Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-15 / 215. szám

1999. szeptember 15., szerda 9. oldal Érdekességek Sikertelen csimpánzklónozás Az amerikai Beaverton Főem­lőskutató Intézetben 135 alka­lommal próbáltak létrehozni csimpánzklónt sikertelenül. A génsebészek a csimpánzokból egy-egy sejtet vettek ki, majd ezt beültették egy másik csimpánz petesejtjébe, amelyből előzőleg eltávolították a genetikai átörö­kítő anyagot. Az így keletkező új sejteket elektromos árammal sti­mulálják, hormonokkal kezelik, hogy meginduljon a várva várt sejtosztódás. Ha sikerül, akkor az új sejtek már a donor csimpánz genetikai tulajdonságait hordoz­zák. Laboratóriumi körülmények között négy esetből háromszor sikerült egyesíteni a donorsejtet és a befogadósejtet, az esetek 75 százalékában megindult a sejt- osztódás. Amikor azonban a fej­lődésnek indult sejthalmazt már be kellett volna ültetni egy nős­ténycsimpánz petevezetékébe, a kísérlet összeomlott. Egyes szak­értők úgy vélik, hogy a főemlő­sök (csimpánzok, gorillák, orangutánok) klónozása nehe­zebb, mint amilyen az emberé volna, pedig a csimpánzok génál­lománya 98 százalékban azonos az emberével. Tény viszont, hogy az egerek, birkák sikeres klóno­zását is sok száz sikertelen kísér­let előzte meg. A géntechnika tu­dósai azonban egyetértenek ab­ban, hogy a főemlősök sikeres klónozása áttörést jelent a kuta­tásban. Például az emberszabású majmok ideális kísérleti állatok az új szérumok, oltások, gyógy­szerek tesztelésére. Klónozott, genetikailag tehát tökéletesen egyforma főemlősökön rendkívül hatékonyan lehetne kipróbálni és továbbfejleszteni az AIDS ellen fejlesztett oltóanyagokat. Mi volt előbb, tyúk vagy a tojás? Klasszikus kérdés, amelynek eldöntésén régóta fáradozik az emberi elme. Csakhogy fel le­het még tenni néhány hasonló kérdést, amelynek megfejtése nem kisebb feladat. Itt van pél­dául mindjárt ez: „Mi volt előbb, a teknős vagy a kígyó?” A hüllők evolúciós története mindeddig azt a választ adta erre, hogy előbb volt a teknős, minden hüllőfélék legősebbike, majd utána jöttek a többiek: a kígyók, a gyíkok, a dinoszauru­szok, a krokodilok, meg még későbben a madarak. Blair Hedges és asszisztense, Laura Poling hüllőeredet-kutatásainak meglepő eredménye: át kell írni a tankönyveket. A tudós nők ugyanis nem kevesebbet bizo­nyítottak be, mint azt, hogy a teknős nem ősanyja, hanem ko­ronája a hüllőknek, egyben a csúszómászóknak is. A két tu­dós éveket áldozott arra, hogy végigböngéssze különféle hül­lők 33 génjét, valamint a csú­szómászók kategóriájába tartozó állatok proteinjeit, örökítőanya­gait. Megállapították, hogy a krokodil és a teknős nagyon kö­zeli rokona egymásnak. Először a kígyók tekeregtek a páfrányer­dők aljnövényzetében, majd megjelentek a gyíkok, s csak legutoljára „teremtette” az evo­lúció a teknősöket, mintegy 200- 250 millió évvel ezelőtt - a kro­kodilokkal egyetemben. Sárga bikinit - szabása a hatvanas évek divatjára em­lékeztet - és sárga esőkabátot viselő modell a New York-i Versus-Varsace divatbemutatón. A bemutató meglepetést keltett színeivel: korallszín, citromsárga, halványsárga do­minált sok fehérrel kombinálva, feketét azonban nem al­kalmaztak a kreációknál. fotó: feb-reuters Finnyás szúnyogok A szúnyogok nem holmi ve­szélytől vezérelve, véletlensze­rűen, hanem kényes ízléssel vá­lasztják ki áldozataikat - állapí­tották meg a Floridai Egyetem rovartudósai. A kutatók elmélete szerint a kellemetlenkedő állat azokra száll, akik koleszterinben és B-vitaminban gazdag táplálé­kot ígérnek. Ezekre ugyanis ége­tően szükségük van a szúnyo­goknak, de szervezetük nem termeli, így kénytelenek belő­lünk hozzájutni. Egyben megta­lálták a szúnyog elleni védelem legbiztosabb módját: nem sza­bad levegőt venni. A rovarnak ugyanis leheletünk jelzi, hogy tálalva van, hozzáláthat a 8-10 másodpercig tartó tivornyához. A szúnyog számára az izzadság- szag kifejezetten vonzó. Míg a szappan használ, a dezodorok semmit sem érnek a szúnyog el­len, viszont bizonyos gyógysze­rek - például a szív- és vémyo- máspanaszokra szedett készít­mények - távol tarthatják őket. Olvad a jég, kipusztul a jegesmedve? Az Arctic Surise, a Green­peace szervezet kutatóha­jója, amely az északi Jeges­tenger vizeit járva méri a környezet állapotát, folya­matosan vészjeleket ad. Alaszka magasságában, a Csukcs-tengeren ugyanis az egykor oly gazdag és látvá­nyos északi állatvilág hal­doklik. A jegesmedvék, rozmárok és fókák már nem tudják ki­elégítően táplálni kölykeiket ezen a vidéken. Az ok egy­értelműen a jégtakaró fo­lyamatos olvadása. Az Ark- tisz ma bolygónk leggyor­sabban melegedő régiójának számít. Az elmúlt húsz év­ben az állandó felmelegedés miatt az itteni jégtömeg több mint egyharmadával apadt. Akkora területen olvadt el végleg a jég, mint Francia- ország, s az Északi-sark ál­latvilágának fele már ki­pusztult. A jegesmedve, rozmár és fóka népessége riasztóan nagy mértékben fogy: csaknem a fele a két évtizeddel ezelőtti számnak. Ez annyit jelent, hogy ha semmit nem teszünk ennek megakadályozására, további húsz év múlva nem él már szabadon jegesmedve ős­eredeti lelőhelyén, a messzi Északon. Hasonló sorsra juthatnak, mint a pandák, melyeknél napjainkban már szenzációszámba megy, ha egy-egy kölyök születik va­lamelyik állatkertben. Steve Sawyer, a Jeges-ten­gert védő kampány irányí­tója szerint „az Arktisz a Föld termosztátja. Ami itt történik, az az egész világ klímáját befolyásolja.” Le­het, hogy nemcsak a jeges­medvék és rozmárok, de mi, emberek is veszélyben va­gyunk? Öt évezredes csoda Az ír sírkamra titka Az írországi Meath grófság­ban az egyiptomi piramisok­nál is régebbi, túlzás nélkül állítható, hogy történelem előtti időkből való az a külön­leges sírdomb, amelyben a vi­lág egyik elképesztő csodája látható. A tünemény a föld alatti kő sírkamrában, minden évben csupán egyetlen napon, helyi idő szerint pontosan nyolc óra ötvennyolc perckor kezdődik. A sírkamrába hirtelen betör egy fénysugár. A bejárat fö­lötti apró nyíláson vakító élességgel árad be a nyirkos sötétségbe a felkelő nap fé­nye. A fény lassan lesiklik a sírkamra padozatára és legye- zőszerűen szétterül, elkúszik huszonöt méter távolságra, a sírkamra átellenes faláig, és arany fényárba öltözteti. A csodálatos fényjáték mind­össze tizenhét percig tart. A tizenhetedik perc múltán a fény kihuny, és a sírkamrára egy esztendőre ismét fekete éjszaka borul. A feltételezések szerint több mint öt évezreddel ez­előtt a Nap kultuszának hó­doló papok építhették ezt a különös kőkamrát, mintegy bizonyítandó, hogy a fény megtermékenyíti a természe­tet. S valóban: a téli napfor­duló után már fokozatosan hosszabbodnak a nappalok, és hamarosan be is köszönt a ta­vaszi virágzás. A csodát per­sze évről évre egyre többen szeretnék látni, a várólistán már közvetlenül a jelenség után több mint nyolcszáz újabb név szerepelt. Egy­szerre azonban'húsz embernél többen nemigen férnek el a szűk föld alatti kőkamrában. Ráadásul Írországban ebben az évszakban ritkán tiszta az égbolt napkeltekor. A tavalyi év szerencsefiai is szerény ti­zenkét éve vártak erre a va­rázslatos tizenhét percre, és senki nem tudja, hogy a kö­vetkező évre kisorsolt hu­szonegy ember mikor láthatja a csodát. Opel évszázadok nyomában Száz év telt el azóta, hogy a néhai Adam Opel úr gyárából kikerült első Opel gépkocsi félelmetes, 30 kilométeres sebességével szétrebbentette a századelő álmos nyugalmát. Ma pedig már a rüsselsheimi Opel Live multimédiás szórakoztató centrum ad ízelítőt az Opel jövőjéből, a virtuális valóság eszközeivel. 100 szerencsés most az Opel 100. születésnapja alkalmából eljuthat az Opel jövőjébe! Ha Ön 1999. szeptember 20. és október 9. között rendeli meg új Opel gépkocsiját bármely Opel márkakereskedésben, sorsoláson vesz részt, melyen egy kétnapos utazást nyerhet a németországi Opel Live centrumba! Még nem döntött? Akkor nyerje meg az Opel Corsât! Ha még nem határozta el magát az Opel mellett, akkor is szívesen látjuk Ont bármelyik Opel márkakereskedésben. Az On által óhajtott modellre vonatkozó részletes tájékoztatás (esetleg modellbemutató) után egy kis játékban vehet részt. Töltsön ki egy “Opel évszázadok nyomában” tesztlapot, és dobja be a márkakereskedésben található gyűjtődobozba. Az Autószalonod kiderül, kié lesz a játékosok közül az Opel Corsa Centennial, a különleges felszereltségű, születésnapi ajándékautó! A játék szeptember 20-tól október 1-ig tart. Sorsolás: október 3-án, a budapesti Autószalonon. A teszdap kitöltéséhez segítséget talál a márkakereskedésekben, a www.opel.hu Internet oldalon, valamint az Autószalonon. A részletes feltételeket tartalmazó Részvételi Szabályzatok megtalálhatók az Opel márkakereskedőknél. Opel - Egy évszázada úton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom