Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-13 / 213. szám

2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1999. szeptember 13., hétfő * Rákóczi emlékünnepséget tartottak a fejedelem halálának 264. évfordulóján a francia fő­várostól negyven kilométerre lé­vő Yerres városban. II. Rákóczi Ferenc mintegy öt évet élt Fran­ciaországban. Halála után szi­vét a számára oly kedves Yerresben temették el. Levelet írt az orosz elnöki hi­vatal vezetője a Corriere della Sera főszerkesztőjének, s kifo­gásolta, hogy az olasz lap az el­múlt időszakban helyet biztosí­tott hasábjain a Borisz Jelcin el­nököt és Oroszországot „lejára­tó hazugságkampánynak”. Hámori József kulturális mi­niszter vasárnap Pekingben át­adta az ismert kínai műfordító­nak, Hszing Van-seng profesz- szomak a Göncz Árpád elnök által adományozott magas ki­tüntetést, a Magyar Köztársasá­gi Érdemrend Tisztikeresztjét. Hszing Van-seng Petőfi életmű­vének lefordításával szerzett egyedülálló érdemeket. A KGB-nek, az egykori szovjet hírszerzésnek kémkedő újabb brit ügynök kiléte lepleződött le a hét végén Londonban: John Symonds, a Scotland Yard egy­kori tisztje a hetvenes évek ele­jétől 15 éven át dolgozott Moszkvának. Súlyos összecsapások voltak Sri Lanka északnyugati részén. A harcokban vasárnap hetven­egyen vesztették életüket. A ta­mil lázadók 53 fegyverese és a kormányerők 18 katonája halt meg, amikor a hadsereg táma­dást indított a Tamil Eelam Fel­szabadító Tigriseinek állásai el­len a szigetország északi részén. Teoctist pátriárka tiltakozott Radu Vasile miniszterelnöknél az új kultusztörvény tervezete ellen. A román ortodox egyház­fő a miniszterelnökhöz intézett levelében megdöbbenésének és elképedésének adott hangot amiatt, hogy a kormány nem fo­gadta el a tervezet véglegesítése­kor azt a javaslatot, hogy a jog­szabály szövege egyértelműen mondja ki: Romániában orto­dox a nemzeti egyház. Jasszer Arafat az Arab Liga Miniszteri Tanácsának kairói ülésén Irakkal való megbékélés­re szólított fel. „Innen üdvöz­löm Szaddám Húszéin elnököt és felszólítom valamennyi test­vérünket: nyissunk új lapot, fe­ledve a keserű múltat” - jelen­tette ki a palesztin elnök. Vladimír IVieciar szerint Szlo­vákiában csak „a polgári elége­detlenség és nyugtalanság ki­nyilvánításával”, nem pedig hol­mi parlamenti spekulációkkal változtatható meg a polgárok helyzete. Az exkormányfő utcai tüntetésekben, sztrájkokban lát­ja a „megoldást”. Ázsia aggódik Phenjan miatt Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea vezetői egységes állás­ponttal reagáltak az észak-koreai katonai fenyegetésre, ugyanakkor azt is jelezték, hogy szeretnék javítani kapcsolataikat Phenjannal. Clinton amerikai és Kim De Dzsung dél-koreai elnök, vala­mint Obucsi Keidzo japán mi­niszterelnök az Ázsiai és Csen­des-óceáni Együttműködés (APEC) vasárnap Auckland- ban megkezdődött csúcsérte­kezletén különtalálkozót tar­tott az észak-koreai problémá­ról. A megbeszélésre az adott okot, hogy mindhárom ország aggódik egy esetleges újabb észak-koreai rakétakísérlet mi­att. Phenjan tavaly augusztus­ban már felbocsátott egy hor­dozóeszközt, amely japán terü­letek felett repült át, s az ame­rikai hírszerző szolgálatok sze­rint most újabb, akár Alaszkát is elérni képes ballisztikus ra­kéta kipróbálásának utolsó előkészületei folynak. Clinton még a háromoldalú megbeszélés előtt üzletembe­rekkel folytatott találkozóján úgy vélekedett: a phenjani ka­tonai program a világ stabilitá­sát fenyegeti, s az észak-koreai lakosságnak nem új fegyverek­re, hanem élelmiszerre, a Dél- Koreához való közeledésre és egy szebb jövő lehetőségére van szüksége. Az amerikai-dél-koreai-ja- pán találkozón elhangzottakat Samuel Berger, Clinton nem­zetbiztonsági tanácsadója úgy foglalta össze, hogy ha Észak- Korea rakétát bocsát fel, an­nak „megfizeti majd az árát”. Ám, mint hozzátette, ha Phen­jan jelét adja a rakéta kipróbá­lásáról való lemondásnak, ak­kor szó lehet az Észak-Korea elleni szankciók bizonyos eny­hítéséről. A találkozón a dél­koreai elnök hangsúlyozta, mennyire fontos a Phenjannal való párbeszéd fenntartása, Ja­pán viszont az észak-koreai rendszer kiszámíthatatlansá­gát kifogásolta. Az elmúlt napokban egyéb­ként bizonyos fokú enyhülés kezdődött Phenjan és a külvi­lág kapcsolatában: az észak- koreai vezetés jelezte, hogy kész megvitatni a rakétafej­lesztés témáját, s egyben újabb megbeszéléseket kez­dett az Egyesült Államokkal. A konzultációk viszonylag kedvező légkörben értek vé­get: a közös közlemény sze­rint mindkét fél megértette a másik aggodalmait, s elismer­te, hogy folytatni kell olyan lépések meghozatalát, ame­lyek ezen aggodalmakra vála­szolnak. Temetik az áldozatot. Több mint kilencvenen haltak meg Moszkvában a múlt hét közepi robban­tás következtében. A tettesek feltehetően Dagesztán függetlenségéért harcoló szélsőségesek. A kaukázusi köztársaságban időközben megszűnt a lövöldözés, a hatóságok átfésülik a házakat és a védelmi állásokat, elrejtőzött iszlám fegyveresek után kutatva. fotó: feb/reuters Gyújtóbomba a szektára? 1993 tavaszán az amerikai hatóságok először harckocsival lövették egy texasi szekta épületegyüttesét, majd kirobbantották a kaput, és könnygázt pumpáltak a házakba. A szekta tagjai a várakozással ellentétben nem rajzottak ki az épületekből. A faházakban tűz ütött ki, a telep porig égett. A romok között nyolcvannál több ember, köztük 24 gyer­mek elszenesedett holttestét találták meg. A családtagok, a megmenekültek hat év után kártérítésért perük az ameri­kai államot. A davidiánus szekta tagjai a gyanú szerint illegálisan fegy­vereket tartottak birtokukban. Mikor a hatóságok vizsgálatot akartak tartani, golyózápor fo­gadta őket. A rendőrök ezután 51 napig tartották blokád alatt a telepet. Amikor nem látszott más megoldás, következett az ostrom. A hátramaradottak most sok millió dolláros kártéríté­sért perelnek, mert érvelésük szerint a hatóságok tudato­san gyújtógránátokat is lőttek ki az ostromnál, és azok okozták a katasztrófát. Az FBI most - miután a gyújtó­gránátok alkalmazását az ost­rom egyik résztvevője is meg­erősítette - elismerte a vádat. A helyszíni vizsgálat megálla­pította: a tűz egyazon idő­pontban lobbant fel a telep három pontján. A boncolá­sok megerősítették a feltétele­zést, azt tudniillik, hogy a tűz­vészt maga a szektavezér idézte elő, és a legtöbb szek­tatag nem a lángoktól, hanem lőtt sebtől vesztette életét. A szerencsétlenek ugyanis veze­tőjük parancsára egymást vé­gezték ki, még mielőtt az ost­rom megindult volna. Bajorországi megemlékezés Egységes Németország nélkül Eu­rópa egysége sem lenne ma elkép­zelhető - jelentette ki Horn Gyula a bajor uniópárt rendezvényén. Az NDK-s menekültek kienge­désének tizedik évfordulója al­kalmából a CSU a felső-bajoror- szági városban, Freislassingban, a városháza dísztermében tar­tott ünnepséget. A megemléke­zés német szónokai meleg sza­vakkal méltatták a tíz évvel ez­előtti magyar kormány, elsősor­ban Németh Miklós miniszterel­nök és Horn Gyula külügymi­niszter érdemeit. A hallgatóság viharos tapssal köszöntötte az egykori külügyminisztert, aki hangsúlyozta: a nyugati határ megnyitásában nem kis szerepe volt az NSZK korábbi politiku­sainak. A nyolcvanas évek ma­gyar reformszereplőit ugyanis nagy formátumú német politi­kusok készítették fel a jogálla­miságon alapuló demokráciára. Ennek egyik következménye volt, hogy a budapesti vezetők fölismerték: az emberi jogok magasabb rendűek az államközi szerződéseknél. Ez vezetett oda, hogy a Németh-kormány szakított a korábbi gyakorlattal, és nem toloncolta vissza Kelet- Berlinbe a hazatérni nem kívá­nó NDK-polgárokat. Horn annak a véleményének adott hangot, hogy nem a kelet­német menekültek kiengedése, hanem a német egység megvaló­sulása volt az utóbbi ötven esz­tendő legfontosabb eseménye. „Jólesnek az elismerő szavak, amellyel nekünk, magyaroknak tulajdonítják az érdemet a né­met megosztottság felszámolá­sáért. Az újraegyesítést azonban a németek hajtották végre. Ez pedig döntő jelentőségű az egész földrész szempontjából, mert az egységes Németország nélkül Európa sem lehet egysé­ges” - mondta Horn Gyula. Mehetnek a békeerők Habibie indonéz államfő bejelen­tette: Indonézia elfogadja nem­zetközi békefenntartó erő telepí­tését Kelet-Timorra. Indonézia eleget tesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérésének - közölte a nemzethez intézett televíziós beszédében az állam­fő, aki ezt megelőzően telefo­non tájékoztatta Kofi Annan ENSZ-főtitkárt a jakartai kor­mány döntéséről, és megerősí­tette, hogy érvényt akar szerez­ni a kelet-timori népszavazás eredményének. A kedélyek mindamellett nem csitulnak. Lakóhelyétől nem messze szombaton megöltek egy német jezsuita papot. Kari Albrecht atya Kelet-Timoron ma­radt azután is, hogy a humanitá­rius szervezetek elhagyták a te­rületet, s élelmet, gyógyszert vitt a menekülteknek. A Vatikán eközben az öldöklés azonnali leállítására szólított fel. II. János Pál pápa, aki vasárnap ismét elítélte a Kelet-Timoron pusztító erőszakot és az emberi jogok durva megsértését, hétfőn fogadja Carlos Ximenes Belő püs­pököt, a kelet-timori ellenzék egyik legendás hírű, Nobel-béke- díjas vezetőjét, aki Portugáliából aznap érkezik egyhetes látogatás­ra Olaszországba. Mary Robinson, az ENSZ em­beri jogi főbiztosa nemzetközi törvényszék felállítását követeli, hogy kivizsgálják az emberi jo­gok kelet-timori durva megsér­téseit. A főbiztos rámutatott: aligha fér kétség ahhoz, hogy az indonéz hadsereg is részt vesz a pusztításban. Németország hamis szövetségesei A német könyvpiac legfrissebb si­kere Udo Ulfkotte titkosszolgálati szakértő kötete, A tolvajok piaca. A szövetségi köztársaságban nyüzsögnek az amerikai, a fran­cia, a brit, a japán, az izraeli ügynökök. Aki számít, azt le­hallgatják, kémkednek utána. Titokban lemásolják, ellopják a hasznosítható, elsősorban gaz­dasági-pénzügyi értesüléseket. Ulfkotte könyvéből kiderül: az egyik brit titkosszolgálat em­berei mindvégig „vonalban vol­tak”, amíg el nem dőlt: melyik német cég veszi meg a Rolls Royce-gyárat. Különösen szorgalmasak Amerikai Egyesült Államok tit­kos ügynökei. Mindent képesek ellenőrizni, lehallgatni: telefont, telefaxot, számítógépeket, elekt­ronikus levelezést egyaránt. A német elhárítás megállapí­totta: a kémek csupán 27 száza­lékban érdeklődnek a hagyomá­nyos célpontok, a politika és a hadsereg iránt; 73 százalékban a gazdaság, a kutatás, a tudo­mány legújabb eredményei iz­gatják a fantáziájukat. Ráadásul nincs is nehéz dolguk az ameri­kaiaknak, mivel hatalmas elekt­ronikus lehallgatóközpontokat működtetnek Bajorországban és Angliában. A Siemens konszern védekezé­sül nemrég föld alatti bunkerok­ba telepítette számítógépköz­pontját, hogy elejét vegye az elektronikus lehallgatásnak. Egy másik cég egyszerűen megvette azt az amerikai vállalatot, amely­nek megbízásából megpróbálták kifürkészni fejlesztéseiket a tit­kosszolgálati emberek. (kulcsár) Mégsem lesz a kínaiból világnyelv A kínai nyelvvel foglalkozó tudósok számára a németországi Hannoverben világkonferenciát tartottak, amelynek egyik főtémája az volt: miként lehetne a nem kínaiakat rábírni a kínai nyelv tanulására. Peter Kupfer mainzi sinológus azt mondta: legtöbb tanítványa a kínai nyelv tanulását a harma­dik szemeszter után feladja. Szerinte a feladat nehézsége és a motiváció hiánya miatt. Csang De-hszin professzor, a kí­nai nyelvtanárok nemzetközi szövetségének főtitkára érdekes szempontot villantott meg. „Mi, anyaországbeliek nem akarunk nacionalista szerepben tetszelegni”. Ez a kínai főváros­ban is gyakran hallott érv arra, miért nem tesz Kína az eddigi­nél sokkal nagyobb erőfeszíté­seket a kínai nyelv világméretű oktatására. Ugyanakkor nem szabad elfe­ledkezni arról, hogy Ameriká­ban, Ausztráliában, Európá­ban, de elsősorban Délkelet- Ázsiában igen jelentős kinai ko­lóniák élnek. A professzor sze­rint ebben a közegben kellene kiindulnia a kínai nyelv kiter­jesztésére irányuló világprog­ramnak. Azt azonban ő is elis­meri, hogy egy ilyen program nehézségei nagyobbak, mint va­lós lehetőségei. Mintegy félmil­lió írásjellel a kinai a legbonyo­lultabb helyesírási rendszer. Egyetlen jelhez vagy húsz elem szükséges. Andreas Guder, a kínai írás német szakértője szerint leg­alább két esztendőbe telik, mire valaki megtanul kínaiul olvasni. És aki eljut eddig, hol van még az írástól? Nagy kérdés, hányán szánnak rá ennyi évet a kínai nyelv tanulására? - ebben egyet­értettek a hannoveri értekezlet szakemberei. Az egyik legérdekesebb véle­mény Lu So<sang szingapúri tu­dósé, aki azt mondta: ha az ő vá­rosállamában, ahol a lakosság 95 százaléka kínai, szabadon lehet­ne nyelvet választani, a többség biztosan az angolt választaná. Csang professzor a motiváci­óról is beszélt. Amíg Kína gaz­daságilag vonzó lesz sok idegen számára, addig tanulják a nyel­vét is. De ha ez a vonzás jelen­tősen csökken, akkor a buzdító elem is elvész, és marad a taszí­tó nehézségi fok. A helyzet mindennek ellenére javul. Húsz éve néhány száz külföldi ment Kínába nyelvet tanulni, most negyvenezer. Harmat Endre Csang Ji-mu, a győztes Velencei Aranyoroszlán A kínai Csang Ji-mu nyerte el Eggyel sem kevesebb (Not one less) című alkotásával a szombaton zárult velencei filmfesztivál Aranyoroszlán-díját - immár másodszor. A 49 éves rendező 1992-ben Csiu Jü, egy kínai nő című alkotásával érdemelte ki először a velencei szemle legfőbb díját. A megható, humoros film falusi iskolásokról szól, szereplői amatőrök, akik sok esetben önmagukat alakítják. A történet - az iskolások egy városba küldött, eltűnt társuk után nyomoznak - érzékelteti a mai kínai falu és város közötti különbséget. A főhős­nő, egy 13 éves lány sok akadályt legyőzve bejut a városi televízióba és ott beolvashatja felhívását. Csang Ji-mu egy újságírónak, aki szemére vetette, hogy „megszépíti a valóságot”, azt válaszolta, hogy „sokféle valóság van, ennél kellemetlenebb is, de annak leírására nem lett volna módom”. A kínai rendező, akinek hírnevét a berlini filmfesztiválon a Vörös cirok című művével elnyert Aranymedve alapozta meg, négy filmjével szerepelt az elmúlt években a velencei fesztiválon, egy alkalommal a pekingi hatóságok engedélye nélkül. Az idén győztes filmet azonban a kínai hatóságok is támo­FOTÓ: FEB/REUTERS gatták. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom