Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-24 / 196. szám

1999. augusztus 24., kedd Hazai Tükör 5. oldal Feljelentik a rémhírterjesztőket Vasutasszámtan A MÁV és a Vasúti Dolgozók Demokratikus Szakszervezete között tegnap sem született egyezség a kilátásba helyezett sztrájk alatti elégséges szolgál­tatást illetően. Az egymástól tá­vol eső elképzeléseket mindkét fél ismét áttekinti. A részvénytársaság javaslata: a sztrájk alatti még elégséges szol­gáltatás mértékét - azaz az au­gusztus 26-án közlekedő sze­mély- és tehervonatok mennyi­ségét - a munkabeszüntetést tá­mogatók létszámának arányá­ban állapítsák meg. Sárái Gyula vezérigazgató-helyettes tájékoz­tatása szerint felméréseik alap­ján dolgozóik 10 százaléka sem támogatja a béralkuval kapcso­latos sztrájkot. A szakszervezet a javasolt 2800 személyvonat helyett legfeljebb 1000-ről tár­gyalna. Lukácsi Bálint, a VDSZSZ szóvivője lapunk érdeklődésére elmondta: csupán annyit tekin­tenek tényként, hogy a Vasuta­sok Szakszervezetének 26 ezer, a Mozdonyvezetők Szakszerve­zetének 4,5 ezer, nekik meg 14500 tagjuk van. Az viszont, hogy a másik két érdekképvise­let bérmegállapodást kötött a MÁV-val, nem jelenti azt, hogy tagságuk soraiban mindenki sztrájkellenes. Hozzátette: a VDSZSZ-tagok 60 százaléka - a vonatindítást elrendelő forgalmi szolgálatte­vők, a jármű biztonságtechnikai állapotát jóváhagyó kocsivizsgá­lók, továbbá sorompóőrök és a vonat indításához nélkülözhe­tetlen jeladást megadó jegyvizs­gálók - sztrájk esetén kulcspo­zíciót töltenek be. Elmondta még: elnökük ugyancsak tegnap felkereste Orbán Péter országos rendőrfőkapitányt, mert vasu­tasberkekben az a hír járja, hogy a rendőrség sztrájk esetén közbelép. Orbán megerősítette: szabályosan bejelentett és végre­hajtott munkabeszüntetés ese­tén nem fordulhat elő rendőri beavatkozás. Lapzártánkkor sajtóközle­mény tudatta: a MÁV Rt. bünte­tőfeljelentést tesz a rémhírter­jesztők ellen. (cs. benkő) Torgyánnak fizetnie kell? Jogi szakértők szerint a sajtó te­vékenységének akadályozása mi­att pénzbüntetésre is ítélhetnék Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, aki egy vitafórumon elkobozta!tta) a Duna Tv kazettáját. A sors finto­ra, hogy a kisgazdapárt szabály- sértő elnöke aznap maga is sza­bálysértővel találkozott: autójá­nak nekiment egy ittas vezető. Nincs olyan jogszabály, amely megengedné a riportalanynak, hogy elkobozza a vele készült hang- és képfelvételt tartalmazó kazettát - mondta érdeklődé­sünkre Orosz Balázsné, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö- = vétségének jogi képviselője. Hozzátette: ugyanakkor mind a sajtó-, mind a médiatörvény nemcsak lehetővé teszi, hanem kötelezi is az újságírókat arra, hogy a nyilvános rendezvények- ; ről — így az ópusztaszeri agrár- J fórumról is - tudósítsanak. Mint ismeretes, a Szegedi Vá­rosi Televízió munkatársa a Du­na Tv megbizásából Ópuszta­szeren interjút készített az ag­rártárca vezetőjével, de mert Torgyán provokatívnak ítélte a kérdéseket, elkoboztatta, egyes hírek szerint biztonsági embe­reivel erőszakkal elvetette az operatőrtől a kazettát. Orosz Balázsné érthetetlen­nek nevezte a történteket, mert ; szerinte a közszereplők is jól tudják, hogy az elégedetlenség kinyilvánításának nem ez a módja. A miniszternek jogában állt volna visszautasítania a neki nem tetsző kérdéseket, de a vo­natkozó jogszabály alapján megtehette volna azt is, hogy előre kéri: játsszák le neki a fel­vett anyagot, mielőtt az adásba kerülne. A kazetta elvétele a szakember értelmezésében egyet jelent a saj­tó munkájának akadályozásával, ami szabálysértésnek minősül. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges feljelentés és rendőrségi vizsgálat következményeként Torgyánt pénzbüntetésre ítélhetnék. Mint megtudtuk, az ügyvédnő praxisá­ban az utóbbi években nem for­dult elő hasonló eset, így a sajtó- szabadság durva megsértésére külföldi példát említett. A prágai Vencel téri tüntetésen - igaz, más történelmi helyzetben és más kö­rülmények között - jogtalanul vették őrizetbe Deutsch Tamást és az őt kísérő magyar televíziós stábot, ám akkor az eseményt megörökítő kazettát sikerült ki­menteni a tömegből.- A Köztársasági Őrezred biz­tonsági emberei nem koboztak el semmit - nyilatkozta a Ferenczy Europressnek Kardos Imre sze­mélyvédelmi főosztályvezető he­lyettes, aki tegnap meghallgatta azt a két beosztottját, aki szemta­núja volt a történteknek. Elmon­dásuk szerint a miniszter maga kérte el az operatőrtől a felvételt, majd - mivel titkárnője épp nem tartózkodott mellette - a kazettát az egyik testőr kezébe adta. Pár perc múlva a testőr a közben megérkező hölgyre bízta a szo­katlan szerzeményt. Takács Mariann A jogosultságot igazolni kell Ősztől: iskoláztatási támogatás A gyermek tankötelessé válása évének októberétől a havonta folyósított családi pótlékot iskoláztatási támogatási jogosultság váltja fel - emlé­kezteti a szülőket a hamarosan életbe lépő új szabályozásra Forgó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az iskoláztatási támogatás összege azonos a családi pótlé­kéval. Egy gyermeket nevelő család havonta 3800 forintot, egyedülálló szülő 4500-at, két­gyermekes család 4700-at, egyedülálló 5400-at, három­vagy többgyermekes család 5900-at, egyedülálló 6300 fo­rintot kap gyermekenként. Aki tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel, 7500 forinthoz jut. E rendszeres pénzbeli segít­ség feltétele, hogy az oktatási in­tézményekben és az önkor­mányzatoknál beszerezhető for­manyomtatványok pontosan ki­töltve legkésőbb szeptember 30- ig eljussanak a helyhatóságok­hoz. Az iskoláztatási támogatás megállapítása akkor esedékes, amikor a gyermek tanköteles korúvá válik, egyszersmind ta­nulói jogviszonyt létesít. A közoktatásról szóló tör­vény értelmében az minősül tankötelesnek, akit az iskola igazgatója 6-16 éves kora kö­zött annak minősít. Tanköteles koron túl (legfeljebb 20 éves ko­rig) akkor jár e juttatás, ha a di­ák alap- vagy középfokú intéz­ményben tanul és nincs rend­szeres önálló jövedelme. A tan­köteles gyermek után akkor is jár a nevelési ellátás, ha hónapo­kon át igazoltan beteg és ezért nem jár iskolába. Ha viszont azért mulaszt, mert a szülő illet­ve a gyám nem gondoskodik tankötelezettsége teljesítéséről, a települési önkormányzat jegy­zője a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megvonhat­ja a támogatást. A jogcím nélkül felvett pénzt a folyósító szerv visszafizetteti és eljárás indíthat a kötelességét elhanyagoló szü­lő ellen. (cs. b. j.) Csőbomba a kórbonctanon Több korábbi robbantással is a lefülelt férfit gyanúsítják Az országos rendőrfőkapitány az elmúlt hét hónap bűnözési sta­tisztikájáról szólva közölte: az adatok szerint csökkent a bűnözés Magyarországon. Az emberölések 7,5, az autólopások 24, a va­gyon elleni bűnök okozta károk 9,5 százalékkal csökkentek és csaknem kétszer annyi embercsempészt fogtak el, mint tavaly. Több lett viszont az erőszakos nemi közösülés (11 százalék­kal), a megrontás (24 százalék­kal), a tiltott kéjelgés elősegíté­se (6,5 százalékkal), és harma­dával nőtt a sikkasztások szá­ma. Negyedével emelkedett azoknak a bűneseteknek a szá­ma, amelyeket a tettesek nem a saját településükön követtek el. A főkapitány beszámolt ar­ról is, hogy őrizetbe vették a már régóta figyelt, szélsőséges beállítottságú, 42 éves J. Géza budapesti lakost, akit azzal gyanúsítanak, hogy része volt márciusban az SZDSZ XVI. kerületi irodája, februárban az MSZP zuglói irodája, 1997 áp­rilisában az MSZP IV. kerületi irodája, és 1997 júliusában az SZDSZ XV. kerületi irodája el­leni bombamerényletben. Szombaton lakossági telefon nyomán jutottak el az Orszá­gos Traumatológiai Intézet proszektúrájára, ahol egy cső­bombát találtak. Kiderült, az itt dolgozó J. Géza munka­helyét bombaraktárnak hasz­nálta. Azt, hogy köze volt az előző bombamerényietekhez, a megtalált alkatrészek és bombaelemek tették nyilván­valóvá. J. Géza egyébként rendkívül körültekintően dol­gozott. A bombák lakatos munkáit a Dunántúlon végez­tette, az egyiket csavaros, mási­kat hegesztett formában, hogy ezzel is elterelje a nyomozók figyelmét arról, hogy a külön­böző merényleteknek ugyanaz az elkövetője. Megkérdeztük, mi a vélemé­nye arról a nyilatkozatról, amely szerint a rendőrség nem teljesítette a szervezett bűnö­zés ellen vállalt feladatát? „Eredményeink ékes bizo­nyítéka a szombati eset, amely­nek során két évre visszamenő­leg is feltártunk egy szervezett akciósorozatot.” K. T. Oktatási ombudsman a diákjogokért A névtelen leveleket is kivizsgálják A szakombudsmanok hadrendbe állítása nem érinti az Országgyű­lés által választott három - általános, kisebbségi, és adatvédelmi - biztos feladatát és hatáskörét. Más államokban is ismert az egyes szakterületekre specializálódott szószólók működése, ám ott őket is a parlament választja. Az oktatási tárcától kapott in­formációnk szerint gőzerővel folyik az ősszel munkába álló oktatási ombudsman feladatát, működését szabályozó rende­let kidolgozása. A hivatalhoz bármilyen, oktatással kapcso­latos jogsérelem esetén fordul­hatnak majd a szülők és a diá­kok mellett maguk a pedagógu­sok is. A névtelen leveleket is kivizsgáló szószóló az ország­gyűlési biztosokhoz hasonlóan javaslatot tehet az általa meg­állapított visszásság megszün­tetésére, illetve ajánlást fogal­mazhat meg az oktatási mi­niszter számára. Az elképzelések szerint a pa­naszok mérlegelésén túl átfogó vizsgálatokat is végezhetnek. A tervek szerint az oktatási ombudsman feltérképezi, mi­ként valósulnak meg a diákjo­gok, hogyan érvényesül a sza­bad iskolaválasztás joga, vagy mondjuk az iskolarendszeren kívüli szakképzés. A minisztérium szervezetén belül létesített, annak költség- vetéséből gazdálkodó új hiva­tal nem lehet konkurenciája a parlament által választott or­szággyűlési biztosoknak - véle­kedik ár. Rózsahegyi Zsuzsan­na, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának sajtófőnöke. Az ő hatáskörük, jogosultságuk, függetlenségük össze sem ha­sonlítható a létesítendő szak- ombudsmanéval. Az oktatási miniszterhez kötődő, szerveze­tileg alá tartozó szószóló kizá­rólag az oktatás területén vizs­gálódhat, és munkájával nem korlátozhatja az általános or­szággyűlési biztos hatáskörét. (Horváth) Szűkszavú jegyzőkönyv. Az adatvédelmi biztos felkéri a Mi­niszterelnöki Hivatalt irányitó minisztert és az igazságügy-mi­nisztert, hogy kezdeményezzék a kormányülések tartalmi doku­mentálásának olyan törvényi szabályozását, amely a külső be­folyástól mentes kormányműkö­dés mellett, garantálja az állam­polgárok jogát a közérdekű adatok megismerésére. Ezt Majtényi László ajánlásban fo­galmazta meg most befejező­dött vizsgálata után. A jelenlegi gyakorlat szerinti összefoglaló csak a kormányüléseken részt­vevők névsorát, az előterjeszté­sek címét, a hozzászólók nevét, valamint a szavazás tényét és számszerű arányát tartalmazza. Adománygyűjtés. A török kor­mány a Külügyminisztériumon keresztül kérte a Magyar Vörös- keresztet, hogy különböző fel­szerelésekkel segítsen a múlt he­ti földrengés mentési munkála­taiban és a károk enyhítésében. A humanitárius szervezet az MKB 10300002-20329725- 72413285 számú elkülönített számlára várja a lakosság és a vállalatok pénzfelajánlásait. Nyugatosok. Mintegy negy­venezren élnek még Magyaror­szágon olyanok, akik a máso­dik világháború után Nyugat- Európában voltak hadifoglyok - hangzott el hétfőn Debrecen­ben a Nyugati Hadifoglyok VII. Nemzetközi Találkozójá­nak megnyitóján. Farkas Gáborné, a találkozókat szer­vező Nyugati Hadifoglyok Egyesületének elnöke emlé­keztetett rá, hogy a Nyugaton fogságba esett katonák sok esetben mostohább körülmé­nyek között raboskodtak, mint Keleten lévő sorstársaik. Az egyesület elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy törekvéseik elle­nére az egykori nyugati hadi­foglyok, illetve özvegyeik sem­milyen állami kárpótlásban nem részesültek. Légi életmentés. Ősztől a Malév Rt.-nél is megkezdik a felkészülést arra, hogy az utas- szállító gépeken elektromos defibrilláló készüléket helyez­zenek el - mondta Hardicsay Gábor, a 47. Nemzetközi Repü­lő- és Űrorvosi kongresszus el­nöke a tanácskozás szüneté­ben. Hardicsay Gábor beszá­molója szerint a félautomata újjáélesztő készülékekkel elő­ször a hosszú távot megtevő, majd a rövidebb útra tartó gé­peket szerelik fel. Gázolás. Az Omega együttes dobosa hétfőn délután Buda­pesten, az Andrássy út és a Csengery utca kereszteződésé­ben Opel Zafira típusú gépko­csijával elsodort egy gyalogost. A nő könnyebb sérüléseket szenvedett. Az eset körülménye­it a rendőrség vizsgálja. SZEM - a betörések ellen A lakásbetörések száma ugyan valamelyest csökkent az utóbbi idő­szakban, de még mindig elég magas. A tettesek elfogása bonyolult és a nyomozás sem mindig jár sikerrel. A betörésekre is igaz a betegsé­gekre vonatkozó intelem: a legjobb megelőzni! Nemcsak a védelem technikája fejlődött, hanem a bűnelkövető­ké is és ma már a legkorszerűbb zárak, jelzőberendezések sem nyújtanak teljes biztonságot. Sok esetben célszerű és hatásos visszatérni a legegyszerűbbhöz, a megfigyeléshez. A Polgárőr­ség hosszabb ideje szervezi a SZEM-et. Mi ennek a lényege? - kérdeztük Túrós Andrást, az Országos Polgárőr Szövetség el­nökét.- A Szomszédok Egymásért Mozgalom ötletét Kopácsi Sán­dor hozta Kanadából, ahol az már hosszú évek óta eredmé­nyesen működik. Lényege, hogy a polgárőrök szervezésében a la­kóközösség tagjait olyan önkén­tes figyelőrendszerbe szervezik, amellyel egymás értékeit figye­lemmel kísérik és védik.- Sokakban rossz emlékeket idéz ez a figyelőhálózat...- Ezúttal egészen másról van szó. Lakótömbökben, utcákban vagy lépcsőházakban, ahol az emberek ismerik egymást, biza­lom alapján megszervezik, hogy egymás lakását, parkoló gépko­csijait, kertjeit figyelemmel kisé­rik. Ez különösen akkor fontos, amikor a tulajdonosok nyaral­nak, dolgoznak, szóval nincse­nek otthon. A bűnözők nem szeretnek szem előtt dolgozni, s ha tudják, hogy figyelik őket, aligha kezdenek „munkához”. Ezért érdemes figyelmeztetni is őket, hogy a közösség védeke­zik. Ki lehet tenni a talpára állí­tott háromszöget, benne a figye­lő szemet, a mozgalom jel­vényét.- Mit tehet a háziasszony, az otthon tartózkodó nyugdíjas, ha gyanúsat észlel?- Ez az adott viszonyoktól függ. A helyi polgárőrség szer­vezi a SZEM-et, ők tudják meg­határozni, hogy miként lehet a szomszédokat, a polgárőrség ügyeletét, esetleg a rendőrséget értesíteni. Néha egy erkélyről való lekiabálás is elriaszthatja az autó körül ólálkodó tolvajt. Országszerte 3600 ilyen figye­lőhálózat működik, s bebizo­nyosodott, a legolcsóbb és a leg­hatékonyabb védekezés a közös­ség erejében rejlik. (koós) Jönnek a macsó lányok A brazil nő szívesen alá fekszik Árvák vagyunk az űrben Szőke nőnek van a legtöbb m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom