Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-24 / 196. szám

1999. augusztus 24., kedd Megyei Körkép 3. oldal Sok baleset történt a hosszú hétvégén Az okok között előkelő helyen szerepel a gyorshajtás Az augusztus 20-ával kezdődő háromnapos hétvégén tizenegy személyi sériiléses baleset történt megyénk útjain. A legszomo­rúbb persze mindig az, ha halálos áldozatot követel a hétvége. Sajnos van kit gyászolni ezúttal is. KÖZÉRZETÜNK Nyugdíjpénztári magánügyek Pont egy hetük van azoknak, akik még csatlakozni szeretnének valamelyik magánnyugdíjpénztárhoz. A különböző biztosítók mégsem azért csalódottak, hogy drasztikusan lecsökken a „be­szervezhető” ügyfelek száma. Panaszra emiatt nem is lehet okuk, mert a határidő közeledtével megélénkült á forgalmuk. Az utóbbi napokban egyes társaságoknál kétszeresére nőtt az új be­lépők száma. Elkeseredésüket inkább az a kormányelképzelés okozta, mely továbbra is hat százalékon tartaná a magánpénztá­rakba utalható nyugdíjjárulék mértékét. Az eredeti tervek szerint már idén nyolc százalékot kaptak vol­na a magánpénztárak, két százalékot pedig a nyugdíjrendszer ál­lami pillére. Ennek bevezetését azonban a kormányzat tavaly egy évvel elhalasztotta. A jövő esztendei költségvetési előirány­zatokból pedig kitűnik, tovább tolódik a biztosítótársaságoknak jutó járulék mértékének emelése. A pénzügyi tárca ismételt visszalépése mögött költségvetési megfontolások húzódnak meg. Egyes szakértők szerint ugyanis a magánnyugdíjpénztáraknak juttatott egyszázaléknyi járulék tízmilliárd forintot húz ki az államkasszából. Ugyanakkor nyug­díjrendszer reformja óta négy százalékkal csökkentették a járu­lékok mértékét, így ma kisebb összeg fölött osztozkodik az ál­lam és a biztosítók. A magánpénztárak létjogosultsága - éppen a belépők magas száma miatt - ma már nem kérdőjelezhető meg. így a kormány­zat sem számolhat komolyan a visszaállamosítással. A kockáza­tok nagyobb megosztása azonban annál inkább elképzelhető. Az árvasági és a rokkantsági nyugellátás terheit jelenleg ugyanis egyedül az állam viseli. A kormányzat ezek rizikóját is szeretné megosztani. így valószínűsíthető, hogy a magánpénztárak csak akkor reménykedhetnek a nekik juttatott járulékok mértékének növelésében, ha vállalják az újabb terheket. Talán ebbe még be­le is mennének a magánpénztárak, ha megfelelő biztosítékot kapnak, hogy nem csak a kockázatuk, de a kasszájukba befize­tett összegek is nőnek. A kérdés ezután már csak az, hogy a kor­mány szava megfelelő garancia lehet-e, ha egyszer már a jogsza­bály ereje kevésnek bizonyult. Teleki József Körmükre éghet a kemence Nehéz helyzetbe került a Kengyelen plazmaenergiás hulladék­égetőt építeni szándékozó Green World Kft., ha tovább késik a Környezetvédelmi Főfelügyelőség döntése a beruházásról. Mindez akár a Szászberekre plazmakemencét telepíteni akarók malmára is hajthatja a vizet. Uj medence épül Berekfürdőben A bereki strand fejlesztésére már korábban elkészült a ta­nulmányterv, amely egy gyógykert kialakítását és új medencék építését is tartal­mazta. Az önkormányzat idén hozzákezdett a tervek megvalósításához. Első lépésként mintegy 37 mil­liós beruházással — az összeg 70 százalékát a megyei terület- fejlesztési tanácstól nyerték, a többit az önkormányzat bizto­sítja — a termálfürdő mellett megkezdődött egy 180 négyzet- méteres, nyitott gyógymedence építése — tudtuk meg Perge Jó­zseftől, a Településellátó Szol­gálat vezetőjétől. A közbeszerzési pályázat nyertese, az Epkar Rt. várható­an október-novemberre fejezi be a gyógymedence építését, amelynek különböző pontjaira vízsugárzuhanyt is kialakít, va­lamint elkészíti a medencéhez kapcsolódó gépházat is. de Hétszázmillió helyreállításra (Folytatás az L oldalról) Megyénkből ily módon még Jászágó kapott segítséget, még­hozzá a tűzoltóságtól 550 ezer forintot — tudtuk meg a bizott­ság elnökétől. A magántulajdonokban esett károk megtérítésére a biztosítók kifizetéseivel csökkentett ösz- szeg áll rendelkezésre. Ez egye­zik az igényelttel, ugyanis a kormánybizottság nem vitatta az adatsorokat. A támogatások fele már az önkormányzati számlákon van. A települések számára igen komoly a feladat, ugyanis rá­juk hárul a lakásgondok meg­oldása, a megyei újjáépítési bi­zottság egyetlen házat sem tud felajánlani — mondta Búsi La­jos. A folyósítás hasonlóan törté­nik az önkormányzati ingatla­nokéhoz, és ellenőrzés előzi meg a következő 25 százalék, majd a 20 százaléknyi összeg utalását. Egyébként megyei szinten is elkülönített a helyreállítási bi­zottság pénzt, mégpedig öt szá­zalékot. Augusztus 25-ig el kell készí­teni a június-július során kelet­kezett útkárok felmérését is, melyet — a közlekedési fel­ügyelet ellenőrzése után — a BM-be továbbít a megyei hely­reállítási bizottság. Búsi Lajos megemlítette azt is, hogy Ukrajnából 16 fős se­géderő érkezett megyénkbe, pontosabban Tószegre, ahol az újjáépítésben dolgoznak. Ez a viszonzása a tiszai árvíz során általunk nyújtott támogatásnak. E. Z. Az elmúlt héten összesen 16 sze­mélyi sérüléssel járó közlekedé­si baleset történt megyénkben, amelynek zöme a hosszú hétvé­ge három napját keserítette meg. Péntektől vasárnapig ugyanis 11 alkalommal kellett a segítségnek a helyszínre sietni, sajnos egy esetben már hiába: augusztus 20- án hajnalban egy fiatalembert sodort el egy olasz kamion. A A magas vízállás miatt a Tisza- strand csak néhány napig vagy hétig használható. Mivel igazán a fürdőzés vonz tömegeket, a vendéglátósok ki sem nyitottak erre a nyárra. Csak az üdülőterü­leten lévő üdülőházak tulajdono­sai jelentik a nyaralókat. Az önkormányzat bevétele, amely a turisták vendégéjszakái után, illetve a strand vendéglői után várható volt, elmaradt. Amellett, hogy bevételt nem hozott a strand, költeni mégis kellett a területre. Csak a szú­nyogirtásra több mint egymillió forintot fordított az önkormány­zat. Az utolsó irtás augusztus 29­megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályá­nak helyettes vezetőjétől, Czine- ge László őrnagytól megtudtuk, mint mindig, ezúttal is a „hagyo­mányos” okok, az elsőbbség meg nem adása, a gyorshajtás és az előzés szabályainak be nem tartása miatt jöttek a bajok. A rendőrség egyébként éppen annak érdekében, hogy az ünnep én lesz. A következő évre vonat­kozóan azonban lehet, hogy nem kérik, mert a hatását nem lehet érezni. A három évvel ezelőtt 7 millió forintért épített, a strandig veze­tő aszfaltutat rendszeresen ká- tyúztatni kell a tél után. Az idén az árvíz okozott nagy gondot. Ahhoz, hogy az üdülőte­rület egyáltalán megközelíthető legyen, több tíz centiméter vas­tag iszapot kellett elhordatni az útról. Idén másodszor nyesik már az út menti fák ágait, hogy ne za­varják a közlekedést, és a felállí­tott négy konténert hetente ürítik alatt rendben menjenek a dolgok, augusztus 17-én és 18-án foko­zott ellenőrzést tartottak me­gyénk útjain. Bár elsősorban a megnöveke­dett forgalom zavartalansága ér­dekében dolgoztak, az élet még­is úgy hozta, hogy több mint 300 járművezetővel szemben szabtak ki helyszíni bírságot, il­letve 168 személyt jelentettek fel szabálysértés miatt az utakon szolgálatot teljesítők. Az akció két napja alatt 19 ittas járműve­zetőt is lefüleltek a rendőrök. —hgy— a szemétszállítók. Ám sokszor maguk az üdülők szórják szét a szemetet a konténerek körül - így nehéz igazán rendet tartani. Ebben az évben az önkor­mányzat sok panasszal foglalko­zott, amely az üdülőterületet érinti. Gond van többek között az ingatlanok előtti területek rendben tartásával, az engedély nélküli építkezésekkel, keríté­sekkel. Mivel az üdülőterület árterü­letnek számít, csak mobil épít­ményeket (vizesblokk) állíthat­nak fel a strandon, márpedig en­nek a költsége óriási. A képviselő-testület úgy terve­zi, hogy hamarosan foglalkozik testületi ülésen az üdülőterület gondjaival, illetve jövőjével. P.É. Mint ismeretes, két éve határozta el az egymillió forint jegyzett tő­kéjű kft., hogy Kengyelen a leg­modernebb hulladékmegsemmi­sítő technológiát képviselő plaz­maenergiás kemencét telepít. Akkor egy népszavazáson a köz­ségben élők többsége támogatta is az elképzelést. A hulladékmeg­semmisítőt ellenzőkből ezt köve­tően megszerveződő Kengyeli Gyalogos Egyesület azonban csaknem ezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze. Mindennek meg is lett az eredménye. A Közép-Ti- sza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség erre hivatkozva ta­gadta meg az építkezés elkezdé­séhez szükséges engedély kiadá­sát. A döntés ellen azonnal fel­lebbezett a kft., de a Környezet­védelmi Főfelügyelőségen — ki­egészítő adatokat kérve — már kétszer meghosszabbították az eljárás határidejét. Lapinformációk szerint mindez duplán is nehéz helyzetbe hoz­hatja a beruházót. Az előkészüle­tek ugyanis százmillió forintot emésztettek fel. A Környezetgaz­dálkodási Intézetnek a hatásta­nulmányért járó hetvenmillió fe­lével pedig mai napig adósa Green World. A kft. számára to­vábbi gondot okoz, hogy hama­rosan lejár a technológiát birtok­ló és a berendezés Magyaror­szágra szállítását ingyenesen ígé­rő Vanguarddal, illetve az eljárást kidolgozó American High Tech­nology Centerrel kötött megálla­podás. Időközben a csúcstechnológia meghonosításában versenytársa is akadt a Green Worldnek. (Az elsőség a beruházás megtérülése szempontjából fontos lehet, hi­szen így biztosabbnak ígérkezik az üzem megfelelő hulladékellá­tottsága.) Egy, a cégből kivált fi­zikus által alapított Reprometal Kft. ugyanis hasonló terveket dé­delget Ózdon. Nemrégen pedig Szászberken is feltűnt egy kon­kurens vállalat. Alapinformációk szerint a négymillió forintos alap­tőkéjű Plazmatech Kft. az idén májusban alapított Xeurópa Rt. közreműködésével építené fel a szászberki ipari parkban a plaz­makemencét. Már ha a szeptem­ber 16-i népszavazáson a község lakói áldásukat adják a tervekre. T.J. Tiszapüspökiben be sem indult igazán a szezon Több mint egymillió az üdülőterületre Egymillió forintnál is többet költött a tiszapüspöki önkormány­zat az idén a Tisza-parti üdülőterületre. Ám a szezon be sem in­dulhatott igazán ezen a nyáron. Segítettek a német cserkészek Nem első ízben segítenek a müncheni öreg cserkészek a ve- zsenyi rászorulókon. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, egy évvel ezelőtt is támogatták a helybelieket, most pedig újabb adományokat hoztak Németországból. A müncheni öreg cserkészek a vezsenyiek baráti körével tart­ják a kapcsolatot. A kölcsönös látogatások során a német vendégek tapasztalták, hogy Vezsenyen is sok a rászoruló, akin segíteni kell. Az öreg cserkészek és a ba­ráti kör tagjai legutóbb egy vacsorán és beszélgetésen vet­tek részt, itt ismertették fel­ajánlásukat is. Dietrich Lücke, a müncheni szervezet elnöke elmondta, hogy több módon szeretnének segíteni. Egy éven keresztül a 15 legrászo­rultabb iskolás, illetve óvodás étkeztetésének díját átvállal­ják — ez mintegy háromszáz­ezer forintot jelent. Az óvodá­ba játékokat hoztak, az iskolai oktatást pedig két számítógép­pel segítik. Támogatták azokat is, akik­nek a háza megsérült az árvíz és belvíz során. Fábián János, a baráti kör vezetője segítsé­gével végigjárták a víz rongál­ta házakat, és a döntés értel­mében 7 család kapott egyen­ként 45 ezer forintot otthonuk rendbetételéhez. Mint Dietrich Lücke el­mondta, Németországban is élnek emberek, akiken segíte­ni kell, de látják, hogy itt még többen szorulnak támogatás­ra. P.É. A népművelő akkor dolgozik, mikor más pihen A Bessenyei-díjat 1985-ben alapították, minden évben öt gya­korló népművelő kaphatja meg. Megyénkben eddig összesen ha­tan vehették át, azaz jóval többen az országos átlagnál. Ez ösz- szefüggésben lehet azzal, hogy a megyei önkormányzat idén megkapta a „Közművelődést pártoló önkormányzat 1999” cí­met, a második hellyel járó ötszázezer forinttal együtt. Mindez azon a kis házi ünnepségen hangzott el, amelyen kitüntetetteket köszöntöttek tegnap Szolnokon a megyei művelődési és ifjúsági szolgálatnál. Kenyeres Sándomé, a művelő­dési és ifjúsági szolgálat igazga­tóhelyettese ebben az évben megkapta a népművelők rangos kitüntetését. Még tart a házi ün­nepség, a résztvevők, köztük a másik ünnepelt, a Népművelé­sért díjjal kitüntetett dr. Horváth Attiláné kötetlen beszélgetésbe merül, Kenyeres Sándoméval megpróbáljuk föleleveníteni a pálya legfontosabb állomásait. — Kunmadarasi vagyok — kezdi —, Karcagon érettségiz­tem, majd Debrecenben a taní­tóképző népművelés-könyvtár szakán szereztem diplomát. Vissza akartam jönni a család közelébe, ezért Karcagon, a Dé­ryné Művelődési Központban kezdtem dolgozni. Karcag után Kengyel következett, agrármér­nök férjemmel mentem oda. Az „egyszemélyes” művelődési ház sok tapasztalatot adott. 1976-ban a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Központban folytattam a pályámat, és lénye­gében azóta is annak az intéz­ménynek a jogutódjában dolgo­zom. Amikor megkérdezem, hogy a népművelő élete különbözik-e másokétól, sűrűn bólogat. — A népművelő többnyire ak­kor dolgozik, amikor más pihen, szórakozik. Az a család, ahol a férj vagy a feleség népművelő, más ritmusban él, ott például többnyire munkanap a hétvége két napja. Ezt nem is minden családi kötelék bírja ki. Kipróbálta a munka minden területét, a falusi művelődési háztól a megyei központig. Kedvenc területe a képzés, to­vábbképzés lett. — Számomra ez a munka hozta a legtöbb sikerélményt, látható eredményt. Átadhattam a tapasztalataimat. De nem csak ez ad örömet. Evekig lehetősé­gem volt arra, hogy a me­gyén belüli kistérségek, elsősorban a Tiszazug mű­velődési hely­zetével foglal­kozzam. Azt vizsgáltam, milyen lehetőségek állnak a népművelők rendelkezésére, milyen módon lehetne össze­fogni a helyi közélet szereplőit a közművelődés fejlesztése érde­kében. Most pedig leginkább az foglalkoztat, hogy az Európai Unióhoz közeledve a kistérsé­gek milyen módon juthatnak pá­lyázati pénzekhez. A települé­sek ezen a téren nem állnak rosszul, a kistérségek azonban még nem igazán találták meg a lehetőségeiket. B.A. Speciális lángvágót fejlesztettek ki a túrkevei Kun Metalokála Kft. szakemberei, amellyel ívelt vágásokat tudnak végezni szériában és nagy pontossággal. A szerkezeten elhe­lyezett mintadarabot másolja a vágófej, így egyformák lesznek a kivágott darabok, fotó: m j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom