Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-26 / 198. szám
A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? Közös nyelv a fakanál. Kóstoló az ízek birodalmában Negyvenegy év egy falusi iskolában Tiszafüred első „szépei” Az első Tiszafüred Szépe-választás győzteséről röviden már szóltunk lapunkban. Úgy gondoljuk, az udvarhölgyek is méltán méltók arra, hogy bemutassuk őket. Annál is inkább, mert a győztes Sági Csillával szemben az ő „fürediségüket” senki sem vitatja. Arról nem is beszélve, hogy szépségükkel, csinosságukkal ugyancsak kiérdemlik a fotós nyilvánosságot. Mesterszakácsok kalauzolásával Kalandozás az ízek birodalmában Aki augusztus 21-én délelőtt az abádszalóki szabadtéri színpad parkjába „tévedt”, az igencsak kapkodhatta a fejét. A magyar szó keveredett a franciával, a dallamosan temperamentumos olasszal, s a nyelvtörően sok mássalhangzós lengyellel. Mégsem kellett tolmács a megértéshez, amiben sokat segített a „fakanál”. AII. Tisza-tavi szabadtűzi sütő- főző verseny bonyolító ötletgazdája az abádszalóki önkormányzat szabadidős és információs szolgálata volt, Pálszabó Mihály, a gasztronómia lovagjának segítségére támaszkodva. Az érdeklődőket mesterszakácsok kalauzolták végig az ízek birodalmában. Ahol orrcimpaingerlően keveredett a levegőben a kor- helyhalászlé, a magyaros rablóhús, a lengyel „bygos”, az olasz sonkás tészta és a francia, borral vadított kakaspörkölt illata. Közben, versenyen kívül, nyárson sült az ökör, melynek felsáljából mindenkinek jutott kóstoló. A zsűri is elégedetten csettintett az ízek minősítésekor. Végül egy lengyel—magyar vegyes válogatott húsos káposztás „bygos”-a kapta a legjobb minősítést a gasztronómusoktól. Mellettük a békéscsabai Gorom ,/dz.ve/halászléje és a helyi Hul- lár Gusztáv rablóhúsa szorított magának helyet a képzeletbeli dobogón. Ám az igazi nyertes az a barátság volt, amely a fakanalak segítségével a parkban erősödött, s melynek híre eljut Piemonti- ba. Tamow-ba, Rzesow-ba, Lublinba, Picardiába és Pas de Calais-ba. Ezzel együtt a magyaros szíveslátás, Abádszalók, valamint megyénk jó híre is. Kovács Béla ma is világosan emlékszik minden dátumra: 1958. október 3-án érkezett Tomajmonostorára, és október 7-én kezdte a tanítást. Mégpedig egy harmadik osztályban, de később a felsőben testnevelést is tanított. Nem ez a legelső munkahelye, hiszen rövid kitérőt tett a Jászladányban született, de tulajdonképpen Zagyvarékason nevelkedett fiatalember más területen is. Érettségi után dolgozott Csepelen, majd a vasútnál, de a szíve a gyerekekhez húzta, így jelentkezett főiskolára. Félig titokban, a főnöke nem is tudta, a helyettese javasolta. Nem dúskáltak a földi javakban, az édesanyja is halálos beteg lett, így kiment dolgozni Tomajra. Halmai Melinda tősgyökeres füredi család sarjaként ma egy debreceni cég termékmenedzsere. A 24 éves hölgy most angol nyelvvizsgáját szeretné letenni, s akkor sem bánkódna, ha levelező szakon testnevelő tanári diplomát szerezhetne az egri főiskolán. Melinda egyébként a második hely mellé „bezsebelte” a közönség díját is. Szeverinszki Kati, a másik udvarhölgy — aki 17 évesen A királynő' és füredi udvarhölgyei az egri kereskedelmi iskolában kénként már többször volt al- tanul -— szleret szép ruhákat kalma, ami a fotót nézve nem bemutatni. Erre amatőr manö- is csoda. Mint ahogy az sem, hogy Kati, ha erre lehetősége adódik, szeretné magát a szépségszakmában megméretni. Vadásznapra készül Tiszaszentimre Ott is ragadt, aminek hovatovább negyvenegy éve. Volt igazgatóhelyettes, azután egy év meghosszabbítással 1964-től igazgató. Több diákot tanított, mint a falu mostani létszáma, és noha követelt a gyerekeitől, életében talán egyet buktatott meg. Nem buktatni, tanítani, nevelni kell a nebulókat — vallotta. Közben diplomákat szerzett, tanítóit, történelem-testnevelésit, de jó néhány edzőképzőt is sikeresen elvégzett a TF-en. Minden gyereket, minden korban ismert, ami nem véletlen, hiszen az ottani iskolában az új- szentgyörgyiekkel együtt 217 volt a legnagyobb létszám és 98 a legkevesebb. Most 114 kis- és nagy diák koptatja a padokat. Nem akármilyen sikereket ért el, hiszen piciny iskola létükre tornából tizenötször jutottak az országos döntőbe. Ami még kisebbfajta szenzáció, ebből a faluból ezalatt a negyvenegy esztendő alatt a katonaságnál minden sorköteles megfelelt. Hívták jó néhány helyre szép pénzért: szakfelügyelőnek, edzőnek, de valami, valakik a szívét ideláncolták. A tomaji, új- szentgyörgyi gyerekek, akikről ma is állítja, nincsenek különbek. A szülők, a rengeteg munka, amelyben akadt siker, küzdelem és olykof kudarc is. Ahor gyan már lenni szokott ennyi idő után. A felesége is pedagógus, ő is tanított vagy negyven évig. Mindig kicsiket, a legkisebbeket. O a hátországa, nélküle aligha érhetett volna el ennyi sikert. Két gyereket neveltek: a fia kandidátus Debrecenben, az agHelyi vadászok díjnyertes trófeákkal. Képünk az első' vadásznapon készült A megyei vadászszövetség védnökségével, a Tiszaszentimrei Halastó Kft. rendezésében, a résztvevő vadásztársaságok közreműködésével országos vadásznapra készül Tiszaszentimre. A meghívót olvasva bizonyosra vehető, hogy nem fog unatkozni az, aki augusztus 28- án ellátogat az egykori puszta- kettősi vasútállomás gyönyörűen átalakított épületéhez. A szervezők ugyanis — köszönhetően a számtalan segítőnek és támogatónak — változatos programot kínálnak. Lesz lövész- és horgászverseny, vadász- és munkakutya bemutató, főzőverseny, gasztronómiai kiállítás, hintó- és sétakocsikázás, festménykiállítás- és vásár, kirakodóvásár, hőlégballon-bemutató. De lehet utazni az eddig egyetlen magyar űrhajós vezette helikopteren, valamint sárkányrepülőn is. A szabadtéri színpadon „nonstop” szóló élő zene mellett pedig olyan előadó- művészek szórakoztatják a nagyérdeműt, akik hobbiból vadásznak: Bodrogi Gyula, Koncz Gábor, Straub Dezső. És természetesen lesznek meglepetések is. Kovács Béla ősztől a negyvenkettedik tanévet folytatja Tomajmo- nostorán. ráron, a lányuk Győrben 3 diplomás testnevelő, a férje válogatott kézilabdás volt. Három unokával is dicsekedhetnek. Kapott elismerést, miniszteri dicséretet kiváló munkáért, de a legnagyobb dicséret, ha a hajdani diákjai ráköszönnek valahol az országban, megismerik, szeretettel üdvözlik ezt a nem kimondottan balerinaalkatú, 190 centi magas, száz kilón felüli tanár urat. Aki valahol nagyon gazdag, pedig se földje, se vagyona, se bankbetétje, hiszen két pedagógusfizetésből két gyereket taníttattak ki. De mégsem szegény, állítja,, mert ennyi örömöt, szépséget kevés ember kapott a munkájától, tanítványaitól. Nem csoda, hogy az új igazgató is igényt tart rá, és az őszi becsengetés azért neki is szól. Nyugdíjasként folytatja tovább ugyanabban az iskolában, ahol 1958 őszén kezdett ... D. Szabó Miklós Belvíz után, tanévkezdés előtt Sikeres pályázatai révén tudta megoldani Tomajmonosto- ra intézményeinek nyári karbantartását és felújítását. Ott- jártunkkor már teljesen elkészült az ár- és belvíz idején jelentős károkat szenvedett óvoda, s a kivitelezők elhárították az iskola „vizes” kárait is. Mint megtudtuk, elodázhatatlan volt az iskola két tanterme tetőszerkezetének „komplett” rendbetétele, hiszen a bontás után kiderült: toldozott-foldozott gerendaszerkezet tartotta azt több mint négy évtizeden át! A két tanterem várhatóan a tanév kezdetére teljesen biztonságos lesz. Előreláthatólag ugyancsak szeptemberben gázfűtést kap az orvosi rendelő, valamint két utcában — Petőfi és Ság- vári — egy-egy kilométeres szakaszon befejezik az aszfaltozást. Ezek a munkálatok sajnos ki is merítik a kisközség idénre tervezett fejlesztési és karbantartási keretét. Az oldalt Összeállította: Percze Miklós Fotók: Mészáros János és Szerb Mihály Társadalmi munkában mentenek Lassan befejeződik az abádszalóki vízi mentők 16. főszezonja. Úgy tűnik, sikerrel, hiszen augusztus 23-ig bezárólag nem történt tragédia. Köszönhetően annak a tizenöt fős csapatnak is, amely a Tisza mentén az egyetlen vízi mentő egység, Magyarországon pedig az egyetlen olyan, mely társadalmi munkában tevékenykedik. A törzsgárda tagjai nemcsak szalókiak, Kunhegyesről, Tiszagyendáról, de még Kerepestarcsáról is érkeztek menteni. Vezetőjükkel, Oláh ImréveX beszélgetve megtudtuk, hogy a fizetés nélkül dolgozó kollektíva egyetlen anyagi támogatója a helyi önkormányzat. A hivatal által biztosított 400 ezer forintos működési költség azonban jóformán csak az üzemanyagra elég. Ezt nem panaszként, hanem sokkal inkább köszönetként említette a vízi mentők főnöke, aki hozzáfűzte, szeretnék továbbra is megőrizni jó hírüket, mentő és balesetmegelőző tevékenységük elismertségét. Nemrég kaptak levelet egy bajai középiskolától, melyben megköszönték, hogy vízi túrázó diákjaikat járműveikkel együtt sértetlenül mentették ki a viharos vízből. Az idén egyébként nyolcszor hárítottak el közvetlen veszélyt a mentőhajójukkal. A teljességhez tartozik, hogy pénzért igényelhető szolgáltatásokat is végeznek. Mint például a Tisza-tó- átúszás csónakos biztosítása, s egyéb vízi rendezvények felügyelete. Oláh Imre megemlítette még, hogy a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság 700 ezer forinttal támogatta a korszerű vízimentő-bázis építésére benyújtott pályázatukat. A terv már el is készült 1,4 millió forintért. A vízi mentők bíznak benne, hamarosan összegyűjtik a kivitelezéshez szükséges 5-6 millió forintot, hogy a „társadalmi munkások” végre jobb körülmények között dolgozhassanak. Mert azt senki sem vitatja, hogy jelenlétük áldásos a parton és a vízen egyaránt! Hogy ne legyen baj. Munkában az önkéntes vízi mentő