Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-13 / 213. szám
2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1999. szeptember 13., hétfő * Rákóczi emlékünnepséget tartottak a fejedelem halálának 264. évfordulóján a francia fővárostól negyven kilométerre lévő Yerres városban. II. Rákóczi Ferenc mintegy öt évet élt Franciaországban. Halála után szivét a számára oly kedves Yerresben temették el. Levelet írt az orosz elnöki hivatal vezetője a Corriere della Sera főszerkesztőjének, s kifogásolta, hogy az olasz lap az elmúlt időszakban helyet biztosított hasábjain a Borisz Jelcin elnököt és Oroszországot „lejárató hazugságkampánynak”. Hámori József kulturális miniszter vasárnap Pekingben átadta az ismert kínai műfordítónak, Hszing Van-seng profesz- szomak a Göncz Árpád elnök által adományozott magas kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. Hszing Van-seng Petőfi életművének lefordításával szerzett egyedülálló érdemeket. A KGB-nek, az egykori szovjet hírszerzésnek kémkedő újabb brit ügynök kiléte lepleződött le a hét végén Londonban: John Symonds, a Scotland Yard egykori tisztje a hetvenes évek elejétől 15 éven át dolgozott Moszkvának. Súlyos összecsapások voltak Sri Lanka északnyugati részén. A harcokban vasárnap hetvenegyen vesztették életüket. A tamil lázadók 53 fegyverese és a kormányerők 18 katonája halt meg, amikor a hadsereg támadást indított a Tamil Eelam Felszabadító Tigriseinek állásai ellen a szigetország északi részén. Teoctist pátriárka tiltakozott Radu Vasile miniszterelnöknél az új kultusztörvény tervezete ellen. A román ortodox egyházfő a miniszterelnökhöz intézett levelében megdöbbenésének és elképedésének adott hangot amiatt, hogy a kormány nem fogadta el a tervezet véglegesítésekor azt a javaslatot, hogy a jogszabály szövege egyértelműen mondja ki: Romániában ortodox a nemzeti egyház. Jasszer Arafat az Arab Liga Miniszteri Tanácsának kairói ülésén Irakkal való megbékélésre szólított fel. „Innen üdvözlöm Szaddám Húszéin elnököt és felszólítom valamennyi testvérünket: nyissunk új lapot, feledve a keserű múltat” - jelentette ki a palesztin elnök. Vladimír IVieciar szerint Szlovákiában csak „a polgári elégedetlenség és nyugtalanság kinyilvánításával”, nem pedig holmi parlamenti spekulációkkal változtatható meg a polgárok helyzete. Az exkormányfő utcai tüntetésekben, sztrájkokban látja a „megoldást”. Ázsia aggódik Phenjan miatt Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea vezetői egységes állásponttal reagáltak az észak-koreai katonai fenyegetésre, ugyanakkor azt is jelezték, hogy szeretnék javítani kapcsolataikat Phenjannal. Clinton amerikai és Kim De Dzsung dél-koreai elnök, valamint Obucsi Keidzo japán miniszterelnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Együttműködés (APEC) vasárnap Auckland- ban megkezdődött csúcsértekezletén különtalálkozót tartott az észak-koreai problémáról. A megbeszélésre az adott okot, hogy mindhárom ország aggódik egy esetleges újabb észak-koreai rakétakísérlet miatt. Phenjan tavaly augusztusban már felbocsátott egy hordozóeszközt, amely japán területek felett repült át, s az amerikai hírszerző szolgálatok szerint most újabb, akár Alaszkát is elérni képes ballisztikus rakéta kipróbálásának utolsó előkészületei folynak. Clinton még a háromoldalú megbeszélés előtt üzletemberekkel folytatott találkozóján úgy vélekedett: a phenjani katonai program a világ stabilitását fenyegeti, s az észak-koreai lakosságnak nem új fegyverekre, hanem élelmiszerre, a Dél- Koreához való közeledésre és egy szebb jövő lehetőségére van szüksége. Az amerikai-dél-koreai-ja- pán találkozón elhangzottakat Samuel Berger, Clinton nemzetbiztonsági tanácsadója úgy foglalta össze, hogy ha Észak- Korea rakétát bocsát fel, annak „megfizeti majd az árát”. Ám, mint hozzátette, ha Phenjan jelét adja a rakéta kipróbálásáról való lemondásnak, akkor szó lehet az Észak-Korea elleni szankciók bizonyos enyhítéséről. A találkozón a délkoreai elnök hangsúlyozta, mennyire fontos a Phenjannal való párbeszéd fenntartása, Japán viszont az észak-koreai rendszer kiszámíthatatlanságát kifogásolta. Az elmúlt napokban egyébként bizonyos fokú enyhülés kezdődött Phenjan és a külvilág kapcsolatában: az észak- koreai vezetés jelezte, hogy kész megvitatni a rakétafejlesztés témáját, s egyben újabb megbeszéléseket kezdett az Egyesült Államokkal. A konzultációk viszonylag kedvező légkörben értek véget: a közös közlemény szerint mindkét fél megértette a másik aggodalmait, s elismerte, hogy folytatni kell olyan lépések meghozatalát, amelyek ezen aggodalmakra válaszolnak. Temetik az áldozatot. Több mint kilencvenen haltak meg Moszkvában a múlt hét közepi robbantás következtében. A tettesek feltehetően Dagesztán függetlenségéért harcoló szélsőségesek. A kaukázusi köztársaságban időközben megszűnt a lövöldözés, a hatóságok átfésülik a házakat és a védelmi állásokat, elrejtőzött iszlám fegyveresek után kutatva. fotó: feb/reuters Gyújtóbomba a szektára? 1993 tavaszán az amerikai hatóságok először harckocsival lövették egy texasi szekta épületegyüttesét, majd kirobbantották a kaput, és könnygázt pumpáltak a házakba. A szekta tagjai a várakozással ellentétben nem rajzottak ki az épületekből. A faházakban tűz ütött ki, a telep porig égett. A romok között nyolcvannál több ember, köztük 24 gyermek elszenesedett holttestét találták meg. A családtagok, a megmenekültek hat év után kártérítésért perük az amerikai államot. A davidiánus szekta tagjai a gyanú szerint illegálisan fegyvereket tartottak birtokukban. Mikor a hatóságok vizsgálatot akartak tartani, golyózápor fogadta őket. A rendőrök ezután 51 napig tartották blokád alatt a telepet. Amikor nem látszott más megoldás, következett az ostrom. A hátramaradottak most sok millió dolláros kártérítésért perelnek, mert érvelésük szerint a hatóságok tudatosan gyújtógránátokat is lőttek ki az ostromnál, és azok okozták a katasztrófát. Az FBI most - miután a gyújtógránátok alkalmazását az ostrom egyik résztvevője is megerősítette - elismerte a vádat. A helyszíni vizsgálat megállapította: a tűz egyazon időpontban lobbant fel a telep három pontján. A boncolások megerősítették a feltételezést, azt tudniillik, hogy a tűzvészt maga a szektavezér idézte elő, és a legtöbb szektatag nem a lángoktól, hanem lőtt sebtől vesztette életét. A szerencsétlenek ugyanis vezetőjük parancsára egymást végezték ki, még mielőtt az ostrom megindult volna. Bajorországi megemlékezés Egységes Németország nélkül Európa egysége sem lenne ma elképzelhető - jelentette ki Horn Gyula a bajor uniópárt rendezvényén. Az NDK-s menekültek kiengedésének tizedik évfordulója alkalmából a CSU a felső-bajoror- szági városban, Freislassingban, a városháza dísztermében tartott ünnepséget. A megemlékezés német szónokai meleg szavakkal méltatták a tíz évvel ezelőtti magyar kormány, elsősorban Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter érdemeit. A hallgatóság viharos tapssal köszöntötte az egykori külügyminisztert, aki hangsúlyozta: a nyugati határ megnyitásában nem kis szerepe volt az NSZK korábbi politikusainak. A nyolcvanas évek magyar reformszereplőit ugyanis nagy formátumú német politikusok készítették fel a jogállamiságon alapuló demokráciára. Ennek egyik következménye volt, hogy a budapesti vezetők fölismerték: az emberi jogok magasabb rendűek az államközi szerződéseknél. Ez vezetett oda, hogy a Németh-kormány szakított a korábbi gyakorlattal, és nem toloncolta vissza Kelet- Berlinbe a hazatérni nem kívánó NDK-polgárokat. Horn annak a véleményének adott hangot, hogy nem a keletnémet menekültek kiengedése, hanem a német egység megvalósulása volt az utóbbi ötven esztendő legfontosabb eseménye. „Jólesnek az elismerő szavak, amellyel nekünk, magyaroknak tulajdonítják az érdemet a német megosztottság felszámolásáért. Az újraegyesítést azonban a németek hajtották végre. Ez pedig döntő jelentőségű az egész földrész szempontjából, mert az egységes Németország nélkül Európa sem lehet egységes” - mondta Horn Gyula. Mehetnek a békeerők Habibie indonéz államfő bejelentette: Indonézia elfogadja nemzetközi békefenntartó erő telepítését Kelet-Timorra. Indonézia eleget tesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérésének - közölte a nemzethez intézett televíziós beszédében az államfő, aki ezt megelőzően telefonon tájékoztatta Kofi Annan ENSZ-főtitkárt a jakartai kormány döntéséről, és megerősítette, hogy érvényt akar szerezni a kelet-timori népszavazás eredményének. A kedélyek mindamellett nem csitulnak. Lakóhelyétől nem messze szombaton megöltek egy német jezsuita papot. Kari Albrecht atya Kelet-Timoron maradt azután is, hogy a humanitárius szervezetek elhagyták a területet, s élelmet, gyógyszert vitt a menekülteknek. A Vatikán eközben az öldöklés azonnali leállítására szólított fel. II. János Pál pápa, aki vasárnap ismét elítélte a Kelet-Timoron pusztító erőszakot és az emberi jogok durva megsértését, hétfőn fogadja Carlos Ximenes Belő püspököt, a kelet-timori ellenzék egyik legendás hírű, Nobel-béke- díjas vezetőjét, aki Portugáliából aznap érkezik egyhetes látogatásra Olaszországba. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa nemzetközi törvényszék felállítását követeli, hogy kivizsgálják az emberi jogok kelet-timori durva megsértéseit. A főbiztos rámutatott: aligha fér kétség ahhoz, hogy az indonéz hadsereg is részt vesz a pusztításban. Németország hamis szövetségesei A német könyvpiac legfrissebb sikere Udo Ulfkotte titkosszolgálati szakértő kötete, A tolvajok piaca. A szövetségi köztársaságban nyüzsögnek az amerikai, a francia, a brit, a japán, az izraeli ügynökök. Aki számít, azt lehallgatják, kémkednek utána. Titokban lemásolják, ellopják a hasznosítható, elsősorban gazdasági-pénzügyi értesüléseket. Ulfkotte könyvéből kiderül: az egyik brit titkosszolgálat emberei mindvégig „vonalban voltak”, amíg el nem dőlt: melyik német cég veszi meg a Rolls Royce-gyárat. Különösen szorgalmasak Amerikai Egyesült Államok titkos ügynökei. Mindent képesek ellenőrizni, lehallgatni: telefont, telefaxot, számítógépeket, elektronikus levelezést egyaránt. A német elhárítás megállapította: a kémek csupán 27 százalékban érdeklődnek a hagyományos célpontok, a politika és a hadsereg iránt; 73 százalékban a gazdaság, a kutatás, a tudomány legújabb eredményei izgatják a fantáziájukat. Ráadásul nincs is nehéz dolguk az amerikaiaknak, mivel hatalmas elektronikus lehallgatóközpontokat működtetnek Bajorországban és Angliában. A Siemens konszern védekezésül nemrég föld alatti bunkerokba telepítette számítógépközpontját, hogy elejét vegye az elektronikus lehallgatásnak. Egy másik cég egyszerűen megvette azt az amerikai vállalatot, amelynek megbízásából megpróbálták kifürkészni fejlesztéseiket a titkosszolgálati emberek. (kulcsár) Mégsem lesz a kínaiból világnyelv A kínai nyelvvel foglalkozó tudósok számára a németországi Hannoverben világkonferenciát tartottak, amelynek egyik főtémája az volt: miként lehetne a nem kínaiakat rábírni a kínai nyelv tanulására. Peter Kupfer mainzi sinológus azt mondta: legtöbb tanítványa a kínai nyelv tanulását a harmadik szemeszter után feladja. Szerinte a feladat nehézsége és a motiváció hiánya miatt. Csang De-hszin professzor, a kínai nyelvtanárok nemzetközi szövetségének főtitkára érdekes szempontot villantott meg. „Mi, anyaországbeliek nem akarunk nacionalista szerepben tetszelegni”. Ez a kínai fővárosban is gyakran hallott érv arra, miért nem tesz Kína az eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket a kínai nyelv világméretű oktatására. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy Amerikában, Ausztráliában, Európában, de elsősorban Délkelet- Ázsiában igen jelentős kinai kolóniák élnek. A professzor szerint ebben a közegben kellene kiindulnia a kínai nyelv kiterjesztésére irányuló világprogramnak. Azt azonban ő is elismeri, hogy egy ilyen program nehézségei nagyobbak, mint valós lehetőségei. Mintegy félmillió írásjellel a kinai a legbonyolultabb helyesírási rendszer. Egyetlen jelhez vagy húsz elem szükséges. Andreas Guder, a kínai írás német szakértője szerint legalább két esztendőbe telik, mire valaki megtanul kínaiul olvasni. És aki eljut eddig, hol van még az írástól? Nagy kérdés, hányán szánnak rá ennyi évet a kínai nyelv tanulására? - ebben egyetértettek a hannoveri értekezlet szakemberei. Az egyik legérdekesebb vélemény Lu So<sang szingapúri tudósé, aki azt mondta: ha az ő városállamában, ahol a lakosság 95 százaléka kínai, szabadon lehetne nyelvet választani, a többség biztosan az angolt választaná. Csang professzor a motivációról is beszélt. Amíg Kína gazdaságilag vonzó lesz sok idegen számára, addig tanulják a nyelvét is. De ha ez a vonzás jelentősen csökken, akkor a buzdító elem is elvész, és marad a taszító nehézségi fok. A helyzet mindennek ellenére javul. Húsz éve néhány száz külföldi ment Kínába nyelvet tanulni, most negyvenezer. Harmat Endre Csang Ji-mu, a győztes Velencei Aranyoroszlán A kínai Csang Ji-mu nyerte el Eggyel sem kevesebb (Not one less) című alkotásával a szombaton zárult velencei filmfesztivál Aranyoroszlán-díját - immár másodszor. A 49 éves rendező 1992-ben Csiu Jü, egy kínai nő című alkotásával érdemelte ki először a velencei szemle legfőbb díját. A megható, humoros film falusi iskolásokról szól, szereplői amatőrök, akik sok esetben önmagukat alakítják. A történet - az iskolások egy városba küldött, eltűnt társuk után nyomoznak - érzékelteti a mai kínai falu és város közötti különbséget. A főhősnő, egy 13 éves lány sok akadályt legyőzve bejut a városi televízióba és ott beolvashatja felhívását. Csang Ji-mu egy újságírónak, aki szemére vetette, hogy „megszépíti a valóságot”, azt válaszolta, hogy „sokféle valóság van, ennél kellemetlenebb is, de annak leírására nem lett volna módom”. A kínai rendező, akinek hírnevét a berlini filmfesztiválon a Vörös cirok című művével elnyert Aranymedve alapozta meg, négy filmjével szerepelt az elmúlt években a velencei fesztiválon, egy alkalommal a pekingi hatóságok engedélye nélkül. Az idén győztes filmet azonban a kínai hatóságok is támoFOTÓ: FEB/REUTERS gatták. I
