Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-13 / 188. szám
1999. augusztus 13., péntek 9. oldal Körkép Direkt marketing A koszos kupé maga a mennyország. A főváros nyüzsgése - amit tömegiszonyom miatt amúgy sem állhattam - most különösen megviselt. Félnapi lótás-futás után dolgavégezetlen indulok haza. Nem is vágyom másra, csak egy kis nyugalomra. Ezért is kapaszkodom fel a CFR kocsiba. A román vagonokat általában kerülik az utazók. De inkább másfél óra a koszos kupéban, mint hogy bárki társaságát el kelljen viselnem.- Napilap, hírlap - szól be a fülkébe egy fiatalember, mielőtt még elhelyezkedhetnék.- Köszönöm, nem kérek.- El fogja unni magát. Az indulásig is van még fél óra - győzköd a mozgóárus. Nem is eredménytelenül. Néhány lappal gazdagabban, és pár száz forinttal szegényebben huppanok le az ülésre. Felütöm az egyik újságot. Ám még a címeket sem futom át, amikor nyílik az ajtó. Egy csinos fiatal hölgy lép a kupéba. Egy apró tárgyat és egy papírfecnit nyújt át, majd kislisszan a fülkéből. Egy kulcstartó lapul a tenyeremben. Két műanyag lap közé szorított fényképről kutya néz rám. A mellékelt magyarázat szerint a szemkápráztató hölgy süketnéma, és háromszáz forinttal - ennyit kóstál a fityegő - a halláskárosodottakat támogathatom. Markomban a mütyürrel lépek a lány után folyosóra. Mintha csak rám várna. Bájosan mosolyog, én pedig három kicsi és kétszínű tallért kotrok elő a zsebemből. A kulcstartót még mindig a markomban szorongatom, amikor leülök. Az újságért nyúlok. A lapot azonban kinyitni sem tudom, mert nagy csattanással kivágódik a kupé ajtaja. Egy középkorú hölgy ül mellém.- Ugye támogatja az árvákat? - kérdezi ellentmondást nem tűrő hangon, és elém tol egy ívet, melyen már szerepel pár név. Gondolkodás nélkül firkantom oda a nevem.- Háromezer forint - közli a magabiztos asz- szony, miután felemelem a toliam. - Ennyivel támogatja az árvákat. Most írta alá.- Ennyi nincs nálam - hebegem zavartan, miközben egy ötszázast veszek elő. A nő kikapja a kezemből, és köszönés nélkül távozik. Ebből a pénzből valószínűleg egy fillért sem látnak az árvák - morfondírozok magamban, miközben felveszem a mellettem heverő lapokat. Kinyitni ismét nem tudom. Egy férfi áll meg előttem.- Meddig utazik?- Szolnokig.- Megtenne egy szívességet? Ha megérkezik, felhívná a bátyámat? Kérje meg, hogy jöjjön fel értem. Segédszínész vagyok Pécsett. A testvéremhez indultam, de ellopták a táskámat benne a papírjaimmal és a pénzemmel - mondja, miközben egy papírcetlit rak elém egy telefonszámmal. Bólintok, mire a megnyerő modorú férfi eltűnik. Szerencsétlen ember - gondolom magamban, miközben elhelyezkedem, kezemben az újsággal. Am alig kezdek olvasni, amikor ismét belép a fiatalember.- Maga olyan értelmes ember. Adjon ezer forintot jegyre. Szolnokon a testvérem azonnal megadja a pénzt - magyarázza a férfi.- Maradjunk az előző variációnál - vetem közbe, eldöntve, hogy belőlem újabb forintokat nem sajtolnak ki. - Felhívom a testvérét, de csak akkor, ha a vonat indulása előtt idejön az ablakhoz, és int nekem. A férfi rááll. Még öt perc az indulásig. Olvasni próbálok, de nem megy. Nem tudom levenni a szemem a peronról. Lehet, hogy mégsem szélhámos, és tényleg bajban van. Már-már sajnálom, hogy nem adtam oda az ezrest, amikor nagy zökkenéssel indul a vonat. Az ablakon kihajolva kémlelem a peront, míg a szerelvény kihúz. A férfi sehol. Talán mégis csaló - nyugtatom magamat. Visszahuppanok az ülésre, és az újság után nyúlok. Végre nyugodtan olvashatok - dörmögöm az orrom alá, miközben felütöm a lapot. Még a címeket sem futom át, mikor nyílik az ajtó.... Teleki József Az örményesi ezermester Papp László a maga tervezte, készítette 24 soros vetőgéppel FOTÓ: CS. I. Papp László úgy van a szakmákkal, mint az az ember, aki temérdek nyelvet beszél. És valami olyasmit állít: az anyanyelven kívül a legelsőt nehéz megtanulni, a többit egyre könnyebb, hiszen az már jószerével jön magától. Papp úr eredetileg esztergályos, aki a helyi gépgyár megbecsült szakemberének számított. A feleségével gondoltak egyet: jó lenne valamilyen mutatós presszót építeni. Úgy is lett, kivett egy év fizetés nélküli szabadságot, és láss csodát: a létesítményt az alaptól kezdve a tetőig felépítette, felépíttette. Csak segédmunkásokat foglalkoztatott: a kőműves, az ács, a vízvezeték-szerelő, a tetőfedő, a burkoló és részben a villamossági szakipari munkákat ő végezte. Nem is akármilyen minőségben, hiszen végül is a létesítmény hiba nélkül üzemel. Ami a mindennapjait illeti, mezőgazdasági vállalkozó. Afféle családi örökségként volt egy kis földjük, meg vettek hozzá, így lett tizenhat hektár. Ezen gazdálkodott, termelt árpát, búzát, kukoricát, mikor mit. Állatokkal is bíbelődött, kikerült onnan évi hetven hízó is, de azután lemondott róluk. Mert vagy elvitték, vagy nem. Ha elvitték, arra is akadt példa, hogy hetek múlva, vagy éppen harminc napra fizettek. Ami az árat illeti, az is úgy alakult, akár az időjárás: hol ilyen, hol olyan. Legújabban megint csinált egy csodamasinát, egy 24 soros vetőgépet. Már ki is próbálta, tavaszi árpát vetett vele. De közbejött a baj: a vetőgép elkészült, az alkotója pedig lerobbant. Hiába, a porckorongsérv nem játék. Éppen lábadozik. Közben levágták a repcét, elég jól fizetett, és a felvásárlással sem adódott baj. Ami a napraforgót illeti, jól mutat, de hát amíg kocsikra kerül, még sokat alszik odakinn a határban. Ráadásul mostanság fokozottan kell figyelni rá. Ami pedig az újabb építéseket, alkotásokat illeti, most nem tervez. Elvégre mint korábban szó volt róla, még lábadozik. Majd ha meggyógyult... * D. Szabó Miklós A laktanya immár részletekben is el-, illetve bérbe adó Befektetőkre „vadásznak” Amikor Mezőtúron eldöntötték, hogy két alpolgármestert választanak, azok feladatkörét is pontosan meghatározták. Szűcs Lajosnak jutott a gazdaság. A városban 1991, a honvédségi alakulat távozása óta kihasználatlanul veszít évről évre értékéből a volt laktanya. Szűcs Lajos első teendői között szerepelt a HM illetékeseinek megkeresése, hogy megtudja, milyen szándékaik vannak az ingatlannal. Mint kiderült, a tárcánál értékesítési listán szerepel, tehát nem tervezik a többhektáros terület katonai hasznosítását. Az alpolgármester elmondta, sikerült meggyőzni a minisztériumot, hogy az objektumot nehéz lenne egyben eladni, erre nagyobb az esély részekre bontva. Sőt, arra is ígéretet kapott, hogy lehetőség lesz tartós bérletre is.- Bár szinte minden épület alapos felújításra szorul - mondta -, meggyőződésem, hogy még mindig olcsóbb ezeket renoválni, mint újat építeni annak, aki úgy dönt, ide helyezi tevékenységét. De nem csak ezen az egy területen szeretne előrehaladást elérni. Felvette a kapcsolatot a milánói kereskedelmi kamarával is. A várost bemutató anyagokat juttatott el Olaszországba, s így került kapcsolatba az ITDH nevű közkereseti társasággal. A szervezet olasz vállalkozások magyar befektetéseit, vegyes vállalatok létrehozását elősegítő programot indított, amelybe Mezőtúrnak is lehetősége van bekapcsolódni. Szűcs Lajos elmondta azt is, ezek a kezdeményezések nem függetlenek az ipari park programtól. Mivel azonban a park jelenleg még csak tanulmány szintjén létezik, minden adandó lehetőséget meg kell ragadniuk a vállalkozások támogatására. gg A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT Megtörtént, a várva várt csoda, az egyik legszebb és legizgalmasabb, amit a természet felkínál nekünk, földi halandóknak: Holdasszony és Napisten különös, kozmikus randevúja, amely azzal járt, hogy ha csak néhány percre is, megfosztott bennünket a világosságtól: éjszaka állott be délben. A kérdés: vajon mit láthatott és érezhetett meg mindebből az, aki nem a szabadban szemlélődött, hanem inkább a szobában maradt, és a televízióra bízta teljesen magát, így szándékozván követni az égi eseményt. Sötétség délben Nos, a Magyar Televízió, érezvén a kihívás nagyságát, igyekezett mindent megtenni a szenzációra éhes néző kíváncsiságának kielégítésére, hogy az égi színjáték földi örömök forrása legyen. Négy helyszínről kísérték a kamerák a történéseket, központban az ünnepélyes Tihannyal; Szombathely, Öpusztaszer és Szeged jelentkezett felváltva sorrendben, zavartalan technikai kapcsolással (ami manapság nem csekélység a lerobbant televízióban). Folyamatosan kísérhette a néző, hogyan „harap” először a Hold a Napba a nyugati határ szélén, majd fogyasztja lassan, de szépen, miközben megszólalt a szemész, hogy figyelmeztessen újólag a veszélyekre (lám, Petőfi is hogy megjárta, mikor belenézett fogyatkozáskor a Napba, egyik szeme látta kárát); históriai hátteret rajzolt az eseményhez a történész (kár, hogy szavainak egy részét elsodorta a feltámadó szél), a biológus az állatok várható viselkedéséről beszélt kedvesen, egy mit sem sejtő tengerimalac és egy vizsla társaságában; sámánünnepet mutattak be Ópusztaszeren, látványosan; csillagászok magyarázták a jelenséget szorgalmasan, megszólalt a kulturális miniszter is, aki a történtek nagyvilágra gyakorolt vonzó hatását ecsetelte - harminc országba továbbították a képeket -; aztán láthattunk beszédes felvételeket az egyedülálló fény- és árnyjátékról, átélhettünk érzelmes pillanatokat, amikor például a telet idéző sötétség és hideg érkezésekor felhangzott Vivaldi muzsikája, a Négy évszak hűvösséget árasztó negyedik tétele, a Tél, és lehetne sorolni a színes mozzanatokat, melyek érdekessé tették a napfogyatkozás televíziós körítését. Vissy Károly, a népszerű időjárás-felelős a légkör mindenkori állásáról tájékoztatott kimerítően. Megvolt itt szervezve minden, körültekintően, hogy lehessen az égi csodát a képernyőn is élvezettel meglesni. És mégis, az tette jól - magam is ezt cselekedtem -, aki időközben el-elhagyta készüléke elől az őrhelyét, legalábbis addig, amíg megtapasztalhatta az adott helyszínen és adott időben a fény fogyását, a gyors, határozott sötétedést, a felerősödő árnyékokat s az ezzel együtt járó misztikus csendet, amikor is szinte érezni lehetett, hogyan lassul a természet szívverése, és áll meg akár egy pillanatra. (Bizony érthető, hogy akadtak és akadnak még ma is, akik mindezekből a világvégére társítanak képzeletben.) És ami furcsa talán, jóllehet szemünkkel kifelé-felfelé fi-; gyeltünk, gondolatainkban ugyanakkor befelé fordultunk, megérintett bennünket a változásnak ez a drámai formája, a fénynek és a sötétségnek ez a vészjósló változása. Megvillanhatott bennünk, mi is lenne velünk, ha egyszer valóban sötétben maradnánk, a fény örökre elhagyna bennünket! De nem kívánok e jelenség lélektani hatásától holmi filozófiai vizekre tévedni, maradjunk tehát annyiban: a televízió sokat tett és segített - főleg ott, ahol borús volt az ég -, de nem pótolhatta igazán a közvetlen élmény varázslatát; azt, amely 1842-ben tizenöt évesen Vajda Jánost is megérintette, aki később versben örökítette meg Napfogyatkozáskor címmel hajdani erőteljes benyomásait. Egyébként az ő borongós, sötét soraival zárult a többórás televíziós közvetítés: „ítélet van most fenn az égen, nézi a bá- mész föld nagy mohón, a nap képe úgy elfeketül, mint az ember arca a bitón ...” Röviden A sportélet színpadán is zajlottak az események, a labdarúgószövetség vezetőinek felmentési, leváltási drámája. De ami ennél fontosabb: bejelentetett hivatalosan, Knézy Jenő szólt karakán magyarsággal, hogy ezentúl valamennyi labdarúgómérkőzés csak az egyes csatornán lesz látható. Es vasárnap este összefoglaló: magyar gólok a Magyar Televízióban. Mindez öröm talán a szurkolóknak, de kevésbé azoknak, akik a meccsek miatt elvesztenek egy-egy péntek estét főműsoridőben. Éesz tehát meccs dögivei, már csak az a kérdés: vajon játék is, és gólok is, emlékezetesek? Valkó Mihály Az augusztus végi lovasnapra készülődnek Miklóson Kastélyprogramra várva A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kastélyprogramjához szeretett volna csatlakozni a szenttamási Almásy-kastély is. Az elképzelésekben elsősorban kulturális célú, illetve idegen- forgalmi hasznosítás szerepel. A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Rt. az önkormányzat segítségével nyújtotta be a pályázatot. Bár pályázatukat jónak minősítették, pénzt azonban egyelőre nem tudtak biztosítani hozzá. A pályázat szerint a kastélyban rendszeres kulturális programokat, hangversenyeket, kiállításokat rendeznének, a parkban szabadtéri színpadot építenének. Kisebb létszámú szállodát és turistaszállást is kialakítanának, illetve továbbképzésekhez alkalmas körülményeket teremtenének. Amíg ezt nem sikerül megvalósítani, addig is szerveznek más jellegű programokat. Idén nyáron például öt lovastábornak, több erdei tábornak adtak otthont. Júniusban pedig a kertészeti egyetemről volt itt egy szakembercsoport, akik a park fáit regisztrálták, állapotukat vizsgálták egy szükséges felújításhoz. A kastély következő nagy rendezvénye augusztus 29-én lesz: a hagyományos lovasnap. Mint a főszervező, Ba- bochay György ágazatvezető elmondta, az 1974 óta rendezett versenyen most mintegy 60 résztvevő indul, akiknek jó része a környékről érkezik. A lovasnapon Pogány Gábor Benő szobrászművész kiállítása tekinthető meg. P. É. A házak több mint tíz százaléka rongálódott meg Repedés, omlás, felázás Örményes 440 ingatlanából 57 lakóház rongálódott meg a víz miatt. A személyi tulajdonban keletkezett károk meghaladják a 7 millió forintot. A károsodott lakásoknak mintegy 50 százaléka volt biztosítva. Ha a közutakban történt rongálódásokat nem számítják, összesen 8 millió 758 ezer forint kár keletkezett a községben. Az érintett lakóházak többsége felázott, repedés, omlás történt, kettő életveszélyessé is vált. Nemcsak alap nélküli házakat veszélyeztetett a víz, hanem alappal rendelkező vályogépületeket is. Az önkormányzatnak a védekezés 4 millió forintjába került, amit gyorsan meg is kaptak az államtól. Az önkormányzati ingatlanokban is keletkezett kár: a temetőt újra elöntötte a víz, az iskola, a kastélyépület, a községháza, az óvoda (amely egy időre be is zárt) kára 1,3 millió forint, a helyre- állítási költség 2,5 millió forint körül lesz. A víz elöntötte a községben a focipályát is, ahonnan szivattyúval próbálták meg eltávolítani. Paulina A focipályáról szivattyúval távolították el a vizet FOTÓ: BARTALOS }