Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-21 / 194. szám

Szívműtétje előtt még elvetette az őszi kalászosokat Egymillió kilométer után most vet és arat Nyugdíjba menetele után sorban kapta az infarktusokat majd az orvosok szívműtétet javasoltak a túri termelőnek. O viszont, mielőtt még a kés alá feküdt volna, előző nap elve­tette az őszi árpát. Egyébként milliomos, bár bankszámláján nem biztos, hogy találna valaki hét számjegyű összeget. Soha nem dohány zott a mező­túri Szölló'si Zsigmond, nyug­díjba menetele után mégis egymás után két infarktust ka­pott. A második után a dokto­rok azt mondták neki, ne várja meg a harmadikat, műttesse meg a szívét. De mivel akkor már gazdálkodott, előző nap gozott. Gépkocsivezető volt, nem is akármilyen: milliomos. Ugyanis Ifán és tartálykocsin több mint egymillió kilométert vezetett le balesetmentesen. Mielőtt bárki azt hinné, ez egy veszélytelen szakma, el kell hogy mondjuk, bizony voltak meleg helyzetek az éle­férfi szállt ki, közeledtek ko­csijához. Csak az mentette meg a rablástól, hogy szabad volt az úttorkolat, s rögtön ki tudott fordulni. Vallja, a földdel csak úgy érdemes foglalkozni, ha meg­adja neki az ember azt, amit megkövetel. Az elmúlt négy évben szerves trágya került a hét és fél hektár területre. Bú­zát, őszi árpát és tengerit ve­tett, de biztos benne, bizony idén ráfizetést termel. A növé­nyek mellett állatokkal is fog­Lesz-e vevő rájuk, ha elérik a vágósúlyt? még elvetette az őszi árpát, mert úgy gondolta, bizonyta­lan, mikor térhet haza a kór­házból. Persze, mint oly sokan, Zsigmond bácsi sem a földből élt, teljesen más területen dől­tében. Amikor gázolajat szállí­tott, előfordult, hogy százez­rek is lapultak a vezetőfülké­ben. Egy kereszteződésben elé vágott egy alkalommal egy idegen rendszámú személy­autó, s abból négy markos FOTÓ: TAKÁCS A. lalkozik. kismalacok és süldők kérik a napi betevőt. Megvet­ték volna a földjét egymillió forintért, de azt válaszolta, ad­dig, míg meg tudja művelni, a veszteségek ellenére sem adja el. Garancsi Május végén 63 ezer hektár volt vetetlen Felmérés a nyári viharkárokról A Jászkun Teszöv taggazdaságinál felmérést végzett a június- július hónapban bekövetkezett károkról. A kérdőívet 27 ter­melő juttatta vissza, akiknek összesen majd 1,3 milliárd forint­nyi kára keletkezett. A szövetség arról is beszámolt, hogy má­jus végén 63 ezer hektárnyi volt vetetlen a megyében. Meg kell tanulnunk együtt élni vele Terjed az amerikai kukoricabogár Az amerikai kukoricabogár nemcsak Magyarországon, de Euró­pában is új, zárlati kártevő. Az elmúlt években a bogár megjele­néséről, terjedéséről már többször tájékoztattuk a gazdálkodó­kat. Most részletesen kívánjuk ismertetni, mivel ebben az évben a szexcsapdás és vizuális megfigyeléseink alapján is a megye mono­kultúrás kukoricatermesztő területein vagy észlelési szinten, de helyenként már magasabb egyedszámban is jelen van. Az idei nyár - a rossz évkezdet után - egyáltalán nem kedve­zett a szántóföldi növényter­mesztésnek. A rendkívül csa­padékos idő komoly károkat okozott a termelőknek, s erről végzett felmérést a Jászkun Te­szöv is, legalábbis a tagjai kö­rében juttatott ki kérdőíveket. Az adatokat szolgáltató 27 gazdaságnál összesen majd’ 1,3 milliárdos bevételkiesés és kár keletkezett az esők hatására. A mezőgazdasági szakemberek szerint a megyére vetítve a tel­jes kár akár hárommilliárd is lehet. A gondokat tetézi, hogy augusztus közepén újabb eső hullott a Felső-Jászságra, s a már száradó talajt ismét elborí­totta a víz. Ez pedig hátráltatja a talajmunkák menetét. Az említett felmérés öt cso­portra osztotta a károkat. Az árvízi kísérőjelenségek, vala­mint az ennek nyomán kiala­kult belvíz mintegy 216 millió forintos kárt okozott. A csapa­dék miatti belvízi elöntések 12 600 hektárnál nagyobb terü­letet érintettek, ahol a bevétel- kiesés és a kár együttesen már a 900 millió forintot is megha­ladja. A 27 gazdaságnál igen komoly jégkár is keletkezett, mely 4386 hektárnyi területet sújtott. A viharok 620 hektáron pusztítottak, 3,3 milliós kárt okozva. A növénytermesztés során a növényeket ért gondok mellett az épületekben is oko­zott károkat a két nyári hónap esőzése, melynek összege megközelíti a harmincmillió fo­rintot. E. Z. A kártevő mintegy 6 milliméter hosszúságú, a test alapszíne halvány zöldessárga. Lábszára és lábfeje fekete. A fedőszár­nyak oldalán fekete csík talál­ható. A lárva apró, ráncos testű, sárgásfehér színű, a fejtok barna. Hossza 10-13 millimé­ter. A lárvák a gyökér lerágásá­val károsítanak. A víz- és táp­anyagfelvétel csökkentésével élettani stresszt okoznak. A gyökérzet károsodása révén a növény megdől, „libanyak” alakot vesz fel. A növény gép­pel betakaríthatatlanná válik. Az imágók (bogarak) a bibe­szálat (bajusz) rágják, és ezzel befolyásolják a beporzást, il­letve a megtermékenyítést. Hi­ányos lehet a szemképződés. Az imágó a levélzet megrágá- sával okoz kárt. Évente egy nemzedéke van. Az áttelelő tojásokat a talaj felső 15 centiméterében, a ku­korica tövéhez rakja, júliustól szeptember hónapig. A lárvák kelése május közepétől augusz­tusig tart. Rövid bábállapot után az imágók június végétől szeptemberig találhatók a ku­koricanövényen, és az előbbi­ekben leírt módon károsítanak. A monokultúrában termesz­tett kukorica termesztéstechni­kai szempontjából a kukorica meghatározó kártevőjévé vál­hat az egész országban. Érezhető kártételt egy-két délvidéki tábla kivételével még nem regisztráltak. Lárvakárté­telre utaló tüneteket már a me­gyében Törökszentmiklós kör­zetében találtunk. Jelenleg a legfontosabb és leghatéko­nyabb védekezés ellene a mo­nokultúrás termesztés meg­szüntetése. Erre kell minden termelőnek felkészülni, mert más közegben, mint a kukorica, a lárva nem tud megélni. Egy­előre a kukoricán kívül más tápnövénye jelenleg Magyaror­szágon nem ismert. Agrotech­nikai módszerekkel később is lehet védekezni, mint például a vetési időpont megválasztása - a késői vetés csökkentheti az egyedszámot. A kémiai védekezések a lár­vák és az imágók ellen is kísér­leti jelleggel folynak. Az imá­gók ellen csalogató és rovarölő hatóanyag keverékét, míg a lár­vák ellen különböző talajfertőt­lenítő szereket vontak kísér­letbe. Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera Le Conte) nálunk most megje­lent alfaját LeConte 1868-ban írta le Kansasban. A kukorica kártevőjeként 1909-ben említik először Colorádóban. 1909 és 1948 között Colorádótól keleti irányban haladva 756 kilomé­tert tett meg, ami évente átlag 19 kilométer terjedést jelentett. Az amerikai kontinensen meg­található Mexikóban, Kanadá­ban és az Egyesült Államok­ban. Mára az egész kukorica­övezetben elterjedt. A Diabrotica virgifera virgi­fera Le Conte az USA egyik legjelentősebb kukorica-kárte­A mintegy 6 milliméteres amerikai kukoricabogár... vője. A lárvakártétel átlagosan 10-13 százalékos termésveszte- séget okoz, de ez akár az 55 százalékot is elérheti. A vegy­szeres védekezés a kukorica ve­tésterületének 50-60 százalé­kára (12-16 millió hektár) ter­jed ki,. Ennek költsége és a ro­varok okozta károk együttes ér­téke meghaladja az évi egymil- liárd amerikai dollárt. A kártevő első képviselőinek megjelenését Európában egye­sek az 1980-as évek közepére- végére, mások 1990-re teszik. Lárvakártételt és az első egye- deket 1992 júliusában azonosí­tották Szerbiában, a belgrádi nemzetközi repülőtér közelé­ben, ahová valószínűleg élelmi­szer-szállítmányokkal érkezett. Szerbiában mintegy 200 ezer hektáron teijedt el, és Európá­ban 14 millió hektáron termesz­tett kukoricát veszélyeztet. En­nek a területnek több mint a fele (7,2 millió hektár) viszony­lag kis területen, a volt Jugo­szlávia területén és a szomszé­dos országokban koncentráló­dik. Ezeken a területeken a ku­koricát gyakran monokultúrá­ban termesztik. A kártevő ter­jedésének gyorsaságát jól jelzi, hogy Horvátországban 1995- ben egyetlen imágót gyűjtöttek, 1996-ban 6 ezer négyzetkilo­méteren volt jelen a kártevő, míg 1997-ben a fertőzött terület nagysága elérte a 9 ezer négy- zetldlométert. Hazánkban 1995. június 30- án Csipakon fogták a Diabro­tica virgifera virgifera Le Conte első példányát. Abban az évben mindössze tizenkettőt fogtak a csapdák, lárvakártétel nem volt tapasztalható. A kártevő megje­lenésével az ország területét há­rom zónára osztották a mező- gazdasági területek elhelyezke­dése és más (ökológiai, botani­kai, előrejelzési rendszer fel­osztása) alapján. 1996-ban az amerikai kuko­ricabogár elterjedése észa­kabbra tolódott. A csapdázott egyedek száma 19-szeresére emelkedett. Szeged körzetében kismértékű lárvakártételt ta­pasztaltak. 1997-ben a kártevő 100-120 kilométert tett meg a ... és rágásának károsítása déli határtól, Jász-Nagykun- Szolnok megyében a szexcsap­dák még nem fogtak kártevőt. 1998-ban egyet fogtak Török- szentmiklóson és egyet Mező­túron. A megyében ez volt az északi fertőzési határvonal. Az idei megfigyelések alap­ján a megye amerikai kukori­cabogárral fertőzött területei: Tiszaigar, Karcag, Török­szentmiklós, Kengyel, Tisza- földvár, Szolnok. Információink alapján már Nógrád megyében is megtalál­ható, ezért (mivel a bogarak vonulási iránya délről északra történik) feltételezhetően a fenti településeken kívül az ál­talunk nem csapdázott, a megye más településein monokultúrá­ban termesztett kukoricában is jelen lehet. A kártevő további terjedését megakadályozni nem lehet, meg kell tanulni együtt élni vele, és ésszerű határokon belül az egyedszámuk csökken­tésére, a kártételek kialakulásá­nak megakadályozására kell felkészülni. Erre a legmegfele­lőbb eljárás a monokultúrás termesztés felszámolása. Komlósi Éva és Kasza Imre JNSZ Megyei NTÁ Az országos átlagnak a 65 százalékát keresik A mezőgazdaságban dolgo­zók harmadrendű állampol­gárok, mert a keresetek az országos átlagnak csak a két­harmadát érik el - hallhattuk a nemrég Szolnokon tartott gazdanagygyűlésen. A KSH adatai szerint tényleg így van. A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint országosan a bruttó átlagkeresetek az ötödik hónap végén már meghaladták a 75 ezer forintot. A mezőgaz­dasági ágban ezzel szemben május végén még nem érték el az átlagkeresetek az 53 ezer forintot, ami az országos át­lagnak a 70 százaléka. Az or­szágos adatokhoz képest a megyei kimutatások még en­nél is rosszabb képet festenek. A megyei átlagkeresetek eleve elmaradnak az országo­sétól, méghozzá nem is kevés­sel. A KSH számításai szerint az öt főnél többet foglalkoztató szervezeteknél a bruttó átlagfi­zetés a megyében az országo­sénak csak alig közelíti meg a 80 százalékát! Az adatsorokat tovább vizsgálva megállapít­ható, hogy a mezőgazdaságban a megyei átlagkeresetektől is elmaradnak a fizetések, átlago­san mintegy 20 százalékkal. Mindezt összeadva azt jelenti, hogy megyénkben a mezőgaz­daságból élők az országos át­lagkeresetnek mindössze alig a 65 százalékát viszik haza. Számokban kifejezve szembe­tűnőbb: májusban országosan 75 ezer forint volt a bruttó át­lagbér, míg a megyénkben a mezőgazdasági alkalmazottak alig 45 ezer forintot tudhattak magukénak. ein Kiss László hunyadfalvi méhész szerint A méhcsípés egészséges, tisztítja a vért Kiss László Hunyadfalván él, februárban lesz nyolcvan- éves. Kisgyerekkora óta mé- hészkedik, és még mostaná­ban is vándoroltatja a mé- heket.- Kaptárt javítottam, és megrán­dult a forgóm, ezért nehezen mozgok - szabadkozik. Máskor bizonyára fürgébb a mozgása majd’ nyolcvan éve ellenére is. - Régen nem szaladtunk rögtön orvoshoz, de most elmentem. Nehezen gyógyulok, úgy lát­szik, idő is kell hozzá, nem csak gyógyszer.- Hogyan lesz valakiből mé­hész?- Belőlem úgy lett, hogy elta­nultam a szüleimtől, mert ők is foglalkoztak méhekkel. Meg ta­nultam is, Gödöllőn voltam is­kolán, arany oklevelet szereztem méhészetből. A konyhában ülünk, az egyik széken méhészújságot látok. Laci bácsi, mert megegyeztünk, hogy így szólíthatom, észreveszi a pillantásomat.- Muszáj lépést tartani a fej­lődéssel. Mindig van valami új­donság, új módszerek, új beteg­ségek. A méhbetegségek külö­nösen sokat foglalkoztattak. Jár­tam külföldre is, nyolc ország­ban voltam méhészkongresszu­sokon, tapasztalatcseréken.- A méhészet fontos volt az életében, de biztosan nem csak azzal foglalkozott.- Gazdálkodtunk, azután a té- eszben dolgoztam, elnök is vol­tam. Akkor még önálló téesz volt Hunyadfalván, most már össze van vonva. Kis gazdaság volt, kezdetben csak 1500 köb­lös. Az elején nehéz idők is vol­tak, a munkaegységet termény­ben fizettük ki. Igaz, volt sok jó­szág, az emberek abból kerestek egy kis pénzt. Kikértük a földet, a fiam műveli, neki vannak gé­pei hozzá.- Sokat vándorolt a méhek­kel. Nem gondolt arra, hogy va­lahol máshol keresi a boldogu­lását a nehezebb időkben?- Tényleg sokat vándoroltam, fiatalabb koromban Sándorfal- vától mentem Salgótaijánig, meg másfelé. Még az idén is el­mentem Mikebudára ötven kap­tárral. De itt születtem, és soha nem gondoltam, hogy elmenjek. Pedig sokan elmentek. Valami­kor nyolcszáz lakosa volt Hu- nyadfalvának a tanyákkal együtt, most háromszáz sincs. De én úgy határoztam, hogy itt élek, halok.- Mi szépet talál a méhészet­ben?- A méh először is hasznos állat: nem csak mézet, de vi­rágport, propoliszt, viaszt ad, és a beporzással is nagy hasznot hajt. A Palotási Állami Gazda­ságban részt vettem kutató­munkában, azt vizsgáltuk, hogy négyzetméterenként hány mé­hecske porozza be a lucernást. De a szépségét kérdezte. Min­den méhcsalád más, meg lehet ismerni őket.- Gondolom, sok csípést kel­lett elviselnie.- Sokat. Van védőfelszerelé­sem, de nem használom. A méhcsípés egészséges, tisztítja a vért. A legegészségesebb azon­ban reggelenként egy kanál méz, jobb, mint sok gyógyszer.- Melyik a legjobb fajta méz?- Az akácméz a legdrágább, de a vegyes a leghasznosabb. Kül­földön sokféle mézet kóstoltam, de a magyar vegyes méz a leg­jobb. A németek a sötétbarna fe­nyőmézre esküsznek, pedig az sem olyan jó. A mostanában kapható kínai méz meg a mienk bokájáig sem ér föl, annyi az elő­nye, hogy olcsón adják. B. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom