Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-31 / 202. szám

1999. augusztus 31., kedd Roma Körkép 7. oldal Vakációzáró tábor Az iskolai életre való fel­készülést is segítette az a napközis tábor, mely a kö­zelmúltban ért véget a szolnoki Oktatási és To­vábbképzési Központban. Ugyanakkor a szervezők húsz, hátrányos helyzetű cigány és nem cigány gyermek vakációjának vé­gét is megédesítették. A tábor szervezői a két hét alatt a gyermekek közös­ségbe történő beilleszkedé­sét, a kudarcok elviselésé­nek megkönnyítését, az egészséges életmód megis­mertetését, tanárokkal, tie- velőkkel szembeni viselke­dési formák elsajátítását, a kreatív gondolkodás fejlesz­tését tűzték ki célul. Mind­ezt persze sok-sok játékkal. A komoly munka mellett kikapcsolódásra is jutott idő, hiszen a programok kö­zött szerepelt strandolás, filmvetítés, daltanulás, sőt kirándulás az abonyi vadas­parkba is. Esély az érettségire Jászsági romanap Egy napra Jászapáti lesz a ci­gányok Mekkája. Szeptem­ber hatodikán ugyanis ismét megrendezik a jászsági ro­manapot. A hagyományos vigasság szer­vezői - a Jászapáti Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat, a vá­rosi önkormányzat, a művelő­dési központ és a CESZ - szí­nes programokkal várja az ér­deklődőket. Délelőtt a jászsági romák focicsapatai mérik össze erejüket, délután pedig kulturá­lis programok csalogatják a né­zőket. A hagyományőrző együttesek, versmondók, tán­cosok váltják majd egymást a színpadon. Az egész napos ren­dezvényt este 8-tól hajnal 3-ig tartó cigánybál záija, amelyre a régió polgármestereit is meg­hívták. A szolnoki Roma Esély Ala­pítványi Iskolában már a ne­gyedik tanév kezdődik. Mégis minden eddiginél nagyobb a készülődés. A nyáron ugyanis új, méltóbb épületbe költözött az oktatási intézmény. Ám ami ennél is fontosabb, szep­tembertől érettségit is szerez­hetnek a diákok. A változá­sokról az iskola igazgatójával, Csilléi Bélával beszélgettünk.- Szolnokon több gimnázium és szakközépiskola működik. Mi­ért döntöttek úgy, hogy érettsé­git adó intézménnyé fejlesztik a szakiskolát?- Az elmúlt három év meg­erősített abban, hogy a Roma Esély programmal jó úton já­runk. A főjegyzői engedély is azt jelzi, valós igény van arra, amit a mi iskolánk nyújt. A gyerekek, akik a hagyományos iskolát sorozatos kudarcként él­ték meg, nálunk megszerették a tanulást. Ők kérték, teremtsük meg a továbbtanulás feltételeit. Ez a mi szándékainkkal is egy­beesett.- Megvannak a feltételek a gimnáziumi képzéshez?- A város elismerése, hogy nekünk adta a volt vízügyi szakközépiskola épületét. Az önkormányzattal kötött közok­tatási megállapodás pedig azt jelzi, hogy iskolánk részt vállal a megyeszékhely oktatáspoliti­kai koncepciójának megvalósí­tásából. Az új iskolaépület minden tekintetben megfelel azoknak az elvárásoknak, igé­nyeknek, amelyeket az oktatási programunk támaszt. Ezt a diá­A volt iskolaépületből kollégium lesz FOTÓ: CS. I. kok is érzik. Hetek óta egymást váltva 15-20 fiú és lány dolgo­zik, festi, szépíti az iskolát, rendezi a tantermeket. Az az elvük, hogy az iskola az övék, maguknak építik.- Kiket várnak a gimnázi­umba?- A szakmunkás-bizonyít­vánnyal rendelkező, huszon­két évnél fiatalabbak kétéves nappali intenzív képzésben vehetnek részt. Az időseb­bekre esti, levelező oktatás vár. Számukra három esz­tendő a tanulási idő, de tovább folytatjuk a tankötelezett korú fiatalok oktatását, szakmához juttatását is. Biztosítva szá­mukra is az érettségi megszer­zésének lehetőségét.- Mi lesz azokkal, akik még az általános iskola nyolc osztá­lyát sem fejezték be?- A várossal kötött közokta­tási megállapodásban vállaltuk Otthont teremtenek A jászapáti CÉSZ szervezet, a cigány kisebbségi önkormányzat és a szolnoki jogvédő iroda a közelmúltban fogalmazta meg a jász­sági szociális lakásépítési koncepciót. A tervekből mára valóság lett. Néhány hónap alatt Jászapátiban elkészült az első háromszo­bás családi ház. Az otthonba hamarosan be is költözhet egy több- gyermekes család. Az elképzelések szerint hamarosan a Jászság más településein is hasonló házak épülnek. Szolnok fekete foltja Úttalan utak, düledező házak. Ez jellemzi a megyeszékhelyen a Motor út környékét. így nem véletlen, hogy még a megyeszékhely ci­gány önkormányzatának vezetője is úgy fo­galmaz: menekülne onnan minden épeszű ember. A cigánytelep csak az elkülönülést erősíti Néhány évtizeddel ezelőtt a vá­ros vezetői még büszkélkedtek is a Motor úttal, melyet minta­cigánytelepnek szántak. Tény, hogy a megyeszékhely szélén, fából és sárból épült putrikban élőknek paradicsomnak számí­tott a Motor út. Dr. Pálfi Miklós, a szolnoki cigány önkormányzat vezetője azonban úgy véli, előre megjó- solhatóak voltak a gondok. A te­lepet ugyanis a város egykori szeméttelepének tetejére építet­ték. Hiányzott a vízelvezető rendszer, de a házak alapozása sem volt megfelelő. A roma poli­tikus szerint már az is elhibázott volt, hogy cigánytelepet hoztak létre, hiszen ez az elkülönülést erősítette. Időközben az ott lakók is ne­héz helyzetbe kerültek. Majdnem mindegyik családban munkanél­küliek a szülők. Kenyérkereset híján pedig az önkormányzati la­kásokban élők nem tudják fizetni sem a lakbért, sem a közüzemi dí­jakat. De azok sincsenek jobb helyzetben, akik saját házukat lakják. Otthonuk - az áldatlan ál­lapotok miatt - elértéktelenedett. Sokan az építkezéshez felvett hi­teleket sem tudják törleszteni A cigány önkormányzat há­roméve, 1996-ban szakmérnököt FOTÓ: BARTALOS NIKOLETTA kért fel egy tanulmány elkészíté­sére. Ez alapján a gondok megol­dására a kisebbségi képviselők három javaslatot tettek le a város vezetőinek asztalára. Az egyik elképzelés szerint a város értékesítené a Motor úti há­zakat. A másik javaslat szerint korszerűsíteni kellene az ottho­nokat. Pálfi Miklós szerint azon­ban ez csak akkor járható út, ha kilakoltatják azokat, akik nem képesek betartani az együttélés társadalmi normáit. A cigány ön- kormányzat vezetője a legjobb megoldásnak a telep felszámolá­sát véli, még akkor is, ha azzal a város vagyona fogyna. T. J. az általános iskolát be nem fe­jezőknek a felzárkóztató okta­tást. ők nappali intenzív vagy esti levelező képzés közül vá­laszthatnak. Várunk mindenkit, hiszen a különböző támogatá­sok lehetővé teszik az ingyenes képzést.- Marad az iskola neve, vagy a változásokkal átkeresztelik az intézményt?- A Roma Esély program hazai és nemzetközi körökben is ismert, elismert. A Phare- és egyéb támogatások más telepü­léseken is lehetővé teszik ha­sonló oktatási intézmények életre hívását. Ugyanakkor tá­volabbi célunk a program kiter­jesztése az óvodától a felsőok­tatásig. Mindezek miatt szük­ség volna arra, hogy a szolnoki anyaintézménynek saját neve legyen. Várjuk a jó ötleteket. A nyertest, névadót illően megju­talmazzuk. Tejó Cigányzenekar a Tiszán A világ nagy koncerttermei után különleges helyszínen, a tiszaroffi kompon muzsi­kált a Száztagú Cigányze­nekar. így nem meglepő, hogy az augusztus 21-i fa­lunapra megduplázódott a község lakóinak száma. Volt, aki Szegedről jött el, hogy tapsolhasson az Or­szágos Cigány Önkormány­zat elnökének, Farkas Fló­riánnak jóvoltából a Tisza menti faluban fellépő nagy hírű zenekarnak. A vendégeket nem csak zene várta. A vállalkozó szelleműek ügyességi és sportversenyeken mérhették össze erejüket. Aki pedig mindebbe belefáradt, azt ci­gány származású előadó- művészek szórakoztatták a Száztagú Cigányzenekar fellépéséig. Becsengetés előtt A cigányság felemelkedésének egyetlen útja az oktatás. Köz­hely, de igaz. A közhelyek ugyanis nem attól közhelyek, hogy valótlanok lennének, inkább azért, mert unos-untalan szajkóz­zák. így vagyunk a romák képzésével is. Évtizedek óta ezt hajt­ják politikusok, szociológusok, pedagógusok, mégis talán egy kezemen megtudnám számolni azokat a megyénkben élő roma fiatalokat, akik valamilyen felsőoktatási intézménybe felvételt nyertek. Középiskolások, főleg a szakiskolások között jobb a helyzet, ám még mindig jócskán vannak, akik a nyolc általánost sem fejezik be. A miértek megválaszolására persze megint lehetne olyan közhelyeket citálni, mint hogy a létminimum alatt tengődő csa­ládoknak nincs pénzük a gyermekük iskoláztatására. Ez való­színűleg így is van, még akkor is, ha az önkormányzatok és ala­pítványok igyekeznek támogatni a hátrányos helyzetű (nem csak romák) tanulását. De nem csupán pénztelenség az oka, hogy felsőbb tanulmá­nyokat (de gimnáziumit is) alig folytat cigány származású fia­tal. Sokan ugyanis azért „kopnak ki” a pádból, mert az iskola csak kudarcot rejt számukra. Az oktatási intézmények jelentős része nem tud mit kezdeni az eltérő szociális és kulturális társa­dalmi rétegből érkező gyermekekkel. Félő, hogy mindez a most kezdődő tanévben még fokozottabban fog jelentkezni. Az or­szág több településén gazdasági megfontolásokból bezártak vagy átszerveztek oktatási intézményeket. Legtöbbször pedig pont azoknak az iskoláknak ajtajára került lakat, melyek kis lét­számú osztályokat indítva nagyobb figyelmet fordítottak a hát­rányos helyzetű gyermekek oktatására. De a szülők gondolkodásmódjában is változásra volna szük­ség. Jó néhány roma családban ugyanis csodabogárnak tartják azt, aki érettségin, ne adj isten diplomán töri a fejét. No persze, hogy ez megváltozzon, az iskolázottság érdemnek számítson, ahhoz sokkal több tanult emberre lenne szükség a romák között is. Ebből az ördögi körből való kilépéshez a többségi társadalmi segítsége nélkülözhetetlen. Teleki József A kisebbségi jogvédő iroda hírei Megörökölt gondok Az utóbbi hónapokban főleg a kisebbségi önkormányzatok ad­tak munkát a Szolnoki Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa­inak. Legtöbbször azt kifogásolták, hogy hiába fordultak kü­lönböző szervezetekhez, a hivatalos intézkedések elmaradtak. Ez volt az egyik oka, hogy a Jászfényszarui Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága a jogvédő iroda segítségét kérte. Mint dr. Pálfi Miklós irodavezetőtől megtudtuk, a kisebbségi ön- kormányzat vezetője többször engedélyeztetés nélkül vett fel utazási költségtérítést. A sza­bálytalanságot még májusban megállapította a pénzügyi el­lenőrző bizottság, és a közigaz­gatási hivatal segítségét kérte. Hathatós intézkedés azonban nem történt. A cibakházi kisebbségi ön- kormányzat is a pénzügyi gon­dok miatt fordult a jogvédők­höz. A tavaly megalakult új ci­gány önkormányzat ugyanis olyan anyagi kötelezettségvál­lalásokat örökölt meg elődjétől, hogy azok a jövőbeni működé­sét veszélyeztetik. Még 1996- ban az egyik cibaki cigányszer­vezet programjának megvalósí­tásához támogatásért pályázott. Az elképzelések valóra váltá­sához megítélt pénz egy részét azonban hitelként kapták meg. Ennek visszafizetését vállalta át az előző kisebbségi önkor­mányzat. A jogvédő iroda munkatársai több kérdést sze­retnének tisztázni: az önkor­mányzat átvállalhatja-e egy tár­sadalmi szérvezet tartozását? A jogutód felelős-e erkölcsileg és anyagilag az előd önkormány­zat programjának végre nem hajtásáért? Az illetékes hivatal milyen tanácsot nyújtott a tör­vényességi ellenőrzéskor? A polgármesteri hivatallal gyűlt meg a baja két újszászi lakosnak. A tavaszi belvíz kárt okozott az ingatlanjaikban. Mindezt egy szakértő fel is mérte. A jegyzőkönyvbe azon­ban nem nézhettek bele, így azt sem tudják, hogy milyen kárt állapítottak meg. A közelmúlt­ban kárenyhítés helyett átme­neti segély címén nyújtottak számukra támogatást. Dr. Pálfi Miklós az eset kapcsán azt vizsgálja: eleget tesz-e a pol­gármesteri hivatal tájékoztatási kötelezettségének és átmeneti segélyként kifizethető-e a kár­térítés. Van, ahol nem csak a könyv, de a füzet is ingyen jár Iskolakezdés önkormányzati segítséggel A szeptemberi iskolakezdéshez jócskán a zsebükbe keU nyúl­niuk a családoknak. Egy első osztályosnak csupán a tankönyv­csomagja öt-hatezer forintot kóstál, a felsősöknek még ennél is drágább, nem ritka, hogy tízezernél is többet kell fizetni. Mindez gyakorlatilag megfizethetetlen azoknak a családoknak, ahol akár az egyik szülő is munkanélküli. A gondokat az önkormányza­tok is érzékelik, ezért szinte minden településen igyekeznek támogatni a beiskolázást. A se­gítségnek azonban legtöbbször gátat szab, hogy számos telepü­lés is anyagi gondokkal küzd. Ilyen falu Tiszabura is. En­nek ellenére a község 600 ezer forintot szánt a szakiskolában, középiskolában és felsőoktatási intézményben tanulók segíté­sére. A pénz elosztásáról a kö­vetkező napokban dönt az ön- kormányzat. Gál Zsigmond polgármester azonban érdeklő­désünkre elmondta, hogy az előző évekhez hasonlóan a szo­ciális helyzetet figyelembe véve, differenciáltan igyekez­nek támogatni a diákokat. Lesz, aki ötezer-hatezer forintot kap, de akadhat, akit tízezer forinttal támogatnak. Az önkormányzat az általános iskolásokról sem feledkezik el, ők ingyen jutnak hozzá a tankönyvekhez, a leg­rászorultabbak pedig füzetet, tollat, ceruzát is kapnak az isko­lától. A költségeket a falu a gyermekvédelmi támogatásból fedezi. Jászapátin is minden általá­nos iskolás ajándékba kapja a tankönyveket. Az ipari iskolá­ban, szakközépben tanulók fe­jenként kétezer forintos egy­szeri beiskolázási segélyt kap­nak, míg a felsőoktatási intéz­ményekbe járókat négyezer fo­rinttal támogatja az önkor­mányzat. Csépán sem tesznek kivételt a gyerekek között, mindenki, aki iskolába jár, számíthat pár ezer forint támogatásra. A falu vezetői még arra is ügyelnek, hogy a segítség a költségekhez igazodjon, így azokban az évfo­lyamokban nagyobb a támoga­tás, ahol drágább a tankönyv. Az állami és az önkormányzati segítségnek köszönhetően van olyan osztály, ahol csupán öt- száz-hatszáz forintot kell fi­zetni a családoknak a könyve­kért. A középiskolában és főis­kolán tanulók ugyan igényelni kell a 2200 forintos támogatást, ám mindenki megkapja, aki bemutatja az iskolalátogatási igazolást. Hasonló a helyzet Karcagon is, ahol minden általános isko­lás 1200, középiskolás pedig 1500 forint beiskolázási se­gélyre számíthat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom