan finom, hogy aki még nem kóstolta, fogalma sincs, mi a jó. D. Sz.M. Á sokarcú szilva A kunhegyesi Bodnár Jánosné és Gesztiné Kürti Ilona a szilvaaszaló kas mellett fotó: m. j. A kunsági szikes földeket a gyümölcsök közül talán a szilva bírja a legjobban. Bennfentesek szerint kétféle típus létezik. Az egyik az idd meg, a másik az edd meg szüva. Az elsőnél maradva: cefre lesz belőle, és a kifőzés után a végterméket apró poharakból illik a gallér mögé zúdítani. Az edd meg szilva négyféle. Az egyik típus nyersen fogyasztható. Ha elég kemény, befőtt lesz belőle, ha túlontúl érett, lekvárnak kiváló. A negyedik változat az aszalt szilva. Követelmény: elég érett legyen, de ne lottyos. Egyébként a muskotályos a leg- ízletesebb. Remek eledel nyersen, bólénak, szilvalevesnek. Napjában 17 ezer forintnyi üzemanyagot fal fel a traktor FOTÓ: MJ EU-integráció - kemény alkuk árán A hazai mezőgazdaságot szakértők jelenleg válságágazataként tartják számon. Ennek következtében az agrárium uniós csatlakozásra való felkészítése - a környezetvédelemmel együtt - az integráció folyamatának egyik legjelentősebb kihívását jelenti Magyarország számára. Dr. Varga Gyula egyetemi tanár, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet tudományos főtanácsadója minderről kifejtette véleményét lapunknak. Hazánk a világ legnagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolító közösségéhez akar csatlakozni, amely a gazdaság egészében jelentős előkészületeket igényel. Ennek eredményességén múlik ugyanis, hogy a csatlakozást követően az ország - és ezen belül a mezőgazdaság - miként állja meg a helyét az Unió kemény piaci versenyében. Az EU belső védelmét célzó intézkedések megítélése szubjektív. A közösség - külső országokat sújtó - megkülönböztető szabályait rögtön megszeretjük majd, amint a tagországok soraiba lépünk. Az Európai Uniónak nincsen egységes mezőgazdasági üzemi rendszere. Bár a farmergazdaságok koncentrációja egyre erőteljesebb, az üzemméretek rendkívül széles skálán mozognak. Éppen ezért az ágazatban nem létezik eurokonformitás. Az Egyesült Államok 1994- től mind nagyobb nyomást gyakorol a közösségre, részben ez kényszerítette ki az EU agrárpolitikájának reformját is. Az Agenda 2000 azonban tipikus látszatintézkedés csupán, amelynek elvei olykor szöges ellentétben állnak egymással. Az Uniót nem szabad „túlmisztifikálni”, szabályait megfellebbezhetetlennek ítélni. Szemléletes példa erre, hogy a reformcsomag szerint a mező- gazdaság bázisterületei nem változhatnak. Ettől függetlenül Németország keleti régiói lehetőséget kaptak pótlólagos igényeik benyújtására, Olaszország és Spanyolország számára pedig engedélyezték a hozamszintek növelését. A bővítés pénzügyi vonzatai óvatos derűlátásra sarkallnak, hiszen Magyarország 2002-ig hét és fél, 2002-2006 között tizenhat-, míg 2006-tól negyvenkétmilliárd forint éves támogatásra számíthat. A kompenzációból való kizárás lehetőségét valószínűleg csak alkupozíciójának javítása érdekében tartja fenn a közösség. Ám még a rosszabbik eset beigazolódásával számolva is több előnnyel, mint hátránnyal jár majd a hazai agrárszférának az EU-integ- ráció — szögezte le dr. Varga Gyula. Bugány János A foszfor nemcsak „trágya”, hanem kicsit növényvédő szer is A tápanyag-utánpótlás megtérül A tápanyag-utánpótlás is csak megfelelő gazdálkodással, s hozzá párosuló agrotechnikával éri el hatását, méghozzá igen jótékony hatását: az eredmény többszöröse annak, mint ha nem juttatnánk ki tápanyagot Minderről nemrég dr. Máté András, a GATE tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást. A mezőgazdasági termelők műtrágyahasználatát sok szempont befolyásolja. Az egyik legfontosabb ezek között az az ár, melyet a műtrágyáért fizetni kell. De nem elhanyagolható az sem, hogy a termelők között jó néhá- nyan szakismerettel sem rendelkeznek. Felhívta a figyelmet előadásában arra, hogy jelenleg a nitrogén hatóanyag kijuttatása rendkívüli túlsúlyt kapott. Igaz, tette hozzá, ez látszik meg a legjobban a növényen - de csak szemre! A nitrogén túladagolása megnöveli a betegségekre való hajlandóságot is, s késlelteti a beérést. Ezt igazolja az a tény, hogy mostanában egyre több növénybetegség bukkan fel, s elég csak a napraforgóra gondolni, ami nemcsak megbetegszik aratás előtt, hanem beérni sem akar. Ezért szükséges az, hogy a nitrogén mellett egyéb hatóanyagokat is használjunk. A foszfor például nemcsak tápanyag, hanem egy kicsit növényvédő szer is - fogalmazott az egyetemi tanár. A foszfor ugyanis növeli a növény ellenálló képességét, bár hatása hosszabb távon jelenik meg, mint a nitrogéné. A foszfor túladagolása is okozhat gondokat, bár ez a veszély most nem fenyeget. Dr. Máté András nem kerülte el azt a tényt sem, hogy kevés csak a tápanyagvisszapótlást erőltetni. Ha ugyanis ehhez nem társul megfelelő agrotechnika, akkor a műtrágyára kiadott pénz csak kidobott összegeket jelent. Sajnos az utóbbi években leromlott az alkalmazott technológiai szint is - mondotta tapasztalataira utalva. Szintén erre hivatkozott, amikor arról beszél, hogy szerinte a hektáronkénti hatóanyag-kijuttatás jócskán alatta marad a 100 kilogrammnak. A hallgatóságát különböző kísérletekkel igyekezett meggyőzni arról, hogy milyen eredményesség érhető el a megfelelő műtrágya-gazdálkodással. A tangazdaságban vetettek búzát olyan táblába, melyen egyáltalán nem használtak semmilyen műtrágyát sem. Ekkor 3 tonnás hektáronkénti termést és 28,5-ös sikértartalmat értek el. Ha azonban a nitrogén, a foszfor és a kálium hatóanyagot egyaránt 90 kilogrammra emelték, akkor már 4,75 tonnás termésátlag mellett a beltartalmi értékek is jelentősen emelkedtek: 34,3-as síkért és 13,9 százalékos fehérjét mértek. A kísérletek kiteijedtek több változatra is. így dr. Máté András elmondta, hogy a foszfor és a kálium hatóanyag növelése 60-70 százalékkal javíthat a termés mennyiségén a csak nitrogént kapott növényhez képest. Dr. Máté Ándrás elmondta, hogy ha „teljes mértékű” - 90-90-90 kilogrammos N,P,K - műtrágyázást alkalmaztak a búzánál, az átlagosan 30 ezer forintos többletköltséget jelentett hektáronként, azonban a betakarítás során az elért árbevétel a duplájára nőtt. Jelentősen javult ugyanis a minőség! Ez pedig hatással van az értékesítési árra is. Néhány éven belül jelentkezni fog a minőségi kérdés, amikor egy-egy malom vagy pékség megköveteli, hogy milyen módon kell termelni ahhoz, hogy átvegye a terményt a gazdától. Ekkor már nem lehet majd elkerülni azt, hogy kispóroljuk a hatóanyagokat a termelésből - fejtette ki mintegy zárszóként dr. Máté Ándrás. Einvág
