Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-31 / 202. szám
2. oldal Világtükör 1999. augusztus 31., kedd Svájcba utazott Nyikolaj Volkov orosz ügyész hétfőn, hogy kivizsgálja: mennyire megalapozottak azok a korrupciós vádak, amelyek a múlt héten értek - részben meg nem nevezett- befolyásos, a Kremlhez és a Jelcin családhoz közel álló orosz személyeket. Az orosz sajtó Borisz Berezovszkij sajtómágnást, Borisz Jelcin elnök lányának, Tatyjana Djacsen- kónak a bizalmasát nevezte meg a megvesztegetési ügy főszereplőjeként. Fontos feladatának tekinti Észtország Lettország segítségét abban, hogy mielőbb megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval- jelentette ki Mart Laar észt miniszterelnök hétfőn Tallinn- ban Vaira Vike-Freiberga lett államfővel folytatott megbeszélése után. A lett államfő szerint a két ország nagyjából azonos ütemben halad a NATO-tagság felé. Elloptak egy magyar kamiont Csehországban. A teherautó 320 darab Samsung márkájú színes televíziókészüléket szállított. Az eltűnt rakomány értéke 5,6 millió cseh korona. A bűn- cselekményt Dél-Morvaország- ban, a Prágát Brünnel összekötő autópályán a Jihlava-Pánov benzinkútnál követték el ismeretlen tettesek, amikor a kamion vezetője leállt pihenni. Cseh- országnak ezen a vidékén most nyáron ez már a negyedik hasonló rablás. Lélektani kérdésnek minősítette John Hume északír Nobel- békedíjas az illegális IRA-had- sereg lefegyverzését. A békemegállapodás megvalósításáról jövő hétre tervezett tárgyalási fordulót illetően Hume kompromisszum mellett szállt síkra. Emlékeztetett arra, hogy a protestáns félkatonai szervezetek sem adták le senkinek a fegyvereiket, csak éppen nem használták azokat. Pénz- és tankönyvhiány nehezíti az iskolakezdést a Kárpátalján. A második világháború óta az idén fordul elő először, hogy egyetlen magyar nyelvű tankönyv sem jelent meg az iskolaév kezdetére. A csaknem száz magyar oktatási nyelvű iskolában a korábbi évekhez képest ismét nehezebb körülmények között kezdi el szerdán az új tanévet tanár és diák. Földcsuszamlás miatt mintegy száz személyt evakuáltak az ausztriai Tirol egyik falvában. Bár senki nem sérült meg, további csuszamlásoktól tartanak. A Stark-völgyi földlavina százméteres magasságban halmozott fel követ és földet a völgy alján. A veszélyeztetett terijje- tek tényleges nagyságát még ezt követően mérik majd fel. Részvételünk az albán privatizációban Az amerikai ENSZ-nagykövet elutasítja Koszovó kantonosítását Orbán Viktort fogadta az albán államfő is fotó: feb/reuters A délkelet-európai újjáépítés kérdése, a térség integrációja, valamint a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítése szerepelt Orbán Viktor miniszterelnök hétfői hivatalos albániai látogatásának középpontjában. A magyar kormányfő hétfő délelőtt érkezett Tiranába. Meghívója, Pandeli Majko - aki 31 évesen Európa legfiatalabb miniszterelnöke - ünnepélyes keretek között katonai tiszteletadással fogadta vendégét a repülőtéren. A két politikus előbb négyszemközti megbeszélést kezdett a miniszterelnöki hivatalban, majd a delegációk bevonásával plenáris tárgyalásra került sor. Orbán Viktor megerősítette: Magyarország részt kíván venni a délkelet-európai újjáépítésben, és segíteni akarja a térség országainak integrációját. A küldöttség tagjai eközben arról tanácskoztak, hazánk miként vehet részt az albániai privatizációban. Orbán Viktor a délután folyamán találkozott Rexhep Meidani köztársasági elnökkel, valamint Sali Berisha volt köztársasági elnökkel, az Albán Demokrata Párt elnökével. * Richard Holbrooke amerikai ENSZ-nagykövet elégedetten nyilatkozott Bemard Kouchner koszovói ENSZ-megbízott személyéről Pristinában. Az Egyesült Államok volt balkáni megbízottja a „megfelelő embernek” nevezte Kouchnert a világszervezet koszovói polgári közigazgatásának élén. Ugyanakkor egyértelműen elutasította a koszovói szerbeknek a főként albánok lakta tartomány „kantonosítására” vonatkozó elképzelését. A szerb vezetők ugyanis az etnikai erőszak megfékezésének eszközeként emlegetik és a múlt héten ismét erőteljesen szorgalmazták Koszovó svájci mintára történő kantonokra osztását. Rendezetlen a politikai foglyok sorsa A palesztin-izraeli megbeszélések a politikai foglyok szabadon bocsátásának kérdésén szenvedtek hajótörést. A palesztin részről Szaeb Erakat, izraeli részről Gilad Ser által vezetett küldöttségek 24 óra leforgása alatt három alkalommal is tárgyalásokat folytattak, végül azonban a foglyok kérdésében nem tudtak megegyezni. A Wye Plantation-i egyezményben Izrael vállalta, hogy visszaadja 750 palesztin politikai fogoly szabadságát. Eddig azonban csupán 250 embert engedett ki a börtönökből, akik közül mindössze 100 volt politikai fogoly, a többi köztörvényes bűntettekért elítélt személy. A palesztinok ragaszkodnak további 650 politikai fogoly elengedéséhez, Izrael azonban biztonsági okokra hivatkozva legfeljebb 250-300 ilyen foglyot lenne hajlandó elengedni. Ehud Barak izraeli kormányfő hangsúlyozta, hogy szó sem lehet a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád szervezet egyetlen tagjának szabadon bocsátásáról sem. „Palesztin híd” Izrael felett? Ezúttal Kairó ad majd otthont a közel-keleti béketárgyalásoknak, azaz Barak és Arafat találkozójának, amelyen az izraeli kormányfő és a palesztin elnök mellett természetesen részt vesz a házigazda Mubarak egyiptomi államfő és Albright amerikai külügyminiszter is. A kemény viták aligha maradnak el, de a térség szakértői szerint van egy lényeges különbség a korábbiakhoz képest. Barak legalább olyan határozottsággal védi országa álláspontját, mint elődje, Netanjahu, de ugyanakkor ésszerű megegyezésre tör. Arafat szóhasználata sem puhult fel, de tisztában van vele, hogy most vagy soha, s Baraknál nem lesz kedvezőbb partnere. Az elvi megállapodás adva van: Izrael átadja a palesztinoknak a rendelkezést a Jordán nyugati partja, vagyis Ciszjordánia 13 százaléka felett. A részletek kimunkálása azonban még hátravan, határidőkről, katonai átcsoportosításokról kell dönteni, és arról, hogyan alakuljon a zsidó települések sorsa. (Jelenleg 160 ilyen kolónia található a nyugati parton, 170 ezer telepessel.) Rendkívül bátorító viszont az a bejelentés, hogy október elsejétől megkezdődhet a gázai kikötő kiépítése, amely a gázai repülőtérrel együtt önálló palesztin kapu lehet a nagyvilág felé. S még érdekesebb a reálisnak tetsző terv, miszerint Beit Hamoun, vagyis a gázai övezet északi csücske és a Hebron melletti Dura között 47 kilométeres, többsávos autópálya épül, vízvezetékkel és kábelrendszerrel, valamint a második szakaszban esetleg vasúti összeköttetéssel. A kezdetben csak közúti pálya létesítése 200 millió dollárba kerülne és oszlopokon nyugodnék. Az út „palesztin híd” lehetne Izrael felett. Méghozzá kölcsönös előnyökkel. A remélt palesztin állam két szárnya, az egymilliós Gáza, illetve az 1,7 millió lakosú Ciszjordánia között így közvetlen kapocs épülne. Csak egyetlen részlet: miközben a kikötő és a repülőtér Gázában lesz, az egy főre eső össztermék jelenleg Gázában csupán 1110, a nyugati parton 2140 dollár. Izrael számára a „híd” azt jelentené, hogy megvalósul a két palesztin területrész között az összeköttetés, és megszűnnének a viták, hogy kit engedjenek be és kit ne az ország területére. Az átmenő forgalmat pedig megfelelőképpen ellenőrizhetnék. (réti) Az Európai Parlament fokozatosan bővíti hatalmát Elkezdődtek a meghallgatások Európai parlamenti meghallgatáson vesznek részt rendszeresen az Európai Unió ügyeiért felelős tisztviselők. Az új Európai Bizottság tagjainak meghallgatása hétfőn kezdődött meg, és több mint egy hétig tart. Az Európai Parlament jelenleg az Unió kevésbé befolyásos intézményei közé tartozik. Egyebek között személyi kérdésekben azonban állást foglalhat, és ezzel hatást gyakorolhat a közösség irányítására. A meghallgatás ezért rendkívül fontos hatalmi eszköz a testület kezében. A befolyását kis lépésekben, de szívósan és folyamatosan növelő parlament az 1992-ben életbe lépett, az intézményrendszert is korszerűsítő maastrichti szerződésben kapott jogot arra, hogy nyilatkozzék az Európai Bizottság tagjairól, illetve a testület egészéről. A képviselők azonban csakis együtt fogadhatják vagy utasíthatják el a bizottság tagjelöltjeit, egyes személyek lemondatására nincs joguk. Éz a hatalmi béklyó okozta a több hónapos kiesést az Unió munkájában az idén, miután a parlament márciusban lemondatta a bizottságot, majd május végén maga is feloszlott. Áhhoz, hogy az Európai Unió élete visszatérjen a rendes kerékvágásba, arra van szükség, hogy a Romano Prodi vezette új bizottság - gyakorlatilag az Unió kormánya - mielőbb és hivatalosan megkezdhesse munkáját. A „Prodi-kormány” tagjait a parlamenti bizottságokban hallgatják meg - a bővítésért felelős Günter Verheugent például a külügyiben -, majd szeptember közepén plenáris ülésen szavaz a parlament a testület egészéről. Függetlenség vagy autonómia? Népszavazást rendeztek Kelet-Timoron Kelet-Timoron ismeretlen fegyveresek megsebesítették az ENSZ két megfigyelőjét, akik a hétfői népszavazás tisztaságára felügyeltek. Az ENSZ egyik szóvivője Diliben közölte, hogy a lövöldözés a tartományi fővárostól 35 kilométerre délkeletre fekvő Gleno településen volt, az egyik szavazóhelyiség közelében. A tetteseket nem azonosították. A szavazás megkezdése óta ez volt az első incidens az egykori portugál gyarmaton. Helyi idő szerint 16 órakor zárták be a szavazóhelyiségek túlnyomó többségét. A referendum tétje az, hogy a többségében keresztények lakta Kelet-Timor a muzulmán vallású Indonéziától elszakadva függetlenné váljék, vagy csak autonómiát kapjon. Az egykori gyarmattartó Portugália hétfőn teljes támogatásáról biztosította a kelet-timoriakat a referendum eredményétől függetlenül. Antonio Guterres külügyminiszter a lisszaboni Renascenca rádióban kiemelte: Portugália nem fogja sorsára hagyni a független Kelet-Timort, amely egyaránt számíthat a nemzetközi közösség és Lisszabon támogatására, hogy „élvezhesse a békét, a gazdasági fejlődést és a jólétet”. A Dzsakarta-barát indonéz mi- licisták egyik vezéralakja, Eurico Guterres azt tervezi, hogy kedden fegyvereseivel lezárja Kelet-Timor minden „kijáratát”, a tengeri kikötőket, a repülőtereket és az országutakat, hogy megakadályozza a politikai elit elmenekülését a tartományból. Az Aitarak milícia vezére hozzáfűzte, hogy hétfőre virradóra beszélgetést folytatott Xanana Gusmaóval, a függetlenségpártiak dzsakartai házi őrizetben tartott vezetőjével, részletekbe azonban nem bocsátkozott. Már nem divat az Egyesült Államokban a kocogás Séta az egészségért Hetente legalább három órát, vagy naponta fél órát fordítsunk „erős” sétára. Vége a joggingőrületnek Amerikában. Kiderült: egészségünk megőrzése végett a rendszeres séta, a normálisnál erősebb tempóban végzett gyaloglás a leghasznosabb. Az „erőltetett menetre” felesküdött tanácsadók szerint az óránként 6-8 kilométeres, tehát a szokásosnál valamivel nagyobb erőkifejtéssel végrehajtott séta a legegészségesebb. Amint a The Washington Postban közölt, több mint 72 ezer hölgyre kiterjedő felmérésből kiviláglik: negyven százalékkal csökkent a szívbetegségek valószínűsége azoknál, akik hetem te legalább három órát töltenek gyaloglással. A 40-65 éves korcsoportban végzett vizsgálat szerint bizonyíthatóan csökkent az infarktus valószínűsége is a rendszeresen sétálóknál. A kockázat mértéke azoknál a legkisebb, akik emelik a sebességet. Az egyszerű séta csak szerény, míg a „lötyögés” semmiféle egészség- ügyi haszonnal nem kecsegtet. Az egyik, a hölgyek szokásait jól ismerő amerikai kutató orvos arra figyelmeztetett: „a szóban forgó sétát ne tévesszük össze a kirakatok nézegetésével egy bevásárlóközpontban!” Szemétkikötő. Második hete sztrájkolnak Marseille-ben a kukások. A 35 fokos hőségben a rothadó hulladék rendkívül kellemetlen szagot áraszt, szaporodni kezdtek a patkányok. Ezzel párhuzamosan viszont menekülnek a turisták. fotó: feb/reuters A iego- Se apáddal, se veled -Más volt a "volttal"- Nincs kiárusítás, de vegyen mély lélegzetet- Hot dog a vádlottak padján i
