Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-28 / 200. szám

1999. augusztus 28., szombat 3. oldal Megyei körkép A továbblépéshez támogatás kell A jászkiséri Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1941-es megalakulása óta folyamatosan működik. Az elmúlt évek során a tagság kicse­rélődött, megfiatalodott. Balogh Lászlótól, az egyesület elnökétől tudjuk: ahhoz, hogy az önkéntes tűzoltók hatékonyan elláthassák vállalt feladataikat, támogatásra van szükségük. Az utóbbi néhány hónap megmutatta, hogy óriási szükség van az önkéntesek munkájára vészhelyzetekben, legyen az bel­víz vagy tűzeset. De sajnos nincs megfelelő anyagi lehetőség a to­vábbfejlődésre. Az egyesület munkáját idáig a helyi önkor­mányzat támogatta évi 600 ezer forinttal. Ahhoz, hogy az elkép­zeléseiket - folyamatos készen­léti szolgálat megteremtése, bel­vízszivattyú, tűzoltóautó vásár­lása az újoncok kiképzése - megvalósítsák, ennél jóval na­gyobb anyagi forrásra volna szükségük. Az egyesület úgy döntött, hogy felhívást intéznek a helyiekhez: akinek anyagi lehe­tősége megengedi, támogassa működésüket, fejlesztési elképze­léseiket. A civil szervezet veze­tője reméli, nem talál süket fü­lekre kezdeményezésük, -bcs­Asztali örömök a múzeumban Etnogasztronómiai napot tar­tottak tegnap a szolnoki Damjanich János Múzeum udvarán. A szabadtéri ren­dezvényhez szakmai fórum és néprajzi kiállítás kapcsoló­dott, mely a paraszti konyhát helyezte a középpontba. Míg az érdeklődők a múzeumud­varban rendezett sütemény- és biotermék-bemutatót kóstolhat­ták végig, addig a meghívott szakemberek a gasztronómia, a turizmus és a múzeum kapcsola­tát tekintették át. A szakmai kon­ferenciát követően Sári Zsolt néprajzkutató A paraszti asztal örömei című kiállítását Dr. Dra- veczky Balázs, a Magyar Keres­kedelmi és Vendéglátó-ipari Mú­zeum igazgatója nyitotta meg. Érdekes, komplex kiállítással állt a közönség elé a Damjanich mú­zeum fiatal munkatársa, aki egy­ben a rendezvény szervezője is volt.- A múzeum nem lehet csupán a tárgyak gyűjtőhelye, ahol nyu­godtan porosodhatnak. A tárgya­kat funkciójuknak megfelelően szerettem volna bemutatni. A téma - a Közép-Tisza vidék népi konyhája - adta magát. Részben, mert 1999. a gasztronómia és a bor éve, másrészt magam is sze­retek főzni, érdekel a konyhamű­vészet - mondta Sári Zsolt. A kiállításhoz kapcsolódva a múzeum két kiadványt is megje­lentetett, így Sári Zsolt a kiállítás­sal azonos című munkáját, vala­mint Népi ételek a Jászságból címmel egy receptgyűjteményt. A rendezvény ételkóstolóval zá­rult. A bográcsban főtt pincegu­lyáshoz 7 kiló szalonnát, 30 kiló marhahúst 10 kiló krumplit hasz­náltak fel. Mintegy 60-80 láto­gató kóstolta meg Túri Ferenc főztjét. Az ízletes étel neve állí­tólag onnan ered, hogy elfo­gyasztása után szárazra lehet inni egy pincét. vh Megyénk lakosainak negyedrésze időskorú Kiadvány segíti az intézményválasztást Kiadvány jelent meg, amely­ből tájékozódhat az olvasó az ápolást, gondozást nyújtó és rehabilitációs otthonokról. A „Szociális gondoskodás a bentlakásos intézményekben Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben” című kiadvány a Jászapáti idősek otthona, valamint a Jász- Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrás- központ kiadásában jelent meg. A könyv tartalmazza 1999 március végével bezáróan azo­kat az otthonokat, ahol a rászo­rulók bentlakásos ellátást kap­hatnak. Információt ad arról, hogy egyes intézményekben milyen szolgáltatást tudnak nyújtani, milyen körülmények között történik az elhelyezés, milyen szabadidős, illetve kul­turális programlehetőségek adódnak. A fényképpel illusztrált is­mertetés jó alapot nyújt ahhoz, hogy a szociális ellátást igény­lőket beutaló önkormányzatok, illetve maguk az igénylők még a választás előtt tájékozódhas­sanak. A kiadványban közel negy­ven ilyen elhelyezési lehetőség­ről tájékoztatnak, amelyek kö­zött szerepel többek között idő­sek otthona, mozgásfogyatéko­sok otthona, egészségügyi gyermekotthon, egyesített szo­ciális intézmény. A könyv azért is hasznos, mert megyénk lakosainak ne­gyedrésze időskorú, akik közül sokaknak szükségük van bent­lakásos ellátásra. P. É. Tegnap megnyílt Szolnokon a közel 50 millió forintos költséggel felújított tiszaligeti mo­tel utolsó, szálláshellyé alakított épülete is. A Tiszaligeti Motel Kft. megújult létesítményét Sza- lay Ferenc polgármester (balra) adta át. A motelben modem fürdőszobás szobák, konferencia- terem, étterem áll rendelkezésre, és több mint száz vendéget tudnak fogadni. fotó: m. j. A hobbira csak ritkán jut idő Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül a mezőtúri VA. Rt. Talán ez is közrejátszott abban, hogy Szi­lágyi Ernő elnök-vezérigaz­gató átvehette a megyei gaz­dasági díjat. Miután a túri mezőgazdasági technikumot elvégezte, Szilágyi Ernő először Túrkevén, majd a fővárosban dolgozott. Budapes­ten sok gyakorlati ismerettel bő­vítette tudását, ám elméletben is „épülni” akart, ezért felvételizett a műegyetemre. De nem tudott hat év albérletet elképzelni, ezért visszatért lakóhelyére, és ismét Keviben kezdett dolgozni. A mű­szaki egyetemi felvételi papírral jelentkezett a túri főiskolai karra, ahova fel is vették. Jelenlegi munkahelyére 1965- ben került, igaz, akkor a céget még Villgépnek nevezték. Cso­portvezetőként kezdett, majd Szilágyi Ernő termelésvezető, azután pedig MEO vezető lett. A ranglétra következő lépcsője az volt, hogy a nyolcvanas évek közepén kinevezték főmérnök­nek. A privatizációban teljes mellszélességgel részt vett 1993­ban, ezt követően elnök-vezér­igazgató lett januártól pedig cég­vezető-igazgató. Egy munkanapja elvileg fél nyolctól fél négyig tartana, de a legtöbbször egy órával hamarabb kezd, s az esetek többségében több órával később végez. Nehe­zen viseli, ha nem dolgozhat. A legutóbbi szabadsága alatt is mindössze 2-3 nap volt, amikor nem volt bent az irodájában leg­alább egy kis időre. Családja ma­ximálisan segíti. Úgy véü, tőlük már jóval korábban megkapta az elismerést. Felesége maga is vál­lalkozó, igaz kisebb léptékekben. Hobbi? Valamikor pecázott, de ma már erre nincs ideje. Újságo­kat olvas, illetve a kertjét gon­dozza. Hogy mi hajtja előre? Elsősor­ban a sikerélmények, amiből, mint mondta, szerencsére az el­múlt években jutott számára bő­ven. Garancsi Garázdálkodó fiatalokat fogtak el a miklósi rendőrök Ha unták a horgászást, lopni mentek A jó néhány tagot magába foglaló - változó összetételű -, fiatalok­ból álló társaság tavasz óta járt ki a Tiszapüspöki mellett található, hétvégi házakkal beépített területre. Bár többnyire csupán hor­gászni indultak, ám egyre inkább arra törekedtek, hogy minél több eladható holmit szerezzenek az általuk feltört vityillókból. A „zavarosban” halászó le­gények nem válogattak, ugyan­úgy láttak fantáziát a szúnyog­riasztóban, mint egy régi típusú rádióban, csak kapjanak értük valami pénzt. Egyszer még au­tólopásra is adták a fejüket. Míg a tulajdonos a házikójában szunyókált, addig ők a jó ha­szon reményében eltolták Tra­bantját, ám a járgány beindítá­sára tett erőfeszítéseik kudarcot vallottak. Mivel a kocsit nem tudták elkötni, nekiálltak, hogy szétszedjék, legalább néhány eladható darabra szert tehesse­nek. Kiszerelték hát a benzin­tankot, és üzemanyagostól együtt elvitték. Az értékesítés iránti törekvé­sük volt végül az, ami felettébb gyanússá tette őket a helyi rendőr előtt, akinek információi alapján a törökszentmiklósi ka­pitányság nyomozói derítettek fényt a közelmúltban a csapat több hónapon át tartó, a hétvégi ház tulajdonosai számára meg­lehetősen bosszantó tevékeny­ségére. A lefülelt - összesen hét - gyanúsított között csupán egy volt a felnőtt korú. Ő volt az, aki rendszeresen felvásárolta a többiek által szállított kétes eredetű „árut”. -h­Társadalmi munka Kuncsorbán Júniusban huszonegyen vet­tek részt társadalmi munká­ban Kuncsorbán. Szeptem­berben újra terveznek ha­sonló akciót. Az úgynevezett társadalmi munka, az önkéntes segítség mára kiment a divatból. Pedig nem volt rossz szokás régebben sem. Kuncsorbán újra bevezet­ték, először júniusban rendez­tek, amelyben huszonketten vettek részt, közhasznú munká­sok, illetve a képviselő-testület tagjai. Akkor a betonozáshoz készítették elő a községháza előtti teret, illetve az új járda- szakasz szélét töltötték fel. Szeptemberben ismét társa­dalmi munkát szerveznek - tud­tuk meg Murányi Zsigmondné polgármestertől. Ez alkalom­mal a járdalapok lerakásához kell a segítség. Várhatóan ez alkalommal még többen jelent­keznek, ugyanis már az első munkák idején több kuncsorbai lakos jelezte, ha hamarabb tud­nak róla, hogy társadalmi munka lesz, ők is szívesen be­kapcsolódtak volna. Több búzát kellene vetni (Folytatás az 1. oldalról) Megyénkben ennek ellenére a bel- és árvíz miatt összességé­ben hétezer hektáron veszett oda a búzatermés. Bottyán Béla felhívta a fi­gyelmet arra, hogy időszerű lenne az őszi talaj munkák megkezdése, természetesen ott, ahol a talaj ezt engedi. Erre azért is szükség van, mert a szaktárca vezetése szeretne egymillió hektárnyi búzát az ősszel földbe juttatni, ami azt jelenti, hogy megyénkben 130 ezer hektárnyi területen lehetne vetni a kenyérnek valót, szem­ben a tavalyi 85 ezer hektárral. Mint megtudtuk, a vetőmag ak­ció előkészítése is folyamatban van. ein Lèpre ment a kábeltolvaj (Folytatás az 1. oldalról) Még létrát sem vittek maguk­kal, a „munkaeszközt” mindig a helyszínen ácsolták össze a közelben talált faágakból. Ak­ciójukat úgy időzítették, hogy a vezeték leszedésével késő hajnalra végezzenek. Úgy vél­ték ugyanis, hogy ebben az időpontban kisebb a lebukás veszélye, a „szajrét” így biz­tonságosan célba juttathatják. Nos, úgy tűnik, ez az elmélet jó pár alkalommal be is jött nekik. H. Gy. A cigányság helyzetén csak a képzés javíthat Egyetemet végzett romák Ha a cigányságon mozdítani akarunk valamit, akkor a képzést kell előtérbe he­lyezni - vélekedik a Fiatal Romák Országos Szövetsé­gének (FIROSZ) elnöke, a tiszaburai Farkas László. A FIROSZ 1991-ben alakult kifejezetten azzal a céllal, hogy a lehető legtöbbet meg­tegyen a roma fiatalok kép­zése érdekében.- Meggyőződésem, hogy ezt az utat kell követnünk, ha a cigányság helyzetén akarunk javítani - nyilatkozta lapunk­nak Farkas László, aki maga is egyetemet végzett szakember­ként dolgozik az elmúlt év őszétől a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Farkas László nemzeti és etnikai kisebbségi főosztályán.- A szervezet 1994-ben el­érte, hogy a munkaügyi köz­pont támogatásával, a szak­munkásképzés keretében 43 roma fiatal szerzett kőműves, illetve szobafestő szakmát. Ezt követően hosszú ideig osto­roztam az előző kormányt azért, hogy a cigány fiatalok bejuthassanak az egyetemek, főiskolák „nulladik” évfolya­mára - mondta. Az erőfeszítések nem vol­tak hiába valók: húszán beke­rültek a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szociális munkás szakára, de sikereket értek el a Janus Pannonius Tudomány- egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is, ahol jelenleg is jó néhány roma fiatal küzd a diplomá­ért. -hgy­A háború és az esős időjárás miatt kevesebben látogattak Szentandrásra Az idén nem volt telt ház Az utóbbi évek talán legjobb testületi döntése volt, mikor az önkormányzat mintegy 16 millió forintért tulajdonjogot szer­zett a helyi strand és kemping egészére - vélekedett Kerek Éva Jászszentandrás polgármestere. Igaz az idén valamivel keve­sebben látogattak a községbe, mint az elmúlt években. Korábban Szentandrás önkor­mányzatának 51 százalékban volt üzemeltetői joga az üdülő- centrumban, de mint a polgár- mester mondta, nehezen látták át a tulajdonjogi helyzetet, illetve azt sem tudták kideríteni, hogy a keletkezett bevételből, adó for­májában mennyi pénz vándorolt a település kasszájába. Ilyen szempontból tiszta helyzet alakult ki a kemping kö­rül, azonban az első nyári szezon sikerességét sok negatív tényező befolyásolta.- A szezon elején a külföldie­ket - mondta Borbás Józsefné, a strand-kemping vezetője - visszatartotta a határ mentén dúló háború, kevesebben érkez­tek Németországból, Hollandi­ából. Amikor a háborúnak vége lett, a forgalom fellendült, de nem sokkal azután esős időjá­rás következett. A rég nem ta­pasztalt nagy esőzések a sátras turistákat igencsak visszatartot­ták. Bár pontos számok még nem álltak rendelkezésére az idei szezonról, de a korábbi évek­ben többször is ki kellett tenni a megtelt táblát a kempingre. Eb­ben az évben azonban ez nem következett be.- Az viszont biztos, hogy nem felejtették el strandunkat a korábban rendszeresen ide lá­togatók. Most is voltak a ma­gyarokon kívül német, holland vendégeink, és érdeklődtek belga és lengyel turisták is. A vendégek megtartása, csa­logatása szempontjából nem mindegy az sem, hogyan néz ki a település. Tervbe vették és pá­lyázatot adtak be egy millenni­umi emlékpark kialakítására a község központjában lévő száz éves juharfa köré. Fákat is ül­tetnek Szentandráson, illetve jövőre csatlakoznak a három szombat nevet viselő telepü­lésszépítő mozgalomhoz, bcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom