Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-15 / 215. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1999. szeptember 15., szerda A Radioaktív Hulladéko­kat Kezelő (RHK) Kht. idei 6,1 milliárd forintos költségvetési előirányzata helyett 3,8 milliárdot használhat fel - jelentette ki a Kht. igazgatója. Maróthy László elmondta, hogy a Nukleáris Alap idei munkatervét még mindig nem fogadta el a pénzügy- miniszter. A Kht. igazgató­ja reméli, hogy az Orszá­gos Atomenergia Hivatal új főigazgatójának 1999. szeptember 1-jei kinevezé­sével felgyorsulhatnak az atomhulladék biztonságos elhelyezését szolgáló mun­kák. Nem jutottak egyezségre a biztosítási adó tekinteté­ben a biztosítottak, a biztosí­tók és a kormányzati oldal képviselői a gépjármű-fele­lősségbiztosítási bizottság keddi ülésén. A biztosítottak képviselői szerint az adófize­tők több terhet már nem tudnak felvállalni. A biztosí­tók attól tartanak, hogy az új adónem bevezetésének következtében tovább nő a biztosítatlan gépjárművek száma. A kormányzati oldal legfőbb érve szerint az uniós országok többségében a biz­tosítás a legerősebben adóz­tatott terület. Az MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 392,41 Euró 253,45 Japán yen( 100) 230,20 Svájci frank 157,95 USA dollár 245,12 Átváltási arányok: 1 euró: 6,56 frf, 1,96 dem, 13,76 ats Növekszik a foglalkoztatottak száma A diploma számít, a kor kevésbé Az elmúlt évben 132 400 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma hazánk­ban. Ez az előző évtized 1,5 milliós drámai csökkenéséhez képest nem túl jelentős, de a tendencia megfordulását mindenképpen jelzi - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Herczog László, a Gazda­sági Minisztérium helyettes államtitkára. A fenti adat, amely a KSH fel­mérésein alapul, természetesen nem egyezik a munkahelyek számának emelkedésével. Egy­re elterjedtebb ugyanis a rész- munkaidős foglalkoztatás, illet­ve a távmunka. A gazdasági tár­ca azonban további munkahe­lyek létrehozására ösztönöz, és általában a foglalkoztatottság emelkedését hosszabb távon kí­vánja támogatni, megoldani - hangsúlyozta Herczog. Ez ter­mészetesen nem jelentheti a működésképtelen struktúrák tá­mogatását, annál inkább a mo­dern szerkezetben létrejövő munkalehetőségek segítését. Kiemelt szerepet játszik mind­ebben a már egy éve működő és több évre „előregondolkodó” Nemzeti Foglalkoztatásfej­lesztési Irányelv és Program. A Munkaerő-piaci Alap ezek­re a célokra az ez évi, 1,5 milliár­dos keret helyett jövőre várható­an már 2,5 milliárdot tud fordí­tani. A kisvállalkozások is a kö­vetkező évben 20 százalékkal nagyobb keretből gazdálkodhat­nak, mint az idén. Ez azért is lé­nyeges - magyarázta az állam­titkár -, mert a vállalkozói szfé­ra egészében ebben a szektor­ban nőtt a foglalkoztatottak szá­ma a legdinamikusabban: 17,1 százalékos növekedést regiszt­rált a KSH. A Statisztikai Hivatal továb­bi felmérései szerint a foglal­koztatottság egyre inkább függ az iskolázottságtól. Vagyis a legkevésbé képzettek körében folyamatosan nő a munkanél­küliség, míg a diplomások egy­re könnyebben jutnak munká­hoz. Ami pedig a korcsoporto­kat illeti? A nyugdíj előtt állók­nál jelentős növekedés figyel­hető meg, az 55-59 éves férfi­aknál például 16,8 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság egy év alatt. Szalóky Eszter Egyjegyű lehet az infláció A számok szerint nincs szó negatív fordulatról Augusztusban a havi áremelkedés 0,4 százalékos volt, az egy évre visszatekintő drágulás pedig 10,9 százalékot tett ki - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából. Az éves visz- szatekintő áremelkedés havi értéke így a 8,9 százalékos májusi re­kordot követően folyamatosan emelkedik. Várható, hogy az idei éves átlagos árszínvonal-emelkedés nem haladja meg a 10 százalé­kot, és teljesülhet a kormány inflációs várakozása. Hegedűs Miklós, a GKI Gazda­ságkutató Rt. ügyvezető igaz­gatója szerint az augusztusi, egy évvel korábbihoz viszonyí­tott 10,9 százalékos ráta egy­két tizeddel nagyobb ugyan az általuk vártnál, ám a most nyilvánosságra hozott adatok mégis megnyugtatóak. Hozzá­tette: a számok azt mutatják, hogy nem következett be az a negatív fordulat, amelyet már többen is jeleztek az elmúlt időben, s szó sincs arról, hogy az éves inflációs ráta 11-12 százalék körülire emelkedne. Hegedűs Miklós kifejtette: az idei 8 havi, átlagosan 9,6 szá­zalékos ráta továbbra is azt va­lószínűsíti, hogy az infláció az idén 10 százalék alatt marad éves átlagban, de hogy ponto­san mennyi lesz, azt még nem lehet tudni. A GKI minden­esetre nem változtat előrejel­zésén, miszerint 9,5,-IQ, száza­lék közötti infláció várható az idén. Hegedűs Miklós szerint a kormány által jövőre 6 százalé­kosra taksált infláció kissé ne­hezen teljesíthető, ezért helye­sebb lenne a realitásoknál ma­radni. Hozzátette: szerintük 2000-ben az éves átlagos inflá­ció 8 százalék körüli lesz. Oblath Gábor, a Kopint Datorg Rt. kutatási igazgatója hasonlóképpen optimista. Úgy vélte, az emelkedés hátterében jórészt az áll, hogy az idén nem csökkentek olyan mértékben az élelmiszerárak, mint tavaly, s az olaj ára is jelentősen megemelke­dett. A gyógyszerek árának növe­kedése sem kedvezett az infláció­nak - vélekedik a szakértő. Sikeres félévi számadás A Gazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejleszté­sét szolgáló pályázatára decem­ber 10-ig folyamatosan lehet je­lentkezni. A tárca értékelte a jú­nius 1-jéig elbírált pályázatokat. Kamattámogatást olyan beru­házásokhoz lehet igényelni, amelyek a technológia fejlesz­tését, új termék gyártását, vagy a kapacitás bővítését szolgál­ják és megfelelnek e környezet­védelmi előirásoknak. A június 10-ig beérkezett és július 1-jéig elbírált pályázatokból 185-öt fogadtak el, az elutasítottak száma 9, egyet kiegészítésre visszaadtak. A pályázók fele a legfeljebb 10 munkatárssal dol­gozó mikrovállalkozások kate­góriájába tartozik, részarányuk az elmúlt évekhez képest 5 szá­zalékkal nőtt. A 11-49 alkal­mazottal működők aránya 41-ről 34 százalékra csökkent. Az 50-249 személyes közép- vállalkozások hányada 14-ről 16 százalékra növekedett. Az összes beruházásnak több mint fele, 56 százaléka a fővárosban, valamint Pest és Zala megyében valósul meg. Somogybán és Nógrádban a részarány nem éri el, Fejér és Baranya megyében pedig alig haladja meg az 1 százalékot. Az előző évhez hasonlóan Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van az egy lakosra szá­mított GDP alapján a legsúlyo­sabb helyzetben, ezért a terüle­tükön végrehajtott fejlesztések plusz 10 százalékos támogatás­ban részesülnek. Ennek ellené­re az innen beadott pályázatok aránya az első félévben csak 9,1 százalék volt, az elmúlt évi 16,2 százalékkal szemben. A pályázók a minimálisan megkövetelt 25 százalékos sa­ját forrás helyett 32 százalékkal rendelkeztek, a maximálisan megengedett 75 százalékos be­ruházási hitel helyett pedig ténylegesen csak 62 százalékra tartottak igényt. A fejlesztések­hez átlagosan 42 millió forint hitelt igényeltek az 1998-as 49 millióval szemben. A bankhite­lek 61 százaléka volt 20 millió forint alatti, és csupán 7,5 szá­zaléka 100 millió forint feletti. Ha 1999 első félévében a fej­lesztések anyagi-műszaki ösz- szetételét összehasonlítjuk az 1998. év első félévével, akkor is érdekes képet kapunk. A tartós forgóeszköz-növekedés azo­nos, az ingatlanvásárlás és -építés részaránya 7 százalék­kal magasabb, a gépek, beren­dezések aránya viszont 9 szá­zalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos szaká­ban. Ennek egyik alapvető oka, hogy a tavalyi pályázatokhoz képest megnőtt a kereskede­lem, a szálláshely-szolgáltatás és a nem ipari szolgáltatások aránya, amelyek döntően nem gépberuházásokat igényelnek. A támogatások hatására vár­ható gazdasági fejlődés ered­ményeként a periódus végére 1998-hoz képest a mikrovál­lalkozások aránya 13,5 száza­lékkal csökken, míg a kisvállal­kozások hányada 9,7 százalék­kal nő, mert az előbbiek kisvál­lalkozássá, a kicsik közül pedig sokan középvállalkozássá lép­nek elő. Ha a pályázatok ered­ményeit 1996 óta összesítve vizsgáljuk, még kedvezőbb a kép. Az eddig elfogadott 900 pályázathoz 7,9 milliárd forint kamattámogatás kapcsolódik, amellyel 70 milliárd forintos beruházás valósult meg a kis- és középvállalkozások körében. Ezzel eddig több mint 8700 új munkahely jött létre. (koós) Megyei tudományos díjat kapott dr. Józsa Árpád „Gyakorlatilag a barázdába születtem” Dr. Józsa Árpád, a DATE karcagi kutatóintézetének igazgatója 1969 óta aktívan részt vesz a különféle megyei fejlesztési programok, így például a Tisza IL, a rizsprogram, a jászsági öntözőfürt tervezé­se, Karcag mezőgazdaság-fejlesztési koncepciójának kimunkálásá­ban. Munkásságát augusztus 20-a alkalmából Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Tudományos Díjjal ismerték el.- Számomra ez a díj olyan ki­tüntetés, amely elsősorban a megyéhez kötődésemet igazol­ja, illetve juttatja eszembe. Em­lékezetes, mert az elsők kö­zött kaptam meg, és ezelőtt negyven évvel kezdtem meg a mezőgazdasághoz, ezen belül a termőföldhöz szorosan kap­csolódó tevékenységemet - kezd­te a beszélgetést dr. Józsa Ár­pád.- Paraszt szülők gyermeke­ként gyakorlatilag a barázdába születtem, így az általános után tudatosan kerestem azt a lehető­séget, amely a mezőgazdaságnál tart. A jászberényi szakiskola után a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetemre jelentkeztem. 1956-ben kötöttem szerződést az akkori Nagykunsági Mező- gazdasági Kísérleti Intézettel (a mai kutatóval).- Aztán végigjárta a ranglétrát az intézetben?- 1970-től a mezőgazdasági kutatásokban, a programozott munkák indításával olyan sze­rencsém volt, hogy az addigi munkámra alapozva rám bízták a talajművelés-ökonómiai, üzem- és munkaszervezési té­mát is. Erre hazánkban először indult komplex kutatómunka. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy az egyik legszebb témával, a talajjal, talajműveléssel - aho­gyan ma fogalmaznak, Magyar- ország legnagyobb nemzeti kin­csével - foglalkozhattam. Emel­lett dr. Kurucz-Gyula program­vezető irányításával részt vet­tem a magyar agrárkutatásban is. A törvényszerűségeket 1981- ben kandidátusi disszertációba foglaltam.- Önt a megyében nemcsak ku­tatóként, de több mezőgazdasági szervezet vezetőjeként, tagjaként is ismerik. Hogyan látja, meg tud felelni a jövő század kihívásainak a kutatóintézet?- A felsőoktatási integrációval kapcsolatos változások több te­rületét érintik a kutatóintézet­nek, igy egyik legfontosabb fel­adatomnak tartom, hogy be tud­junk illeszkedni az agrártudo­mányi, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemet és az orvostu­dományi egyetemet magába fog­laló univerzitásba. Emellett - miután a költségve­tési forrás reálértéke egyre keve­sebb - meg kell keresni a helyün­ket a XXI. század igényeihez igazodva. Kapcsolatainkat úgy kell kialakítani a hazai és külföl­di kutatóintézetekkel, gazdasá­gokkal, termelőüzemekkel, hogy eredményeink beilleszked­jenek a terület- és vidékfejlesz­tés régiónkat érintő irányzatai­ba. Azt szeretném, ha a talaj- és vízvédelemben, a technológiai fejlesztésben, a nemesítésben - vagyis a racionális területhasz­nálatban - olyan eredményeket érnénk el, amelyek újabb 50 év­re megalapozzák az intézet he­lyét, szerepét. de fizet, mint a folyószámlák szemben havonta kétszer, kamatveszteség nélkül hozzáférhet a pénzéhez sávos kamatozású: az 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedő részre 8.5% {EBKM 8,97), az 500 000 forint feletti részre 12,5% (EBKM 13,44) számos befizetési mód közül választhat, hogy külön betétlekötés nélkül, folyamatosan gyarapithassa megtakarításait a számlanyitás díjmentes, a számla megnyitásához 50 000 forint indulóbetét szükséges 5000 Szolnok, Szapáry út 22. Telefon: (56) 511-290 CIB^064024224Z FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK FELVESSZÜK A RITMUSÁT S CIB BANK 5000 SZOLNOK, SZAPÁRY ÚT 22. Telefon: (56) 511-290 Érvényes: 1999. szeptember 1-létől BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft felett (%) (EBKM 1 hét 8,000 (8,11 í 2-3 hét 10,500 (10,65 1-2 hó 12,500 12,67 3 hó 12,500 12.67Í 6 hó 12,000 (12,171 12 hó 11,500 (11.66Ï Folyószámla 3,00 (3,08 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E FI—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft felett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 3 hó 13,000 13,18 13,125 13,31 13,250 13,4M 6 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42] Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla sávos kamatai: éves kamat (%) 0-100 E Ft-ig 3,500 100 E Ft-500 E Ft 6,000 500 E Ft felett 10,500 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) 0-50 E Ft-ig 3,500 50 E Ft-500 E Ft 8,500 500 E Ft felett 12,500 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem tizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHMa 1 hó 13,000 3 hó 13,500 6 hó 13,000 12 hó 12,500 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 1999- SZéPtémter 1-jétél Éves kamat (%) Folyószámlahitei 24,00 Betétörző hitel 19,00 Lombardhitel 20,00 ingatlanfedezetes hitel 23,00 Éves kamat (%) HUF prime rate 16,250 CIB^0640 242 242 A BANCA COMMERCIALE ITALIANA-CSOPORT TAGJA XL/Classic EBKM 3,61/3,60 6,26/6,22 11,18/11,08 EBKM 3,61 8.97 13.44 13.00 13.50 13.00 12.50 ... ■ H irdetés- ! ! felvétel: \ fax.: ■ (56) 421 766 ■ ■ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom