Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-27 / 199. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1999. augusztus 27., péntek Kevesebb az egyéni vállalkozó Változatlanul fővárosközpontú a gazdaság Míg a kilencvenes évek első felében rendkívül gyorsan növekedett az egyéni vállalkozások száma, addig az utóbbi két esztendőben lassú ütemű csökkenést regisztráltak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szakemberei. Informatikai szakkiállítás Szeptember 10-12. között ren­dezik meg a fővárosban - a Bu­dapesti Műszaki Egyetem, va­lamint az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Duna-parti infor­matikai épületében - a WindowsIS háromnapos szá­mítástechnikai és informatikai konferenciát, szakkiállítást és vásárt. A Microsoft erre az időpont­ra időzítette a magyar nyel­vű Office 2000 premierjét. Amint azt a szervezők el­mondták: a rendezvényen 264 vadonatúj számítógép várja mindazokat, akik szeret­nének „belekóstolni” a be­mutatkozó Office 2000 újdon­ságaiba. Géphez ülnek a WEB- laptervező versenyek résztve­vői, és az írók is azon a novel­laíró versenyen, amelyen - szi­gorúan szabott munkaidőn be­lül - a műveket helyben kell gépbe szedni. Az érdeklődők ellátogathat­nak a rendszergazdák fórumá­ra, akik pedig inkább játszani szeretnének a számítógéppel, azok résztvevői lehetnek egy Guinness-rekord beállítási kí­sérletnek: az utolsó napon ugyanis egyszerre 64 számító­gépen küzdenek majd egymás ellen a kiber-tér lovagjai. A há­romnapos konferenciát feszti­vál és családi programok egé­szítik ki.- ug ­Fontos a humán infrastruktúra Jászberényben tartja XVU. szemináriumát a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Háztartási Gépek Szakosztálya. Az ország számos pontjáról érkeztek szakemberek a két napos konferenciára. Javuló megítélés. Javult a biztosítók ismertsége és meg­ítélése a második félévben. A biztosítással nem rendelkezők egyharmada a következő két évben szándékozik szerződést kötni - derül ki a Gfk Hungá­ria Piackutató Intézet leg­újabb felméréséből. A kutatók által megkérdezettek 90 szá­zaléka szimpatizál valamelyik biztosítótársasággal, míg az el­ső negyedévben csak 80 szá­zalékuk jelezte ezt. Gábor Dénes-díj. Az Ala­pítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért 11. alkalommal hirdeti meg az innovációs fo­lyamatban részt vevő szak­emberek erkölcsi elismerését célzó felhívását a Gábor Dé- nes-díjra. Az elismerésre a kutatással, fejlesztéssel fog­lalkozó intézmények, vala­mint érdekvédelmi szerveze­tek és gazdasági társaságok tehetnek ajánlatot. Túljegyzés. Jelentősen túlje­gyezték a befektetők a három- és ötéves futamidejű államköt­vényeket a csütörtöki aukción - közölte az Államadósság­kezelő Központ. Az állampa­pírok 98,4986 százalékos átla­gos eladási áron keltek el, ami 13,46 százalékos átlagos éves hozamnak felel meg. A/ MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 384,71 Euró 252,82 Japán yen (100) 218,28 Svájci frank 157,83 USA-dollár 242,23 Átváltási arányok: 1 eur: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Nagy János, az APEH Tervezési és Elemzési főosztályvezetője a Ferenczy Europressnek elmondta:- Az idén, az első hét hónap adatainak összesítésekor kiderült, hogy egy év alatt 1,1 százalékkal csökkent az egyéni vállalkozók tá­bora. Ugyanakkor megfigyeltük azt is, hogy kis mértékben növeke­dett a betéti társaságok és az egy­személyes kft.-k száma. Ez azt je­lenti, hogy a társasági forma nép­szerűsége az egyéni vállalkozások rovására növekedett. Takács János az adóhivatal ta­nácsosa a legfrissebb országos Kis Zoltán országgyűlési képvi­selő szerint az agrárválság keze­lésére nemzeti agrárstratégiát kell kidolgozni, amelynek része lenne egy középtávú agrárfej­lesztési terv is. Első lépésként meg kell teremteni a kis- és kö­zépméretű, valamint az egyéni és társas vállalkozások, szövet­kezések termelői biztonságát. A parlamentnek haladéktalanul hozzá kellene látnia az új, átfo­gó föld- és birtokrendezési tör­vény megalkotásához. Hosszú távú hitelezési rendszerrel kell összesítések alapján kiemelte: az egyéni vállalkozók 63 százaléka főállású, míg 27 százalékuk mel­lékfoglalkozásban, 10 százalékuk pedig nyugdíjasként tevékenyke­dik. A főállásúak 19 százaléka szellemi tevékenységet folytat, 44 százalékuk iparos, 33 százalékuk kereskedő, míg mindössze 4 szá­zalékuk dolgozik a mezőgazdasá­gi szférában. A szellemi tevékenységek köré­ben a legnépszerűbbek az egész­ségügyi, a tanácsadói, a szolgálta­tói, az ingatlanügyi, valamint a bérbeadói vállalkozások. Az ipa­segíteni a gazdákat, hogy megvá­sárolhassák a művelt földterüle­tet. Az agrárszakember sürgette a kormány által már elfogadott, a szövetkezeti törvényt módosí­tó javaslat haladéktalan vissza­vonását, mivel az ellentétes az alkotmánnyal. Ehelyett az egyé­ni termelők szövetkezését, a kis­gazdaságok összefogását, a szö­vetkezeti feldolgozóipar megte­remtését kellene jogszabály mó­dosítással elősegíteni. Az SZDSZ tizenkét pontba sűrítette javaslatait, illetve azo­rosok legnagyobb hányada az épí­tőiparban dolgozik, 9 százalékuk fafeldolgozó, 7 százalékuk fém tö­megcikkeket gyárt, 6,5 százalékuk a textiliparban, 5 százalékuk a műszeriparban és ugyancsak 5 százalékuk az élelmiszeriparban tevékenykedik, 22 százalékuk, szállítással, illetve szolgáltatással foglalkozik. A főváros-központúság ma is érzékelhető az országban. A vál­lalkozásoknak csaknem a fele Bu­dapesten, illetve Pest megyében működik. A régiók versenyében a dél-alföldi megyék vezetnek. Őket az észak-alföldi, majd a dunántúli régiók követik. A legkevesebb vál­lalkozást Észak-Magyarországon, Borsod, Heves és Nógrád megyé­ben regisztrálták. n. zs. kát az általuk jónak vélt intézke­dések sorát, amelyek enyhíthet­nének az agrárium válságán. En­nek része a többi között a jelen­leginél működőképesebb agrár- rendtartási törvény megalkotá­sa, a hazai termelők hatéko­nyabb, de a nemzetközi nor­mákhoz igazodó piacvédelme. Az agrártámogatások köré­ben a termékszerkezet-váltást, a technológiai fejlesztés elsődle­gességét, valamint a minőséget előnyben részesítő és a verseny- képesség növelését szolgáló szektorsemleges formákat szor­galmazzák. A párt szakértői szerint ezek az intézkedések le­hetővé tennék az európai uniós csatlakozásig hátralévő idő­szakban az agrárgazdaság meg­újulását.- újvári ­Dr. Stanitz Károly Jászberény alpolgármestere köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy az egye­sület egymás után immár a ne­gyedik alkalommal választotta egyik szemináriumának színhe­lyéül Jászberényt. Az alpolgár­mester hangsúlyozta, hogy a vá­ros sokat köszönhet az Electro- lux-Lehel Hűtőgépgyár Kft-nek. Mint mondta, a város nem len­ne egy dinamikusan fejlődő kel­lemes lakóhely, ha nincs a hűtő­gépgyár. Ahhoz viszont, hogy a gyár a tulajdonosváltást követő­en is gyökeret vert a városban, ahhoz oroszlánrészben hozzájá­rult a jelenlévő szellemi kapaci­tás. Dr. Takács János, a GTE társelnöke kiemelte, hogy fon­tos a tudáscsere, a tudásbővítés, aminek egyik legjobb fórumai a mostanihoz hasonló konferen­ciák. A Magyarországra be­áramló külföldi tőke egyik csa- logatója a magas színvonalú hu­mán infrastruktúra. Az, hogy az érkező működő tőkét korszerű tudással felvértezett, tettrekész szakemberek várták, nagyban hozzájárult vezető szerepünk megőrzéséhez. A hazai gazdaság-vezetés el­sőszámú célkitűzése, hogy az ország, az ipari üzemek ver­senyképességét megőrizzék, to­vábbfejlesszék - fejtette ki dr. Molnár Sándor, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője előadásában. Ehhez a legfonto­sabb feladat: a működő tőkét hazánkban tartani, ide csalogat­ni, a kis- és középvállalkozáso­kat támogatni. bcs z Újjáalakult a szabaddemokraták agrártagozata A válságkezelés tizenkét pontja A Szabad Demokraták Szövetsége nem támogatja a földművelésügyi tárca 413 milliárdos agrártámogatási igényét, mivel nincs semmilyen információ, koncepció arra vonatkozóan, hogy ezt az összeget mire kívánják felhasználni. Inkább azt szeretné elérni, hogy a kormány be­tartsa az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló, érvényben lévő törvény­ben foglaltakat - hangzott el egyebek mellett csütörtökön a párt ag­rártagozatának újjáalakuló ülésén. Mikrohitelcsapdában a vállalkozásfejlesztés A megyei vállalkozásfejlesztési alapítványokat a közelmúltban ellenőrizte egy könyvvizsgáló cég. Lapinformációk szerint az auditból kiderült, akadtak alapítványok - hogy melyek, ma még nem tudni -, ahol a mikrohitelalapból más célokra csopor­tosítottak át forintokat. A mikrohitelek megújításának szükségességéről már jó ideje hallani. Két koncepció is szüle­tett. Az egyik regionálissá tenné a hitelek, míg egy másik a kölcsönök központosításával számol. Egyes vélemények sze­rint ez utóbbi terv alátámasztá­sát szolgálta a közelmúltban megejtett könyvvizsgálat. A he­lyi alapítványokkal kötött szer­ződés ugyanis nem tartalmazza a mikrohitelalap visszavételé­nek lehetőségét. Arra csak ak­kor van mód, ha nem rendelte­tésszerű volt a felhasználás. Tény, hogy a helyi vállalko­zásfejlesztési alapítványok csak nem két esztendeje, 1997 ne­gyedik negyedévétől nem kap­tak egy fillért sem az Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­ványtól (MVA). Ugyanakkor számon kérték a megyei szer­vezetektől az üzleti tervet és el­lenőrizték az abban foglaltak teljesítését. Mindez azt ered­ményezte, hogy az alapítvá­nyoknál megkezdődött a va­gyon felélése. A Szolnok megyei alapít­vány vezetése néhány eszten­deje több kft.-t hozott létre, me­lyek nyereségéből igyekezett fedezni a hiányzó forintokat. Az év elején ennek ellenére örömmel fogadták a Gazdasági Minisztérium javaslatát, hogy a tavalyról elmaradt pénz pótlá­sára 30,6 millió forintot kap minden vállalkozásfejlesztési centrum. Pénz helyett azonban az Arthur Andersson könyv- vizsgáló cég szakemberei ér­keztek az alapítványokhoz. A megyei vállalkozásfejlesz­tési alapítvány vezetője szerint mindenképpen elhibázott lenne a mikrohitelek központosítása. Már csak azért is, mert egysé­ges mikrohitel kódex hiányá­ban - ha a fő szabályok azono­sak is voltak - minden megyé­ben kicsit másképp intézték az ügyeket. Hegmann György úgy véli, járhatóbb út lenne, ha egy külön központi alapot hozná­nak létre, ahonnan nagyobb kölcsönöket kaphatnának a vál­lalkozók, a megyékben szoká­sos 1,3 milliós felső határ he­lyett hárommillióig hitelezné­nek. Ezt az elképzelést valószínű­leg más megyék vállalkozásfej­lesztési alapítványai is támo­gatnák. Hiszen a mikrohitel program nélkül talajukat veszt­hetik a vállalkozásfejlesztési központok. Mindezek ellenére a Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítványnál a napokban tervbe vették az Országos Mik­rohitel Bizottság felállítását. Teleki József A Tegép eddigi legnagyobb acélszerkezete készül Spanyolországba kerül a „daruóriás” Készül a daru FOTÓ: SZERB MIHÁLY Tiszafüreden a volt Hajó- és Darugyár területén dolgozó Vasipari Szövetkezet és Te­gép Kft. telephelyén az eddigi legnagyobb acélszerkezetet gyártják. A nyolcszáz tonnás daruóriás spanyol megrende­lésre készül. Augusztus 20-án a munkáltató figyelmessége révén együtt ün­nepelhette államalapításunk ünnepét a cég kollektívája a vá­rosi Halastéren. A jó hangulat része lehetett az is, hogy a cég történetének legnagyobb acélszerkezete ké­szül a gyárban. Ottjártunkkor már „kibontakoztak” a hatal­mas monstrum legnagyobb da­rabjai. Fotósunk a közel 84 méteres főgémszerkezetet kapta lencse­végre. Mint megtud­tuk, a daruóriás elkészültekor 800 tonna önsúlyával 40 tonnás teher emelésére lesz képes a spanyol- országi Cartagena kikötőjében, ahová várhatóan szeptember végén, október elején szállítják el. Biztató év végi kilátások a herényi Aprítógépgyárban Stabil a megrendelői háttér A jászberényi Aprítógépgyár Rt. ’98-ban kiemelkedően jó évet zárt. Árbevétele elérte a hétmilliárd forintot, adózás előtti eredménye pedig meghaladta a hatszázmilliót. Kérdés volt a tavaly, hogy a jó eredményt meg lehet-e tartani idén is. Erről érdeklődtünk Kármán Antaltól, a gyár vezérigazgatójától.- A napokban tartottuk az első félévet lezáró igazgatósági és felügyelő bizottsági ülést. Év elején a bérfejlesztés mértékét attól tettük függővé, hogy az első hat hónap eredményei mit mutatnak. Január 1-jével 10 százalékos alapbéremelést haj­tottunk végre. Július 1-jével mindenképp terveztünk egy újabb korrekciót, de ennek nagyságát nem tudtuk. A felté­tel az volt, hogy félévkor adó­zás előtti eredményünk elérje a 250 milliót. Ezt teljesítve meg­valósíthattuk az újabb 10 száza­lékos bérfejlesztést.- Tehát maradéktalanul tel­jesültek az elképzeléseik?- Termelésünk 92 százaléka exportra került. Devizában tel­jesítettük az első félévre terve­zett árbevételi tervet, de az eu­róhoz kötött szorzók kedvezőt­lenebbül alakultak, mint ahogy ezt prognosztizáltuk, emiatt fo­rintban az árbevétel alacso­nyabb, mint amire számítot­tunk, de így is 3,2 milliárd fo­rintot tesz ki.- Mire számit az elkövetke­zőkben?- Természetesen a félévi eredményt nem lehet úgy tekin­teni, mint az egész éves telje­sítmény felét, hisz a második félévben felmerülő költségek, illetve az árbevétel is más lehet az első hat hónapinál. Például a 13. havi fizetés - ami szinte már szerzett .jognak számít a vállalatnál - is ezt a félévet ter­heli. Mindenesetre a várakozá­sok szerint ismét el tudjuk érni a tavalyi év hatszáz millió fo­rintot meghaladó adózás előtti nyereségét.- Mi az alapvető különbség az idei és a tavalyi év között?- Úgy számítjuk, hogy 6,9 milliárd forint körüli árbevé­telt teljesíthetünk idén is, ez megfelel a ’98-as adatnak. A különbség csak az, hogy a múlt évben a 4,2 milliárdos 1997-es árbevételi szintről tet­tünk egy óriási lépést előre. Tudtuk előre, hogy ebben az évben nem a növekedési üte­met, hanem az elért eredményt kell megtartanunk. A második félévre már olyan szerződése­ket kötöttünk, ami biztosítja a várakozásainknak megfelelő eredményeket. Nagy különb­ség, hogy míg tavaly egy-egy nagyobb üzletből profitálhat­tunk, idén - jóval nagyobb műszaki előkészítő, termelész- szervező munkával - több ki­sebb üzletből kell előteremte­nünk ugyanezt. Egyfajta biztonságot jelent a gyárnak, az itt dolgozó mint­egy 900 embernek, hogy jelen­leg van körülbelül harminc olyan cég, amelyik rendszere­sen „visszajár” hozzánk, újabb és újabb megrendelésekkel bízza meg az Aprítót. Az elért eredmények nem csak a bérek kifizetését, a dolgozók munká­ját, de a gyár fejlesztését is biztosítják. Banka Cs. Profiltisztítás az Electroluxnál Az Electroluxnál évekkel ezelőtt meghirdetett profiltisztítási program keretében a minap megállapodást írtak alá a svédor­szági központú világvállalat egyik üzleti egységének eladásáról. Az Electrolux 2,2 milliárd svéd koronáért eladta az étel- és ital automatákat gyártó egységét a Compass Partners, londoni és New-York-i irodákkal rendel­kező stratégiai tanácsadó cég­nek - tudtuk meg az Electro- lux-Lehel Hűtőgépgyár Kft. PR asszisztensétől, Budai Nico­lette-tői. - Az eladásból szár­mazó tőkenyereség mintegy 1,5 milliárd svéd korona. Az étel- és ital- árusítóauto- mata-gyár az Electrolux Pro­fesszionális üzletág része, mellyel a cég piacvezető szere­pet tölt be Európában, illetve kiteijesztette működését Észak­és Latin-Amerikára, valamint a Távol-Keletre, ’98-ban egy mil­lió svéd koronás forgalmat bo­nyolított. A gyártóközpont Észak- Olaszországban, Valbrembo- ban található, s mintegy 600 embert foglalkoztat. A cégnek magyarországi beszállítói nem voltak, ilyen szempontból tehát az Electrolux hazai partnereit nem érinti a szeptember 30-án hatályba lépő szerződés. bcs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom