Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-27 / 199. szám

Jövő heti rádió- és televízió­műsor 11—14. oldal IVECO Szalay Autóház Kft.- használtautó-beszámítás- autómentés- részletfizetési kedvezmény. Kecskemét-Katonatelep, 441-es főút Telefax: 76/471-447,505-600 Félmilliárdos beruházás valósult meg Szolnokon A kormányfő avatta fel a Béres Rt. gyárát Orbán Viktor miniszterelnök Gógl Árpád egészségügyi miniszter és dr. Béres József társaságában meg­tekinti az új gyárat fotó: csabai István Orbán Viktor miniszterelnök adta át tegnap Szolnokon a Béres Rt. új gyárát. A félmilli­árdos beruházást a részvény- társaság fennállásának tize­dik évfordulójára valósították meg. A gyárátadást megelőző­en a miniszterelnök megyénk árvízsújtotta területein tett lá­togatást és tájékozódott a je­lenlegi helyzetről. A Béres Részvénytársaság idén mintegy félmilliárdos beruhá­zással bővítette, fejlesztette szolnoki gyógyszergyárát. A tegnapi ünnepségen Orbán Vik­tor miniszterelnök avató beszé­dében megemlékezett azokról a próbatételekről, amelyek a cég eddigi életében előfordultak. Hangsúlyozta, hogy a Béres Rt. története az igazságot, a becsü­letet példázza, és megmutatja azt, hogy a tisztaság és a nyere­ség együtt is megvalósítható. Erős, példaértékű magyar cég­nek nevezte a társaságot, ami­lyenből jó volna még több az or­szágban. Az avatás után a mi­niszterelnök megtekintette az új gyárat. Az új épülettel — amely a szolnoki N+N építőipari kft. ge­nerálkivitelezésében készült — az üzem területe körülbelül 600 négyzetméterrel bővült, és sike­rült az eddig bérmunkára ki­adott termékek gyártását is Szolnokon megoldani. A tegnapi gyárátadás alkalmá­ból tartott sajtótájékoztatón a Béres Rt. elnöke, dr. Béres Jó­zsef köszönetét mondott Szol­nok lakóinak azért, hogy ebben a városban tudták kialakítani gyárukat. Mint ismeretes, az rt. 1995-ben vásárolta meg a szol­noki Pharmasolt, és így lehető­vé vált termékeinek saját üzem­ben történő előállítása. Ezzel együtt javult a Béres-termékek minősége, amit a piac is elis­mert. — Készítményeink sok beteg­ség megelőzésére alkalmasak, és több betegség esetében hoz­zájárulnak a gyógyuláshoz — mondta dr. Béres József. Hozzá­tette: hatékonyságuk kitűnő és nincs mellékhatásuk. Heimann Zoltán, a Béres Rt. vezérigazgatója kiemelte, hogy az 1989-ben alakult cég hatal­mas fejlődésen ment keresztül, a Béres-csepp például piacvezető lett a vénymentes készítmények között. A cég ma már 600 dolgozót alkalmaz. Az a sok munka, ame­lyet a feltaláló végzett, majd az rt. folytatott, nem volt hiábava­ló, sikerré vált — mondta Hei­mann Zoltán. Az egykori szolnoki gyógy­szergyár 20 alkalmazottal 40 milliós veszteséget „termelt” évente. A Béres Rt. tavalyi ter­melési értéke 70 alkalmazottal 1,8 milliárd forint volt — tudtuk meg Vajda Józseftől, a Béres Ipari Termelő Kft. szolnoki üzemigazgatójától. Ifjú dr. Béres József cég alel- nöke arról szólt, hogy miéit volt szükség a félmilliárdos beruhá­zásra a gyárban, amellett, hogy a cég 1996-ban már 110 milliós fejlesztést megvalósított. Ezt el­sősorban az indokolta, hogy a kapacitás kicsi volt, és bizonyos munkafolyamatokat más cégek­kel kellett elvégeztetni bérmun­kában. (Folytatás a 3. oldalon) A nyári ár- és belvízvédekezés 246 millióba került Júniusban és júliusban a megye önkormányzatai az ár- és bel­vízi védekezésre 246 millió forintot költöttek. Ennek az összeg­nek a fele már a települések számláin van, a másik fele szeptem­ber elején érkezik majd meg. A nyári hónapok természeti csa­pásai miatt a megye önkor­mányzatainak védelmi kiadásai igencsak megnőttek. A települé­sek ehhez az állami vis maior keretből igényelhettek előleget, amelyet utólagos elszámolás mellett kaptak meg. A hónap elején még három részletben történő fizetésről volt szó, ez mostanra úgy alakult, hogy két részletben utalják a pénzt. Június-július hónapokban az önkormányzatok a vis maior alapból összesen 123 millió fo­rintot igényeltek, mely összeg­ből 25,5 millió csak nemrég ér­kezett meg a településekre. Ezzel lényegében a védekezésre fordí­tott kiadások 50 százalékát az ál­lam megtérítette, miután koráb­ban már 97,5 millió forintot kifi­zettek az önkormányzatoknak. Mint arról nemrég Búsi Lajos, a megyei önkormányzat elnöke tá­jékoztatta a sajtót, jelenleg min­den érintett önkormányzat a fel­használt pénz elszámolását végzi, ugyanis a számlákat e hét szerdá­ig kellett eljuttatni a területfej­lesztési tanácshoz. A napokban — augusztus 31-ig — megtörté­nik az ellenőrzés, majd az erről készült anyagot továbbítják a Belügyminisztériumba. Szep­tember első hetében pedig a még hiányzó „félpénzt” is kifizeti az állam a településeknek. ein Stabil a megrendelői háttér Mikrohitelcsapdában a vállalkozásfejlesztés 4. oldal A mongol kolónia beilleszkedett a város életébe „Tatárjárás” Tiszaföldváron Lassan egy éve lesz annak, hogy kisebb mongol kolónia él Ti- szaföldváron. Az ázsiaiak egy helybéli varrodába érkeztek, pó­tolandó a munkaerőhiányt. Sajátos, egyszfersmind kénysze­rű megoldást választott egy Ti­szaföldváron működő varroda vezetősége. Hiába kerestek ugyanis helyben és a környéken munkavállalókat, nem jelent­keztek annyian, amennyi em­berre szükségük lett volna. Ezért munkavállalási engedél­lyel rendelkező mongolokat csábítottak a városba, akik csa­ládostól szépen lassan beillesz­kedtek a település életébe. A mongol szülők gyermekei a Kossuth úti iskolába járnak, már egészen jól beszélnek magyarul, némelyikük még énekel is az in­tézmény kiváló kórusában. Bi­zony előfordul az is, hogy a gye­rekek tolmácsolnak családjuk többi tagjának. A hírek szerint egyébként ha­marosan még több mongol ér­kezhet a városba, mivel újabb bővítésre készül a szóban forgó cég, s csakúgy mint korábban, most sem állnak sorban a ma­gyar varrónők. PE Több mint 55 millió szociális célokra Bébi-bank, ház az idősekért Több mint 55 millió forint pályázati támogatásról döntöttek me­gyénk javára a Szociális- és Családügyi Minisztériumban. A tá­mogatási szerződések előkészítése a napokban történik. A minisztérium idén is pályáza­tot írt ki „Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpoliti­kai eszközök” címmel a hátrá­nyos helyzetű térségek szociá­lis ellátó rendszerének fejlesz­tésére, javítására. A pályázat te­rületi menedzserszervezete a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásköz­pont. Mint a menedzserszervezet vezetőjétől dr. Nagyné Varga Ilonától megtudtuk, megyénk­ből három térség kapott meghí­vást a programra: Kunszent- márton—Tiszaföldvár, Tiszafü­red—Kunhegyes (utóbbiak ta­valy is részt vettek már), vala­mint új meghívottként Török- szentmiklós térsége. A támogatással segíteni kí­vánták a szociális alap- és szak­ellátásban az intézmények, szolgáltatások megteremtését, illetve fejlesztését. A pályázat­ban részt vevő településeknek kedvező volt, hogy a szokásos­nál kisebb önerővel kellett hoz­zájárulniuk a tervezett fejlesz­téshez. A három térség 36 települése közül 29 nyújtott be pályázatot, és 27-en nyertek. így többek között Tiszaörsön és Török- szentmiklóson szociális föld­program indítását támogatja a pályázat, két szociális föld­program mezőgazdasági gépet nyert. Törökszentmiklóson az idő­sek otthonának kialakítását is segítik, Tiszatenyőn pedig idő­sek klubja kialakítását. Cibak­házán gondozási központ, Cserkeszőlőn, Tiszainokán az idősek otthona kap támogatást. A tiszakürti mozgásfogyatéko­sok otthonának fűtéskorszerű­sítése is támogatást nyert. (Folytatás a 3. oldalon) Egyelőre még nem jelentkezett vállalkozó Lesz-e bölcsőde Ladányban? Kérdésessé válhat a jászladányi bölcsőde sorsa, ha az önkor­mányzatnál nem jelentkezik vállalkozó, aki októbertől mű­ködtetné az intézményt. Mint azt a tavasszal megírtuk, a ladányi bölcsőde fenntartása évi hétmillió forinttal terheli a telepü­lés egyébként is forráshiányos költségvetését. Dankó István pol­gármester és Holló Mária bölcső­devezető akkor hosszasan egyez­kedett. Ennek eredményeként jú­liusban a férőhelyek számát har­mincról húszra csökkentették, a dolgozókét áthelyezéssel nyolcról hatra. A bölcsőde jelenleg napi kilenc órán vállalja a 0-3 éves apróságok gondozását-nevelését, a működte­tés azonban továbbra is bizonyta­lan. Nemrég pályázatot írt ki az önkormányzat, mivel vállalkozás­ba adná az intézményt. — A létszámcsökkentést még elfogadhatónak tartom, s megér­tem az önkormányzat aggodalmát is, de mint intézményvezető, nem tudok vele azonosulni — mondja Holló Mária. — A jelenlegi helyzet lassú hal­doklásra ítéli a bölcsődét. Kérdé­ses, hogy találnak-e vállalkozót, aki az önkormányzat feltételei mellett üzemeltetné az intéz­ményt. A működési engedélyünk december 31-ig érvényes, lassan meg kellene újítani, ezt azonban nem kezdeményezte eddig a hiva­tal. Ha bezárják a bölcsődét, jó da­rabig biztos nem lesz helyette má­sik intézmény, pedig igény van rá — véli a vezető. A polgármester és a testület tart­ja magát a májusi döntéshez, azaz meg szeretné tartani a bölcsődét. — Eddig nem jelentkezett pá­lyázó, a határidő azonban csak au­gusztus 31-én jár le, s a feltétele­ket illetően természetesen kész kompromisszumot kötni az ön- kormányzat — bizakodik Dankó István. — Közben keressük a lehetősé­geket, hogyan finanszírozhatnánk a bölcsődében esedékes felújítá­sokat, hogy az intézmény megfe­leljen a követelményeknek. Las­sacskán az óvoda bővítéséről is gondoskodnunk kell. Nem szeret­nénk megválni a bölcsődétől, mert a fiatal házasokat és a frissen letelepedetteket, akik most álltak munkába, csak így tudjuk támo­gatni. vh A napokban adta át a martfűi önkormányzat a vendég-alkotóházat. A múlt század végi kastélyépület udvarán festői szépségű őspark várja az alkotókat. fotó: cs. i. 977086591505499199

Next

/
Oldalképek
Tartalom