Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-17 / 217. szám

1999. szeptember 17., péntek Hazai Tükör 5. oldal Reális lakáspolitika Ha az idén várható 25 ezer új la­kásnál 15 ezerrel több otthon épül magánerőből Magyarorszá­gon, akkor a költségvetés évi 90 milliárd forinttal nagyobb adóbe­vételhez jut, 75 ezer új munka­hely jön létre s mindezek révén a GDP növekedése 1,2 százalék­kal lesz magasabb a tervezettnél - véli kutatásokra alapozva a Társaság a Lakásépítésért társa­dalmi szervezet. A kormányprogram évi 40 ezer új otthon megépítését vette terv­be. Ugyanennyivel számol a tár­saság is, amely a maga koncep­ciójának a Reális lakásprogram címet adta - mondta Matolcsy György, a Növekedéskutató Inté­zet igazgatója, a társadalmi szer­vezet tagja. A kormányzat és a társaság véleménye abban is megegyezik, hogy erre a célra a költségvetésből 100 milliárd fo­rint támogatást kell adni. A szakemberek mégis a Gaz­dasági Minisztériumban elkészí­tett lakáskoncepciótól eltérő változat elfogadását javasolják. A GM első variánsa ugyanis megszüntetné a lakástámogatás alanyi rendszerét és ennek he­lyére állítaná az önkormány­zatok által, egyéni elbírálással szétosztott támogatás konstruk­cióját. A második változat az év ele­jén bevezetett áfa-visszaigénylés lehetőségét is megszüntetné. A Reális Lakásprogramban vi­szont továbbra is szerepel az alanyi jogon járó szociálpoliti­kai kedvezmény, a verseny­pályázati formában folyósított kamatkedvezmény, az áfa-visz- szatérítés kamattámogatássá va­ló átalakítása és a jelzáloghitele­zés jogi hátterének rendezése is. Matolcsy úgy véli, program­juk a ma még monopolszerkeze­tű lakáshitelezési piac helyére erős versenypiacot állítana. A költségvetés részéről nem igé­nyelne garanciavállalást a banki lakáshitelekre, mert döntően jelzálogkölcsönökre épít. (sts) Gépjarmu-azonositas a határon Üzemszerűen működik novembertől az összes határállomáson kiépí­tett gépjármű-azonosító optikai felismerő rendszer - jelentette ki Ben- cze József dandártábornok, a vám- és pénzügyőrség rendészeti fő­igazgatója tegnap egy konferencián. A gépjármű-biztonságtechniká­ról rendezett eszmecserén Ben- cze József elmondta: a lopott járművek 65-70 százalékát ki­viszik az országból, ezért a rendszer beindításától ennek az aránynak a jelentős csökkené­sét várják. Emiatt feltételezhe­tő, hogy a lopott járműveket megkísérlik majd belföldön ér­tékesíteni, illetve a zöldhatáron át kivinni. Bencze József közölte: kor­mányhatározat kötelezte a VPOP-t, hogy az ellopott gépko­csik számítógépes körözésének végpontjait kiépítse a határállo­másokon, ehhez 60 millió forint állami támogatást kaptak. Lajtár József, a Belügymi­nisztérium helyettes államtitká­ra közölte: a gépjárműtörzs­könyv, az eredetvizsgálat, a kö­zeljövőben várható jogosítvány- és forgalmiengedély-csere mel­lett a felismerő rendszer is jelen­tősen hozzájárulhat a gépjármű­lopások visszaszorításához. Területfejlesztés európai módra A Parlamentben júniusban lezajlott a területfejlesztési törvény módosításáról szóló javaslat általános vitája. A részletes vitára októberben kerül sor. Számos módosító javaslat született, ame­lyekről a kormány már állást foglalt. A módosítások lényeges ele­meiről kérdeztük dr. Szegvári Pétert, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárát.- Az egyik legfontosabb elem a régiórendszer stabilizálása - mondja Szegvári Péter. A ko­rábbi törvényben a régiók sa­ját kezdeményezésükre úgy álltak össze, ahogy akartak. Volt olyan megye, amelyik há­rom régióhoz is tartozott. Szabolcs megye ki akart válni, Szolnok megyének pedig csak egyik fele kívánt elszakadni régiójától. Ezek összehason­líthatatlanná tennék az egyes térségi paramétereket, ami viszont rontaná az esélyein­ket uniós pénzforrások el­érésére. Ezért az Országgyű­lés által 1998-ban elfogadott hét statisztikai régióban kell létrehozni a regionális ta­nácsokat.- Milyen hatáskörrel rendel­keznek ezek a tanácsok?- Nekik kell kidolgozniuk a régió programját.- A 2000-es költségvetés már elkülönít erre pénzt?- Miután a tanácsokat a tör­vény értelmében kötelező munkaszervezetként kell létre­hozni, működésükhöz és fel­adataikhoz a költségvetés biz­tosít forrást, annál is inkább, mert a programjaikhoz uniós támogatást csak saját forrás mellé lehet szerezni. A kor­mány emellett megteremti a törvényességi felügyeletet és a monitoring rendszert, mert nemcsak felelősséget és pénzt kell adni, hanem ellenőrizni is kell a működést.- Új fogalommal - a térségi tanáccsal - is találkozunk a tör­vényjavaslatban. Ezek lígy mű­ködnek majd, mint régebben a megyén belül a járások?- Ellenkezőleg. Ezek alulról jövő kezdeményezések, ame­lyek városok, megyék, régiók, sőt még órszágok határain is átnyúlhatnak. Ilyenek például a Tisza-tó és környéke, a velen­cei-tavi vagy a nyugat-magyar- országi-burgenlandi térség.- Nem teremt zavart ez a „ha­tártalanság"?- A térségi tanácsoknak nem olyan komplex a feladatuk, mint a regionális tanácsoknak, ezért sokkal rugalmasabban is tevékenykedhetnek. Közülük egyedül a több megyét érintő Balatonfejlesztési Tanács mű­ködését teszi kötelezővé a tör­vény, és ehhez a kormány a ta­valyinál több pénzt ígér.- A tanácsok vezetőit ki vá­lasztja meg és kik választhatók?- A regionális tanácsok tag­jait a minisztériumok és az ön- kormányzatok delegálják. El­nököt a tanács választ. Amíg a megyei fejlesztési tanácsokban a kormányt egy személy képvi­seli, addig a regionális taná­csok tagjainak fele a kormány, a másik fele az önkormány­zatok képviselője. A térségi ta­nácsokra ez a szabály nem vo­natkozik. Koós Tamás Tömegbe lövetni: el nem évülő bűn Heves indulatoktól kísért tárgyalási napokat élt át a Fővárosi Bíró­ság - Dudás István és három társa ügyét tárgyaló - katonai taná­csa. Az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűz elrendelőjé- nek és végrehajtóinak felelősségét megállapító elsőfokú ítéletre vár­hatóan több hónapot várni kell, hiszen több mint 200 tanú meghall­gatására kerül sor. A vádlottak padján ülő nyugállományú határőr ezredes és három tiszttársa tagadja, hogy felelősek lennének a több mint 50 áldozatot követelő, 43 évvel ezelőtt történt vérengzésért. Az ’56-os forradalom idején el­dördült sortüzek még élő gya­núsítottjainak felelősségre vo­nása már a rendszerváltást kö­vetően felvetődött. Ám akkor még nem volt egyértelmű, hogy a felelősök több emberen elkö­vetett emberölés, avagy hábo­rús bűntett vádjával állíthatók-e bíróság elé. A bizonytalanságot az okozta, hogy az emberölés büntethetősége elévül, így ez alapján ma már 1956-os csele­kedeteikért nem vonhatók fele­lősségre az egykori bűnösök. Az azonban csak később tisztá­zódott, hogy az 1956. október 23. és november 4. közötti sor- tüzeket a, genfi egyezmény sze­rint kell megítélni, amely el nem évülő, emberiség elleni bűncselekménynek minősíti a sortüzekre parancsot adók és végrehajtóik tettét. Hosszas jogértelmezési vita végére tett pontot ez év nyarán a Legfelsőbb Bíróság, amely­nek döntése nyomán most új­rakezdődnek a sortűzperek, legelőször a Mosonmagyaróvá­ron 1956. október 26-án tör­téntekről. A tárgyalóteremben is érezhető közhangulat min­denképpen igazságszolgáltatás után kiált. Kiderült ez az eljá­rás első három tárgyalási napja alatt, amikor is a tárgyalóter­met megtöltő ’56-osok, és a sortűz túlélői szitkokat szórtak Dudásék fejére. A Dudás István és három tiszttársa nem érzi magát bű­nösnek, vallomásuk szerint nem a laktanyaparancsnok adta ki a parancsot arra, hogy a mo­sonmagyaróvári határőr zászló­alj laktanyája előtt gyülekező fegyvertelen tömegbe lőjenek. A mosonmagyaróvárival csu­pán elkezdődött azon eljárások sora, amelyeket eddig bizony­talan jogértelmezés miatt vagy meg sem indítottak, vagy a bí­róság elévülés címén megszün­tetett. A Legfelsőbb Bíróság ál­láspontja - miszerint hazánk­ban 1956-ban nemzetközi konfliktus volt, s így a nemzet­közi jogot kell alkalmazni az ekkor elkövetett bűncselekmé­nyekre is - lehetővé teszi a többi, köztük a tiszakécskei, a salgótarjáni és a Kossuth téri sortűz tetteseinek felelősségre vonását is. (horváth) Országos fogyókúraverseny A háziorvosnál jelentkezhetnek azok, akik a most meghirdetett országos fogyókúraversenybe be­nevezve vállalják, hogy novem­ber végéig testsúlyuk legalább 5 százalékát leadják. A zsírpárnák „elvesztésének” jutalmaként kétszemélyes külföldi utazást, egyhetes fogyitábort, illetve fit- neszbérletet lehet nyerni a de­cember 16-ai sorsoláson. A részvevők számára a szó szo­ros értelmében egészséges vetél­kedés szakmai felügyeletét a Ma­gyar Praktizáló Orvosok Szövet­sége vállalta fel. Tagjai fogják megállapítani, kinek a diétája, életmódja vezetett a legtekinté­lyesebb testsúlycsökkenéshez. A kisorsolt nyertes Mallorcára utazhat, oda, ahol a Roche cég kutatói felfedezték a zsírfelszívó­dást „hátráltató” baktériumot. A szakemberektől megtud­tuk, hogy a szigeten gyűjtött ta­lajmintákban 1200 baktérium- és gombafajta között kerestek olyanokat, amelyek hatással vol­tak a zsírfelszívódást elősegítő enzimre, a lipázra. Találtak is egy streptomyces fajtát, amely­nek hatóanyagát azóta szinteti­kusan is előállították. Az orlistát alapú fogyókúrás szer klinikai kipróbálását nagy várakozás előzte meg világszerte, hiszen a fejlett országokban a lakosság elhízása komoly egészségügyi problémát jelent. A szer lénye­gében a zsírok felszívódását 30 százalékkal csökkenti a bélrend­szerben. (n. zs.) HÍREK RÖVIDEN Koalíciós egyeztetés Mindhárom koalíciós frakció támogatja azt a fideszes javaslatot, amely szerint az adójó­váírás igénybevételének felső határa 1,2 mil­lió forint éves jövedelem lenne a kabinet előterjesztésében szereplő 1 millió forint helyett - jelentették be a kormánypárti frak­ciók szakértői tegnap. Az FKGP által az agrártárca támogatási igényeinek fedezésére a jövő évi költségvetésben fellelt 280 milli­árd forint többletforrásról szólva Csúcs László közölte: Nem történt több, mint hogy tájékoztattuk egymást. A kormány a jövő kedden dönt a módosító javaslatokról. A Hemingway Alapítvány díjai A Pethő Sándor-díjat Szálé László, a Ma­gyar Hírlap munkatársa, valamint Vitray Tamás televíziós személyiség, a Pethő Ti- bor-emlékérmet Csontos János, a Magyar Nemzet munkatársa, míg a Szabó György Orvostudományi Díjat Besznyák István akadémikus vette át csütörtökön Budapes­ten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében rendezett ünnepségen. Rosszak a romák életesélyei A romák egészségi helyzete kedvezőtlenebb, mint a nem cigány lakosságé, ezért várható életesélyeik nagyon rosszak, átlagban 10-15 évvel élnek kevesebbet, mint a más etnikai csoportba tartozók - tartalmazza A magyar- országi romák egészségi állapota című, csü­törtökön Budapesten bemutatott tanul­mánykötet. A Világbank által támogatott ki­adványból kiderül, hogy az említett tény leg­főképp nem genetikai vagy kulturális okokra vezethető vissza, hanem a romalakosság szo­ciális helyzetéből és életmódjából ered. , Nyugdíjpénztárak fúziója Egyesült az AXA Colonia Önkéntes Nyug­díjpénztár, az AXA Colonia Magán­nyugdíjpénztár, a Közszolgálati Dolgozók Heller Farkas Nyugdíjpénztára és az Első Magyar Közszolgálati Nyugdíjpénztár - kö­zölte az AXA Colonia csütörtökön. Az egyesüléssel létrejött új szervezetnek, az AXA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíj- pénztárnak több mint 101 ezer tagja van, va­gyona mintegy 8,5 milliárd forintot tesz ki. Haza a magasban Az államalapitás 1000. évfordulójára a Magyar Millennium Kormánybiztosi Hiva­tala és a Duna Televízió közösen meghir­deti a magyar költészet millenniumi ünne­pét. A szervezők várják a hazai és a határa­inkon túl élő magyarok jelentkezését, akik 2001. augusztus 20-ig betöltik 12. életévü­ket, illetve nem idősebbek 21 évesnél. A felhívásra 2000. december 31-ig lehet je­lentkezni a Duna Televízió Millenniumi Irodájánál ( 1016 Budapest, Mészáros utca 48.) eljuttatott levélben, illetve interne­ten, a hazaamagasban@dunatv.hu e-mail címen. MEGJELENT! Jnl JËL. i#»* fii* női rejtvény és vicc magazin Nyolcadikosok: az újkor kimaradt Közel nyolcvanezer nyolcadikos diák veheti hamarosan kézbe az Új­kor címmel megjelenő segédtankönyvet. Az 1492 és 1918 közötti vi­lág- és magyar történelmi eseményeket feldolgozó kötet előállításá­nak költségeit az Oktatási Minisztérium állja. Az anyagi terheket viselő okta­tási tárca mellett a „történet” legnagyobb vesztesei minden bi­zonnyal azok a most nyolcadi­kos általános iskolások, akik ta­valy, még hetedikesként a tan­tervi változások folytán nem ta­nulhattak a több mint négyszáz évet átölelő újkori történelem­ről. Helyette, a tavaly még élet­ben volt, és a tanárok által vá­lasztható nemzeti alaptanterv­nek (NAT) megfelelően ismét az őskorral és az ókorral foglal­koztak, azzal a két korszakkal, amely az általános iskolák ötö­dik osztályában egyszer már tananyag volt a számukra. így a diákok mintegy háromnegyede- körülbelül 80 ezer diák - is­mereteiből az őskor, az ókor és a középkor után kimaradt az új­kor története - Amerika felfede­zésétől az első világháború befe­jezéséig minden -, hiszen nyol­cadikban már a legújabb kor eseményeit tanulják. E zavaros helyzet a korábbi kulturális kormányzat, és a je­lenlegi vezetés elképzeléseinek eltéréseiből fakadt. Míg ugyanis tavaly a NAT által javasolt tema­tikát az iskolák, illetve a pedagó­gusok szabadon választhatták, addig ezt a rendszert jövőre fel­váltja a kötelező kerettanterv. Addig is, az átmenet évére azt ajánlja az Oktatási Minisztéri­um a történelemtanároknak, hogy a segédtankönyv segítségé­vel próbálják meg a nyolcadiko­soknak a legújabb kor előtt meg­tanítani az újkor történéseit. Gál Ferenc, az oktatási tárca munkatársa a Ferenczy Europress számára elmondta: Ígéri, a könyvet igénylő iskolák térítésmentesen, napokon belül megkapják a 150 oldalas kiad­ványt. A Korona Kiadó Kft. gondozásában elkészült segéd­könyv ára kötetenként 330 fo­rint, az átlagos 520 forintos tan­könyvekhez képest olcsónak számít. A kiadó által előre le­gyártott könyvekért az Oktatási Minisztérium utólag, elszámo­lás alapján fizet - tájékoztatott Gál Ferenc. E rendkívüli hely­zet megoldását a tárca több mint 20 millió forinttal finanszí­rozza. Horváth Magdolna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom